Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

”Aki nem tud énekelni: bizony szegény ember, még ha tele is van forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "”Aki nem tud énekelni: bizony szegény ember, még ha tele is van forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre."— Előadás másolata:

1

2 ”Aki nem tud énekelni: bizony szegény ember, még ha tele is van forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre. Otthon, mikor valamelyikünk hosszú és magányos útra indult, öregeink azt kérdezték. Jól felöltöztél? Botod van – e? Hát éneket viszel-e magaddal?” Sütő András

3 LEHET - E CÉLJA A JÁTÉKNAK?  kapcsolat teremtőképesség erősödése  személyes igények észlelése, önbizalom erősödése  beszédkészség erősödése  a kreativitás és kritikai gondolkodása elősegítése  játékkészség, frusztráció tolerancia erősödése

4 M EGJELENIK – E AZ AGRESSZIÓ A JÁTÉKBAN ? Konkrét megnyilvánulások: - fizikai:csipkedés, rúgás, stb…. - tárgyi: összetépés, rombolás, stb… - lelki: megszégyenítés, kirekesztés stb…. - verbális: csúnya szavak, igaztalan vádak stb….

5 MIT SZOLGÁL A JÁTÉK?  ÉLETIGENLÉST, (ÉLETKORI SAJÁTOSSÁG )AZ EGÉSZSÉGES TESTI, LELKI ERŐSÖDÉST SZOLGÁLJA.  A GYERMEK ÉLETKORI KOMPETENCIÁJÁNAK ERŐSÍTÉSE  A GYEREK MINDENNAPI „MAGATARTÁSÁNAK”TÜKRE  A CSOPORTBELI SZOCIÁLIS TANULÁS FORMÁJA, LEHETŐSÉGE, ERŐSÍTÉSE. 

6 PROGRAM MÓDOSÍTÁSKOR FIGYELEMBE KELL VENNI 1Megváltozott a játék helye az óvodai élet egészében. Az óvodák nevelési felfogása, pedagógiai légköre is nagy változáson ment át. Új értékek fogalmazódtak meg, mint pl:  a gyermek autonómiája,  a gyermek tisztelete, ami magában foglalja a gyermeki vágyak, szükségletek fokozottabb figyelembevételét,  az önállóság prioritása,  az egyéni fejlődési ütem és különbözőségek figyelembevétele,  tolerancia és szolidaritás,  a kooperáció, É s benne az egyén önmegvalósítása,  integratív pedagógiai megsegítés

7 MEGVÁLTOZOTT A AZ ÓVODÁS GYERMEKRŐL EDDIG ALKOTOTT KÉP?  több olyan képességgel is rendelkeznek a gyermekek, amelyeket eddig a kisiskolás korúak sajátjának véltünk,  az eddigi ismereteinkhez viszonyítva a gondolkodási műveletekben is előrébb járnak az óvodások,  tisztulni látszik a szocializációval kapcsolatos differenciáció, az utánzás és a kognitív sémák kialakulásának folyamata,  a környezeti hatásokban jelentkező új ellentmondások  a gyermekek érzelmi életének kibontakozása  A fejlődésének döntő eleme az érzelem óvodáskori differenciálódása.

8 SZÜLŐI MAGATARTÁS, KÉRDÉS?  Mit szokott veletek játszani az óvónéni?  Te mit szoktál az óvónénivel játszani?  Meg szoktad-e mutatni az óvónéninek, hogy mit építettél, mit főztél, hogyan várod a vendégeket, hogy meggyógyult a babád?  Meg szoktátok-e hívni az óvónénit vendégségbe, ünnepségre, hívjátok- e utazni, bábszínházba?  •Melyik játékot szereted az óvónénivel játszani?  Játék közben mit nem szeretsz, amit az óvónéni tesz?  Miben jó, ha segít nektek az óvónéni?  Van úgy, hogy nem szereted, ha az óvónéni játék közben ott van körülötted? Milyen játék az? Miért nem jó, ha ott van az óvónéni?  Szereted-e, amikor az óvónéni talál ki játékokat?  Szereted-e, amikor az óvónéni azt mondja: „Játsszuk azt, hogy…” vagy „Tudok egy új játékot!”  Ha tanácsot kellene adnod az óvónéninek, mit ajánlanál neki, hogy még jobban szeressetek vele játszani ?

9 SZÜLŐI KÉRDŐÍV  1. Családlátogatáson beszéltek-e a játékról, a gyermek kedvenc játékairól, játékszokásairól. Érdeklődött-e az óvodapedagógus a gyermek játszóhelyéről, játékairól?  2. Napi beszélgetés során esik-e szó a gyermek játékáról?  3. Fogadóórán szóba kerül-e gyermeke játéka?  4. Szülői értekezleten volt-e már téma a játék?  5. Fordult-e már tanácsért az óvodapedagógushoz gyermeke játékkal összefüggő problémájával kapcsolatban?  6. Ha igen, tudta-e hasznosítani az óvodapedagógus tanácsát?  7. Van-e lehetősége megtekinteni gyermeke óvodai játékát?  8. Ha igen, mikor? (reggel, érkezéskor, a nap folyamán bármikor, nyílt napon, külön kérésre?  9. Szokott-e az óvodában együtt játszani a gyermekével vagy más gyermekekkel is?  10. Részt tud-e venni a gyermeke óvodai sétáin, kirándulásain?  11. Kapott-e már megkeresést, hogy mutassa be az óvodai csoportnak foglalkozását, munkáját, annak környezetét, esetleg ház körüli tevékenységét, hobbiját?  12. Kap-e az óvodától segítséget, tanácsot a játékvásárláshoz?  13. Igényelné-e ezt a segítséget?  14. Kapott már fotót gyermekek óvodai játékáról?

10 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS JÁTÉKRA HATÓ MEGNYILVÁNULÁSA  Van, amikor szemlélni kell a játékot.  Van, amikor hagyni kell a gyermekeket problémáik megoldásában.  Van, amikor segíteni kell.  Van, amikor együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet.  Van, amikor közbe kell avatkoznunk.  Van, amikor nem lehet csak szemlélni a játékot, a gyermekek számára megoldhatatlan helyzeteket.  Van, amikor nem szabad mindjárt segítségükre sietni, mert éppen a játék keretében tapasztalhatják meg a különböző problémahelyzetek megoldását.  Van, amikor nincs ránk szükség.  Van, amikor nélkülünk, társaikkal vagy egyedül akarnak játszani, szemlélődni, valamit cselekedni.  Van, amikor a gyermekek önállóan is képesek kiállni igazukért, nélkülünk is megoldják konfliktusaikat.

11 Vezetői ellenőrzéskor szempontok a program alapján •az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége •az óvodapedagógusnak a játék kibontakozását támogató közvetlen megnyilvánulásai •az óvodapedagógus játszóképességei •az óvodapedagógus játéktanácsadó tevékenysége a szülőknek. LÉGKÖR 1.nyugodt LÉGKÖR 2.játékeszközök biztosítása (a korosztály, a modern kor, a gyermeki játékigény stb.) 3.HELY biztosítása 4.IDŐ a játékhoz (hosszantartó, folyamatos, egybefüggő stb.) 5.játékforrás, élmény- és tapasztalat biztosítása a játékhoz

12 A JÁTÉKESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA  1. A gyermekek játékigényének megfelelően biztosította-e az óvodapedagógus az eszközöket?  2. A játék színterének megfelelően biztosította-e az eszközöket?  3. A meglévő eszközállomány alkalmas-e a gyermekek játék- és személyiségfejlődésének elősegítésére?  4. Kellő önállóságot biztosít-e az eszközök megválasztásában és használatában?  5. Van-e lehetősége a gyermekeknek eszközkészítésre, eszköz kiegészítésre?  6. Megfelelő-e a különböző eszközféleségek aránya?  7. Megfelelő időben és formában ad-e segítséget az óvodapedagógus a gyermekeknek az eszközök használatához, az eszközkészítéshez?  8. A játék közben felmerülő eszközszükségletet tudja-e biztosítani?  9. Az eszközök elhelyezése inspirálja, serkenti-e a játékválasztást?  10. Az eszközbiztosítás tekintettel van-e a nemek eltérő játékigényére?  11. Törekszik-e az óvodapedagógus az eszközök használatával kapcsolatos szokások alakítására?  12. Elegendő mennyiségű játékeszköz áll-e a gyermekek rendelkezésére?  13. Hogyan kezeli az otthonról hozott játékeszközöket?  a) zökkenőmentesen használják? b) bevonhatják a közös játékba? c) keletkezik-e nehezen feloldható konfliktus?*

