Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JUHÁSZ LÁSZLÓ A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JUHÁSZ LÁSZLÓ A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai."— Előadás másolata:

1 JUHÁSZ LÁSZLÓ A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai

2 Miért kell a témával foglalkozni  Viszonylag új jogintézmény a magyar jogban, kb 10 éves múltra tekint vissza  A gyakorló jogászok sem ismerik kellően a szabályokat  A bírói gyakorlat most van kialakulóban

3 Miért kell a témával foglalkozni  A követeléskezeléshez szorosan hozzátartozik  Van-e olyan személy vagy szervezet, amely felelősséggel tartozik az adós ki nem elégített követeléséért  Kezesség, zálogjog mellett más jogintézmények is élnek  Fontos tudni: a bajba jutott adós felszámolási eljárásában max 180 napunk van a követelés bejelentésére, ezt követően megszűnik a követelés

4 Előzmények  A magyar jogban először egy bírói döntésben került sor a korlátolt felelősség áttörésére. (Tribuszer ügy)  A Legfelsőbb Bíróság 1999-ben (még az évi VI. törvényt értelmezve) kifejtette, hogy ha az alperesek azért működtették a kft-t, hogy azzal felelősségüket korlátozva bűncselekménysorozatot kövessenek el, nem hivatkozhatnak a károsultakkal szemben a kft. tagjának korlátozott felelősségére, és a bűncselekményből eredő károkért helytállni tartoznak. Itt azonban még a bíróság a Ptk §-a alapján mondta ki  a tagok felelősségét, mivel az 1988-as Gt. még nem tartalmazta a felelősség áttörés szabályát (BH ).  Nochta Tibor, aki a 2005-ben megjelent: A magánjogi felelősség útjai a társasági jogban c. munkájában feldolgozta a témát.

5 Jogtörténeti előzmények  N. M. Butler – egy 1911-ben tartott beszédében - kifejtette, hogy a 19. század legjelentősebb találmánya a korlátolt felelősség intézményének megalkotása volt, amelyet még a gőz és az elektromosság felfedezésénél is jelentősebbnek értékelt, mivel véleménye szerint a korlátolt felelősségű társasági forma nélkül az előbbiek életképtelenségre lettek volna ítélve.  Osztotta ezt a véleményt Charles William Eliot is, aki szerint a társaságok legfontosabb ismertetőjegye korlátolt felelősségük, melynek megjelenése a 19. század legnagyobb hatással bíró felfedezése volt.

6 Jogtörténeti előzmények  A korlátolt felelősség többletkockázat vállalását rója mindenek előtt a társaság hitelezőire, de a korlátlan felelősségű tagokra is. Ezáltal szétteríti (megosztja) az üzleti rizikót a tagok és a hitelezők között. Kezdetekben a társaságok és a hitelezők közötti megállapodásra alapozódott, később azonban egyértelműen jogalkotói kézbe került a szabályozás.

7 Jogtörténeti előzmények  Fékek és ellensúlyok törvényi megfogalmazásának lényege: a kockázatvállalás mérlegét egyensúly közeli állapotban tudják tartani.  Ennek egyik eszköze a korlátolt tagi felelősség áttörésének (Haftungsdurchgriff) mint szankciónak a lehetősége - a társaság hátrányára történő - a korlátolt felelősséggel való visszaélés eseteiben.  Ugyanilyen eszköz a vezetői felelősség megteremtése.  Az angolszász és német jogi megoldás lényege

8 A magyar jogi szabályozás  Jellemzői:  Három törvény rendelkezik a társaság tagjainak és vezetőinek a felelősségéről:  Cstv, Gt, Ctv.  Ezzel egy hálót alkotnak  A szabályozás megvalósítja a fékek és egyensúlyok rendszerét

9 Jogtörténeti előzmények  New-Yorki Fellebbezési Bíróság döntése Booth&Bunce ügyben 1865-ben.  A társaság tagjai létrehoznak egy B társaságot, átviszik a tulajdonjogot, vagyont. A társaság hitelezője kérelmére a bíróság megállapította a B társaság tagjainak felelősségét az A társaság hitelezőjével szemben

10 Felelősségi háló kifeszítése  A vezetői felelősség  A tagi felelősség  A volt tag felelőssége  A többségi tulajdonos felelőssége

11 A vezetői felelősség  Cstv. 33/A §:  -A fizetésképtelenségi helyzet bekövetkeztét követően tanúsított magatartás miatt  - a hitelezők és a felszámoló (az adós nevében) indíthat pert  - a felszámolás alatt megállapítás, felszámolás után 60 napon belül marasztalás  Gt. 30.§ (2)  a társaság működése és a vezető tisztségviselő ügyvezetése alatt elkövetett cselekmények miatt,  a társaság (felszámolás alatt a felszámoló a társaság nevében) indíthat pert  elévülési határidőn belül

12 Vezetői felelősség  Gt. 30.§ (6) bek.  -jogutód nélküli megszűnés után a működés alatti cselekmény miatt  - tag indíthatja  - jogerős cégbírósági törléstől számított egy év  Ctv. 118/A.§ (3) bek.  a fizetésképtelenségi helyzet bekövetkezését követően  hitelező indíthatja  a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidő alatt.

13 A minősített többségi tulajdonos tag felelőssége  Cstv. 63.§ (2) bek.  tag: minősített többséget biztosító, egyszemélyes gt, egyéni cég tagja ellen  tartósan hátrányos üzletpolitika és a társaság vagyona nem fedezi a hitelezői igényeket  hitelező indíthatja  a felszámolási eljárás során vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidő  Ctv. 118/A § (1) bek.  Tag ellen indítható: legalább többségi befolyással rendelkező  a kényszertörlési eljárással törölt cégnek kielégítetlen tartozása van  Hitelező indíthatja  a kényszertörlési eljárás lezárását követő 90 napos jogvesztő határidő alatt

14 A tagok felelőssége  Gt. 20.§ (7) bek. (BH. 2012/124)  Tag ellen: aki olyan határozatot hozott, amely a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti  a társaság indíthatja  elévülési határidőn belül  Gt. 50.§ (1) bek.  Tag ellen indítható: aki a korlátozott felelősséggel vagy  a korlátozott felelősséggel és a társaság elkülönült jogi személyiségével visszaél  Hitelező indíthatja  elévülési határidőn belül

15 Volt tag felelőssége  Cstv. 63/A §  volt tag: a felszámolási eljárás megindítását megelőző három évben részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező  - az adósnak a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg szerinti jegyzett tőke 50 %-át meghaladó tartozása van  a hitelező vagy a felszámoló indíthatja  a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidő alatt  Ctv.118/A.§ (2)  tag: a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező  kényszertörlési eljárást követő törlés után ki nem elégített tartozása van  Hitelező indíthatja  kényszertörlési eljárás jogerős befejezését követő 90 napos jogvesztő határidőn belül

16 A vezetői felelősség lényege  Kártérítési per, ennek minden következményével (angolszász minta)  A felszámolás kezdő időpontja előtti három évben vezetői tisztséget betöltő személyek  Fenyegető fizetésképtelenség bekövetkeztét követően  Nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján jártak el  Ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent vagy  A hitelezői követelések teljes kielégítését meghiúsították vagy  Környezeti terhek rendezését elmulasztották

17 Jogszabály változások Jogszabály változások  A évi szabályozás koncepciója  Kettős perindítás: előbb egy megállapítási per, majd marasztalási per  A perekkel kapcsolatos kapcsolatos kérdések:  pertárgy érték-illeték kérdése 1/2013 PJE  felperesi pozíció kérdése felszámoló esetében

18 Jogszabály változások  évi módosítás  -újabb perindítási lehetőség bevezetése (közbenső mérleg utáni per)  -felszámoló az adós nevében indíthat pert  - bevezette a biztosíték-adási kötelezettséget

19 Jogszabály változások  évi módosítás  Kivette a közbenső mérleg utáni perindítás lehetőségét  A biztosíték kérdését pontosabban szabályozta

20 Érdemi kérdések  Mikor következik be a fenyegető fizetésképtelenség (kritikus pont)  Mi az a fenyegető fizetésképtelenség

21 A fenyegető fizetésképtelenség bekövetkezése  Pécsi Ítélőtábla a Gf.IV /2010/5.  „a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulásáért az ügyvezetőnek a társaság hitelezőivel szemben nincs helytállási kötelezettsége. A fizetésképtelenség előidézésért, a fizetésképtelenség bekövetkezését megelőzően tanúsított magatartásokért, az ezt megelőző gazdasági tevékenység veszteségéért, és a bekövetkezett vagyonvesztésért az ügyvezető a társaság felé felel a Gt. 30.§ (2) bekezdés alapján.  A Cstv.33/A.§-a által alapított kártérítési felelősség megállapítására tehát csak a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése utáni vagyonvesztés, és csak az ezt követő időre eső ügyvezetői magatartás adhat alapot.”

22 A fenyegető fizetésképtelenség kérdése  EBH ha a vezető a gazdasági társaság helyzetét, valamint a piaci környezetet teljes egészében tévesen felmérve, előre láthatóan és kirívóan ésszerűtlen kockázatot vállalt. Felróható módon jár el a vezető tisztségviselő, ha úgy köt általa nem ismert idegen nyelven szerződést, hogy annak valós jogi tartalmáról nem győződik meg  BH A cég ,- Ft készpénzzel rendelkezett, amellyel szemben ,- Ft rövid lejáratú kötelezettség terhelte. Ennek ellenére, év első felében, e teljes készpénzt, az I. r. alperes, illetve az őt képviselő személy átadta egy olyan romániai ingatlan megvásárlásához foglalóként, amelynek vételárához szükséges fedezet az adásvételi előszerződés aláírásakor még nem volt meg.

23 A fenyegető fizetésképtelenség  A BDT Pécsi Ítélőtábla kimondta, hogy bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség, ha a termelő tevékenységet már nem folytató adós úgy nyújt kölcsönt egy (kapcsolt) vállalkozásnak, hogy a kölcsönadás időpontjában a vele szemben fennálló, felszámolási kérelmet is megalapozó követelések összege meghaladja a vagyonát.  SZIT: a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet lényegében az adós esedékes számláinak kielégítéséhez szükséges likvid pénzeszközök elégtelenségét jelenti. Gf.I /2011/2.  SZIT: a S. Kft. alapítását követően fennállt, az átalakulási vagyonmérleg tervezet szerint elegendő pénzeszközzel a kft nem rendelkezett. A cég alapításától kezdődően fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt. Gf.I /2011/6.

24 A fenyegető fizetésképtelenség  A fenyegető fizetésképtelenség a vagyonhiányhoz, a vagyon nagyságát meghaladó tartozások mellett ésszerűtlen kockázattal végzett gazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Ez a szemlélet azt jelzi, hogy minden alultőkésített cég gyakorlatilag a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet utáni állapotában van, s a vezetők felelőssége megállapítható. [[[[

25 A bizonyítási teher  Felperesnek kell bizonyítani:  -a jogellenes magatartást  -a kár összegét  -az okozati összefüggést  A vezető kimentheti magát: úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható  Vélelem:Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

26 A jogellenes magatartás  nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján járt el a vezető  a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent (követelést nem hajt be)  a hitelezői követelések kielégítését meghiúsította  elmulasztotta a környezeti károk rendezését

27 A kár  LB Gfv. X /2011/3.  Nem a teljes ki nem elégített hitelezői követelés, hanem csak a vezetői mulasztással kapcsolatos vagyoncsökkenés összege a kár

28 Egyéb kérdések  Perköltség: 1/2013 PJE: nem meghatározható pertárgy érték a megállapítási per esetében  Biztosíték: Debreceni Ítélőtábla 1/2012. (V.18.) ajánlása: háttérszabály Pp. 156.§

29 Marasztalási per  A marasztalási per jellemzői  A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. §], hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig az (1) bekezdés szerinti perben még nincs jogerős döntés, a 60 napos jogvesztő határidő kezdő napja a jogerős bírósági döntés napját követő nap.

30 Marasztalási per Marasztalási per  Nem csak az indíthatja meg, aki a megállapítási pert megindította  A pereket egyesíteni kell  Arányos kielégítés történik  A 60 napos (korábban 90 nap) határidő jogvesztő

31 Köszönöm a figyelmüket


Letölteni ppt "JUHÁSZ LÁSZLÓ A wrongful trading (vezetői felelősség) szabályai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések