Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ifjúsági Motiváció Mozgásban az ifjúság Szeged, 2005 A sikeres ifjúság mozgósítás lehetőségei Előadó: Dancsó Angéla Előadó és szerkesztő: Kotogán Róbert.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ifjúsági Motiváció Mozgásban az ifjúság Szeged, 2005 A sikeres ifjúság mozgósítás lehetőségei Előadó: Dancsó Angéla Előadó és szerkesztő: Kotogán Róbert."— Előadás másolata:

1 Ifjúsági Motiváció Mozgásban az ifjúság Szeged, 2005 A sikeres ifjúság mozgósítás lehetőségei Előadó: Dancsó Angéla Előadó és szerkesztő: Kotogán Róbert

2 Támogatók: 1. Mobilitas 2. Humanistic Központ

3 Kamaszkor jellegzetességei:  Egyik héten ez érdekli, másik héten más.  Rendetlenség  Hirtelen indulatváltás  Kételyek, vívódások  Kamaszkori fiziológiás lustaság  Mániákus igazságkeresés  Titka van  Újdonságra érzékenység  Azonosulás, példakövetés  Begubódzik  Testi önkritika – más eredetű lelki feszültségeket vezet le  Magányosság – amit a hobbi oldhat  Nem tud nem szemtelen lenni, nem ítélkezni, hiszen folyamatos túlhúzott állapotban van  Amit a szülő mond a hülyeség, semmi köze hozzá

4  Külső minták utánzása  Zavart tétovaság  Végig próbálgatja a környezetben látott magtartásformákat  A kamaszkor az erőteljes szellemi érés s az ezzel járó éles ítéletalkotás korszaka; a kamasz maga is szenved attól, hogy az eddig hozzá közel álló embereket hírtelen karikatúraszerűen kezdi látni. Az ebből fakadó feszültség levezetése a szemtelenség, amit jó, ha humorral tudunk fogadni.  Ezeken a zűrzavarokon átbotorkálva talál el önmagához az ember, lesz az egyénieskedő kamaszból egyéniség.  Magával van baja, csak kivetíti az egész világra.  A személyiség kialakulása bezárkózik és közben szeretetre éhes, a mindenestől elfogadó szeretettre  Kamaszkor jellegzetességei:

5 Meghosszabbodik a felnőttkor előtti életszakasz.

6 1. Adoleszcencia életszakasza (12-18 év):  Testi változások és ezek kihatása a lelki életre  Önismereti érzékenység, énkép megszilárdítása, identitás kialakulása (ki vagyok én?, milyennek látnak mások?, mi a fontos számomra? stb.)  Fokozott kockázatvállalás  Átmeneti állapot: már nem gyermek, de még nem felnőtt  Kortárs kapcsolatok jelentősége megnő  Ideiglenes érzelmi leválás a családról

7 2. Posztadoleszcencia életszakasza (18-29 év): • Tanulási idő meghosszabbodása, munkanélküliség, anyagi okok miatt a fiatalok szüleik támogatására szorulnak • Nem állnak előttük a felnőttkorral járó lehetőségek, és nem vállalhatják a felnőttkori kötelezettségeket • Otthon gyerekként, máshol felnőttként viselkednek. Ebből adódóan szerepzavarba kerülhetnek (pl. otthon megtehetem, de máshol nem). • Rohanó világ értékrendjét követik (pénzhajhászat, hatalom). A valós értékek háttérbe szorulnak, sőt gyakran nem is kapnak otthonról megfelelő mintát az értékeket illetően.

8 Hatások…  A globalizáció, a fogyasztói társadalom okozta értékválság hatására a fiatalok esetében is civilizációs korszakváltásról beszélhetünk.

9 A FIATALOK ÉLETÉBEN FONTOS SZEREPET JÁTSZÓ SZEMÉLYEK  Szülők, család: őszinteségen alapuló, biztonságot adó, értékeket közvetítő környezet teremése.  Pedagógusok: bizalmi kapcsolat kialakítása; személyiség kibontakoztatásában való segítés.  Kortársak: támogató, biztonságos közeg  Szerelem, társ: felnőtti minta követése (valahova tartozás érzése, felnőtt identitás érzése)  Segítők: bármilyen élethelyzetben segítséget nyújtó környezet (ha nem akar, vagy nem tud hova fordulni a fiatal)

10 Motiváció 1. Alapvető motívumok 2. Szociális motívumok - A szexualitás és az utódgondozás motívuma - Segítő viselkedés, alturizmus 3. Kíváncsiságmotívumok - Extrinzik és intrinzik motiváció 4. Teljesítménymotiváció: cél elérésének motívuma, és a kudarc elkerülésének motívuma

11 Extrinzik és intrinzik motiváció  Extrinzik motiváció: eszköz jellegű motiváció. Az extrinzik jelző arra utal, hogy a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése, vagy külső tényező játszik szerepet.  Intrinzik motiváció: önjutalmazó motiváció, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. Maslow motivációs elmélete 5. Az önmegvalósítás szükséglete 4. Az önbecsülés szükséglete 3. Szociális szükségletek 2. Biztonsági szükségletek 1. Fiziológiai szükségletek

12 A MOTIVÁLÁS LEHETŐSÉGEI  1. Közösséghez tartozás érzése  2. Biztonságos környezet teremtése  3. Célok nyújtása  4. Érdeklődésnek megfelelő programok szervezése  5. Önként vállalt erőfeszítésre épülő programok  6. Értékrend erősítése  7. Siker érzésének biztosítása

13 Műhely munka következik!

14  Kirándulás és tábor  Szexuális felvilágosítás  AIDS prevenció  Érdekképviselet  Bűnmegelőzés  Közlekedésbiztonság  Grafológia  Pszichológiai tanácsadás  Történelem, kirándulással, szakkör  Játék, személyiségfejlesztés Mire szeretnénk motiválni? Brainstorming  Buli, zene, szórakozás  Véradásra propaganda  Természetvédelem, kirándulás  Számítástechnika, internet  Kommunikációs tréning  Párkapcsolati tréning  Diák jogok  Környezeti nevelés  Ifjúsági vezetőképző  Drogprevenció  Előadás – életvezetésről

15 Mire szeretnénk motiválni? Brainstorming  Párkapcsolati tréning  Környezetvédelem, faültetés, természetvédelem  Konfliktuskezelés. Gyerek - szülő  Feszültségoldás: relaxáció, agykontroll, jóga, wellness  Kreativitás fejlesztése  Önismereti programok  Versenyek  Pályaválasztás és állásbörze  Sport

16 • Labilis hangulat • Értékrendek eltolódása (nem érték a kultúra és a nagy közösség az együttlét, inkább egymással vannak • A sok pedagógus nem szereti a tenni vágyó fiatalokat • Pénz a fontos, mint külső motivációs erő • Közös nyelv hiánya, akadály a közösségben • A kultúra nem érték, motiváltak csak másra • Információ hiány, nem tudnak sok programról • Sok nem megfelelő program • Kötelező elutasítása, hasznossága ellenére • Szervezők nem keresnek visszajelzést Motiválatlanság okai: Brainstorming

17  Ismerkedés nehézsége  Ismeretlentől való félelem  Passzivitás, jól el van egyedül  Túlterheltség  Érdeklődés hiánya, nyitottság hiánya  Túl sokat kapnak, nem kell +  Lusták (fiziológiai lustaságon túl)  A fiatal szervezetek nem várnak ki, míg bekerülnek a köztudatba  Segítő szándékú felnőtt kevés  Kevésbé munkás szórakozást keresnek a fiatalok  Alacsony a felelőségi szint: „Nem baj, ha nem megyek”  Elismertség hiánya az ifjúsági programok alatt

18 Motiválatlanság okai: Brainstorming  Média hatása a kultúrálatlanságra  Nem motiváltak a vélemény nyilvánítására  Nem „tanított és divat” önmaguk vállalása és keresése  Az iskolák kimaradnak a szervezésből. Kevésbé jut el az iskolákba az információ vagy a diákhoz nem jut el, megakad a titkárságon, vagy az igazgatóhoz, és tőle nem jut tovább.  Nincsen konkrét felelős személy, akinek el lehetne küldeni az iskolákban  Nem tudatos a segítés a szervezetek között.  Cél nélküliség (nincs mihez rendelni a programválasztást)  Beilleszkedés nehézsége.

19 Kommunikáció sajátosságai  Kódolás dekódolás  Adó üzenet vevő  7%, Verbális; 35%, Metakommunkáció; 23% Nonverbális  Metakommunikáció : hangszín – erő – magasság, seb.-súly, lejtés, szünetek, artikuláció, hordozás, dallam  Mozgás: gesztus, teszbeszéd, ölt./szag, térközszabályozás.

20 Már a projekt elején… A „kérdõszavak"ábrája - avagy a „Laswell-módszer ” Miért? Minek? Ki? Mikor? és Hol?-ez az öt klasszikus kérdés segít tisztázni a projekthez kapcsolódó „miérteket ” és „hogyanokat ”. A kérdések komplett listája nagyon hasznos pályázatok felvázolásánál vagy elkészítésénél, különösen,ha nincs a pályázatoknak elõre meg- határozott formája.

21 Szükséglet-analízis (igényfelmérés)  Miért?  Miért szükséges a projekt?  Miért fontos?  Miért lesz mindenki érdekelt benne?

22 Társadalmi elemzés  Akár társadalmi valóságnak, akár közösségnek nevezzük –akár társadalomnak általában véve 6 –a projektnek, amibe belefogunk, tükröznie kell a megcélzott csoport(ok) igényeit, feltételeit, sajátosságait, ezeket kell megválaszolnia, és ezekkel kell összhangban lennie.  A jó és rossz projektek közti különbség abból adódik, hogy a projektek mennyire tükrözik a társadalom, vagy a projekt célcsoportja szükségleteit.  Az a megközelítés, hogy a társadalomban elõször igényeket kell generálni, amelyek megteremtik a keresletet, túlságosan kockázatos ahhoz, hogy érvényes elv lehessen.  Korlátozott mértékben rendelkezésre álló erõforrásokról, emberekrõl,a fiatalok részvételének, aktív állampolgárságának és autonómiájának kérdésérõl beszélünk.

23 A szükséglet-analízis kiterjed… …a projekt térségében azon társadalmi, politikai és gazdasági feltételek feltárására, amelyek miatt a projektre szükség van. Kapcsolódhat a célcsoport helyzetéhez, vagy az egész közösség általános helyzetéhez. A társadalmi elemzés kulcsfontosságú, mert meghatározhatja az általános társadalmi célokat és konkrét célkitûzéseket és az elfogadott cselekvési programot is. Másrészrõl a projektetkülönösen, amikor a társadalmi kirekesztéssel foglalkozik, helyi kontextusba kell helyezni, és a helyzet megváltoztatását vagy javulását célzó célokhoz kell kapcsolni. A társadalmi elemzés segít a célcsoport megtalálásában is.

24 A szükséglet-analízis a következõk ellenõrzését jelenti: •Mi az,amit az érintett fiataloktól/fiataloknak/ fiatalok által kívánunk? •Mennyire jelent ez prioritást? •Akarja ezt a közösség,az ifjúság? •Különbözik attól,ami eddig történt? •Van-e értelme saját kontextusában? •Milyen változás fogja követni a projektet? Ahhoz,hogy pozitív válaszokat kapjunk ezekre a kérdésekre -vagy hogy egyáltalán tudjuk,hogyan kell kezelni ezeket -,az alábbi kérdések és megol- dási javaslatok lehetnek segítségünkre:

25 A szükséglet-analízis kiterjed… •Ki határozta meg, hogy ezek az igények prioritást élveznek? A közösségen kívüli vagy belüli emberek? •Csináltak-e már hasonlót ugyanabban a közösségben vagy a közösség környezetében? Mennyiben lenne az új projekt eltérõ? Hogyan kerülhetné el a korábbi projektek csapdáit? •Kivel konzultáltak egy ilyen projekt lehetõségérõl? Hogyan illeszkedik a térségi közintézmények és magánkezdeményezések törekvéseihez? •Milyen mértékig veszi számításba azoknak az embereknek a törekvéseit, igényeit és vágyait, akiknek segíteni kíván? Hogyan vontuk be õket, illetve konzultáltunk velük az igényfeltárás során?

26 FONTOS!!! NE…  NE kezdjünk projektet a közösségben befolyással bíró emberek ellenében! (Szabotálhatnak.)  NE gondoljuk, hogy mindent tudunk!  NE a fiatalokért csináljuk, velük csináljuk!  NE csináld csak azért, mert divatos!  NE ess passzivitásba, fatalizmusba vagy pesszimizmusba!  Szükségletanalízis

27 FONTOS!!! TEGYÜK EZT: •Kérjük ki a projektbe bevontak véleményét! •Kérjük ki különbözõ emberek véleményét, a potenciális partnereket, szponzorokat is beleértve, vagy egyszerűen csak azokét, akik támogatására szükség lesz (legalább nem lesznek ellene)! •Gondoljuk át, milyen társadalmi folyamatokat indíthatunk be (pozitívat és negatívat)! •Vizsgáljuk meg a máshol lezajlott hasonló projektek eredményeit (működött?)! •Ne felejtsük el, hogy nem létezik objektív elemzés! •Akkor tegyük, amikor meg kell tenni! •Ne féljünk ár ellen úszni!

28 Célok – ifjúsági csoport (példa)  Összetartás, kisebb szellemi közösség létrehozása  Ön- és csoportfejlődés  Toleráns magatartás  Készségek elsajátítása és fejlesztése  Közös programok szervezése  A lehetőségeinkhez képes: szervezett segítségnyújtás  Egészséges életmód  Természetvédelem  A csoport hosszú idejű életben tartása

29 Motiválási lehetőségek: Brainstorming  Jó program, amely fejleszti a jellemet.  Jellemek tartják, akik minták lehetnek  Munkát vinni a programokba és az elmarasztalásba  Lendületes toborzás toborzás  Érdekes, értelmes program  Elismerés a sikerekért  Ajándék a résztvevőknek  Pörögjön az egész  Elfogadás a programban, társaságban  Személyes reklámnál először ismerősök – azok ismerősei, személyes meghívás, Személyes megkeresés (időigényes)  Minél több embernek továbbadja, ezt jutalmazni

30 Motiválási lehetőségek: Brainstorming  Szórólap  Célirányos reklám  Bulikon, vagy ott megjelenni ahol sok fiatal van  Referencia – elégedett fiatalok  Nyílt nap – bemutató  Média, mint szponzor  A programokban ne jelenjen meg a pénz, mint érték  Sok közösségfejlesztő, csapatépítő elem a programban  A kultúrát a divatos dolgokkal becsempészni  Törekedni a minél szélesebb programhirdetésre  Fakultatív programok mellett, lehetnek kötelező, de érdekes programok az iskolákkal együttműködve.

31 Motiválási lehetőségek: Brainstorming  Megjelentetni és képviselni a véleményüket.  Szorosabb együttműködés az iskolákkal, ott legyen egy megbízott ember akihez lehet fordulni.  Sorosabb együttműködés a civil szervezetek között, egymás támogatása  A fiatalok céljainak támogatása, azok kitűzésének serkentése.  Minél többet mutassunk meg Önmagunkból és a programokból.  Kampány az együttlét mellett és a magány ellen.  Nagyobb elkötelezettség megszerzése  Stb

32 Műhelymunka képei

33

34

35

36

37 „Ezek a mai fiatalok…”  A fiatalok keresik az élményeket és a lehetőségeket. Legyünk gyorsabbak és okosabbak azoknál, akik a profitért toborozzák a fiatalokat.  Ha Neked fontos, hogy értékteremtő programokat közvetíts a fiataloknak, legyen az is fontos, hogy ez el is jusson hozzájuk. Fejezd ki magad, és az előnyöket, ehhez egy eszköz lesz az Ifjúsági Nonprofit Marketing!

38 Melléklet  A következő diákat iránymutatás céljából készítettük a következő összejövetelünk témájához.  Válogatás annak témaköreiből.

39 Nonprofit Ifjúsági Marketing Először önmagad változtasd meg!  A programunk vonzereje maga a program. „Jobb valósága” megkönnyíti a marketinget, olcsóbbá és sikeresebbé teszi azt.  Önmagunk túlértékelésének veszélye. Tegyük fel, hogy nem elég jó, ahogy csináljuk. Nem tragédia. Kénytelenek leszünk javítani rajta. Kérdezd csak meg magadtól, ki szabja meg a mércédet: a többi szervezet, az egód vagy akiknek szánod, a közönséged?  Ne törődjünk a hasonló szervezetekre jellemző színvonallal! A szolgáltatás egy olyan világ, ahol a csekély erőfeszítések gyakran óriási, bár sokszor távoli hatást idéznek elő.  Vállaljuk, hogy hibákat! A nagy hibák nagy esélyek!

40 Marketing tervezés  Írj reklámszöveget a programodhoz! Ha egy hét múltán sem tudsz valamirevalót összehozni, hagyd abba az erőlködést, és kezdj el dolgozni a programon!  A marketingtervezés első számú szabálya Az abszolút nulláról kell indulni. Azt kell megkérdezni: „Életképes ez még? Kell ez a világnak?”  Bármelyik kérdést tesszük fel, következetesen tartsuk be a marketingtervezés első számú szabályát: Mindig nulláról induljunk!

41 Meg kell lepned a közönséged!  Ne pusztán olyat nyújtsunk, amire szükségük van, vagy megkívánnak! Olyannal álljunk elő, amilyenre vágynak!  Viszont az emberek nem mondják meg, mit csinálunk rosszul. Akkor hát mit tegyünk, hogy javítani tudjunk programunkon?  Kérdezz!  Mire jó a felmérés? Nagyra értékelik a megkérdezésüket. Látják, hogy igyekszünk javítani a programunkon, fontos nekünk a véleményük.

42 Felmérés, felmérés, felmérés!  A felmérés lehetőséget ad rá, hogy információt nyújtsunk a programunkról.  Kapcsolatot tartunk általa célközönséggel.  Alkalmat ad rá, hogy tanuljunk a hibákból.  Segít megtalálni az esetleges problémás területeket és a fiatalokat.  Megóv attól, hogy sodródjunk az árral.  Nem kell azon tűnődnünk, vajon mit csinálunk rosszul.  Rávilágít, mivel is foglalkozunk, és mit nyújtunk valójában fiataloknak.

43 A csőlátás veszélye  Amikor a legtöbb nonprofit szervezetnél megvitatják a problémáikat, önmagukról beszélnek. Ez nem egoizmus. Csak azért van így, mert az emberek arról beszélnek, amit ismernek, ez pedig a szervezetük, önmaguk.  Akiket azonban igazán ismerniük kell – akiket neked ismerned kell – az a célközönséged, a fiatalok.  Szabadulj ki, mássz ki, szólj valakinek, hogy rángasson ki a csövedből, és talán a csőből!

44 Beszédes cselekedeteink  A fejlődést kezdjük magunkon és csapatunkon.  „Ne nyiss boltot, amíg nem tudsz mosolyogni!” – tanácsolja egy régi zsidó közmondás, és ez a tanács csapatunk minden tagjára vonatkozik. Mindenkinek tudnia kell, hogy minden cselekedet egyben marketingcselekedet is, és a sikerünk múlik rajta.  Vizsgáljunk meg minden apró lépést és tegyük fel a kérdést, min változtathatnánk, hogy azt üzenjük, amit szeretnénk.  Célkitűzéseink marketingjének leggyorsabb, legolcsóbb és legjobb módja, ha az magunkon keresztül történik.

45 Haladj a korral!  Tanulmányozzuk, milyen innovációval lehet az új módszereket alkalmazni programunk színvonalának emelésére és céljaink elérésére!  Tegyük kulcsfontosságú elemmé a technikát és a módszertan minden tervünkben!  Értékes programokat gyakran a modern technika érdekességébe csomagolva tudunk átadni.  A közönségünk gyakran hamarabb szert tesz gyakorlatra, hogy megtalálják a megfelelő lehetőségeket és hamar felismerik a technika előnyeit.

46 Tanulmányozzuk kapcsolati pontjainkat!  Tanulmányozzuk minden részletében, hogyan létesít szervezetünk kapcsolatot a fiatalokkal és a partnerekkel. Plakátjaink. Képviselőnk. Névjegykártyánk. Irodánk. Programajánlónk. Honlapunk. Leveleink. Nyilvános szerepléseink. Telefonhívás vagy prezentáció. Ez a néhány kapcsolati pont – a csomópontok, ami befolyásolja, hogy milyen kép alakul ki rólunk, sikerül-e projekt.  Kihoztuk-e a lehető legtöbbet ezekből a kapcsolati pontokból? Megbecsülve, meglepve, lenyűgözve, jól érezte-e magát a fiatal vagy a partnerünk?  Légy jó szakmailag, de ennél fontosabb, hogy légy megnyerő személyiség!  Tanulmányozz minden egyes kapcsolati pontot, majd javíts mindegyiken – jelentős mértékben!

47 Cselekedj, és tanulj belőle!  Téveszme, hogy a stratégia a döntő A taktika legalább ugyanannyira, ha nem inkább irányítja a stratégiát, mint fordítva.  Cselekedjünk és tanuljunk belőle. Megváltozik tőle a gondolkodásunk. Vigyázz, tűz, célozz! Vagy, „Vezess, lőj, hallgatózz, válaszolj, vezess újra!”  A taktika nem zárja le a folyamatot – de állandóan formálja. A taktikának kritikus – gyakran kizárólagos – szerepe van az információgyűjtésben, mert tanít a tapasztalatok által.

48 A lelkesedés és a most ereje  Szenvedéllyel valósítsd meg ötleteidet! A lelkesedéssel alkalmazott gyenge taktikák szinte mindig jobb eredményt hoznak, mint az erőtlenül alkalmazott briliáns taktikák.  Téveszme: Van tökéletes időzítés  A mai jó ötlet szinte mindig győzedelmeskedik a holnapi jobb ötlet fölött.  Cselekedj most! A megszűnt szervezetek listája tele van olyan szervezőkkel, akik vártak.

49 Mozgásban az erő!  Téveszme: A türelem erény. Viselkedj úgy, mint a cápa! Mozogj egyfolytában! (A cápa-szabály)  Téveszme: Gondolkozzunk okosan! A rák oldalirányban mozog, és ez szimbolizálja az oldalirányú, azaz nem ok-okozati, hanem asszociatív gondolkodás erejét. Az asszociációs kapcsolatban lévő gondolatok nem következnek a megelőző gondolatokból, ennél fogva első hallásra általában őrültségnek tűnnek.  A jó ötletek első hallásra gyakran nevetségesnek hangzanak. Gondolkozz őrült módra!

50 Kreativitás  Sok kiváló, összképben gondolkodó ember mindig a tökéletest keresi, és szenved ettől. A tökélyhez vezető út viszont gyakran késlekedéshez vezet.  Ne hagyd, hogy a tökéletes elrontsa a jót! Téveszme, hogy a kudarc, az kudarc!  Kezdd el a kudarcok sorát, hogy elkezdhesd a sikerekét!  A józan ész téveszméje, hogy ebben a világban, a taktika világában végtelenek a lehetőségek. Ettől aztán a józan ész gyakorlatilag nem számít.  Ösztönző eredmények eléréséhez ihlet kell!

51 Az ismertség ereje  Ismertté kell tenni magunkat. Hírt kell adnunk magunkról, ahol csak lehet!  Az első benyomások lényegesebbek, mint valaha – rendkívül gyorsan kialakulnak, azután horgonyokká válnak, melyhez hozzákötnek téged és a sikeredet.  Az utolsó benyomás marad meg. Minden benyomás, melyet másokban alakítunk ki magunkról, az utolsó – legalábbis egy időre. Intézzük úgy, hogy erős legyen!

52 Fanatikus fókuszálás Pozícionáló nyilatkozatunk megalkotása  A sikeres marketing a pozicionálással kezdődik.  Pozícionáljuk magunkat a célközönségünk elméjében.  Pozíciónk legyen egyértelmű: egyetlen egyszerű üzenet.  Pozíciónk különítsen el minket a többi szervezettől, intézménytől.  Áldozatot kell hoznunk. Nem lehetünk mindenki számára minden; egy dologra kell fókuszálnunk.  Egyetlen, megkülönböztető dologgal tűnj ki, amely kompetitív előnyt biztosít! Küldetésnyilatkozatok  Semmi sem veszi el annyira a csapat lelkesedését, mint a homályos menetuta  A küldetésnyilatkozat arról tudósít, merre tartunk – a stratégiai célokról.  Írjatok küldetésnyilatkozatot, de ne hozzátok nyilvánosságra!

53 Különleges pozíció, különleges név  A különleges nevek hívei azt állítják, az ilyen nevekre könnyebb emlékezni – ez pedig gyakran a keresett programok kulcsa.  A különleges nevek mellett szóló másik érv a sikeres marketing alapelvén nyugszik: Tegyük magunkat mássá!  Egy hétköznapi név azt sugallja, hogy a program egy a sok közül. A különleges név különleges programra utal – egy programnak, pedig éppen ezt a benyomást kell keltenie.  Legyünk különlegesek – és a hangzásunk is legyen az!

54 A márkák élnek – használd őket!  Mennyi információt hordoz a nevünk centinként?  Minden névvel, ami eszedbe jut, végezd el a centinkénti információ tesztet!  Mit árul el a neved, és milyen hamar? Hatásosan használod-e a színeket? Ugyanazt az üzenetet hordozzák-e, amit a neved?  A márkaőrülettel élni kell.  A szolgáltatásmarketingben a márkák szinte verhetetlenek.  A szolgáltatás ígéret, a márkateremtéssel pedig ígéretet adsz.  Fektess be a tisztességbe, és szent meggyőződéssel hirdesd!  Ez márkád lényege!

55 A koktélparti-jelenség  Ha két üzenetet továbbítunk, a legtöbben csupán az egyiket fogják meghallani – ha egyáltalán meghallják bármelyiket is.  Csak egy dolgot mondj!  Ha sok mindent mondasz, általában semmit sem kommunikálsz.  Adjunk egyetlen jó okot! Mitől vagyunk annyira más, mint a többi, hogy érdemes legyen eljönnie a programunkra? Mondjunk egy jó okot, hogy miért!  Ez egyszerű kérés, és egyszerű választ igényel. Ha összetett választ adsz, csak újabb problémát okozol. A fiatalok nem akar sokat gondolkodni: kevesebbet törik ezen a fejüket!  Jól felmérni az igényt!

56 Narancsteszt  Azt hisszük, amit látunk. Ezért ügyelj a héjra!  Tegyük láthatóvá a láthatatlant!  A lehetséges érdeklődők tétováznak az olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyeket nem láttak. Ezért azt hangsúlyozzák, amit látnak.  Emiatt fontosak a szolgáltatások vizuális jelképei.  A programok gyakran egyszerűen emberi kapcsolatokra épülnek, s ezek a mögöttük álló személyekkel tehetjük láthatóvá szervezetet.  Gondoskodj róla, hogy az emberek lássák, ki vagy!  Mutassunk tehát egy állandó arcot!  Képileg is ismételjük a önmagunkat! Ettől szervezettebbnek és hozzáértőbbnek tűnünk, azonkívül megjegyeznek.

57 A jó reklám Ahhoz, hogy egy reklám valóban átütő erejű legyen, az alábbi öt dolognak kell teljesülnie: 1) Irányítsa magára a figyelmet; 2) Mutasson egy előnyt az embereknek; 3) Bizonyítsa azt be; 4) Buzdítson cselekvésre Egyetlen reklám sem tudja ugyanis ösztönözni az cselekvést, ha nem olvassák le; nem olvassák el, ha nem látják meg; és nem látják meg, ha nem irányítja magára a figyelmet.

58 Elérhetőség  A motiválásra összpontosítsunk, ne a hirdetésre, toborzásra!  Mennyire jelentkezni eljutni hozzánk?  Tedd könnyűvé a jelentkezést, elérhetőséget, részvételt!  „Értem mit szeretne.” Találd ki, mi kell neki!  Találd ki, mire van szüksége!  Találd ki, kicsoda!  Róla beszélj, ne magadról!

59 Ha nem látnak, elfelejtenek.  A reklámozás és a hirdetés emlékezteti a közönségünket arra, mennyire jól érezték magukat legutóbb a programjainkon. Biztosítsuk, hogy továbbra is várjuk őket, elérhetők vagyunk. Tudassuk sikereinket: adjunk hírt új programokról, változásokról.  Az összeakadás elve Légy ott! Szinte bárhol! Hagyd, hogy a lehetőség rád találjon!

60 Ifjúsági Nonprofit Marketing Összefoglaló  A több és jobb marketing nem oldja meg a programszervezés és a motiválás összes problémáját.  Ha sikeresek akarunk lenni valamilyen szférában, minden eszközre szükségünk van. A marketing csak egy a sok közül.  A szolgáltatások emberi dolgok. Sikerük az emberi kapcsolatokon múlik. Az emberek – emberek: kiábrándítóak, kiszámíthatatlanok, hangulatfüggők, gyakran irracionálisak és időnként félőrültek. Mégis van bennük valami közös. Minél jobban felismerjük ezeket a közös vonásokat és minél jobban megértjük az embereket, annál eredményesebbek leszünk.

61 Végeredmény:  Motiváljuk magunkat, hogy motiváljuk a motivációt, hogy motiválja a motiválatlanokat.  Személyes kapcsolatokon a hangsúly!!!

62 Köszönöm a figyelmet! Sok Sikert kívánunk!


Letölteni ppt "Ifjúsági Motiváció Mozgásban az ifjúság Szeged, 2005 A sikeres ifjúság mozgósítás lehetőségei Előadó: Dancsó Angéla Előadó és szerkesztő: Kotogán Róbert."

Hasonló előadás


Google Hirdetések