Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A küzdösportok és harcmüvészetek nevelö hatása a gyerekekre Magyar Karate Szakszövetség Edzői Bizottság Kozma Erzsébet elnök 06 20 353-1944 KÜZDŐSPORTOK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A küzdösportok és harcmüvészetek nevelö hatása a gyerekekre Magyar Karate Szakszövetség Edzői Bizottság Kozma Erzsébet elnök 06 20 353-1944 KÜZDŐSPORTOK."— Előadás másolata:

1 A küzdösportok és harcmüvészetek nevelö hatása a gyerekekre Magyar Karate Szakszövetség Edzői Bizottság Kozma Erzsébet elnök KÜZDŐSPORTOK ÉS HARCMŰVÉSZETEK az iskolai testnevelésben, különös tekintettel a heti 5 testnevelés órára – konferencia – február 28.

2 Magyarországon a harcművészetek oktatása - képzése jelenleg a közoktatástól függetlenül megjelenő és szerveződő társadalmi tevékenység. Célja: a testkultúra részeként a különböző szinteken elvárt mozgásműveltség beépítése a tanuló személyiségébe a hiperaktivitás, a koordinációs hibák, a tartáshibák, a pszichés, mentális zavarok, az agresszivitás javítása, kezelése egy egész életre szóló életmód kialakítása a magyar sajátosságoknak megfelelő nevelési cél kiválasztása a szocializáció: a beilleszkedés segítése, a felnőttek és a társak tisztelete, a gyengébbek elfogadása, segítése, a helyes értékrend kialakítása alapvető kritérium az életkori fogékonyság, a tanulási hatékonyság szerinti oktatás a későbbi versenyzői karrier megalapozása. a cselekvőképes tudás, mely alkalmas lesz a célnak és körülményeknek megfelelő változásokra a koncentrációs képességek fejlődése révén, a tanulás hatásfokának növelése a jól megválasztott, hozzáértő sportági képzés, mely – a speciális sajátosságokból fakadóan kiemelten fejleszti a fiatal sportolók versenyszellemét, győzni akarását, - segíti a társadalmi elvárások teljesítését, a szociális beilleszkedést, a sportszerű viselkedési formák kialakulását. 2

3 Mi a harcmüvészet, mi a küzdösport Mik az értékrendszerei, mitől ilyen népszerű?  praktikusság, egyszerűség és a sokrétű mozgásanyag  testi és szellemi személyiségformáló, fizikai-pszichikai összhang  tökéletes felkészültség  kondicionáltság  pontosan működő reflexek  gazdaságos és koordinált mozgások  gyorsaság, hajlékonyság, lazaság, ruganyosság és pontosság  rendszeresség, kitartás, szorgalom  küzdelem  formagyakorlat  erő, szépség, esztétikum  a Fair Play szemlélet 3

4 A harcművészeti rendszereknek általában a keleti eredetű, BUDO rendszereket nevezzük. Ezekben használjuk és felkészítjük a test valamennyi részét minden lehetséges módon, melyre az emberi test képes. A testmozgások lényege ugyanaz fegyverrel, vagy a nélkül. De nem csak a testet, a fizikumot eddzük. A harcművészetek a test és a szellem teljes harmóniáját, egységét teremtik meg. „A szellemet edzeni, fizikai gyakorlatokkal fejleszteni az emberi jellemet. Ez a karate valódi és legnemesebb célja.” Az (önvédelem) küzdelem tanulása közben, fokozatosan előtérbe kerülnek a szellemi és lelki képességek. Az ellenfél szándékának felismerése, felkészültségi fokának felmérése, mozgásának, viselkedésének követése és a megfelelő válasz alkalmazása, a megfelelő időben. Nem csak fizikailag kell felkészülni az esetleges rossz szándékú közeledésre. A konfliktus, a tettlegesség a legtöbb esetben megfelelő viselkedéssel megelőzhető! Ezt a bizonyos „megfelelő viselkedést” pedig a harcművészetek és küzdősportok, így a karate is tanítja, minden páros gyakorlatában és az egész háttér filozófiájával. 4 Mi a harcmüvészet, mi a BU-DO?

5 Ezekben a rendszerekben nagyon fontos az elme kiürítése, tehermentesítése, hiszen igazán akkor tudunk, csak magunkra, az előttünk álló feladatra koncentrálni, ha erre képesek vagyunk. Olyan ez, mint egy darab fehér papír a festő előtt. A fehér papír át tud változni egy művészi alkotássá. Ha azonban a papír piszkos, nehéz szép képet festeni rá. A felnőttek, a nevelők, edzők feladata és felelőssége, hogy ez a szép fehér papír színes, tartalmas, érdekes és értékes rajzokkal teljen meg. Ezzel is hozzásegítve a gyerekeket a kreatív és tartalmas élethez. 5

6 A BUDO -ban fegyelem van. A BUDO művészeteknek kötelező a szamuráj elveket továbbvinni. A gyerekeknek a történelmi tudatot, az értékrendet is át kell adni, nem csak a technikát! Saját értékrend továbbadása mesteri/szakmai szinten. A mozgás megtanulása, az alkalmazkodás, a kitartás, a küzdőképesség, a hűség, az udvariasság mind érték, ami által a gyerek könnyebben foglalja el a társadalomban meghatározott helyét. Onnan kemény munkával, van előrelépés. Nagyon jó önismeretet lehet szerezni. Hogyan viselkedj győztesként, vagy éppen vesztesként. Az edző/mester ebben is segít. Közvetíti a saját és a környezet véleményét. 6

7 A harcművészetek nagyon széleskörű, mindent átfogó küzdő- művészetek, melyeket általában a következő szempontokból nézünk: mint fizikai testgyakorlás, mint egészségmegőrzés Ha beteg vagy, annyira vagy jó, mint egy vesztes, harc nélkül. mint önvédelem Ha az ellenfél lefogja az egyik karodat, használhatod a másikat. Ha lefogja mindkettőt, használd a lábaidat, rúghatsz, dobhatsz. mint sport (küzdelem, verseny) A legtöbb gyerek imád versenyezni. A versenyzés az emberi létezés egy fontos eleme, mely pozitív ösztönzést ad az edzésre és a teljesítmény növelésére. mint „do”, vagyis életmód A gyakorlás, a test és a szellem teljes harmóniáját, egységét teremti meg. Az (önvédelem) küzdelem tanulása közben, fokozatosan előtérbe kerülnek a szellemi és lelki képességek, fejlődik a jellem. Az edzés folyamán a gyerekek megtanulnak koncentrálni saját magukra, ami az iskolai teljesítményükre is kihat. A harcművészetek alapvető értéke a tisztelet. Mivel az edzés is a küzdelem is meghajlással kezdődik és végződik, a gyerekek megtanulják egymást is tisztelni. Ez a viselkedés egy idő után beépül a mindennapjaikba. 7

8 A modern világ nagyon stresszes és ez kihat a gyerekekre is. Nem az a legjobb módja annak, hogy megszabaduljanak a stressztől, hogy órákat töltenek a számítógép és a TV előtt, hanem ha pl. harcművészeteket, küzdősportokat gyakorolnak. A karate és a bu-do művészetek rendszere ma már úgy van felépítve, hogy az előkészítés óvodás korban elkezdhető. Gyakran beszélünk az élet értelméről, minőségéről. Általában akkor érezzük magunkat jól és elégedettnek, ha valamiben előre tudunk haladni. A karate vizsgarendszere megadja a gyerekeknek ezt a lehetőséget. A vizsgarendszer hasonló az iskolai rendszerhez. Sok munkával és kitartással, fehér övtől a feketéig, alap szinttől a felsőfokig, a mester fokozatig lehet elérni. Ezért is érdemes olyan keményen dolgozni. A gyerekeknek is meg kell tudni védeni magukat! Sajnos a mai világban kevesen állnak ki a gyengébbek és a kiszolgáltatottak mellett. A mi feladatunk, hogy erre is felkészítsük a fiatalokat. Ezzel nem válnak agresszívakká, sőt. Eltűnik belőlük a frusztráltság, a kiszolgáltatottság érzése miatt. Megtanulnak felelősen gondolkodni. Megtanulják uralni a testüket, szellemüket. „Nem kezdeményezek verekedést, de megvédem magamat és a gyengébbeket.” A harcművészetek gyakorlása eljuttat mindenkit egy olyan erkölcsi szintre, hogy holmi alkalmi bizonygatásokban, erőfitogtatásokban sohase vegyen részt. 8

9 Ma a felnőtti felelősség rosszul működik. A társadalom sajnos sok mindent eltűr. A harcművészet és a küzdősport ezt nem tűri el. Azt kell csinálni, ami a feladatunk. Az edzői szakma erkölcsi vezérlésű. Nincs helye a liberalizmusnak, a szabályokat be kell tartani! A mai társadalomban felnövekvő fiatalok egy része nem ismeri a késleltetést. Mindent azonnal akarnak, lehetőleg teljesítmény nélkül! Nem tudnak figyelni a fontos dolgokra. Sokan közülük már magányosak, vagy cél nélkül „bandáznak” Gátat kell szabni az azonnali szükséglet kielégítésnek, mert érzelmi elsivárosodáshoz vezet. Az értéket kell támogatni, a szükségletet nem. 9 A felnöttek, edzök, mesterek felelössége

10 A harcművészetek, benne a karate-do etikai szabályai így szólnak: inkább lefogni, mint megütni inkább megütni, mint megsebezni inkább megsebezni mint megölni inkább megölni, mint minket öljön Egyetemes érvényű írott és íratlan szabályok ezek. Ez legyen intő példa annak, aki erőszakos! 10

11 Harcmüvészet, küzdösport, verseny A harcművészetben, a küzdelemben a legfontosabb cél, hogy nyerjünk és túléljük, bármi áron! Bár nem öljük meg az ellenfelet, de a cél érdekében okozhatunk neki kisebb sérülést. A bu-do harcművészet ideológiája a versenysporttá válással úgy alakult át, hogy az ellenfél megsebesítése és megölése helyett a legyőzése, a pontok által a harcképtelenné tétele legyen a fő cél. Megtartották a harcművészeti jelleget, de kivették belőle a veszélyes technikákat/elemeket. Azok a küzdősportok, melyek a harcművészetekből erednek, tanítják és alkalmazzák a tiszteletet. Elismerik a másik sikerét, az ellenfél győzelmét, meghajolnak a tudása előtt. A karatéban fontos, hogy a jól felkészült versenyzők nem sértődnek meg. Akadályoztatás esetén pl. a védekezés okozta frusztráció, sem vezet agresszióhoz. Nagyon magas szintű viszont az asszertivitás, ami az önérvényesítés pozitív megvalósítását jelenti. Kemény, kezdeményező, küzdőképes, de sportszerű, korrekt magatartás, a győzelem reményében. 11

12 Bár a karate eredetileg harcművészet volt, mára milliók által szeretett és művelt sportággá is vált. Ma már nem a filozófia a lényeg! Ma be akar kerülni az olimpiai játékokba. A sportágak a követelmény profiljuk alapján válogatják ki a későbbi versenyzőket. A karate nagyon változatos versenysport, mert nagyon sok technikát használ. Mi a „no contact” az érintés nélküli gyakorlatrendszert alkalmazzuk. Ebben a rendszerben a gyerekeknek úgy kell pontosítaniuk az ütést vagy rúgást, hogy az ne érintse az ellenfél arcát. Ily módon megtanulják úgy alkalmazni a támadást, hogy ha az ellenfél nem tud védekezni, akkor se sérüljön meg. 12

13 Ha valaki képes egy gyors és erős ütést-rúgást megállítani, azt jelenti, hogy képes uralkodni a teste fölött. Ez egy magasabb szintet jelent a küzdelemben. Ez a kontroll, amire kevesen képesek. Az energiáknak ez a fókuszálása, ez a pontosítása, pozitív hatással van a mentális állapotunkra. Az agresszivitás az összpontosítással megszüntethető. A gyerekek megtanulják az edzésen hogy nem az a fontos, hogy megverjünk valakit. Az a cél, hogy legyőzzük. Így akik jól edzettek, jól képzettek, képesek kontrollálni a testüket, a szellemüket. Ha „szétesel”, ezt nem tudod megcsinálni. Ha összeszeded magad, minden sikerülni fog. 13

14 Kata, a formagyakorlat Nem mindenki szereti és alkalmas azonban a küzdelemre. A harcművészetekben, ill. a küzdősportok nagy részében nem csak küzdelem van, hanem KATA formagyakorlat is. Ez kedvez a zárt készségű gyerekeknek, akik nem kedvelik a test-test elleni küzdelmet. A küzdősportoknak ez a része egy előre begyakorolható mozgássorból áll. Hasonlít pl. a tornához, a műkorcsolyához. A kata olyan technikai sorozat, amelyet egyedül, ellenfelek nélkül kell végrehajtani. Mégis sokat segít az önvédelem tanulásához. Ugyanis van egy értelmezési része, amikor be kell mutatni, mire jók azok a támadó és védekező technikák, kombinációk, ami a gyakorlatsorban van. Ezt minden gyerek nagyon szereti. Ekkor párral, sőt többen dolgozunk, így mindenki játszva, tanulja meg az önvédelmet. 14

15

16 A harcművészetek értékes közösségeket hoznak létre, világosan meghatározzák a hovatartozást (pl. ghi, meghajlás, oss):  az értékek egyszerűen és világosan megfogalmazhatók  a szabályok betartása kötelező  mindenki tudja hol a helye (fokozatok) Ebben a közösségben a gyerek betartja a szabályokat, különben a közösség nem fogadja be. Most olyan gyerekek jönnek, akik hajlandóak ezt elfogadni. Ők képesek szabályok között is a legjobban teljesíteni. Ezáltal később óriási előnyre tesznek szert. Fontos lenne azonban minden gyerek számára az egészséges életritmus kialakítása, a jól, tartalmasan kihasznált szabadidő. Ezt szolgálnák az iskolai szakkörök, a Diáksportkörök és az egyesületekben való sportolás. A küzdőképesség sokoldalú fejlesztését játékos formában már kisiskolás korban el kell kezdeni 16 Miben segíthetnek a harcmüvészetek, a küzdösportok?

17 Már kisgyermekkorban megkezdődik a küzdelem a csoporton belüli pozíció megszerzéséért és megerősítéséért Küzdelem az ellenféllel, a vetélytárssal és a külső körülményekkel szemben Ehhez kívánnak segítséget nyújtani a harcművészeti és küzdősport egyesületek. Előnyös lenne, ha a heti öt tornaórából kettő kimondottan a küzdőképességet fejlesztő óra/edzés (akár délutáni foglalkozások keretében) lenne, melyeken megismerkednének a gyerekek a küzdősportokkal. Ezeken az órákon együtt dolgozhatnak a fiúk és a lányok, mert a küzdőjátékokat ők is éppúgy csinálhatják. 17

18

19 19

20

21 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. További szép és tartalmas napot kívánok. 21

22 Evolúció (?) és karate 22


Letölteni ppt "A küzdösportok és harcmüvészetek nevelö hatása a gyerekekre Magyar Karate Szakszövetség Edzői Bizottság Kozma Erzsébet elnök 06 20 353-1944 KÜZDŐSPORTOK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések