Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Érettségi reform: a változás menedzselése a közoktatásban Az OKI országos szakmai konferenciája 2005 október 20-21. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Érettségi reform: a változás menedzselése a közoktatásban Az OKI országos szakmai konferenciája 2005 október 20-21. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet."— Előadás másolata:

1 Érettségi reform: a változás menedzselése a közoktatásban Az OKI országos szakmai konferenciája 2005 október Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2 Miről szól ez az előadás? •Az érettségi reform az oktatásügyi változások elméletének a perspektívájából •A XX. századi nagy átfogó reformok utolsó példánya vagy egy XXI. századi új paradigma első kísérlete? •Mit tanulhat… …az oktatásügyi változások elmélete az érettségi reformból, és …az érettségi reform oktatásügyi változások elméletéből?

3 Az oktatásfejlesztés XXI. századi paradigmája •Lejárt az átfogó (large scale) oktatási reformok kora? •Az új XXI. sz. modell (4 elem): –Intézmény autonómia (önálló felelősség az eredményekért) –Visszajelzés és elszámoltatás –Szervezeti képességek fejlesztése –Aktív állami innovációs politika •Csak egyidejű alkalmazásuk eredményes

4 •Nem teljesen: az új paradigmában is vannak az egész rendszert alakító elemek –A visszajelző elszámoltató rendszer kiépítése –A szervezeti képesség fejlesztését segítő támogató rendszerek kiépítése –Az innovációs politika nemzeti intézmény és eszközrendszerének létrehozása –Standard-megállapodások, ezek érvényesítése Valóban vége az átfogó reformok korának?

5 A reform mint tanulás •A XXI. század oktatási reformjai az oktatási rendszer komplexitásából indulnak ki. •Minden átfogó reform ugrás az ismeretlenbe •A reformok akkor sikeresek, ha intelligens tanuló rendszerként tudnak működni •A magyar érettségi reform –intelligens tanuló rendszerként működik… –…amely azonban komoly tanulási nehézségekkel küzd.

6 Érettségi reform: a változás új paradigmája •Az érettségi reform mint út az ismeretlenbeAz érettségi reform mint út az ismeretlenbe •Korlátozottan tervezhető folyamatokKorlátozottan tervezhető folyamatok •A reform mint tanulási folyamatA reform mint tanulási folyamat •A tanuló rendszerben való viselkedés tanulásaA tanuló rendszerben való viselkedés tanulása → → •A reform mint tanulás → tanulás a reformból → a tanulás tanulása

7 ggodalom és indulatok Út az ismeretlenbe (aggodalom és indulatok) „…az új követelményekkel való szembesülés sokkolni fogja a pedagógusokat.” (Szakmai szervezet véleménye Szeptember 11.) „…egy kipróbálatlan rendszernek vetettek oda áldozatul egy egész generációt, kísérleti nyúlként használva a diákokat” (demonstráló tanár - Népszabadság, augusztus 6.)

8 Út az ismeretlenbe (vágy a változás pontos előre tervezésére) „Olyan ez, mintha valaki olyan repülőre szeretne fölülni, amelynek a harmada még el sem készült, s azt majd menet közben építik hozzá” (ellenzéki oktatáspolitikus - Népszabadság, március 23.) „Nem értem, miért nem lehet kitalálni egy rendszert teljesen és csak utána bevezetni” (tanuló - Origo, május 18. )

9 bizalom és remény Út az ismeretlenbe (bizalom és remény) „Azért van (…) káosz, mert félünk az újtól, amit nem ismerünk. A rendszert mindenki csak most tanulja….” (tanár - Kisalföld, február 2. ) „Egy merőben új vizsgarendszer gyakorlata (…) csak hosszú évek munkája és tapasztalatai alapján kristályosodik ki… Jézus bátorítja a csüggedőket.” (Katolikus PI munkatársa - Új ember – május 15 )

10 készülés Út az ismeretlenbe (aktív felkészülés) „…sok előadást hallgattunk meg, tanulmányoztunk a rendeleteket, próbaérettségit szerveztünk (…) és figyeltünk a tanárok beszámolóira, akik a tantárgyak (…) kérdezői lesznek.” (Iskolai tájékoztató - Pécs, szeptember 15. ) „…tanulóink stratégiákat "gyártottak" és gondoltak végig annak érdekében, hogy a kívánt célt biztosan el tudják érni.” (iskolaigazgató - Népszabadság, augusztus 31. )

11 Korlátozott tervezhetőség •A tanuló rendszer jellemzői. nyitottság. a kölcsönös függés egymás cselekvésétől. visszacsatolási ciklusok és iterativitás. •Két példa: standardizálás standardizálás –A standardizálás mint nyitott társadalmi folyamatA standardizálás mint nyitott társadalmi folyamat felvételi stratégiák tanulása felvételi stratégiák tanulása –A felvételi stratégiák tanulása mint iteratív társadalmi folyamatA felvételi stratégiák tanulása mint iteratív társadalmi folyamat

12 A standardizálás mint nem lineáris folyamat „A standardizálás nem lineáris, egyenes vonalú folyamat. Megszokottak az iteratív ciklusok és elvesztegetett erőforrások. Azt hiszem a ‘kaotikus’ szó jellemzi legjobban a folyamatot” (elméleti tanulmány az ipari standardizációról.) „A vizsga-standardok soha nem objektívek és nem is lehetnek azok: ezek társadalmi konstruktumok” (Mike Cresswell – Egyesült Vizsgabizottság, Anglia)

13 Standardizálás az érettségi reformban •„Standard-alkuk” sorozata –Általános követelmények –Részletes követelmények –Érettségi vizsgaszabályzat –Feladatsorok összeállítása és kiválasztása (nehézségi szint „belövése”) –Javítókulcsok megfogalmazása –A javítási folyamat •Egy példa: a nehézségi szint és megfelelő eloszlás beállítása (a „belövés”)(a „belövés”

14 A kívánt eloszlás keresése: történelem középszint 2003 (12. évfolyamos önkéntesek N=623) 2004 (11. évfolyamos önkéntesek N=1522) 2005 („Éles érettségi N=83500)

15 A kívánt eloszlás keresése: matematika középszint 2003 (12. évfolyamos önkéntesek N= 527) 2004 (11. Évfolyamosok N=1600) 2005 („Éles érettségi N= 43442”)

16 Kölcsönös alkalmazkodás és iterativitás a felvételi versenyben •A viselkedésünk mások viselkedésétől függ (csak a „ha, akkor” típusú forgatókönyvek működnek) •Példa: az emelt szint választása –Egyének: „ha sokan mennek emelt szintre, nekem is oda kell mennem” –Felsőoktatási intézmények: „ha sokan jönnek emelt szinttel, illik jeleznem, hogy ez a követelmény”

17 Kölcsönös alkalmazkodás és iterativitás: a felvételi verseny példája •Más a jó cselekvés t1, mint t2 időpontban (többszörös visszacsatolási ciklusok) •A szereplők tanulásának segítése –egyéni stratégia-építések támogatása iskolai szinten –az egyéni stratégiák kialakítását támogató új szereplők és programok (pl. FISZ) •A tanulás egyenetlen: kinek sok, kinek elég és kinek kevés az információ

18 A reform mint tanulási folyamat •A kormányzás mint tanulás a modern politikaelméletbenA kormányzás mint tanulás a modern politikaelméletben •Próba és kísérletezés az érettségi reformbanPróba és kísérletezés az érettségi reformban •Tanulás, képességfejlesztés és kommunikáció az érettségi reformbanTanulás, képességfejlesztés és kommunikáció az érettségi reformban

19 „Mivel a politika szereplői a társadalmi viszonyok növekvő komplexitása miatt nem képesek a felvetődő problémákra azonnal megoldást találni, a társadalmak rákényszerülnek arra, hogy (…) kísérletezzenek.” „A politikaalakítás így folyamatos tanulássá válik. Ezzel új, a tanulásra épülő politikai rendszer jön léte…”. Sabel, Ch. F. (2001): A Quiet Revolution of Democratic Governance: Towards Democratic Experimentalism. in: Governance in the 21st century, OECD, Paris, p. A kormányzás mint tanulás

20 „A kormányoknak magas szintű kísérletezéssel kell megtalálniuk azt, ami működik. Ez magába foglalja az egyszerű próba és tévedés módszert. Ez politikailag csak akkor lehetséges, ha a széles vitakultúra megértő és elfogad bizonyos tévedéseket.” Tom Bentley (2003): A kormányzás mint tanulás: a demokrácia kihívása. A kormányzás mint tanulás

21 A próba az érettségi reformban •Érettségi feladatok újrajavítása •Próbaérettségi 2003-ban és 2004-ben –2003 (5 tantárgy, 42 iskola, középszinten 630, emelt szinten tantárgyanként 84 diák) –2004 (5 tantárgy, önkéntesen minden 11. évfolyamos tanuló) Emelt szintElemzés mintája KözépszintElemzés mintája

22 A próba az érettségi reformban •A próbaérettségi céljai: –A tanárok és a tanulók tájékoztatása. –A feladatsorok, javítási útmutatók kipróbálása –Eredmények értelmezése és visszajelzése a szereplők számára –A vizsga szervezésének modellezése, (visszajelzés a fejlesztők és irányítók számára) •Tanulás a próbaérettségiből

23 Tanulás, kompetenciaépítés kommunikáció •Vizsgáztatók és javítók –Tantárgyanként multiplikátor, akik személyenként kb. 150 tanárt képeztek ki (összesen 4449 fő)összesen 4449 fő •A tanulók felkészítése –játékok, versenyek, helyi próbaérettségik •Feladatfejlesztők képzése (jelenleg is) •Konferenciák, fórumok –„Érettségi” és „konferencia” – említés

24 A multiplikátorok által kiképzett tanárok száma TantárgyTanárok száma Angol nyelv714 Matematika690 Magyar nyelv és irodalom657 Német nyelv633 Történelem539 Fizika310 Informatika296 Földrajz230 Biológia212 Kémia168 Összesen4449

25 Az oktatási rendszer képessége a tanulásra • A reform-tanulást nehezítő tényezők – túl nagy egyéni kockázatok – felelősök keresését hangsúlyozó kultúra – lineáris gondolkodási kultúra – politikai játszmák – evidenciák, adatok hiánya – kommunikáció hiánya

26 Az oktatási rendszer képessége a tanulásra • A reform-tanulást segítő tényezők – egyéni kockázatok mérséklése – a bizonytalanság kezelésére való képesség, a tévedés lehetőségének elfogadása – elágazásokban, visszacsatolási ciklusokban, iteratív folyamatokban gondolkodás kultúrája – evidenciák, adatok, elemzések jelenléte és… – …ezekre épülő intenzív társadalmi kommunikáció

27 Üzenet az oktatási változások kutatóinak •A jövőben az átfogó rendszer-reformok ritkák lesznek, de ha lesznek, ezek csak „tanuló rendszerként” szervezhetőek meg •A „reformnak mint tanuló rendszernek” komoly társadalmi és szakmai feltételei vannak •Az érettségi reform egyik tanulsága: meg kell tanulnunk tanulóként reformálni

28 A sikeres reformok titka: a tanulás tanulása „…folyamatosa n tanulni azt, miképpen tanulhatunk együtt” (Peter Senge, The Fifth Discipline)

29 Köszönöm a figyelmet! E prezentáció megtalálható lesz a honlapon


Letölteni ppt "Érettségi reform: a változás menedzselése a közoktatásban Az OKI országos szakmai konferenciája 2005 október 20-21. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések