Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan védekezzünk a megfázás és influenza ellen

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan védekezzünk a megfázás és influenza ellen"— Előadás másolata:

1 Hogyan védekezzünk a megfázás és influenza ellen
2013. Január

2 Az influenza Az influenza súlyos vírusfertőzés, amely időről időre nagy járványokban lép fel. A nátha és az influenza is a légutak vírusos fertőzése, és néha nehéz eldöntenie, hogy éppen melyiket is kapta el. A nátha tünetei általában fokozatosan alakulnak ki, míg az influenza egy pillanat alatt dönti le az embert a lábáról; előfordul, hogy reggel még jól van, délután pedig már az ágyat nyomja. A két betegség gyógyulásához szükséges idő is lényegesen különbözik

3 Az influenza A nátha általában egy hétig tart, de a tünetek három-négy nap után enyhülnek, ha az immunrendszer jól működik. Az influenza akár tíz napig is eltarthat, és a fáradtság még ezt követően két-három hétig fennmaradhat. Nagyon lényeges különbség, hogy a megfázás nem veszélyes a betegre, míg az influenza súlyos szövődményekkel és betegségekkel járhat.

4 orrdugulás, orrváladékozás
Tünetek: orrdugulás, orrváladékozás tüsszentés, köhögés torokfájás izomfájdalom láz és hidegrázás fejfájás fáradtság

5 Mik okozhatják a náthát és az influenzát?
Mindkét betegséget a légutak nyálkahártyájában szaporodó vírusok okozzák. Nátha esetén inkább csak az orrüreg érintett, míg influenzánál sokszor az egész légzőrendszer: a légcső és a hörgők is. Válaszként az immunrendszer elárasztja a területet a fertőzéssel harcoló fehérvérsejtekkel.

6 A betegségek tüneteit nem is maguk a vírusok, hanem sokkal inkább a szervezet védekezőreakciója okozza. A nátha és az influenza leggyakrabban télen jelentkezik, amikor a fűtött lakások száraz levegője az orrüreg nyálkahártyájának nedvességét csökkentve elősegíti a vírusok bejutását a szervezetbe; ilyenkor az emberek többet vannak együtt egy légtérben, ami növeli a fertőzés veszélyét.

7 a.) Általános javaslatok a megbetegedés elkerülése érdekében:
A testi higiéné betartása, a kezek gyakori mosása, főleg beteggel való érintkezés után A tömeg és a betegekkel való érintkezés kerülése Az öngyógyítás kerülése, azonnali jelentkezés az orvosnál bármilyen tünetek megjelenése esetében A beteg személyt külön szobába kell fektetni, amit jól ki kell világítani, szellőztetni és melegíteni (24 – 26 Celsius fokig)

8 A beteg személyek saját zsebkendőt használjanak köhögés vagy tüsszentés esetében
A szobák szellőztetése alkalmával a hőmérséklet ne csökkenjen 18 – 20 Celsius fok alá A beteg gyermekek maradjanak otthon, hogy ne adhassák tovább a betegséget Az influenzás beteggel minél kevesebb időt együtt tölteni

9 b.) Az influenza elleni védőoltás
Az influenzás megbetegedést a legkönnyebben az influenza elleni védőoltás által lehet elkerülni. A védőoltás csak a jelenlegi influenzavírusok ellen nyújt védelmet, nem a különböző, influenzához hasonló, ám enyhébb tünetekkel rendelkező betegségek ellen. A védőoltás már az 1 éves gyermekek esetében is ajánlott. Az oltást kapó személy egészséges kell legyen. Az egyetlen eset amikor nem szabad valakit beoltani az, ha az illető allergiás a tojásra.

10 Az oltást még a hideg szezon beállta előtt kell beadni, minden évben októbertől decemberig.
A védőoltás minden évben más, az összetételét az Egészségügyi Világszervezet állítja össze és ezt minden gyártónak átadja.

11 c.) Mellékhatások: 6-12 órával az oltás után helyi elváltozások jelenhetnek (az esetek 30-50%-ban): fájdalom, a bőr elvörösödése, megkeményedése, kék folt. Ezek maguktól eltűnnek. Jóval ritkábban (az esetek 1%-ban) általános tünetek jelennek: 39 fok alatti láz, ami gyorsan eltűnik lázcsökkentő gyógyszer használata után. Nagyon ritkán jelentkeznek súlyos allergiás hatások, mint például vese-problémák vagy anafilaxiás sokk.

12 Óvintézkedések hideg időre
A hideg ellen a szervezet sokféleképpen képes védekezni, de nekünk is fontos betartanunk néhány szabályt

13 Míg az egészséges emberek viszonylag gond nélkül alkalmazkodnak az alacsony hőmérsékletekhez, az idősek, betegek szervezetét megviseli a hideg A legveszélyeztetettebbek az érelmeszesedésben, a magas vérnyomásban, a szívelégtelenségben, a légzéselégtelenségben, az asztmában szenvedők, továbbá a krónikus betegek (cukorbetegek, a pajzsmirigy megbetegedéseiben szenvedők, azok, akik gyulladáscsökkentőket szednek), a csecsemők és kisgyerekek, az alkoholisták és a drogfüggők, a hajléktalanok és azok, akik rögtönzött fűtőalkalmatosságokat használnak.

14 Vigyázzunk! Ha lényeges lehűlés várható:
szerezzük be a szükséges élelmiszereket és gyógyszereket egy hosszabb időszakra, hogy ne kelljen elhagyjuk a lakást a hidegben. Azok a betegek, akik ezt nem tudják megtenni, kérjék meg a hozzátartozóikat, szomszédaikat. Gondoskodjunk egy működő telefonvonalról, mivel a sürgősségi szám hívásával sokszor életeket menthetünk; tartsuk a kapcsolatot a rokonokkal, a szomszédokkal és azokkal az ismerőseinkkel, akik a veszélyeztetettek kategóriájába tartoznak és igényeljünk segítséget szükség esetén.

15 A lakásokra vonatkozóan a következőket ajánlja k:
biztosítsunk legalább 19 fokot a hálószobában; használat előtt és alatt ellenőrizzük a fűtőrendszereket, hogy megelőzzük a tűzeseteket, illetve a szénmonoxid mérgezést; amennyiben elektromos párnát használunk, kapcsoljuk ki elalvás előtt. Amikor elhagyjuk a lakásunkat, mindenképp viseljünk sapkát, s szájunk és orrunk környékét is óvjuk; öltözködjünk vastagon és rétegesen, s még csak kis időre se vegyük le kezünkről a kesztyűket; lehetőleg ilyenkor ne induljunk hosszú útra autóval, de ha muszáj, tervezzük meg figyelmesen az útvonalat és vegyük figyelembe az utak állapotát is.

16 Fagyási sérülések és kihűlés
A fagyási sérülés elsősorban a lábakat, kezeket, orrot, füleket veszélyezteti, ám komolyabb lehűlés esetén külső segítség nélkül nincs esély a fagyhalál elkerülésére. A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket. A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.

17 A fagyási sérülés fokozatai Elsőfokú fagyás.
Az elsőfokú fagyás a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, zsibbadó, égő érzés kíséri, néhány óra múlva vizenyő jelentkezhet. Napok múlva a fagyott testrészt borító bőr hámlani kezd, ami hetekig tarthat.

18 Másodfokú fagyás. A másodfokú fagyást a bővérűség, a vizenyő, majd körülbelül 12 óra múlva a hólyagképződés jellemzi. A hólyagokban víztiszta vagy fehéres folyadék van, a hólyagokat vérbő szegély veszi körül. A vizenyő egy héten belül eltűnik, a hólyagok 2-3 hét alatt beszáradnak és helyükön fekete pörk alakul ki. A pörk leválása után sérülékeny, vékony lesz a bőr. Jellemző, hogy a bőr érzőműködése megszűnik, fonákérzés, illetve fájdalom jelentkezik.

19 Harmadfokú fagyás. Harmadfokú fagyás esetén a bőr teljes vastagságában sérül, de érintett lehet a bőralja is. A viaszos színű területről zavaros váladék szivárog, a sérült terület határán hólyagok alakulnak ki, az egész fagyott testrész megdagad. Napok alatt kialakulhatnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek is. Fekete, kemény, száraz pörk alakul ki, ami végül leválik, és a bőrön fekélyek képződnek. A harmadfokú fagyást kifejezett lüktető, nyilalló fájdalom kíséri.

20 Negyedfokú fagyás. Negyedfokú fagyás esetén a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés indul, a sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.

21 A fagyási sérülések kezelése
A fagyás felismerése az előbb felsorolt tünetek alapján nem nehéz, a kezelést azonnal meg kell kezdeni! A végtagok felületes fagyását a helyszínen lehet úgy kezelni, hogy meleg kézzel tartós, állandó nyomást gyakorlunk a területre, dörzsölés nélkül. Az ujjakat hónaljba helyezzük, a lábujjak és a sarok fagyása esetén a lábbelit le kell venni, a lábat megszárítani és száraz zoknival illetve egyéb száraz lábbelivel fedni. A fagyási sérüléseket mindig szárazon, hintőporral kell kezelni, krémezni, a nedves kötés ellenjavallt.

22 A testhőmérsékletnél valamivel melegebb hőmérsékleten történő melegítés jelentős mértékben csökkentheti a szövetelhalást. Ha mindezt hideg környezetben kell megtennünk, akkor a fagyott részt nem szabad felmelegíteni, hiszen az újrafagyás során a szövetelhalás veszélye megnő A felmelegítést fokos vízzel a legcélszerűbb végezni, nem ajánlott a száraz meleg (kályha, nyílt tűz) használata, hiszen nehéz a hőmérsékletet szabályozni.

23 Felmelegítés után fontos a fertőzés megelőzése
Felmelegítés után fontos a fertőzés megelőzése. Enyhe esetben fertőtlenítő hatású áztatással kezelhetjük a helyi fertőzéseket, míg mély fertőzések kezelésekor antibiotikumra is szükség lehet. Tetanuszoltás adása kötelező. Sebészi beavatkozást a fagyás után eltelt 1-2 héttel érdemes mérlegelni, hiszen amíg be nem bizonyosodik az adott terület elhalása, addig kerülni kell a műtéti beavatkozást.

24 Folyton hideg végtagok - Betegség tünete is lehet
Hideg időben végtagjaink hamar lehűlnek - a jelenség természetes, és ebben a formában egyáltalán nem kóros. A végtagok külső hőmérséklettől független, állandó hideg tapintása azonban betegség jele lehet, amit érdemes kivizsgáltatni. A végtagok hőmérséklete a bennük tapasztalható véráramlás függvénye. Hideg környezetben a szervezet az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szervekbe csoportosítja a vér nagy részét, hogy azokat melegen tartsa és változatlan tápanyag- illetve oxigénellátással biztosítsa megfelelő működésüket.

25 Ennek eredményeképpen a kevésbé lényeges perifériás részeken, mint a végtagok bőrében, relatív vérszegénység alakul ki s okoz hűvösséget. Az állandóan hideg kéz és hideg láb hátterében valamilyen keringési vagy idegrendszeri problémát kell keresnünk, amely a végtagok rossz vérellátását okozza.

26 Mit tegyen, és mit ne tegyen fagyási sérülés esetén?
Öltözzön megfelelően! könnyed, laza ruházat a szellőzést és a szigetelést is egyidejűleg biztosítja. A legfelső réteg legyen vízlepergető (nem vízálló!) anyagból. Ellenőrizze az esetleges repedéseket, nehogy csupasz bőrfelületet érjen a hideg!

27 Óvja fejét, kéz-és lábfejét!
Az egyujjas kesztyű mindig melegebb, mint ötujjas változata, két pár gyapjú-zokni pedig garantáltan melegen tartja lábait. Mivel a legnagyobb mértékű hőleadás a fejtetőn át történik, a sapka használata kötelező. Amennyiben valószínűsíthetően hosszabb időt fog a szabadban tölteni, előtte ne fogyasszon alkoholt és ne dohányozzon! Az alkohol, a koffein és a nikotin érzékenyebbé tesz a fagyási sérülésekre. Ha ruhája átnedvesedett, öltözzön át, amilyen gyorsan csak lehetséges! Félóránként ellenőrizze, nem tapasztalja-e magán a fagyás jeleit!

28 Mit tegyen fagyás esetén?
Ha fagyási sérülést észlel, azonnal menjen orvoshoz! Amennyiben erre nincs lehetőség, kövesse az alábbi utasításokat! Amilyen gyorsan csak lehet, keressen egy meleg helyet, hívjon orvosi segítséget és igyon valamilyen meleg folyadékot! Enyhén felpóckolva pihentesse sérült tagjait! Vegyen le minden nedves és szoros ruhadarabot! A sérült végtagot melegítse langyos (nem meleg!) vízbe áztatva, míg úgy nem érzi, átmelegedett, vagy ismét érez vele.

29 Ne tegyen semmi olyat, mely további sérülést okozhat
Ne tegyen semmi olyat, mely további sérülést okozhat. Ne nyúljon a sebekhez, csak steril gézlappal fedje be! Ne dörzsölgesse a fagyott területet se kézzel, se hóval, se mással! Ne melegítse a sérült területet radiátorral, lámpával, melegítőtapasszal, mert az érzéketlen végtag nem érzi a hőt és így könnyen megéghet! https://www.youtube.com/watch?v=fyhLsbq YT3M

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Hogyan védekezzünk a megfázás és influenza ellen"

Hasonló előadás


Google Hirdetések