Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zöldfelületekkel kapcsolatos jogi szabályozás / 346/2008. Kr. végrehajtása / kiemelten téli síkosság-mentesítésre Dr. Hoffmann Orsolya 2010. október 13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zöldfelületekkel kapcsolatos jogi szabályozás / 346/2008. Kr. végrehajtása / kiemelten téli síkosság-mentesítésre Dr. Hoffmann Orsolya 2010. október 13."— Előadás másolata:

1 Zöldfelületekkel kapcsolatos jogi szabályozás / 346/2008. Kr. végrehajtása / kiemelten téli síkosság-mentesítésre Dr. Hoffmann Orsolya október 13. Településszolgáltatási Egyesület szakmai konferenciája

2 „a zöldfelületekkel kapcsolatos jogi szabályozás igen nagyvonalú” Jószainé Párkányi Ildikó: Zöldfelület-gazdálkodás, parkfenntartás •Ld. pl. a minisztériumi hatáskörök megosztottsága (minisztériumok felsorolásáról szóló 2010.évi XLII. törvény) - BM: építésügy, településrendezés, településüzemeltetés (pl. biológiai aktivitásérték szabályozás stb.) - NFM: fejlesztés - VM: környezet-, természetvédelmi vonatkozások (pl. fás szárú növények védelmének szabályozása) egységes zöldfelületi törvény hiánya (kritika  ÁSZ jelentés!)

3 Zöldfelületi törvény hiánya Szakmai igény: - a zöldfelületek területi védelme, és emellett a zöldfelületek növényzetének egyed, és növénycsoport szintű egységes védelme – különös tekintettel az idős fákra, a természetvédelmi és a településkép-védelmi értéket képviselő állományokra (ehhez mindenekelőtt pontos nyilvántartásra van szükség); - a tervszerű zöldfelület-fejlesztés bevezetése (pl. barnamezős területek újrahasznosítása zöldterületként, beépítésre szánt területek fejlesztéséhez kapcsolódó zöldfelület-fejlesztési kötelezés); - a fenti feladatokat megfelelően koordinálni képes szakmai képviselet a polgármesteri hivataloknál; - gazdasági háttér megteremtése a fentieknek megfelelő zöldfelület-gazdálkodási koncepcióhoz

4 Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1997. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan: h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra, Az épített környezet fenntartása és használata • •54. § (1) Az épített környezet elemeit: az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építmény együtteseket, burkolt és zöldfelületeket - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni. Közterület használatára vonatkozóan jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

5 8. § (2) Az (1) bekezdésben (településrendezés) foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület, Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek

6 1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

7 (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény

8 A település zöldfelületi rendszere 9. § A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben - a főváros esetében a szabályozási kerettervben is - gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

9 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Zöldterület - Erdőterület - Mezőgazdasági terület - Vízgazdálkodási terület - Természetközeli terület Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

10 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Zöldterület 27. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) A zöldterületen elhelyezhető: a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), b) vendéglátó épület, c) a terület fenntartásához szükséges épület. (5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

11 Természetközeli terület 30/A. § (1) A természetközeli területek: a) mocsár, b) nádas, c) karsztbokorerdő, d) sziklás terület, (2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek

12 Különleges beépítésre nem szánt terület 30/B. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek: a) egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.), b) nagykiterjedésű sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.), c) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek, d) állat- és növénykertek területei, e) temetők területei, f) nyersanyaglelőhelyek, g) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek, h) egyéb, a 26-30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek

13 Különleges beépítésre nem szánt terület (2) Az (1) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el. Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek (3) A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

14 •„Aglo” tv. zöldövezetre vonatkozó szabályok / új beépítésre szánt területek kijelölését korlátozó speciális előírások Pl. település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kiv. területi hatásvizsgálat!!! •Balatontv. / vízpartrehabilitációs tanulmánytervek / kötelezően magtartandó közterület (zöldterület / beépítetlenül megőrzendő parti területi sáv) ↓ a zöldterületekre vonatkozó szabályozás tervezés szintjén el ő remutató / DE a használatra, fenntartásra és fejlesztésre vonatkozó előírások hiányosak!!! Pozitív, de széttagolt szabályozási elemek

15 Zöldterület-fenntartás szabályozása A tanácsi szervek kezelésében levő közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról szóló 2/1976. (I. 16.) ÉVM rendelet / HK! dec.31. „A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról a települési önkormányzat gondoskodik” (ÉVM. rendelet egyértelműen közfeladatnak minősíti / az Ötv. 8. § (1) bekezdéséből csak közvetetten vezethető le  a kötelező közfeladat / közszolgáltatási funkció) Példaértékű: a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet (Legutóbbi módosítás: 64/2009. (X. 28.) Főv. Kgy. rendelet)

16 64/2009. Főv. Kgy. rendelet •Közszolgáltató: Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság •éves zöldfelületi közszolgáltatási szerződés •speciális előírások a zöldterületi szolgáltatásokra / zöldfelületek megóvására / használatára •önálló szabálysértési tényállás ( Ft-)

17 •2009. január 1-jén hatályba lépett a 346/2008. (XII.30.) Kormány rendelet a fás szárú növények védelméről •Szabályozási „kényszerhelyzet” / dereguláció •Tárcák közötti hatásköri vita – KvVM első helyi felelős! • • évi tv § (7) 25. pont – környezetvédelmi eljárás • • Szabályozásra felhatalmazás beépítése a Kvt-be „Védelmi szabályozás” A központi jogalkotás nehézségei a fás szárú Kr. példáján keresztül !!!

18 •Átfogó zöldfelületi törvény megalkotására nem volt lehetőség •Tárgyi hatály: fás szárú növényre változik! (fa és cserje / félcserje nem!!!) •„Amőbaszerű” szabályozás – részben az ágazati jogszabályokra tekintettel • •„ Erdőtörvény” hatálya alá tartozó „fa” [2009. évi XXXII. Tv. 4.§ (1) b)12.§ (2), 70.§ (2), 76. § (2)] – – Külterületen található fásításból (erdei fafajból v. fafajokból álló egyes fa, fasor, fás legelő) történő fakitermelés előzetes bejelentéshez kötött az erdészeti hatóságnál. – – Vízgazdálkodási rendeltetésű erdőben (nagyvízi mederben, parti sávban, töltés menti védősávban) az erdészeti hatóság engedélyezi a KÖTEVIFE-k bevonásával.

19 Természet védelméről szóló törvény Országos Helyi jelentőségű - -természetvédelmi terület - -természeti emlék Natura /2004. Kr. 9.§ (1) c) Védett érték Tvt. 42.§ (5) Védett természeti terület évi LIII. tv. 38. § (1) e) Egyedi tájérték (településrendezési terv) Tvt. 6. § (5)

20  Közúti közlekedésről szóló évi I. tv. 42/A § - közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen, a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. Országos közút területén közútkezelési hatóság engedélyezi  Kulturális örökség védelméről szóló évi XIV. törvény 63. § (1) g) – műemlékhez tartozó ingatlanterületen lévő fa kivágása  A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 61. § (1) – külterületen lévő gyümölcsültetvényből kivágás  Energetikai ültetvény, szennyvíziszappal borított terület Eltérő szabályt megállapító külön jogszabályok

21 Szabályozási cél: –védelmi jellegű, pozitív szabályozás –zöldfelületi védelem helyi közügy szerepének erősítése Helyi közügy - felhatalmazás önkormányzati rendelet megalkotására: –Kt. 48. § (1)-(2) (fakataszterezés/ magáningatlan) –Kr. 8. § (4) (kompenzációs intézkedés)

22 Kt. 48. § (1): A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.

23 Kt. 48. § (2): A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati rendeletben más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat határozhat meg.

24 Kr. 8. § (4): Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

25 Jogszabály szerkezete I. Telepítés, fenntartás, kezelés:   általános tulajdonosi kötelezettség (belterületi és külterületi elhelyezkedéstől, tulajdonosi viszonyoktól függetlenül)   teljesítésre kötelező határozat / jegyző mérlegelési jogkör! Telepítés: • •szakszerű telepítés (2. § (1)) • •inváziós fajú fás szárú növény telepítésénél a továbbterjedés megakadályozására vonatkozó kötelezettség • •fasor fahiányainak telepítésére vonatkozó speciális előírások

26 Fenntartás, kezelés: • • szakszerű fenntartási és kezelési előírások (víz- és tápanyag utánpót- lás, metszés, növény- egészségügyi beavatkozás, származékok összegyűjtése stb.) Jogszabály szerkezete • • közmű elhelyezésre / síkosság-mentesítésre / burkolat építés- és felújításra vonatkozó előírások hatálya! (közterület / belterületi közterület!)

27 Közmű elhelyezés: közterület/fás szárú növény veszélyeztetése és károsítása nélkül/nem lehetséges, a kivitelező pótlásra kötelezése

28 Kr. 5. § (2) bekezdése szeptember 1-jétől hatályos - rendelkezése értelmében: belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság- mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. Síkosság-mentesítés

29 -kés ő bbi hatályba lépési id ő / felkészülési id ő -a jogszabályi rendelkezés nem tiltja a só forgalomba hozatalát / nem jelenti a só használat abszolút tilalmát (széls ő séges id ő járási körülmény!) -a § a fás szárú növények védelme érdekében kötelez az alternatív környezetbarát csúszásmentesít ő anyag használatára / nem általában mondja ki, hogy csúszásmentesítésre só nem használható / szabálysértési tényállásra utalás -területi hatály: sz ű k (belterületi közterület / de az úttest kivétel!!! / Pl. járda, közparkban sétány, játszótér stb.) Síkosság-mentesítés

30 -a Kr. nem vezet be új hatáskört, illetve eljárásrendet az új csúszásmenetesít ő anyagok környezetvédelmi szempontú forgalomba hozatalára, minősítésére / jsz. nem ad választ arra, hogy melyik anyag a környezetbarát (szakmai feltételek/ példák!) -új környezetbarát termék minősítési feltételrendszer meghatározás / Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. -az alternatív környezetbarát csúszásmentesít ő anyagok drágábbak / alkalmazásukat pályázati rendszerrel lehetne támogatni / „Fehér Utak Kampány” Síkosság-mentesítés

31 Burkolat építése és felújítása: közterület/a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felület   X

32 II.kivágás és pótlás:   területi hatály: közterület   előzetes / preventív engedélyezési rendszer bevezetése   kérelem kötelező tartalmi elemeinek és az elutasítás indokainak jogszabályi rögzítése   ügyintézési határidő a Ket. 33. § (1) / 22 munkanap! / hallgatás-beleegyezés   speciális szabály a szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágására (önkormányzati rendelet töltheti ki tartalommal / fakataszterben külön leválogatni!) eljárás megindításáról szóló értesítés hirdetményi úton / + honlap / tágabb ügyféli jogállás ld. Kvt. 98. § (1) / 45 munkanap

33 II.kivágás és pótlás:   azonnali intézkedés utólagos bejelentése / pótlás   kivágásra kötelezés   általános pótlási kötelezettség / használót terhelő jogszabályi kötelezettség/ engedélyezési eljárás kötelező tartalmi eleme a pótlásra vonatkozó nyilatkozat / utólagos bejelentésnek is tartalmaznia kell a pótlási nyilatkozatot / szakszerű pótlás teljesítését jegyző ellenőrzi   fás szárú növény pótlása nem történhet a mellékletben meghatározott inváziós fajú fás szárú növények egyedeivel ( kivéve közutak melletti fasorban) / július 1-jétől

34 II.kivágás és pótlás:   pótlás mennyisége: biológiailag aktív zöldfelület csökkenésének megakadályozása (számítási módszer előírása önkormányzati rendeletben)   természetbeni pótlás / nem a pénzbeli megváltás az elsődleges / más helyen pótlás lehetősége / kompenzációs intézkedés (külön felhatalmazás!)   A villamos vezetékek biztonsági övezetének megtartásával gallyazás / fakivágás (122/2004. GKM rendelet 7. § (1)) Cél: az építésügyi hatósági eljárások szabályai kiegészüljenek az építési tevékenységgel érintett fás szárú növényekről, azok védelméről szóló rendelkezésekkel

35 Új szabálysértési tényállás •218/1999.(XII. 28.) Korm. rendelet 19.§ •Közterület és nyilvános hely rendje elleni szabálysértések között –telepítési, kezelési, fenntartási szabályok megsértése Ft-ig terjedő pénzbírság –jogellenes kivágás Ft-ig terjedő pénzbírság

36 Építéssel összefüggésben szabályozási javaslat!!! •Javaslat az építésügyi szabályozás fás szárú növényekkel kapcsolatos rendelkezésekkel való kiegészítésére •Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet kiegészül a következő rendelkezésekkel: •Az építési és bontási tevékenység a fás szárú növényt, annak egészségi állapotát nem károsíthatja. •Az építési engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóságnak a védelmi előírásokat saját eljárásában érvényesítenie kell, rendelkezve a beépítésre szánt területen az építési tevékenységgel érintett fás szárú növényekről •a) az építési tevékenység során szükséges, a fás szárú növények eredeti állapotban való fennmaradását, •b) az építési tevékenység által veszélyeztetett, illetve károsított fás szárú növények egészségi állapotának helyreállítását,

37 Építéssel összefüggésben szabályozási javaslat!!! •c) a fás szárú növények csonkításának, kivágásának tilalmát, •d) a csonkítás feltételeit, valamint •e) a fás szárú növények pótlását •érintő intézkedések tekintetében. •Az építési engedélyezési műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell az ingatlanon, illetve az építés által érintett közterületen található fás szárú növények térképes megjelenítésével és a faj, a becsült kor, a jellemző kiterjedési adatok és egészségi állapot megadásával. •A beépítésre szánt területen az építési tevékenységgel érintett fás szárú növény kivágása nem engedélyezhető, amennyiben választható olyan műszaki megoldás, amellyel jelentős költségnövekedés nélkül a növény természetes közegében való fennmaradása biztosítható.

38 •Ptk. 95. §  alkotórész! / ld. BH •Ptk §  szomszédjogi szabályok / föld határvonalán álló fa •PK 3. sz. állásfoglalás növényzet eltávolítása iránt indított perben a döntésnél irányadó szempontok •XXVI. PED „kültelki közút szélére ültetett fák tulajdonjogáról, kezeléséről, fenntartásáról és pótlásáról •BH •BH Polgári jogi vonatkozások

39 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Zöldfelületekkel kapcsolatos jogi szabályozás / 346/2008. Kr. végrehajtása / kiemelten téli síkosság-mentesítésre Dr. Hoffmann Orsolya 2010. október 13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések