Budapest, 2012. 06. 06. Babity Mária.  “Ha egy gyerek nem tud olvasni, megtanítjuk”  “Ha egy gyerek nem tud úszni, megtanítjuk.”  “Ha egy gyerek nem.

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2012. 06. 06. Babity Mária.  “Ha egy gyerek nem tud olvasni, megtanítjuk”  “Ha egy gyerek nem tud úszni, megtanítjuk.”  “Ha egy gyerek nem."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2012. 06. 06. Babity Mária

2  “Ha egy gyerek nem tud olvasni, megtanítjuk”  “Ha egy gyerek nem tud úszni, megtanítjuk.”  “Ha egy gyerek nem tud szorozni, megtanítjuk.”  “Ha egy gyerek nem tud vezetni, megtanítjuk.”  “Ha egy gyerek nem tud viselkedni, …...megtanítjuk? vagy ……megbüntetjük?

3  szubjektív értelmezés buktatói ◦ Problémás = aki nekünk problémát okoz, akivel nem boldogulunk? ◦ egyéni tolerancia határai  mi fegyelemsértés, mi nem?  mi tiszteletlenség, mi nem? ◦ projekció  ő piszmog, vagy én vagyok türelmetlen?  ő „szemtelen”, vagy én vagyok bizonytalan a tekintélyemben? ◦ Pygmalion-hatás vs. Gólem-effektus Problémás gyermek: akivel szemben az élethelyzet nem támaszt fokozottabb követelményeket az adott életkorban elvárhatóhoz képest, és mégis tartósan hiányos az alkalmazkodása, vagy nem tud megfelelni a szabályoknak, elvárásoknak.

4 A tünet üzenete: a fejlődésben zavar keletkezett. A tünet olyan kifejezési módban fog megnyilvánulni, amelyre az adott életszakaszban az egyén képes:  Csecsemőkor: táplálkozás és bőrreakciók  Kisgyermekkor: beszéd, mozgás, szobatisztaság, önállóság  Iskoláskor: viselkedés és teljesítmény  Serdülőkor: önértékelés, identitás

5  Viselkedéses tünet:  Beilleszkedési zavar: új közösséggel való kapcsolatfelvétel vagy kapcsolat-fenntartás  Viselkedészavar: viselkedés alkalmi jellegű, a megszokottól eltérő kedvezőtlen megváltozása, amely egy helyzeti reakció (fegyelmezetlenség bizonyos órákon)  Magatartászavar: életkorból és élethelyzetekből adódó viselkedési követelményeknek nem tud megfelelni (hiányzások, verekedés, csúfolódás, bohóckodás)  Deviáns viselkedés: társadalmilag elfogadott magatartási és erkölcsi normák megsértése (lopás, csavargás, alkohol, stb.)  Tanulás és iskolai teljesítmény zavarai  okai összetettek  ide tartoznak pl. „disz”-es problémák, figyelemzavar, stb.)

6 Képzelje el: Önt most kiemeljük a családjából … Megtapasztalt módszer: másik helyzetének intenzív elképzeltetése • Hogyan érezné magát, hogyan viselkedne? • Mire lenne szükség / mit kellene tenni azért, hogy pl. jobban érezze magát ebben a helyzetben? • Mennyi időre lenne szükség, amíg megszokná/elfogadná az új helyzetet? • Konklúzió Megtapasztalt módszer: másik helyzetének intenzív elképzeltetése • Hogyan érezné magát, hogyan viselkedne? • Mire lenne szükség / mit kellene tenni azért, hogy pl. jobban érezze magát ebben a helyzetben? • Mennyi időre lenne szükség, amíg megszokná/elfogadná az új helyzetet? • Konklúzió

7  figyelemfelkeltés  tekintély-és hatalomszerzés  feszültség-levezetés  modellkövetés  tehetetlenség, tapasztalatok hiánya

8 csinál, Mit csinál, ha rászólunk? * 1. szót fogad, majd újrakezdi 2. ellentmond, „csakazértis” csinálja 3. gyűlölködő, erőszakos, ellenséges 4. nem hajlandó együttműködni, lehet, hogy válaszolni se * Súlyossági sorrendben figyelemfelkeltés hatalomra törekvés, tekintélyszerzés elégtétel, bosszúállás passzív ellenállás

9 Mit érzünk? 1. Bosszankodunk 2. „Kontrollvesztés réme” 3. Megbántva érezzük magunkat 4. Tehetetlenség figyelemfelkeltés hatalomra törekvés, tekintélyszerzés elégtétel, bosszúállás passzív ellenállás

10  Beszéljünk a gyerekkel – szembesítsük a „céljával”  Figyelemfelkeltés ◦ ne reagáljunk a provokációra, dicsérjük az elvárt viselkedést ◦ ha nem lehet figyelmen kívül hagyni: nem büntetni, kiabálni, stb., épp csak rászólni  Hatalmi harcok ◦ Kikerülni!!! ◦ Felelősséget ruházni a hatalomért küzdő gyerekre  Elégtétel, bosszú ◦ legnehezebben kezelhető, ált. többi gyerek sem szereti ◦ ellenséges, a következmények nem érdeklik (csak újabb ürügy a bosszúra) ◦ megértésre és elfogadásra lenne szükségük  Passzív ellenállás ◦ a legnehezebb (igazi kihívás) ◦ el akarják hitetni magukról, hogy reménytelenek ◦ háttérben: túlzott elvárások, ambíciók, versengés ◦ Nem szabad feladni! Legapróbb erőfeszítést is értékelni kell!

11  Van egy másik problémás csoport is, akik üzennek a tüneteikkel: a csendesek, a félénkek.  Mivel nem fenyegetik a felnőtt tekintélyét, és  nem zavarják a megszokott rendet,  nem adnak negatív visszajelzést a felnőttnek, de gyakran pozitívat sem,  gyakran észrevétlen marad, hogy segítségre szorulnak.

12  Helyzet elemzése, tünetek üzenetének megértése ◦ Nincs általános recept: tapogatózni és próbálkozni kell, „kérdezni” ◦ Elemzés:  Előzmények, élettörténet  Hol jelentkeznek a tünetek, mikor, milyen helyzetben, mióta áll fenn, stb.  Milyen érzéseket vált ki belőlünk?  Mit „üzen” a tüneteivel?  Mi az, amit „kiviselkedik” magából?  Ha a tünete beszélni tudna, mit mondana magáról?  Mit nyer vele? Mit veszítene, ha ez a tünet megszűnne?  Megfelelő módszer(ek) kiválasztása

13  elfogadás ◦ az érzést elfogadni, a nem kívánatos viselkedést leállítani  helyzetelemzés ◦ mikor, hol, mióta, kinek a jelenlétében ill. távollétében, milyen hosszan, milyen gyakorisággal, stb.  figyelmen kívül hagyás ◦ 2-3 hétig ráerősítés várható a javulás előtt – TÜRELEM, és szilárdan kitartani  szuggesztív dicséret ◦ nagyon hatékony! ◦ dicséret, pozitív visszajelzés egyszerű szavakkal, de nagy érzelmi intenzitással  elszeparálás: azonnali visszajelzés ◦ NE büntetés, megszégyenítés, stb. legyen, csak egy kis idő a lecsillapodásra!  váratlan figyelem ◦ fontos: valóban váratlan legyen, vagyis valami egészen másért kapjon figyelmet, mint a nemkívánatos viselkedés vagy annak hiánya  „tedd dicsérhetővé!” ◦ helyzetteremtés, ahol eredményes lehet, majd visszajelzés erről  tanulási problémák kezelése ◦ iskolai kudarcok csökkenését gyakran magatartási problémák csökkenése követi

14 Szeretnek játszani? (2-2 gyerek esete, csoportos feldolgozás) Megtapasztalt módszer: az információk „szétválogatása” • okok/előzmények; • negatívumok/nehézségek; • pozitívumok/erősségek Megtapasztalt módszer: az információk „szétválogatása” • okok/előzmények; • negatívumok/nehézségek; • pozitívumok/erősségek

15  Túl gyakori verbális kontroll (felszólítás, figyelmeztetés, tiltás) útján a zavaró magatartás aligha változtatható meg,  sőt, a konfliktushelyzet negatív összetevőinek túlzott hangsúlya a problematikus viselkedés elmélyülésének veszélyét is magába rejti. Lehetséges megoldás: megtanulni arról beszélni, amit szeretnénk, nem arról, amit nem! Ne kiabálj! Beszélj halkabban, kérlek! Mi nem szeretjük a hazugságot. Mi az igazmondást szeretjük.

16  A dicséret is lehet káros!  Ha a személyiségre vonatkozik, nem pedig a viselkedésre, erőfeszítésre, stb. ◦ személyiség: nem kontrollálható ◦ viselkedés, erőfeszítés: IGEN!  A „problémás” gyerekek elsősorban a negatívumok észrevételére vannak kondicionálva ◦ a pozitívumok gyakran nem férnek össze az énképükkel, ◦ az elismeréstől, a pozitív kritikától inkább zavarba jönnek, elhárítják, illetve igyekeznek lerombolni, visszaállítani „a világ megszokott rendjét” ◦ Nekik: dicséret helyett FIGYELEM: közös élmény, meghallgatni őket, stb.

17 • Bántalmazott 6 éves • „Szilvi” esete

18 Budapest, 2012. 06. 06. Babity Mária Köszönöm a figyelmet!