NÉPESSÉG- & TELEPÜLÉS-FÖLDRAJZ

Az előadások a következő témára: "NÉPESSÉG- & TELEPÜLÉS-FÖLDRAJZ"— Előadás másolata:

1 NÉPESSÉG- & TELEPÜLÉS-FÖLDRAJZ
2012

2 A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)
NÉPESSÉG- FÖLDRAJZ A kép forrása: (Bevölkerung)

3 NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
2. A FÖLD NÉPESEDÉSE A kép forrása: (Bevölkerung)

4 A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)
2. 5. A népesedési ciklusok A demográfiai átmenet A kép forrása: (Bevölkerung)

5 TÚLÉLÉSI MODELLEK forrás: LIVI-BACCI, 1999, 36. o., 1. 7. ábra
1000 B C A Túlélők 500 Magas halandóságú emberi populáció Alacsony halandóságú emberi populáció 100 100 100 Korév 1 B C A Halandósági kockázat 0,5 100 100 100

6 SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM [e0] A tíz legnagyobb és a tíz legkisebb értékű ország
2000 – 2005 & 2045 – 2050* * éves átlagok becslése [medium variant] forrás: World Population Prospects. The 2002 Revision. UN 2045 – 2050 Világ-átlag 65,4 74,3 A tíz legnagyobb értékű mutatóval bíró ország 2045 – 2050 Ország e0 1 Japán 81,6 88,1 2 Svédország 80,1 Hong Kong (Kína) 84,8 3 79,9 84,6 4 Izland 79,8 Makaó (Kína) 84,2 5 Kanada 79,3 Spanyolország 84,1 6 Franciaország 84,0 7 Ausztrália 79,2 Belgium 83,8 8 Izrael Norvégia 83,7 9 Martinique 79,1 10 Svájc Luxemburg A tíz legalacsonyabb értékű mutatóval bíró ország 2045 – 2050 Ország e0 1 Zambia 32,4 Szváziföld 43,4 2 Zimbabwe 33,1 Botswana 43,6 3 Sierra Leone 34,2 Lesotho 44,1 4 34,4 45,7 5 35,1 52,3 6 Malawi 37,5 7 Mozambik 38,1 Kenya 54,1 8 Ruanda 39,3 54,2 9 Közép-Afrikai K. 39,5 Namíbia 54,3 10 39,7 Dél-Afrikai Közt. 55,7

7 Születéskor várható élettartam, [F&M; medium variant] forrás: World Population Prospects. The 2006 Revision. UN

8 TERMÉKENYSÉGI MODELLEK (TFR)
forrás: LIVI-BACCI, M: A világ népességének rövid története. Osiris, 1999, 33. o.; 1.5. ábra. TFR Jellemző jegyek Populációk Történeti példák 16 Biológiai maximum elméleti - 11,4 Nagyon korai házasságok / minimális intervallum Egyes csoportok 1660 előtt született francia kanadaiak 9 Kései házasodás / minimális intervallum Egyes csoportok Kanadai hutteriták; 1926 – 1930: 8,5 7,5 Korai házasságok / hosszú intervallumok Sok fejlődő ország népessége Egyiptom; – 1965: 7,1 7 Átlag 5 Kései házasodás / hosszú intervallum Sok európai populáció (XVIII – XIX. sz.) Anglia; – 1800: 5,1 3 Tudatos születéskorlátozás (közepes mértékű elterjedtség) Európa (XX. sz. első fele) Olaszország; : 3,0 1 Tudatos születéskorlátozás (nagy elterjedtség) Több mai európai populáció Liguria (ITA); 1990: 1,0

9 TFR WORLD 2000 – 2005 forrás: World Population Prospects. The 2002 Revision. UN, 2003, table 3.

10 TFR EUROPE 2000 – 2005 forrás: World Population Prospects. The 2002 Revision. UN, 2003, table 3. 0 – 1,15 1,15 – 1,25 1,25 – 1,45 nincs adat 1,95 – 2,43 1,45 – 1,95 Jelmagyarázat:

11 A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MODELLJE
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. Születések & halálozások 30-50 30-50 W. THOMPSON [1929] A. LANDRY [1934] F. NOTESTEIN [1945] Kritikusok: J.-C. CHESNAIS [1986] Van de KAA [1996] Születési ráta [birth rate] B/P*1000 ‰ Halálozási ráta [death rate] D/P*1000 10-20 10-20 t

12 A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. 30-50 ‰ I. II. III. IV. 10-20 t

13 I. ‰ t A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – I. Születési arányszám: =
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. Születési arányszám: = Halálozási arányszám: = Természetes szaporodás: alacsony Népességnövekedés: stagnál (lassú) 30-50 Magas születési arány: családtervezés hiánya magas csecsemőhalandóság  az indokoltnál nagyobb vállalt gyermekszám alacsony társadalmi-gazdasági fejlettségi szint  gyermeki munkaerő tradíciók: a bőséges gyermekáldás a termékenység és gazdagság szimbóluma ‰ I. Magas halálozási arányszám: éhínség & háborúk gyakori járványok kezdetleges egészségügy, fejletlen orvosi ellátás 10-20 Ősállapot; pretranzíciós korszak; high stationary stage t

14 I. II. ‰ t A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – II.
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. Természetes szaporodás: magas ~30‰ Születéskor várható élettartam:  Népességnövekedés:  Demográfiai „robbanás” I. Születési arányszám: = Halálozási arányszám:  30-50 Magas természetes szaporodási ráta & gyors népességgyarapodás javuló egészségügyi ellátás (orvostudomány, kórházak, gyógyszerek, védőoltások) a modern infrastruktúra kiépülése (ivóvíz-; csatorna-; villanyáram-hálózatok; közlekedés; kereskedelem  javuló életkörülmények) az éhínségek fokozatos kiküszöbölése ‰ I. II. „Szétnyíló demográfiai olló” Magas (változatlan) születési arányszám: tradíciók: a bőséges gyermekáldás a termékenység és gazdagság szimbóluma Early expanding stage; (A tranzíció I. szakasza) Jelenleg [jegyzet]: Fekete-Afrika: Szomália, Angola, Mozambik, Tanzánia, Ruanda, stb. Ázsia: Bhután, Afganisztán, Laosz, Kambodzsa, Jordánia, Szaúd-Arábia Latin-Amerika: Bolívia, Paraguay, Guatemala, Guayana, Honduras, stb. 10-20 t

15 I. II. III. ‰ t A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – III.
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. Természetes szaporodás: csökken Születéskor várható élettartam:  Népességnövekedés: „csillapodó ütem”  Demográfiai „robbanás” II. Születési arányszám:  Halálozási arányszám:  30-50 Meredeken csökkenő születési ráta & lassuló ütemű népességgyarapodás családtervezés (felvilágosítás, fogamzásgátlás, abortuszok) a csecsemőhalandóság a „biológiai minimum” közelében beindul a foglalkozási átrétegződés  a nők tömeges megjelenése a munkaerőpiacon  csökkenő gyermekvállalási kedv új fogyasztási minták  a tradicionális családmodell átalakulása ‰ I. II. III. Late expanding stage; (A tranzíció II. szakasza) „Záruló demográfiai olló” 10-20 t

16 I. II. III. IV. ‰ t A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – IV.
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. Természetes szaporodás: alacsony Születéskor várható élettartam: magas Népességnövekedés: lassú ütem  A demográfiai „robbanás” vége. Születési arányszám: = Halálozási arányszám: = 30-50 Tovább csökkenő születési ráta & lassuló ütemű népességgyarapodás a népesség korszerkezetének átalakulása  a fiatal korosztályok részesedése csökken, az idős népesség aránya növekszik  beindul az elöregedés folyamata ‰ I. II. III. IV. Low stationary stage; poszttranzíciós szakasz V. szakasz (ciklus) [vitatott] tartós jelenségként lép fel a természetes fogyás (-2  -5 ‰) társadalmi „értékválság” 10-20 t

17 A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – áttekintés I.
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. 30-50 ‰ 10-20 t

18 ‰ t A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – áttekintés II.
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. 30-50 ‰ Népességnövekedés üteme (%) 10-20 t

19 A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI – áttekintés III.
források: HAGGETT, 1975, LIVI-BACCI, 1999, 131. o. skk., KOVÁCS Z., 2003, o., MELEGH, 2003. 30-50 ‰ Népességszám 10-20 t

20 Két példa különböző tranzíciós forgatókönyvekre A
Két példa különböző tranzíciós forgatókönyvekre A. Populáció [hipotetikus]

21 Két példa különböző tranzíciós forgatókönyvekre B
Két példa különböző tranzíciós forgatókönyvekre B. Populáció [hipotetikus]

22 A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SAJÁTOSSÁGAI Két különböző populáció tranzíciós forgatókönyveinek összevetése [hipotetikus]  Az átmenet II. szakasza (early expanding stage) hosszának hatása a népességszám-növekedésre

23 A demográfiai átmenet társadalmi-gazdasági háttere I. forrás: BIRG, H
A demográfiai átmenet társadalmi-gazdasági háttere I forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 65 – 67. o. [k. t.] ► a demográfiai átmenetet kísérő társadalmi-gazdasági folyamatok [Európa] → „Gazdasági, szociális és társadalmi, valamint demográfiai változás nem lehetséges a kultúra párhuzamos megváltozása nélkül. A kulturális változást azonban nem lehet elrendelni, vagy segélypénzekkel megvásárolni, [annak] meg kell érnie.”

24 A demográfiai átmenet társadalmi-gazdasági háttere II. forrás: BIRG, H
A demográfiai átmenet társadalmi-gazdasági háttere II forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 65 – 67. o. [k. t.] ► a demográfiai átmenetet kísérő társadalmi-gazdasági folyamatok [Európa]  „egymást átható” fejlődési vonalak [európai átmenetek] [5]   az egy főre eső jövedelem & társadalmi termék növekedése → liberális gazdaságpolitika → természettudományos eredmények a termelésben → munkamegosztás elmélyítése → jobb képzés [írástudatlanság fokozatos felszámolása ] → szakmai specializálódás   társadalmi interakciók körének & intenzitásának bővülése → gazdasági cserefolyamatok & szállítási kapcsolatok általános élénkülése → árucsere-intenzitás növekedése & regionális/társadalmi/életútbeli mobilitás növekedése   városok növekedése [urbanizáció] → növekvő termelékenység → „a megtermelt javak egy munkaerőre eső egysége” → tőkeintenzitás emelkedése → az egy munkaerőre eső tárgyi & szellemei termelőtőke mennyisége → racionalizált tömegtermelés & növekvő üzemméretek   új munkahelyek & nők megjelenése a munkaerőpiacon → új munkahelyek a primer szektoron kívül (mezőgazdaság & bányászat)   az „egyéni életutak univerzumának” kibővülése → a foglalkozási pályák skálájának „robbanásszerű kitágulása” → kibővül „…az egyén élete során bejárható fejlődési pályák spektruma” 24

25 A demográfiai átmenet társadalmi-gazdasági háttere III forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 65 – 67. o. [k. t.] ► a demográfiai átmenetet kísérő társadalmi-gazdasági folyamatok [Európa] → „A városokban ez a folyamat annál intenzívebben zajlott le, minél sokrétűbb volt a gazdaság struktúrája; ebből eredően szélesebb volt a foglalkozásszerűen űzött tevékenységek köre, továbbá nagyobbak voltak a gazdasági lehetőségek. A városokban több volt az emberek között az interakció és élénkebb volt a kommunikáció. Mindez döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy meggyengüljenek a hagyományos, elsősorban egyházi normák és kötődések . Ilyeténképpen nagyobb lett a nyitottság és az emberek nagyobb türelemmel viseltettek más életformák iránt. Ennek következtében az emberek egyéni döntéseiben nagyobb szabadsággal rendelkeztek a tekintetben, hogy szakmai pályájuk és életlehetőségeik hogyan alakuljanak, tudatos döntéseket hoztak életútjuk alakulásáról, egyénileg megtervezhették és irányíthatták biográfiájuk alakulását.” 25

26 Országok és országcsoportok nyers születési és halálozási rátája, forrás: BIRG, Herwig: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 63. o., 3. ábra. ‰ 50 45 AFRIKA 40 ÁZSIA 35 30 LATIN-AMERIKA 25 20 ÉSZAK-AMERIKA 15 EURÓPA 10 5 NÉMETORSZÁG t

27 Országok és országcsoportok nyers születési és halálozási rátája, forrás: BIRG, Herwig: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 63. o., 3. ábra. ‰ 50 45 AFRIKA 40 ÁZSIA 35 30 LATIN-AMERIKA 25 20 ÉSZAK-AMERIKA 15 EURÓPA 10 5 NÉMETORSZÁG MAGYARORSZÁG t

28 A FÖLD NAGYRÉGIÓI ÉS A DEMOGRÁFIAI ÁTMENET SZAKASZAI
III. IV. V.

29 Az átmenet eredményei: Olaszország demográfiai mutatói [1881 és 1981] forrás: LIVI-BACCI, M.: A világ népességének rövid története, Osiris, 1999, 163. o., táblázat, részben becslések Demográfiai mutató ~1881 ~1981 Születési ráta 36,5  11,4 -25,1 Halálozási ráta 28,7  9,6 -19,1 Természetes szaporodás (1000 főre) 7,8  1,4 -6,4 Születéskor várható élettartam (M&F) 35,4  74,4 39,0 Életben maradás 15 éves korban (1000 fő) 584  982 398 Életben maradás 50 éves korban (1000 fő) 414  936 522 Életben maradás 80 éves korban (1000 fő) 65  422 357 Az első házasságkötés életkora (nők) 24,1 ~ 24,0 Gyermekszülési átlagéletkor 30,0  27,6 -2,4 Átlagéletkor az utolsó gyermek születésekor 39,0  30,0 -9,0 Házasságot nem kötött nők 50 éves korban (%) 12,1 ~ 10,2 Egy nőre jutó gyermekek száma 4,98  1,58 -3,4 Nettó reprodukciós ráta 1,26  0,76 -0,5 0-14 éves népesség (%) 32,2  21,4 -10,8 15-64 éves népesség (%) 62,7  65,3 2,6 65 és idősebb népesség (%) 5,1  13,3 8,2 Az egy férjezett nőre jutó gyermekek száma 5,6  1,7 -3,9 Átlagos családméret 4,5  3,0 -1,5

30 Az átmenet eredményei: Olaszország demográfiai mutatói [1881 és 1981] forrás: LIVI-BACCI, 1999, 163. o., táblázat, részben becslések Demográfiai mutató ~1881 ~1981 Születési ráta 36,5  11,4 Halálozási ráta 28,7 9,6 Természetes szaporodás (1000 főre) 7,8 1,4 Születéskor várható élettartam (M&F) 35,4  74,4 Életben maradás 15 éves korban (1000 fő) 584 982 Életben maradás 50 éves korban (1000 fő) 414 936 Életben maradás 80 éves korban (1000 fő) 65 422 Az első házasságkötés életkora (nők) 24,1 ~ 24,0 Gyermekszülési átlagéletkor 30,0 27,6 Átlagéletkor az utolsó gyermek születésekor 39,0 Házasságot nem kötött nők 50 éves korban (%) 12,1 10,2 Egy nőre jutó gyermekek száma 4,98 1,58 Nettó reprodukciós ráta 1,26 0,76 0-14 éves népesség (%) 32,2 21,4 15-64 éves népesség (%) 62,7 65,3 65 és idősebb népesség (%) 5,1 13,3 Az egy férjezett nőre jutó gyermekek száma 5,6 1,7 Átlagos családméret 4,5 3,0

31 Az átmenet eredményei: Svédország demográfiai mutatói forrás: HAGGETT, P.: Geográfia. Typotex, 2006, 193. o., táblázat. évek Idő- tartam Teljes népesség Br Dr Korstruktúra [%] Foglalkozási szerkezet [mg-ban dolgozók aránya] Városiasodás [Stockholm környékén élők aránya] év millió fő [‰] [0 – 14] [65 – ] – 1749 – 1,8 36 27 33 6 - 8 I. 1750 – 1809 60 2,5 33 26 32 5 - 7 II. 1810 – 1929 120 4,4 30 18 34 5 72 6 III. 1930 – 1974 45 6,3 14 12 25 9 39 13 IV. 1975 – – 8,2 13 11 20 15 7 19

32 Svédország demográfiai átmenete, 1735 – 2000 forrás: Wikipédia

33 Nagy-Britannia demográfiai átmenete forrás: Wikipédia;

34 Kína [feltételezett] demográfiai átmenete forrás: Wikipédia;

35 Kína születési és halálozási rátái, 1949 – 2003 forrás: Riley, N. E
Kína születési és halálozási rátái, 1949 – forrás: Riley, N. E.:China’s Population: New Trends & Challenges, Population Bulletin, 59/2, 2004, p. 6., fig. 1.

36 Kína teljes termékenységi arányszáma, 1949 – 2001 forrás: Riley, N. E
Kína teljes termékenységi arányszáma, 1949 – forrás: Riley, N. E.:China’s Population: New Trends & Challenges, Population Bulletin, 59/2, 2004, p. 11., fig. 3.

37 A demográfiai átmenet különböző országokban [kezdet, vég, tartam, „szorzó”] forrás: LIVI-BACCI, 1999, 133. o. , táblázat [forrás: CHESNAIS, 1986.] Mexikó, 1920 – 2000 [80] – 7,02 Tajvan 1920 – 1990 [70] – 4,35 Svédország, 1810 – 1960 [160] - 3,83 Kína 1930 – 2000 [70] – 2,46 Olaszország, 1876 – 1965 [90] – 2,26 Németország, 1876 – 1965 [90] – 2,11 USSR 1896 – 1965 [70] – 2,05 Franciaország, 1785 – 1970 [185] – 1,62

38 A második demográfiai átmenet I. forrás: MELEGH A. – ŐRI P
A második demográfiai átmenet I forrás: MELEGH A. – ŐRI P.: A második demográfiai átmenet elmélete [In: SPÉDER [szerk.]: Család és népesség – itthon és Európában. Századvég, Budapest, 2003, 495 – 523. o.] ► a II. demográfiai átmenet modellje I. – second demographic transition [SDT] ~ 1965 [60-as évek közepe]  tömegtermelés [technikai vívmányok & fordizmus] / fogyasztói társadalom  szekularizáció [~ elvilágiasodás]  baby-boom [→ a II. világháború után született népesebb generációk felnőtté érése]  átfogó változások a fejlett európai régiók népesedéstörténetében → új [korábban nem feltételezett] elemek / jelenségek [tömeges] megjelenése → bizonyos „hagyományos” [változatlannak tartott] magatartásformák kiszorulása → eltérő sebességű változások [~ jellemzően: gyorsuló tendenciák]  a változások fő elemei [2]  a termékenységi magatartás megváltozása  a családi & élettársi kapcsolatok átalakulása  egyéb változó tendenciák  időskori halandóság: javuló mutatók → gyors[uló] elöregedés → „Megváltozik Európa helye a nemzetközi migrációs folyamatokban: kibocsátó térségből célterületté válik.” → növekvő bevándorlás

39 A második demográfiai átmenet II. forrás: MELEGH, A. – ŐRI P
A második demográfiai átmenet II forrás: MELEGH, A. – ŐRI P.: A második demográfiai átmenet elmélete [In: SPÉDER [szerk.]: Család és népesség – itthon és Európában. Századvég, Budapest, 2003, 495 – 523. o.] ► a II. demográfiai átmenet modellje II. [SDT]  növekvő mutatók [7]   válási arányszámok → „jelentősen megemelkednek”   házasságon* kívüli együttélések aránya → új együttélési formák [különböző „élettársi” viszonyok; ideiglenes- & távkapcsolatok]   házasságon* kívüli születések aránya   abortuszok száma & aránya [?]   egyedül élők & „egyszemélyes háztartások” aránya   tudatosan gyermektelenek aránya → házasságban élők & élettársi kapcsolatban élők körében egyaránt   az első házasságkötés* életkora & nők gyermekvállalási életkora  csökkenő mutatók [3]   termékenység → az adott halandósági feltételek mellett az egyszerű reprodukciót biztosító szint alá süllyed   házasodási ráta → „rohamosan” csökken   a szülői háztartásból való kiválás életkora → Észak- & Nyugat-Európa * a „hagyományos” európai [római/zsidó/keresztény/keresztyén] / patriarchális forma

40 A második demográfiai átmenet III. forrás: MELEGH, A. – ŐRI P
A második demográfiai átmenet III forrás: MELEGH, A. – ŐRI P.: A második demográfiai átmenet elmélete [In: SPÉDER [szerk.]: Család és népesség – itthon és Európában. Századvég, Budapest, 2003, 495 – 523. o.] ► a II. demográfiai átmenet modellje III. [SDT] → feltételezhető összefüggések növekvő csökkenő demográfiai mutatók születéskor várható élettartam  időskori halandóság az első házasságkötés életkora termékenység nők gyermekvállalási életkora tudatosan gyermektelenek aránya egyedül élők / egyszemélyes háztartások  házasodási ráta házasságon kívüli kapcsolatok házasságon kívüli születések válási arányszámok szülői háztartásból való kiválás életkora

41 A házasságon kívüli születések aránya [1950 - 2005] forrás: Wikipédia; Európa Tanács & Sobotka, T.

42 A termékenység biografikus elmélete I. forrás: BIRG, H
A termékenység biografikus elmélete I forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 68 – 69. o. [k. t.] ► a termékenység [fertilitás; Fertilität] biografikus elmélete → Birg, H. – Flöthmann, E – J. – Reiter, I.: Biographische Theorie der demographischen Reproduktion, Frankfurt – New York, 1991. → „A második demográfiai átmenet rendkívül alacsony születési rátáinak magyarázata azoknak a feltételeknek az elemzésére épít, amelyek közepette az egyének életútja a modern társadalmakban alakul. …A szaporodásnak ez az életútra alapozó, biografikus elmélete azt a központi tételt állította fel, hogy az élet gazdasági szociális, társadalmi, és kulturális feltételeinek állandó változása közepette megnőtt és még továbbra is nőni fog az életpályán való hosszú távú és visszafordíthatatlan elköteleződések kockázata.”

43 A termékenység biografikus elmélete II. forrás: BIRG, H
A termékenység biografikus elmélete II forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 68 – 69. o. [k. t.] ► a termékenység [fertilitás; Fertilität] biografikus elmélete → Birg, H. – Flöthmann, E – J. – Reiter, I.: Biographische Theorie der demographischen Reproduktion, Frankfurt – New York, 1991. → „ Az állandóságot nem ismerő és folyamatosan dinamikusan változó világban az az ésszerű, ha életpályánkon kerüljük a hosszú távú és visszafordíthatatlan elkötelezettségeket, mert különben életutunkat illetően elveszítjük döntési szabadságunkat. Az élet során ezért kerülték és kerülik, vagy tolják el későbbi életszakaszra az olyan hosszú távú elkötelezettségeket, mint amilyen a tartós partnerkapcsolat vagy egy gyermek világrahozatala, de akár teljes mértékben le is mondhatnak róla. A hosszú távú elkötelezettségek kerülése az életút során elsősorban a foglalkozásbeli lehetőségek nyitottságát szolgálja, azt, hogy a lehető legnagyobb mobilitási készség fenntartásával az illető képes legyen alkalmazkodni a munkaerőpiac elvárásaihoz. A gazdaság és a munkaerőpiac egyaránt a nagyfokú mobilitást és rugalmasságot propagálja és várja el minden egyes munkavállalótól, hogy így gondoskodjon a munkaerőpiac működőképességéről, hogy ezáltal olyan alacsony szinten tartsa a munkanélküliséget, ahogyan csak lehet, és hogy lehetőség szerint magas egy főre eső jövedelemmel maximálja a szükséges termelékenységet.”

44 ► Természeti környezet
A társadalmi-gazdasági és a demográfiai-gazdasági kölcsönhatások rendszere forrás: BIRG, Herwig: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 75. o., 5. ábra. ► Természeti környezet   természeti források  környezeti terhelések   irreverzibilis károk [klíma, fajok kihalása] A B G H ► Gazdaság   a megtakarítások & beruházások foka  tőkeintenzitás   termelékenység / egy főre eső jövedelem / társadalmi össztermék ► Népesség   a népesség száma és struktúrája  termékenység   halandóság   migráció I J E F D C ► Társadalom   a kultúra és az értékek rendszere  infrastruktúrarendszerek   társadalombiztosítási rendszerek   igazgatás és jogrendszer

45 ► Természeti környezet
A társadalmi-gazdasági és a demográfiai-gazdasági kölcsönhatások rendszere forrás: BIRG, Herwig: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 75. o., 5. ábra. ► Természeti környezet   természeti források  környezeti terhelések   irreverzibilis károk [klíma, fajok kihalása] A B G H ► Gazdaság   a megtakarítások & beruházások foka  tőkeintenzitás   termelékenység / egy főre eső jövedelem / társadalmi össztermék ► Népesség   a népesség száma és struktúrája  termékenység   halandóság   migráció I J E F D C ► Társadalom   a kultúra és az értékek rendszere  infrastruktúrarendszerek   társadalombiztosítási rendszerek   igazgatás és jogrendszer

46 célszerűségi költségek (gazdasági & életrajzi
A demográfiai-gazdasági kölcsönhatások rendszere forrás: BIRG, Herwig: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 75. o., 5. ábra. a népesség növekedése munkaerő / humán tőke társadalmi össz- termék / gazdasági struktúra 1 2 12 5 6 3 műszaki haladás / munkaerőpiacok dinamikája születési ráta / szaporodási viselkedés takarékosság / beruházások foka [szintje] 11 9 7 4 célszerűségi költségek (gazdasági & életrajzi vonatkozásban) / az életútra vonatkozó opciók hosszú távú elkötelezettségek az életpálya során egy főre jutó jövedelem 10 8

47 célszerűségi költségek (gazdasági & életrajzi
A demográfiai-gazdasági kölcsönhatások rendszere forrás: BIRG, Herwig: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005, 75. o., 5. ábra. a népesség növekedése munkaerő / humán tőke társadalmi össz- termék / gazdasági struktúra 1 2 12 5 6 3 műszaki haladás / munkaerőpiacok dinamikája születési ráta / szaporodási viselkedés takarékosság / beruházások foka [szintje] 11 9 7 4 célszerűségi költségek (gazdasági & életrajzi vonatkozásban) / az életútra vonatkozó opciók hosszú távú elkötelezettségek az életpálya során egy főre jutó jövedelem 10 8

48 A születések és a halálozások számának alakulása Magyarországon – [A demográfiai átmenet modellje Magyarországon I.] forrás: Demográfiai évkönyv, KSH, Budapest, 2002.

49 A születési és a halálozási ráta [‰] alakulása Magyarországon – [A demográfiai átmenet modellje Magyarországon II.] forrás: Demográfiai évkönyv, KSH, Budapest, 2002.

50 Magyarország, 1876 – 2002

51 A születési és a halálozási ráta [‰] alakulása Magyarországon – [A demográfiai átmenet modellje Magyarországon III.] forrás: Demográfiai évkönyv, KSH, Budapest, 2002.

52 A születési és a halálozási ráta [‰] alakulása Magyarországon – [A demográfiai átmenet modellje Magyarországon IV.] forrás: Demográfiai évkönyv, KSH, Budapest, 2002.

53 „… a világ helyzete sohasem reménytelen,
mert sohasem azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne…” VALÉRY

54 A nemzedékek közti szerződés I. forrás: BIRG, H. : A világ népessége
A nemzedékek közti szerződés I forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005 , 132. o.[k. t.] ► „nemzedékek közti szerződés” – középkorúak & időskorúak → „A középső nemzedéknek az idősebbekkel szembeni kötelezettségeit a nemzedékek közötti szerződés metaforájával szokták körülírni: a középső nemzedék ellenszolgáltatásképpen ellátja az idősebb nemzedéket a tőle gyermek- és ifjúkorban kapott gondoskodásért. De a középső nemzedéknek létezik-e olyan kötelezettsége, ami abban áll, hogy elegendő gyereket neveljen föl, és ha igen, akkor a középső nemzedék kivel szemben vállalta ezt a kötelezettséget?... …Ha nem születik és nő fel elegendő gyerek, akkor ez a középső nemzedék támogatásának demográfiai alapjait veszélyezteti majd akkor, amikor ez a nemzedék már átlépte az öregkor küszöbét.”

55 A nemzedékek közti szerződés II. forrás: BIRG, H. : A világ népessége
A nemzedékek közti szerződés II forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005 , 132. o.[k. t.] ► „nemzedékek közti szerződés” – a harmadik fél → „Ha azt akarjuk, hogy a »nemzedékek szerződése« fogalomnak értelme legyen, akkor ezen a fogalmon nyilvánvalóan három fél, illetve nemzedék szerződését kell értenünk, és nem csupán kettőét. A három fél közül kettő – a középső és az idősebb nemzedék – minden további nélkül meghatározható, ám az, hogy a még meg nem születettekben egy harmadik szerződő felet lássunk és hogy velük szemben levezessük azt a kötelezettséget, hogy meg kell születniük, nos, [ehhez] olyan gondolkodásra van szükség, amely messze túllép kettő vagy három nemzedéken és egyet jelent a népesség fenntartásának kötelességével. Olyan kötelesség ez, amelyet az emberek azokban az országokban, amelyekben csökken a népesség, nyilvánvalóan nem ismernek el, különben ezekben az országokban a termékenység nem lenne olyan alacsony, amilyen. ”

56 A nemzedékek közti szerződés III. forrás: BIRG, H. : A világ népessége
A nemzedékek közti szerződés III forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005 , 132. o.[k. t.] ► „nemzedékek közti szerződés” – az önzés paradoxona → „…a középső nemzedék, már csak saját jól felfogott érdekében is [k. e.], és nem csupán egy képzeletbeli, még meg sem született nemzedékkel szembeni kötelességből, gondoskodnia kellene a termékenység kielégítő szintjéről. Amennyiben ez a gondoskodás nem csapódik le a megfelelő szaporodási viselkedésben, akkor a szükséges termékenységi szint olyan konstrukciókkal sem biztosítható, mint amilyen a »három nemzedék szerződése«. Természetesen az emberek elég intelligensek ahhoz, hogy belássák ezeket a z összefüggéseket, és a dolog lényegét nem is vitatja senki. A probléma »mindössze« az, hogy túl sok ember hagyatkozik arra, hogy a saját öregkori ellátásához szükséges gyermekeket valaki más majd felneveli. Mint látjuk, a demográfia területén is másból akar hasznot húzni az ember, ami egyébként meglehetősen általános problémája az emberi viselkedésnek. … Mindaddig, amíg az emberek egy cseppnyi szolidaritást sem mutatnak a társadalommal szemben, addig ezt a problémát nem lehet megoldani, hacsak valamilyen önző okból nem lesz újra érdekes a gyermekek felnevelése. Ez a helyzet akkor következhet be, ha az emberek elveszítik hitüket a szociális biztonság rendszereiben, amelyek épp azért kerülnek veszélybe, mert alacsony a termékenység.”

57 Magyarország teljes termékenységi arányszáma, 1950 – 2010 [TFR; ötéves átlagok ] forrás: wikipédia

58 A termékenység-csökkenés időszaka néhány európai országban forrás: Európa Tanács, 2001.
GER A ITA SPA GR 2,1

59

60 A jövő előrejelezése I. forrás: Wilmoth, J. – R
A jövő előrejelezése I forrás: Wilmoth, J. – R.: Foretelling the Future. In: World Population to UN, 2004, pp. 174 – 176. [k. t.] ► a népességszám-csökkenés & társadalmi „válasz” → „Ami a termékenység trendjeit illeti, azt hiszem, hogy a reprodukciós szint alatti termékenység egyetlen nagyobb különálló társadalom esetében sem tarthat tovább egy-két évtizednél. Bár nem végeztem e téren áttekintő elemzést, úgy tűnik, hogy ennek a hitemnek egyetlen ismert tény sem mond ellent. Az Egyesült Államok esetében a reprodukciós szint alatti termékenység 20. század eleji korszaka különösen rövidke volt (számításaim szerint csak 1933 – 1940 között). A napjainkhoz közelebbi évtizedekben természetesen ez a jelenség sokkal erőteljesebb – az Egyesült Államok teljes termékenyégi arányszáma 1972-ben esett a reprodukciós szint alá, és egyetlen év kivételével nem is emelkedett már e fölé egészen 2000-ig. Mindazonáltal 1990 óta a termékenység az államokbeli nők körében éppen hogy csak a reprodukciós szint alatt volt (átlagosan 2,05 az 1990-es években és kicsikét magasabb a legutóbbi években). Vagyis a reprodukciós szint alatti termékenység korszaka az Egyesült Államokban lényegében két évtizednél rövidebb volt. Nem ismerem jól más országok hasonló korszakainak tartamát, mint ahogy nem ismerem a reprodukciós szint alatti termékenységi periódus rekordjának hosszát sem (talán 3 – 4 évtized? meglehet, Japán esetében?).”

61 számottevő lelkiismeret-vizsgálattal kísért
A jövő előrejelezése II forrás: Wilmoth, J. – R.: Foretelling the Future. In: World Population to UN, 2004, pp. 174 – 176. [k. t.] ► a népességszám-csökkenés & társadalmi „válasz” → „Mindenesetre azokban az országokban, ahol a termékenység lényegesen a reprodukciós szint alá esik, akár egy évtizednél is hosszabb időre, úgy tűnik, számottevő lelkiismeret-vizsgálattal kísért nyilvános felháborodásnak kellene jelentkeznie, hogy feltárja e helyzet kialakulásának okait. A reprodukciós szint alatti termékenységet ugyanis, nem meglepő módon, általában ártalmasnak, károsnak és veszedelmesnek látják, hiszen esetleg népességcsökkenéshez vezethet (akár egy egész nemzet esetében is, ha nem ellensúlyozza a bevándorlás, és minden esetben az ország jelenlegi népességének leszármazottait illetően). Kétségtelen, hogy még nem ítélhető meg, hogy vajon a jelenleg legalacsonyabb mutatókkal bíró országoknak sikerül-e a közeljövőben termékenységüket megnövelni. Azonban óvatos lennék egy ilyen néhány évtizednyi múltú jelenség további évtizedeket felölelő folytatódásának feltételezését illetően.”

62

63 a szülők a gyermek megszületését követően egy másik világban élnek,
Szaporodási viselkedés forrás: BIRG, H.: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák. Corvina, Bp., 2005 , 70. o.[k. t.] ► az életpálya racionális döntési logikája → „…az életútról való döntés szabadságát az első gyermek olyan alapvetően korlátozza, hogy azt mondhatnók, a szülők a gyermek megszületését követően egy másik világban élnek, Ez a világ az újabb, a második [harmadik…, stb.] gyermek megszületésével korántsem változik meg olyan drámaian, mint amikor a gyermektelenség után valaki szülő lesz. Az egy gyermekes családok, a gyermek nélkül leélt élettel összehasonlítva alapvető, az életpályát megszabó alternatívaként jelennek meg, míg a két gyermekes családdal összehasonlítva inkább csak olyan előzetes foknak tekintendők, amely a második gyermekkel inkább kiteljesedik, semmint hogy további döntő változásokat hozna.”

64 „…egy másik világ…”