13 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEMÉLYES MEGNYÍLVÁNULÁSAI  1. Biztosítja-e a játék önállóságát?  2. Biztosítja-e a játék önkéntességét?  3. Úgy hat-e a játékra, hogy az a gyermek önmegvalósítását szolgálja?  4. Inspirálja-e a gyermekeket kreativitásra, új ötletek, elgondolások megfogalmazására?  5. Segítségadása igazodik-e a gyermekhez?  6. Indirekt hatásai segítik-e a gyermekek játékválasztását?  7. Mutat-e érdeklődést, kíváncsiságot a gyermekek játéka iránt?  8. Játék, játszás közben jellemzi-e a partneri magatartás?  9. Szerepalakítása hiteles-e?  10. Személyes részvételével segítette-e a játék kibontakozását?  11. Tud-e alkalmazkodni a gyermek játék-teremtette fantázia világhoz?  12. Ötletadásában kellően mértéktartó-e?  13. Jellemző-e játékstílusára az utasítás?  14. Sokat magyaráz-e?  15. A gyermekek játékához kívülállóként ad-e tanácsokat, utasításokat, hivatkozik-e szokásokra?  16. Az óvodapedagógus ragaszkodik-e saját elgondolásai megvalósítására?

14 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS JÁTSZÓKÉPESSÉGE 1. Kooperatív, együttműködő volt-e a játék során? 2. Fordultak-e hozzá a gyermekek segítségért? 3. Megfelelő formában kaptak-e segítséget a gyermekek? 4. Megértést tanúsított-e a gyermekek problémái iránt? 5. Értő figyelemmel hallgatta-e meg a gyermekek? 6. Érzékelhető volt-e az elfogadó attitűd? 7. Probléma, ill. konfliktus esetén érvényesült-e az egyenlő mérlegelés képessége? 8. Jól ki tudta-e fejezni együttérzését? 9. Bele tudta-e élni magát a gyermek játékvilágába? 10. Bele tudta-e élni magát a gyermek konkrét játékhelyzetébe? 11. Tudott-e azonosulni játékbeli szerepével? 12. Tudott-e igazodni a gyermekek játékbeli igényéhez? 13. Érvényesült-e az empátia megosztottsága, nyitottsága?

15 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS KREATIVITÁSA 1. Kifejezésre jutott-e az óvodapedagógus problémaérzékenysége? 2. Teremtett-e problémahelyzetet a játék során a gyermeknek? 3. Adott-e mintát a többféle problémamegoldásra? 4. A gyermekek problémáinak megoldásában törekedett-e alternatívák megfogalmazására? 5. Bevonta-e a gyermekeket a probléma megoldásába? 6. Jellemző volt-e a probléma megoldása melletti kitartás? 7. A megfigyeléskor kifejezésre jutott-e az óvodapedagógus leleményessége, ötletessége? 8. Sikerélményhez jutottak-e a gyermekek a próbálkozások során? 9. Elfogadta-e az óvodapedagógus a gyermekek ötleteit, javaslatait? 10. Lelkesen fogadta-e a gyermekek újszerű ötleteit, javaslatait? 11. Felismerhető volt-e javaslataiban az eredetiség, újszerűség? 12. Felismerhető volt-e az óvodapedagógus rugalmassága, a változtatások elfogadása? 13. Jellemző volt-e a gyermekek játékában az ötletek szabad áramlása? 14. Jellemző volt-e az óvodapedagógus játékában az ötletek szabad áramlása? 15. Az óvodapedagógus támogatta-e a játékban jelentkező kreativitásjellemzőket? 16. A váratlan, új játékokhoz tudott-e az óvodapedagógus helyettesítő eszközöket ajánlani?

16 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZERVEZŐKÉSZSÉGE  1) Tekintettel volt-e a játék komolyságára?  2) Kifejezésre jutott-e a teremtett mintha helyzetben vagy a mintha helyzethez való alkalmazkodásban a játék komolysága?  3) Figyelt-e az eszközök, tárgyak játékbeli funkciójára?  4) Figyelt-e a gyermekek szerepbeli elnevezésére?  5) Tudott-e alkalmazkodni a gyermekek által teremtett adott mintha helyzethez?  6) Bele tudta-e élni magát az adott mintha helyzetbe?  7) Az óvodapedagógus által teremtett mintha helyzetet elfogadták-e a gyermekek?  8) A teremtett mintha helyzet alkalmazkodott-e a gyermekek játékigényéhez?  9) Karakterisztikus volt-e a felvett szerep megformálása?  10)A mintha helyzetben motiváló hatású  volt-e a gyermekek játékára játékkedve,  hangvétele,  metakommunikációja?

17 A TOLERANCIA - SZEMBEN AZ AGRESSZIÓVAL Szükségünk van:  Biztonságra, igazságosságra  Szabályokra, szokásokra  Pozitív énképre +Csoporthoz tartozásra - együtt Ehhez a nevelői magatartás:  Sztereotípiák elkerülése  Manipuláció elkerülése  Cselekvéseink átélése  Különbségek észrevétele, és azok értelmezése – nem minősítése  Kulturális ismeretek, de a hangsúly a közös vonásokon van  Életkori sajátosságok ismerete, a reakciók figyelembevételénél  Modellnek lenni az óvodapedagógusnak

18 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPESSÉGEI JÁTÉKBAN  azonosulás  együttérzés  empátia  érzelmi biztonságot adó  kongruens kommunikáció  hatni tudás képessége  kooperációs képesség  kreativitás  gyors reagáló képesség  szervező képesség  kézügyesség  figyelem megosztás képessége  gazdag fantázia  játszásra való beállítódás  kapcsolatteremtő képesség  hitelesség  határozottság  engedékenység  tettetés képessége  mintha helyzet teremtésének képessége  lelkesedés  jókedv, derű, vidámság, humor  felelősség  játékos magatartás  türelem  rugalmasság  alkalmazkodó képesség  művészi hajlam  műszaki beállítódás  sokoldalú érdeklődés

19 AZ ERKÖLCSI FEJLŐDÉS ALAKULÁSA Háttér:  Meglévő értékrend működése/nem működése  Társadalmi értékrend működése/nem működése  A modell bizonytalan, nincs kialakult norma  A modell értékválságban van, labilis, ingadozó  A modell stabil, biztonságos, kiszámítható, következetes  Kortársmodellek Folyamat:  Utánzás, mintakövetés  Tapasztalat, élmények elvárások - értékrend - tettek  Orientálás, utasítás, kérés és elvárás követése  Tettek, cselekedetek  Azok megerősítése/gyengítése

20 A VISSZAJELZÉS KÖVETKEZMÉNYE A dicséret:  Pozitív visszajelzés, bíztatás  Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem az okosságot  Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem a személyiséget  Mindig konkrétan dicsérni, magát a tettet  Azonnal visszajelezni, reagálni A büntetés:  Megvalósítható megoldások és alternatívák felkínálása egyszerre  Mindig a cselekvésre vonatkozzon a büntetés, soha nem a személyiség egészére  Analógiák felhozása: „emlékszel, amikor….?”  Tilos a megszégyenítés, a fizikai büntetés

21 INKLÚZIÓ  Inkluzív nevelés: mindenki más Inklúzió = szemlélet Differenciálás = módszer Integráció = helyzet differenciált segítség a játékirányításban - differenciált segítség a tanulásban: cél, taralom, feladat, módszer, eszköz, idő, értékelés

22 AZ IRÁNYÍTÁS ELFOGADÁS „TANÍTÁSA”  Hívjuk fel a figyelmét a szerepek hasznosságára  Tápláljuk a gyermek kíváncsiságát, kérdezhessen bátran  Az előítéletes megfogalmazásokra azonnal reagáljunk, kérdezzünk vissza: „Tudod, mit jelent az, amit mondtál”?  Mi vagyunk a modellek – toleráns viselkedés  Ugyanakkor értékközvetítők is vagyunk

23 A NEGATÍV TARTALMÚ ÉS AZ AGRESSZÍV JÁTÉK  A játék és agresszió: A játékban nyilvánul meg az összes képesség és minden motiváció – az agresszió is  A negatív tartalmú játék: nem biztos, hogy agresszív, az átélt élményektől függ, hogy ki mit játszik és miért – engedni egy határig (példák….)  Agresszió a játék menetében: önlevezetés – hagyni (példák...)  Agresszív játék: - egyfajta játékrombolás, - a játék belső szabályainak - fikció - megszegése NINCS SZEREPE A „ROSSZ” JÁTÉK KIFEJEZÉSNEK

24 PREVENCIÓ A JÁTÉKBAN  Differenciált szemlélet és gyakorlat (nem egységes) - más elvárások - más feladatok, cselekvések, tevékenységi körök - más beavatkozás, segítségnyújtás - más időkeret - más értékelési módok  Elfogadás, szeretet (nem „beskatulyázás”), pozitív minta a többi gyerek felé  Felnőtt - gyerek viszony után kezdődik fejlődni a gyerek - gyerek viszony (sorrend) – segítség a beilleszkedéshez  Cél a prevenció:  - család- és gyerekismeret, - - a gyerek személyiségének megfelelő bánásmód, - - és tevékenységrendszer biztosítása – szabály + kreativitás

25 A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE TERVEZÉS A megismert „adatokból” készítjük a fejlesztési terve Bármilyen állapotról bármilyen - előremutató – állapotig való eljutás Elérendő színt nincs. Egy gyereken „belül” több szint létezik a különböző funkciók terén A megfigyelés a természetes környezetben és a valódi tevékenységvégzés közben lesz hiteles, Illeszkedjen a saját programhoz Legyen nyílt a szülők előtt (évente kétszer minimum)

26 A MEGFIGYELÉS, A NYOMON KÖVETÉS  A tanulás és a játék összefüggései: a spontán, szabadjáték szerepének felértékelése  - a játék önmagáért van, a tanulás irányított, még, ha játékos is  - a tanulás is cselekvő, aktív a tapasztalatokon alapszik (nem az élményeken, de az élmény váltja ki a játékot)  - párhuzamos napirend  - vegyes életkor, vagy képességek szerinti kiscsoportos, kooperatív tanulás, felelősség egymásért, kortárs segítés  - differenciált (cél, feladat) idő, módszer, eszköz és értékelési módok  Óvoda-iskola átmenet segítése

27 SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK  Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret  Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek  Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás  Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások a, érzelmek, motivációk, beállítódás b, akarati tényezők

28 ÉRTELMI KÉPESSÉGEK Kognitív szféra gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség

29 ÉRTELMI KÉPESSÉGEK  Érzékszervi szféra - testséma ismeret - hallásérzékelés (auditív percepció) - látásérzékelés (vizuális percepció) - tapintásérzékelés (taktilis percepció) - koordinációs működés (test-kéz-láb-szem), kinesztetikus észlelés, keresztcsatornák működése - téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

30 VERBÁLIS KÉPESSÉGEK 1. Nyelvhasználat a, az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése b, a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség 2. Verbális kommunikáció a, beszédértés b, nyelvi kifejezőkészség

31 TESTI KÉPESSÉGEK 1. Nagymozgások a, mozgáskoordináció, motoros képességek b, téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén 2. Finommotorikus mozgások a, alkotó tevékenység (formák összeillesztése, formaalkotás rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) b, ábrázolás a mindennapi életben (barkácsolás, díszítés)

32 Farkasné Egyed Zsuzsanna Dr. Bakonyi Anna anyagának felhasználásával készült


Letölteni ppt "”Aki nem tud énekelni: bizony szegény ember, még ha tele is van forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések