Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2013. Január.  Az influenza súlyos vírusfertőzés, amely időről időre nagy járványokban lép fel.  A nátha és az influenza is a légutak vírusos fertőzése,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2013. Január.  Az influenza súlyos vírusfertőzés, amely időről időre nagy járványokban lép fel.  A nátha és az influenza is a légutak vírusos fertőzése,"— Előadás másolata:

1 2013. Január

2  Az influenza súlyos vírusfertőzés, amely időről időre nagy járványokban lép fel.  A nátha és az influenza is a légutak vírusos fertőzése, és néha nehéz eldöntenie, hogy éppen melyiket is kapta el.  A nátha tünetei általában fokozatosan alakulnak ki, míg az influenza egy pillanat alatt dönti le az embert a lábáról; előfordul, hogy reggel még jól van, délután pedig már az ágyat nyomja.  A két betegség gyógyulásához szükséges idő is lényegesen különbözik

3  A nátha általában egy hétig tart, de a tünetek három-négy nap után enyhülnek, ha az immunrendszer jól működik.  Az influenza akár tíz napig is eltarthat, és a fáradtság még ezt követően két-három hétig fennmaradhat.  Nagyon lényeges különbség, hogy a megfázás nem veszélyes a betegre, míg az influenza súlyos szövődményekkel és betegségekkel járhat.

4  orrdugulás, orrváladékozás  tüsszentés, köhögés  torokfájás  izomfájdalom  láz és hidegrázás  fejfájás  fáradtság

5  Mindkét betegséget a légutak nyálkahártyájában szaporodó vírusok okozzák.  Nátha esetén inkább csak az orrüreg érintett, míg influenzánál sokszor az egész légzőrendszer: a légcső és a hörgők is.  Válaszként az immunrendszer elárasztja a területet a fertőzéssel harcoló fehérvérsejtekkel.

6  A betegségek tüneteit nem is maguk a vírusok, hanem sokkal inkább a szervezet védekezőreakciója okozza.  A nátha és az influenza leggyakrabban télen jelentkezik, amikor a fűtött lakások száraz levegője az orrüreg nyálkahártyájának nedvességét csökkentve elősegíti a vírusok bejutását a szervezetbe; ilyenkor az emberek többet vannak együtt egy légtérben, ami növeli a fertőzés veszélyét.

7  A testi higiéné betartása, a kezek gyakori mosása, főleg beteggel való érintkezés után  A tömeg és a betegekkel való érintkezés kerülése  Az öngyógyítás kerülése, azonnali jelentkezés az orvosnál bármilyen tünetek megjelenése esetében  A beteg személyt külön szobába kell fektetni, amit jól ki kell világítani, szellőztetni és melegíteni (24 – 26 Celsius fokig)

8  A beteg személyek saját zsebkendőt használjanak köhögés vagy tüsszentés esetében  A szobák szellőztetése alkalmával a hőmérséklet ne csökkenjen 18 – 20 Celsius fok alá  A beteg gyermekek maradjanak otthon, hogy ne adhassák tovább a betegséget  Az influenzás beteggel minél kevesebb időt együtt tölteni

9  Az influenzás megbetegedést a legkönnyebben az influenza elleni védőoltás által lehet elkerülni.  A védőoltás csak a jelenlegi influenzavírusok ellen nyújt védelmet, nem a különböző, influenzához hasonló, ám enyhébb tünetekkel rendelkező betegségek ellen.  A védőoltás már az 1 éves gyermekek esetében is ajánlott.  Az oltást kapó személy egészséges kell legyen.  Az egyetlen eset amikor nem szabad valakit beoltani az, ha az illető allergiás a tojásra.

10  Az oltást még a hideg szezon beállta előtt kell beadni, minden évben októbertől decemberig.  A védőoltás minden évben más, az összetételét az Egészségügyi Világszervezet állítja össze és ezt minden gyártónak átadja.

11  6-12 órával az oltás után helyi elváltozások jelenhetnek (az esetek 30-50%-ban): fájdalom, a bőr elvörösödése, megkeményedése, kék folt.  Ezek maguktól eltűnnek.  Jóval ritkábban (az esetek 1%-ban) általános tünetek jelennek: 39 fok alatti láz, ami gyorsan eltűnik lázcsökkentő gyógyszer használata után.  Nagyon ritkán jelentkeznek súlyos allergiás hatások, mint például vese-problémák vagy anafilaxiás sokk.

12  A hideg ellen a szervezet sokféleképpen képes védekezni, de nekünk is fontos betartanunk néhány szabályt

13  Míg az egészséges emberek viszonylag gond nélkül alkalmazkodnak az alacsony hőmérsékletekhez, az idősek, betegek szervezetét megviseli a hideg  A legveszélyeztetettebbek az érelmeszesedésben, a magas vérnyomásban, a szívelégtelenségben, a légzéselégtelenségben, az asztmában szenvedők, továbbá a krónikus betegek (cukorbetegek, a pajzsmirigy megbetegedéseiben szenvedők, azok, akik gyulladáscsökkentőket szednek), a csecsemők és kisgyerekek, az alkoholisták és a drogfüggők, a hajléktalanok és azok, akik rögtönzött fűtőalkalmatosságokat használnak.

14 Ha lényeges lehűlés várható:  szerezzük be a szükséges élelmiszereket és gyógyszereket egy hosszabb időszakra, hogy ne kelljen elhagyjuk a lakást a hidegben.  Azok a betegek, akik ezt nem tudják megtenni, kérjék meg a hozzátartozóikat, szomszédaikat.  Gondoskodjunk egy működő telefonvonalról, mivel a sürgősségi szám hívásával sokszor életeket menthetünk;  tartsuk a kapcsolatot a rokonokkal, a szomszédokkal és azokkal az ismerőseinkkel, akik a veszélyeztetettek kategóriájába tartoznak és igényeljünk segítséget szükség esetén.

15  biztosítsunk legalább 19 fokot a hálószobában;  használat előtt és alatt ellenőrizzük a fűtőrendszereket, hogy megelőzzük a tűzeseteket, illetve a szénmonoxid mérgezést;  amennyiben elektromos párnát használunk, kapcsoljuk ki elalvás előtt.  Amikor elhagyjuk a lakásunkat, mindenképp viseljünk sapkát, s szájunk és orrunk környékét is óvjuk;  öltözködjünk vastagon és rétegesen, s még csak kis időre se vegyük le kezünkről a kesztyűket;  lehetőleg ilyenkor ne induljunk hosszú útra autóval, de ha muszáj, tervezzük meg figyelmesen az útvonalat és vegyük figyelembe az utak állapotát is.

16  A fagyási sérülés elsősorban a lábakat, kezeket, orrot, füleket veszélyezteti, ám komolyabb lehűlés esetén külső segítség nélkül nincs esély a fagyhalál elkerülésére.  A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket.  A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása.  Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.

17  Az elsőfokú fagyás a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, zsibbadó, égő érzés kíséri, néhány óra múlva vizenyő jelentkezhet.  Napok múlva a fagyott testrészt borító bőr hámlani kezd, ami hetekig tarthat.

18  A másodfokú fagyást a bővérűség, a vizenyő, majd körülbelül 12 óra múlva a hólyagképződés jellemzi.  A hólyagokban víztiszta vagy fehéres folyadék van, a hólyagokat vérbő szegély veszi körül.  A vizenyő egy héten belül eltűnik, a hólyagok 2-3 hét alatt beszáradnak és helyükön fekete pörk alakul ki. A pörk leválása után sérülékeny, vékony lesz a bőr.  Jellemző, hogy a bőr érzőműködése megszűnik, fonákérzés, illetve fájdalom jelentkezik.

19  Harmadfokú fagyás esetén a bőr teljes vastagságában sérül, de érintett lehet a bőralja is.  A viaszos színű területről zavaros váladék szivárog, a sérült terület határán hólyagok alakulnak ki, az egész fagyott testrész megdagad.  Napok alatt kialakulhatnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek is. Fekete, kemény, száraz pörk alakul ki, ami végül leválik, és a bőrön fekélyek képződnek.  A harmadfokú fagyást kifejezett lüktető, nyilalló fájdalom kíséri.

20  Negyedfokú fagyás esetén a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés indul, a sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.

21  A fagyás felismerése az előbb felsorolt tünetek alapján nem nehéz, a kezelést azonnal meg kell kezdeni! A végtagok felületes fagyását a helyszínen lehet úgy kezelni, hogy meleg kézzel tartós, állandó nyomást gyakorlunk a területre, dörzsölés nélkül.  Az ujjakat hónaljba helyezzük, a lábujjak és a sarok fagyása esetén a lábbelit le kell venni, a lábat megszárítani és száraz zoknival illetve egyéb száraz lábbelivel fedni.  A fagyási sérüléseket mindig szárazon, hintőporral kell kezelni, krémezni, a nedves kötés ellenjavallt.

22  A testhőmérsékletnél valamivel melegebb hőmérsékleten történő melegítés jelentős mértékben csökkentheti a szövetelhalást.  Ha mindezt hideg környezetben kell megtennünk, akkor a fagyott részt nem szabad felmelegíteni, hiszen az újrafagyás során a szövetelhalás veszélye megnő  A felmelegítést fokos vízzel a legcélszerűbb végezni, nem ajánlott a száraz meleg (kályha, nyílt tűz) használata, hiszen nehéz a hőmérsékletet szabályozni.

23  Felmelegítés után fontos a fertőzés megelőzése. Enyhe esetben fertőtlenítő hatású áztatással kezelhetjük a helyi fertőzéseket, míg mély fertőzések kezelésekor antibiotikumra is szükség lehet. Tetanuszoltás adása kötelező.  Sebészi beavatkozást a fagyás után eltelt 1-2 héttel érdemes mérlegelni, hiszen amíg be nem bizonyosodik az adott terület elhalása, addig kerülni kell a műtéti beavatkozást.

24  Hideg időben végtagjaink hamar lehűlnek - a jelenség természetes, és ebben a formában egyáltalán nem kóros. A végtagok külső hőmérséklettől független, állandó hideg tapintása azonban betegség jele lehet, amit érdemes kivizsgáltatni.  A végtagok hőmérséklete a bennük tapasztalható véráramlás függvénye. Hideg környezetben a szervezet az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szervekbe csoportosítja a vér nagy részét, hogy azokat melegen tartsa és változatlan tápanyag- illetve oxigénellátással biztosítsa megfelelő működésüket.

25  Ennek eredményeképpen a kevésbé lényeges perifériás részeken, mint a végtagok bőrében, relatív vérszegénység alakul ki s okoz hűvösséget.  Az állandóan hideg kéz és hideg láb hátterében valamilyen keringési vagy idegrendszeri problémát kell keresnünk, amely a végtagok rossz vérellátását okozza.

26  Öltözzön megfelelően!  könnyed, laza ruházat a szellőzést és a szigetelést is egyidejűleg biztosítja. A legfelső réteg legyen vízlepergető (nem vízálló!) anyagból. Ellenőrizze az esetleges repedéseket, nehogy csupasz bőrfelületet érjen a hideg!

27  Óvja fejét, kéz-és lábfejét!  Az egyujjas kesztyű mindig melegebb, mint ötujjas változata, két pár gyapjú-zokni pedig garantáltan melegen tartja lábait.  Mivel a legnagyobb mértékű hőleadás a fejtetőn át történik, a sapka használata kötelező. Amennyiben valószínűsíthetően hosszabb időt fog a szabadban tölteni, előtte ne fogyasszon alkoholt és ne dohányozzon! Az alkohol, a koffein és a nikotin érzékenyebbé tesz a fagyási sérülésekre.  Ha ruhája átnedvesedett, öltözzön át, amilyen gyorsan csak lehetséges! Félóránként ellenőrizze, nem tapasztalja-e magán a fagyás jeleit!

28  Ha fagyási sérülést észlel, azonnal menjen orvoshoz! Amennyiben erre nincs lehetőség, kövesse az alábbi utasításokat!  Amilyen gyorsan csak lehet, keressen egy meleg helyet, hívjon orvosi segítséget és igyon valamilyen meleg folyadékot!  Enyhén felpóckolva pihentesse sérült tagjait! Vegyen le minden nedves és szoros ruhadarabot! A sérült végtagot melegítse langyos (nem meleg!) vízbe áztatva, míg úgy nem érzi, átmelegedett, vagy ismét érez vele.

29  Ne tegyen semmi olyat, mely további sérülést okozhat. Ne nyúljon a sebekhez, csak steril gézlappal fedje be!  Ne dörzsölgesse a fagyott területet se kézzel, se hóval, se mással!  Ne melegítse a sérült területet radiátorral, lámpával, melegítőtapasszal, mert az érzéketlen végtag nem érzi a hőt és így könnyen megéghet!  https://www.youtube.com/watch?v=fyhLsbq YT3M

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "2013. Január.  Az influenza súlyos vírusfertőzés, amely időről időre nagy járványokban lép fel.  A nátha és az influenza is a légutak vírusos fertőzése,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések