Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új Ptké és a fontosabb változások Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről Pécsi Törvényszék 2014. március 21. Dr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új Ptké és a fontosabb változások Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről Pécsi Törvényszék 2014. március 21. Dr."— Előadás másolata:

1 Az új Ptké és a fontosabb változások Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről Pécsi Törvényszék március 21. Dr. Kovács János

2 A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) ‏  Átmeneti szabályok: § a Ptk-t mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyokra, mely anyagi jogviszonyt keletkeztető, módosító, megszüntető tényekre, jognyilatkozatokra kell alkalmazni  Hatályon kívül helyező normák: §  Felhatalmazó rendelkezések: 66. §

3 Átmeneti szabályok szerkezete • A Ptké 1. §-a általános szabályként úgy rendelkezik, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ez a Jat. 15. §-nak megfelelő szabály. Így a március 15. előtt keletkezett jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a korábbi rendelkezések, elsősorban az évi IV. törvény, illetve a Gt., Csjt, irányadóak. Az egyik kódex időbeli hatályából a másikéba átnyúló jogviszonyokra, valamint a sajátos szabályokat igénylő jogintézményekre, jogterületekre speciális átmeneti rendelkezések is szükségesek. Ezeket a Ptk. könyveinek sorrendjében úgy határozza meg az új Ptké., hogy általában az egyes könyvekre is ad az egész könyvre irányadó általános szabályt, és szükség szerint rendelkezik az attól való eltéréstől is

4 Átmeneti szabályok a könyvek sorrendjében • Első Könyv: nem volt szükség átmeneti rendelkezésre • Második Könyv: • 1. Cselekvőképességre vonatkozó szabályok: • Az új Ptk. alapján csak a 17. évét betöltött kiskorú cselekvőképessége korlátozható úgy, hogy a gondnokság alá helyezés a nagykorúság elérésével válik hatályossá. Az átmeneti szabály szükséges arról, hogy az új törvény hatálybalépésekor a 17. évét még be nem töltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kiskorú jognyilatkozatainak megtételére az új Ptk. korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.(2.§) A folyamatban levő eljárásokat a kiskorú 17. évének betöltéséig meg kell szüntetni.(3.§) ‏ • A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt az új Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is – az új rendelkezéseket kell már alkalmazni.(4.§) ‏

5 •Gondnokság alatt állókra irányadó szabályok • A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyekre a teljesen korlátozó gondnokság szabályai irányadók. A március 15-én cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság alatt állót a kötelező felülvizsgálatára megállapított időpontban az új Ptk. felülvizsgálati szabályai szerint kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e, és ha igen, mely ügycsoportokban korlátozni.(5. §) ‏ • A felülvizsgálati kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a felülvizsgálati eljárást az új Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania, a felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó határozatok felülvizsgálatára pedig részletes ütemezést állapít meg az új Ptké. (6.§) ‏

6 Második Könyv: 2. Személyiségi jogok • A személyiségi jogok megsértésének új szankciói csak akkor alkalmazhatóak, ha a jogsértés az új kódex hatálybalépése után történt. A március 15. előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra abban az esetben is a régi jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazását írja elő speciális átmeneti szabály, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utánra esik. (8. §) ‏ (Ez az elv köszön vissza a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai alkalmazása kapcsán is) ‏

7 Harmadik Könyv 1. Általános szabályok (9-10. §) ‏ • Az új Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba bejegyzett jogi személyek a hatálybalépést követő első létesítő okirat módosítással egy időben kötelesek az új kódex szabályainak megfelelő működésről dönteni és az erről szóló határozatot benyújtani a nyilvántartó bírósághoz. Ezt a szabályt alkalmazni kell azokra a jogi személyekre is, amelyek nyilvántartásba vétele, változásbejegyzése, átalakulása, egyesülése, szétválása a hatálybalépéskor folyamatban van. A nyilvántartásba vételhez ezeknek a jog személyeknek a március 15. előtti szabályoknak kell megfelelniük. • Az új Ptk. szabályait a jogi személyeknek az említett legfőbb szervi döntéstől, illetve március 15-től kell alkalmazniuk.Ez irányadó a közkereseti és a betéti társaságokra, de az alapítványok, az egyesületek, a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések esetében a határidő március 15., a szövetkezeteknél június 15. • Az „átállási” kötelezettség nem terheli a hatálybalépéskor jogutód nélküli megszűnési eljárás alatt álló jogi személyeket és a később ilyen eljárás alá kerülőket, ha törlik a nyilvántartásból. (Ha nem törlik és letelt a rá vonatkozó határidő, a megszűnési eljárás befejezésétől számított 30 napon belül teljesíteni kell az említett kötelezettségeket.) ‏ • A március 15. előtti szabályok szerint működhetnek tovább az akkor működő állami vállalatok, trösztök, egyéb állai gazdálkodó szervek, egyes jogi személyek vállalatai és leányvállalatok, illetve a közös vállalat, de újak nem alapíthatóak

8 2. Az egyesület és az alapítvány (11. §)‏ • Az új Ptk. hatálybalépése utáni első létesítő okirat módosításukkal egyidejűleg kötelesek az alapítványok és egyesületek módosítani az új kódexnek nem megfelelő létesítő okirati szabályaikat március 15. után az alapítványok, egyesületek már csak az új Ptk.-nak megfelelően működhetnek. • Nem szükséges módosítani az egyesület alapszabályát amiatt, hogy nem tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét, valamint az alapítvány és egyesület létesítő okiratát amiatt, mert abban a korábbi hivatkozások, utalások, elnevezések szerepelnek. (Az utóbbiakat a létesítő okirat egyéb ok miatti első módosításakor kell kijavítani.) ‏

9 3. A gazdasági társaságok (12-17.§)‏ • A március 15-én a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az akkor bejegyzés alatt álló gazdasági társaságok a hatálybalépés utáni első létesítő okirat módosítással együtt kötelesek működésüket és létesítő okiratukat összhangba hozni az új szabályozással. A közkereseti és betéti társaságok legkésőbb március 15-től, a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések pedig március 15-től át kell álljanak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő működésre. Az utóbbi határidő irányadó azokra a cégekre is, amelyekre a gazdasági társaságok szabályait kell alkalmazni (egyéni cég, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda). Illeték és közzétételi díj nem terheli a kizárólag az új szabályokhoz igazodás és az új Ptk. változást engedő szabályai alkalmazása miatti változásbejelentést. • Nem szükséges módosítani a létesítő okiratot kizárólag amiatt, hogy a Gt. hivatkozást Ptk.-ra javítsák, illetve Kkt. vagy bt. esetében a vezető tisztségviselőt ügyvezetőként említsék. (Az egyéb módosításokkal együtt kell ezeket átvezetni.) ‏ • Az új Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló kft.-k, valamint azok a cégek, amelyekre a kft. szabályait kell alkalmazni a hatálybalépést követő első társasági szerződés módosításkor, de legkésőbb március 15-ig kötelesek a törzstőkéjüket – az új szabályok alkalmazásával – megemelni, vagy átalakulni. • Az új Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló nyilvánosan működő olyan rt., amelynek részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére március 15-ig köteles részvényeit bevezetni a tőzsdére vagy döntést hozni az rt. működési formája megváltoztatásáról vagy átalakulásáról. Eddig a döntésig a Gt. szerint kell működnie, az új Ptk. szabályainak megfelelő alapszabály módosítására sem kerülhet előbb sor.

10 4. A szövetkezet ( §) ‏ • A gazdasági társaságokhoz hasonlóan a március 15-én a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az akkor bejegyzés alatt álló szövetkezeteknek is átállási időt biztosít a Ptké. A hatálybalépés utáni első alapszabály módosítással együtt kötelesek működésüket és alapszabályukat összhangba hozni az új szabályozással, legkésőbb június 15-ig. Ha azon a napon, amikor a szövetkezet megkezdi az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló működését tagkizárási ügy van folyamatban. az ügyre az új Ptk. szabályait akkor kell alkalmazni, ha a közgyűlés még nem döntött a tag kizárásáról és a közgyűléshez fordulásra a korábbi szövetkezeti szabályok alapján rendelkezésre álló határidő nem telt el. Az új Ptk. 3:326. §-a értelmében a szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát,a személyes közreműködést nem vállaló tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulásanem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát. Ezeket a rendelkezéseket a március 15-én a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az akkor bejegyzés alatt álló szövetkezeteknél nem kell alkalmazni, de a Ptk. szerinti működésre átállás után a szövetkezet tagsága, illetve a tagok vagyoni hozzájárulásának aránya nem változtatható meg úgy, hogy a korábbi állapothoz képest nagyobb arányú legyen az új Ptk. 3:326. §- ától az eltérés.

11 Negyedik Könyv • Általános szabály (23. §) ‏ • Az új Ptk. szabályait kell alkalmazni a hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, március 15. után keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra is. • Speciális szabályok: • az új Ptk alkalmazását alapozza meg a március 15. után benyújtott bontókereset, apaság megtámadására vagy tartásdíj módosítására irányuló kereset.(25, 32, 40. §) ‏ • A házastársnak volt házastársa egyenesági leszármazójával kötött házassága már nem érvénytelen. Ennek az érintettek számára kedvezőbb szabálynak már a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben alkalmazása indokolt. (24. §) ‏ • Az új szabályozás a rövid ideig fennálló házasságok utáni tartási kötelezettség idejét maximálja az életközösség időtartamára. Az átmeneti szabály szerint ez akkor alkalmazható, ha az életközösség megszűnésének időpontja az új Ptk. hatálybalépése utáni.(26.§) ‏

12 Negyedik Könyv • További speciális szabályok: • Az új házassági vagyonjogi rendelkezések alkalmazására az az általános szabály, hogy ha az életközösség korábban szűnt meg, de a vagyonjogi igényt az új Ptk. hatálybalépése után érvényesítik, a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni. (27. §) ‏ • A házastársak különvagyonába tartozó, mindennapi használati tárgyak helyébe lépő dolgok nem 15, hanem 5 év házassági életközösség után a közös vagyonba kerülnek az új Ptk. hatálybalépésekor fennálló házasságoknál is. (28. §) ‏ • egy év élettársi kapcsolat után, ha abból gyermek származott, az élettársat tartás és a közösen lakott lakás használata illeti meg. Ez irányadó akkor is, ha a hatálybalépés előtt létrejött élettársi kapcsolat az új kódex hatálybalépése után szakadt meg.(29. §) ‏ • Az apasági vélelmek megdöntésére, a bevezetésre kerülő szigorúbb megtámadási határidőkre tekintettel az új Ptk. hatálybalépése után még további 3 évig a családjogi törvény határidői vonatkoznak.(33. §) ‏ • Az új örökbefogadási szabályok csak a hatálybalépés után megkezdett örökbefogadási eljárásokra alkalmazhatóak.(34.§) ‏

13 Negyedik Könyv • További speciális szabályok: • A gyermek végleges külföldre távozásához már nem lesz szükség a gyámhatóság jóváhagyására, valamint a gyermek vagyonát már csak szankciós jelleggel kell beszolgáltatni a gyámhatósághoz. Az új Ptk. hatálybalépésekor ezért a gyámhatósági hozzájárulás iránti folyamatban levő eljárásokat meg kell szüntetni, a gyermek beszolgáltatott vagyonát ki kell adni. A szülői felügyelet rendezése során a kötelező közvetítés elrendelésére vonatkozó szabályt – a gyermek érdekében – a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (35-39.§) ‏ • A március 15. után érvényesített tartásdíj megállapítása, módosítása, megszüntetése iránti igényekre alkalmazhatóak az új rokontartási szabályok.(40.§) ‏

14 Ötödik Könyv • Általános szabály: • Ha az új Ptk. hatálybalépése előtt jött létre a dologi jogi jogviszony, de a rá vonatkozó tény keletkezése, jognyilatkozat megtétele a hatálybalépés utánra esik, akkor a jogviszonyra az új törvénykönyvet kell alkalmazni.(41.§) ‏ • Speciális szabályok: • Az ügyletegység elvéből kiindulva kivételt jelent az az eset, ha a hatálybalépés előtti szerződés alapján a hatálybalépés után kerül sor a dolog átadására., a korábbi szabályokat kell alkalmazni (42.§) ‏ • A március 15-én fennálló felelős őrzésre továbbra is a korábbi szabályokat kell alkalmazni - ez a jogintézmény nem szerepel már az új Ptk-ban.(43.§) ‏ • A túlépítés, hozzáépítés, átépítés, beépítés, ráépítés szabályainak alkalmazása szempontjából a két törvénykönyv közötti választásra az építési folyamat befejezésének időpontja a meghatározó.(45. § 48. §) ‏

15 Ötödik Könyv • További speciális szabályok: • A jogszabályon és a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés hatálytalan azzal szemben, akinek jogát biztosítja. Ez a kötelezett számára kedvezőbb a semmisségnél, de a jogosult pozícióját sem gyengíti, indokolt ezért, hogy az új szabályt kelljen alkalmazni a hatálybalépést követően a tilalommal ellentétesen kötött ügyletekre akkor is, ha a tilalom kikötése március 15. előtt történt.(46.§) ‏ • a hatálybalépéskor folyamatban levő elbirtoklásokra is vonatkozik a jogcímes elbirtoklás szabálya, de a tulajdonos érdekei védelmében azt is rögzíti az átmenti szabály, hogy ha a kedvező elbirtoklási idő eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, a tulajdonszerzés csak március 15. után következik be.(47.§) ‏ • A zálogjogi szabályok megújulásával összhangban az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új Ptk. zálogjogi szabályait csak azokra a zálogjogokra lehet alkalmazni, amelyeket a március 15. után kötött zálogszerződéssel alapítottak.(49.§) ‏

16 Hatodik Könyv • Általános szabály • A Ptké. általános átmeneti szabályából a kötelmekre az következik, hogy az új Ptk.-t csak azokra a kötelmekre lehet alkalmazni, amelyek az új kódex hatálybalépése után jöttek létre. Erre figyelemmel a kötelmekre vonatkozóan a Ptké. azt az általános szabályt fogalmazza meg, hogy az új Ptk. hatálybelépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos a hatálybalépés után keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra a hatálybalépés előtti jogszabályokat kell alkalmazni. • Általános kivétel az az eset, ha a felek megállapodnak abban, hogy a március 15. előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Ez a lehetőség kizárólag a szerződésekre vonatkozóan és csak abban az esetben illeti meg a szerződő feleket, ha szerződésük egészére így állapodnak meg. (50.§) ‏

17 Hatodik Könyv • Speciális szabályok • Az új Ptk. 6:13. § (1)-(2) bekezdése értelmében, ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A Ptké. ezt a valamennyi érintett számára a korábbinál kedvezőbb szabályt a március 15. előtt tett jognyilatkozatokra is alkalmazni rendeli. Kivétel ez alól a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján tett hatálybalépés előtti nyilatkozat, amely az érdekellentétre hivatkozva nem támadható meg. A megtámadásra a régi Ptk. szabályai vonatkoznak, de a megtámadási határidő az új Ptk. hatálybalépésekor kezdődik.(51.§) ‏ • Az új szabályok értelmében az általános meghatalmazás legfeljebb 5 évre szólhat. Erre figyelemmel a Ptké. úgy rendelkezik, hogy a március 15. előtt adott határozatlan vagy 5 évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazások legkésőbb az új kódex hatálybalépést követő 5 év elteltével hatályukat vesztik.(51.§) ‏

18 Hatodik Könyv • További speciális szabályok • A 27/ (VII. 2.) IM rendelet értelmében, ha a bírósági letétet a jogosult nem követelte vissza az elévülési időn belül, akkor azt a kötelezett 5 évig követelheti vissza a bíróságtól, majd a bírósági kezelés megszűnik. Az új Ptk. alapján viszont a letét időbeli korlátozás nélkül visszakövetelhető. Szükséges ezért annak kimondása, hogy az új kódex hatálybalépése előtt 10 éven belül bírósági letétbe helyezett pénzt, értékpapírt, más okiratot a kötelezett bármikor visszakövetelheti, ha a jogosult kiadásra irányuló joga elévült. (53.§) ‏ • A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai jelentősen változtak a korábbiakhoz képest. Átmeneti szabályban kell ezért arról rendelkezni, hogy a károkozó magatartás vagy a kár bekövetkezésének időpontja irányadó-e az alkalmazandó szabályozás szempontjából. A jogbiztonság igényére és a személyiségi jogi szankciókra vonatkozó hasonló szabályra tekintettel az új Ptk. úgy rendelkezik, az új kódex hatálybalépése után tanúsított károkozó magatartás (mulasztás) esetén kell alkalmazni az új felelősségi és kártérítési szabályokat. Folyamatos magatartásnál akkor is a korábbi rendelkezések az irányadók, ha a március 15. után kerül sor a magatartás befejezésére, elletve a károk bekövetkezésére.(54.§) ‏

19 Hatodik Könyv • További speciális szabályok • A március 15. előtt tett ajánlatnak megfelelően létrejött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell az új Ptk. szabályait, ha az ajánlat e szabályoknak megfelel és a biztosító kockázatviselése az új Ptk. hatálybalépése után kezdődik. • A károsult a március 15. után bekövetkezett biztosítási esemény alapján sérelemdíj megtérítésére is igényt tarthat, a hatálybalépés előtt létrejött felelősségbiztosítási szerződéseknél azonban csak olyan mértékben és feltételekkel köteles a biztosító ez alól mentesíteni a károkozót, amelyen mértékben és feltételekkel a nem vagyoni károk megtérítésére korábban köteles lett volna.(55.§) ‏ • Az új kódex hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírokra a hatálybalépés után is a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni, tehát amennyiben nem minősültek értékpapírnak korábban, hiába felelnek meg az új Ptk. értékpapír fogalmának, nem válnak értékpapírrá.(56.§) ‏

20 Hetedik Könyv • Általános szabály • Az új öröklési jogi szabályokat akkor lehet alkalmazni, ha az öröklés az új Ptk hatálybalépése után nyílt meg, vagyis az örökhagyó halála március 15. után következett be.(57.§) ‏ • Speciális szabályok • A végrendeleti öröklésnél az általános szabályból az következik, hogy az új szabályok a hatálybalépést követően készített végrendeletek esetében irányadóak. A favor testamenti elvéből kiindulva indokolt olyan kivételeket is megfogalmazni, amelyek a régi Ptk szerint érvénytelen, de az új alapján érvényes végakaratot érvényesnek tekintik, ha az örökhagyó az új kódex hatálybalépése után halt meg. Így ha a végrendelet nem tartalmazza a végrendelkezés helyét, vagy ha a házastársak ugyanabban az okiratban rögzítették végakaratukat, vagy ha a végrendelet utóörökös nevezést tartalmazott. • A végrendelet megtámadásának elévülésére vonatkozó 5 éves határidőt március 15-től kell számítani a Ptké. alapján.(57-60.§) ‏

21 Hetedik Könyv • További speciális szabályok • A szóbeli végrendelet hatálytalanságának szabályai szigorodtak, ezért azokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a szóbeli végrendelkezés a hatálybalépés után történt.(61.§) ‏ • Az élettársra is kiterjeszti az új kódex azt a szabályt, hogy a végrendelet hatálytalan, ha az örökhagyó halálakor az életközösség már nem áll fenn. Az élettárs számára kedvezőtlen rendelkezés csak akkor vehető figyelembe, ha az életközösség megszakadására az új Ptk. hatálybalépése után került sor.(62.§) ‏ • Mivel alapjaiban változnak az örökbefogadott és vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési szabályok, az új Ptké. értelmében ezek csak a hatálybalépés utáni örökbefogadásokra alkalmazhatóak.(64.§) ‏ • A kötelesrész mértékének változása azt indokolja, hogy azt csak az új szabályok hatálybalépése után tett végintézkedésekre lehessen figyelembe venni. Hasonló elvi alapon érvényesül ugyanilyen szabályozás a végrendelkező kitagadó nyilatkozatára is.(65.§) ‏


Letölteni ppt "Az új Ptké és a fontosabb változások Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről Pécsi Törvényszék 2014. március 21. Dr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések