Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

J Ó H A F IGYELÜNK! a világra. Max Weber német szociológus: „Olyan politikusok kellenek, akik nem a politikából, hanem a politikáért élnek.”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "J Ó H A F IGYELÜNK! a világra. Max Weber német szociológus: „Olyan politikusok kellenek, akik nem a politikából, hanem a politikáért élnek.”"— Előadás másolata:

1 J Ó H A F IGYELÜNK! a világra

2 Max Weber német szociológus: „Olyan politikusok kellenek, akik nem a politikából, hanem a politikáért élnek.”

3 TÉMAKÖRÖK: •A Világgazdaság helyzete •A nemzetközi pénzügyi-monetáris válság •A pénzügyi-monetáris válság kezelése •A magyar társadalom helyzete •A Magyar Nemzeti Bank helye és szerepe

4 A világgazdaság helyzete A Pénzgazdaság és a termelő gazdaság összehasonlítása A megingás első jelei

5 A 20/80-AS VILÁG A világ lakóinak a fejlett ipari országokban élő 20%-a fogyasztja el Földünk erőforrásainak 86%-át, míg bolygónk többi lakójának jut az erőforrások 14%-a.

6 A gazdasági válság jelei Ma nem csupán pénzügyi krízis van – vagyis a rendszeresen ismétlődő gazdasági válságok egyike –, mára a rendszer egésze ingott meg.

7 A z összeomlás jelei: •Szisztematikusan elpusztítottuk a civilizáció alapját képező termelő gazdaságot. •Az USA szándékosan tette magát tönkre belülről. •A szabad kereskedelemmel tovább gyengítjük magunkat. •Az alapvető infrastruktúra működését deregulációval, azaz a gazdasági szabályozás feloldásával megbénítottuk.

8 A z összeomlás jelei: •Az emberiség elért egy olyan ponthoz, ahol a nemzetközi pénzügyi-monetáris rendszer az összeomlás előtt áll. •Az előttünk álló feladat: meg kell mentenünk a termelő gazdaságot a népek és nemzetek számára. •Pénzgazdaság (krematisztika) helyett közgazdaságot (ökonómiát)!

9 A globális válság 3 következtetése: •Az európai civilizáció fennmaradását annak köszönhette, hogy a társadalom a termelés elsőbbségét vallotta.

10 A globális válság 3 következtetése: •A világgazdaság a termelő gazdaság hosszú távú növekedésének haladéktalan beindításával menthető meg. Vissza kell térni a termelésre orientált, rögzített valutaátváltással rendelkező pénzügyi rendszerre. (Példa: Bretton Woods )

11 A globális válság 3 következtetése: •A gazdasági hanyatlás folyamatai csak hosszú távú, tőkeigényes beruházásokkal szüntethetők meg, főként az alapvető termelő gazdasági infrastruktúrákban. Ezen beruházásokat olcsó (1–2%-nyi kamatozású) hosszú lejáratú (25–50 évig tartó) hitelekkel finanszíroznák. A szükséges tőke a szuverén nemzetállamok és az általuk kibocsátott hosszú távú hitelekből származna.

12 Új folyó fizetési mérleg bevezetése A rögzített árfolyamú monetáris rendszer új folyó fizetési mérleg bevezetését kívánja meg valutafedezettel. A valuta fedezeteként az arany szolgálna, unciánként legalább 1000 dolláros ár felett.

13 1. javaslat Az alapvető termelő infrastruktúra fejlesztésének finanszírozására: •elektromosenergia-termelés és -elosztás •vízgazdálkodás •termőföld újrahasznosítás •tömegközlekedés •városi közművek •általános egészségügyi és nevelési létesítmények, programok

14 1. javaslat (folytatás) Ezen javaslatok azonnal és fő ösztönző erőként hatnak a gazdaság sürgős helyreállításához, valamint hozzájárulnak a munkaerő produktív (termelő) formáinak kiterjesztéséhez is. Jó alap lehet pl. a mezőgazdasági, a termékgyártó és az ehhez hasonló jellegű vállalkozói tevékenységek nagyarányú növekedéséhez is.

15 2. javaslat •A Kelet- és Nyugat-Európa közti kereskedelmi kapcsolatok nagyarányú kiterjesztése. •Eurázsiai együttműködés (lásd Oroszország, Kína, India) •Land Bridge („Földhíd”) program: Nagy sebességű közlekedési és szállítási hálózat Puszántól Rotterdamig

16 Land Bridge, a modernkori „Selyem út” •A program lényege: a modern tudományos eredmények alkalmazása a gazdaságban. •Az áruk gazdaságilag interaktív módon való szállításával (pl. nagy sebességű elektromágneses elven működő rendszeren) a szállítási költségek jelentős mértékben csökkenthetők vagy akár meg is szüntethetők. •A szállítási kapcsolatrendszer következtében a szállítási és termelési útvonalak mentén a gazdaság növekedése többletjövedelmeket produkál.

17 A Pénzgazdaság és a termelő gazdaság összehasonlítása A pénzgazdaságnak teljesen mások az alapvető törvényszerűségei, mint a termelő (fizikai) gazdaságnak.

18 A termelő gazdaság, vagy valódi közgazdaság (ökonómia) jellemzői: •elsősorban az emberi szükségleteket elégíti ki. •tevékenységének súlypontja a termelés, nem pedig a forgalom

19 A pénzgazdaság (krematisztika) jellemzői: •fő tevékenysége: pénzből még több pénz előállítása •a hangsúly a forgalmon és a pénzzel való spekuláción van, nem pedig az érték- előállító termelésen.

20 Pénzgazdaság (krematisztika) •A pénzgazdaság egyik legjellemzőbb ismérve, hogy a gazdasági folyamatok közvetítésére szolgáló jelrendszer, vagyis a pénz, vagy magántulajdonba vagy magánellenőrzés alá került.

21 Pénzgazdaság (krematisztika) •A magánpénzrendszer irányítói a társadalom egészének szükségletei és érdekei helyett önös érdekeiket képviselik. •A magánpénzrendszer motorja a szervesen beépített kamatautomatizmus (kamatos kamat), így ez a pénzrendszer kényszernövekedésre van ítélve.

22 Pénzgazdaság (krematisztika) A reálgazdaság azonban nem képes a kamatok fizetéséhez szükséges, azok fedezetéül szolgáló termékek és szolgáltatások előállítására.

23 A megingás első jelei •Földünk ökonómiailag is egy véges rendszer, így annak egyetlen alrendszere sem növekedhet a végtelenségig. •A megingás első jelei: „ázsiai tigrisek” dinamikus államaiban.

24 A megingás első jelei (folytatás) •Ma a világgazdaság centrum-országaiban ingott meg a pénzrendszer. (nagynevű világcégek csődje 2002-ben) •Az Egyesült Államok legfőbb pénzügyi ellenőrző hatóságainak nemrég közzétett jelentései is azt támasztják alá, hogy immáron nemcsak egy-egy óriáscég, hanem az egész pénzügyi rendszer válságáról van szó.

25 A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI- MONETÁRIS VÁLSÁG Az SNCR-jelentés • A pénzügyi rendszer szétesése A kamatkapitalizmus illúziói A Forgalom-Fogyasztás-Reklám háromszög Az USA eladósodása

26 SNCR REPORT Shared National Credit Review (Részesedés a nemzeti hitelből áttekintés az adott évre) Évente egy alkalommal állítja össze a három legnagyobb amerikai bankfelügyeleti hatóság az SNCR-jelentést. Ezek: –a FED (Federal Reserve System) Kormányzótanácsa –a Szövetségi Pénzügyi Felügyelet –a Szövetségi Betétbiztosítási Alap

27 SNCR-jelentés – október és 2002 között a kedvezőtlen minősítésű és kockázatossá vált hitelek mennyisége megduplázódott.

28 2002. október 9. A Moody Hitelminősítő Szolgálat ismételten leértékelte Amerika második legnagyobb bankjának, a JP Morgan Chase-nek a hosszú távú hiteleit.

29 A válság jelei Japánban •Japánban 1998 óta már a harmadik nagyszabású bank-újjászervezési és konszolidációs programot kezdik meg. •A japán bankok könyveiben milliárd dollárnyi rossz hitel van nyilvántartva. Ezeket nem törlesztik, kamatot sem fizetnek utánuk.

30 A válság jelei Németországban A Commerzbank – egykor Németország vezető bankja volt – 2000 januárja óta elveszítette részvényekben kifejezett értékének 88%-át.

31 A világválság •A világgazdaság pénzügyileg centrum-országai (USA, Japán, Németország) a II. világháború óta nem tapasztaltak egyidejűleg ekkora pénzügyi válságot. •E három vezető ipari állam bankrendszere birtokolja a világ összes bankjában felhalmozott vagyonnak mintegy a felét. •A hitelrendszer egyidejű megingása ebben a három vezető országban összetevődik, együttes hatása fordulópontot jelent a világ hitelpénzrendszerében.

32 A PÉNZÜGYI RENDSZER SZÉTESÉSE (a lufi kipukkad) •A január 2. és december 31. közötti időszakban a dollár euróhoz viszonyított értékvesztése mintegy 14%-os volt. •Ugyanezen időszak alatt a dollár a japán jenhez viszonyítottan 11,1%-os értékvesztést szenvedett el. Hasonló tendencia figyelhető meg a dollár-svájci frank, illetve a dollár- angol font viszonylatában is.

33 Arany / dollár árfolyam •A New York-i árutőzsdén 2002 januárjában 1 troy uncia arany 278,9 dollárt ért decemberében 347 dollár 60 centet. •Az arany dollárhoz viszonyított értéknövekedése megközelítette a 25%-ot. •Két évtizeden belül ez a legnagyobb évi növekedés. •A nemzetközi bankközi megállapodások 300 dollárban maximalizálták az arany unciánkénti árát, ezt azonban nem tudták tartani.

34 500 év óta a világnak most kell szembesülnie a legnagyobb rendszerválsággal: a világ gazdasági-pénzügyi szétesésével.

35 A kamatkapitalizmus illúziói •Az esélyegyenlőség jövőbeni érvényesülése. •Ez elhiteti az emberekkel, hogy legalább gyermekeiknek jobb lesz majd. •A gazdasági, pénzügyi sikertelenség az egyén személyes hibájára vezethető vissza. •Azaz, maga az áldozat hibáztatható sikertelenségéért, nem pedig a pénzgazdasági rendszer.

36 Szélsőséges vagyoni különbségek •Legjobb példa az USA. •Ma az amerikai lakosság 1/5-e hivatalosan is szegénynek minősül és mintegy 30 millió amerikai él a szegénységi szint alatt. •1953: az amerikaiak 1,6%-a birtokolja a magántulajdonban lévő vagyon 32%-át. •1972: az amerikaiak 1/5-e birtokolja a magántulajdonban lévő vagyon 41,4%-át.

37 Szélsőséges vagyoni különbségek •A legalsó 1/5 csak a magánvagyon 5,4%- ával bír. •Ez a vagyoni különbség ma is fokozatosan növekszik.

38 A FORGALOM-FOGYASZTÁS- REKLÁM HÁROMSZÖG •A forgalom és a fogyasztás a profit legfőbb forrása. •Cél: Úgy átalakítani a világot, hogy a fogyasztás szempontjából egységes és homogén régiónak lehessen tekinteni.

39 A marketing, a reklámozás új feladatköre •Felesleges igényeket kialakítani az emberekben, ezáltal növelni a fogyasztást és a profitot (lásd vasárnapi nyitva tartás a multiknál). •A transznacionális vállalatbirodalmak termékeik és fogyasztási szokásaik mellett egyúttal új értékrendszert és életstílust is globalizálnak.

40 Multinacionális fogyasztói ideológia •A fogyasztás – a legalacsonyabb jövedelem és a legolcsóbb árucikk esetén is – enyhíti a pénzgazdaság által a kizsákmányolt tömegekre nehezedő nyomást •Ezért alkalmaznak ún. megtervezett kényszer- fogyasztást, mivel ezzel egyszerre biztosítható: •a fennálló rend szilárdsága és •a minimális haszon.

41 Az egy központból irányított egységes világpiac kellékei •a tömegtájékoztatási rendszerek globális irányítása és •ezen médiáknak a nemzetközi pénzközösség által való tulajdonba vétele (lásd amerikai médiafúziók •Ez a tulajdonba vétel mára már végbement (lásd CNN – hírekben, információkban, véleményformálásban etalonnak számít). •A globális irányítás műholdas tömegkommuniká- ciós rendszereken keresztül valósul meg, igen nagy hatékonysággal.

42 AZ USA ELADÓSODÁSA •1985-ben Reagan elnökségének idején az amerikai állam adóssága 980 milliárd dollár volt. •Távozásakor 1989 januárjában már 2600 milliárd •Jelenleg 6000 milliárd. •A költségvetési hiány 200 milliárd dollár. •Az USA államkötvényei és kincstárjegyei jelentős részben külföldi tulajdonba kerültek.

43 A PÉNZÜGYI-MONETÁRIS VÁLSÁG KEZELÉSE A globális méretű pénzügyi-monetáris válság okai A válság kezelése Gisell módszerével

44 A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYI- MONETÁRIS VÁLSÁG OKAI •Fő ok: a kamatkapitalizmus által kikény- szeríttet tőkenövekedés. •Ez az oka: •a környezet elhanyagolásának •a természeti és humán erőforrások elpocsékolásának.

45 A GLOBÁLIS MÉRETŰ PÉNZÜGYI- MONETÁRIS VÁLSÁG OKAI •Földünk szinte valamennyi országában – beleértve a leggazdagabb ipari országokat is – a kamatszolgálat már túlszárnyalja a szociális kiadásokat. •Az ún. harmadik világ országait olymértékben sújtják a kamatterhek, hogy a kamat-kapitalista világrend irányítói a világ egyes térségeit már le is írták.

46 A válság kezelése Gisell módszerével •SILVIO GISELL (1886–1930) •Silvio Gisell baloldali gondolkodású demok- rata, sikeres üzletember és kiváló gazdasági teoretikus volt. •Kidolgozta a szabadgazdaság tanát. •1916-ban jelent meg főműve: „A szabad föld és szabad pénzen alapuló természetes gazdasági rend.”

47 A szabadgazdaság lényege •Megfelelő pénzpolitika esetén mód nyílik a termelők felszabadítására, ezáltal az összes népréteg életszínvonala emelhető.

48 A szabadgazdaság harmóniája •A rendszer csak akkor természetes, ha mentes: •a kiváltságoktól, •a monopóliumoktól, és •mentes a tőke dominanciájától. Ebből következik, hogy a természetes gazdasági rend magától nem jön létre, azt létre kell hozni.

49 A természetes gazdaság létrehozásának lépései •Az előjogokat el kell törölni, •Mindenkit megillet a gazdasági és a pénzügyi esélyegyenlőség is (pl. hozzájutás az olcsó közhitelekhez). •A gazdasági és a pénzügyi esélyegyenlőség legalább annyira fontos, mint a formális jogi esélyegyenlőség

50 Megjegyzés •Gesell nem az állam beavatkozó szerepének teljes megszüntetésére törekedett ezen lépésekkel. •Gesell szerint a pénzszektorba való beavatkozás és a földbirtokforgalom szabályozása elegendő a legzavaróbb visszásságok kiküszöböléséhez. (A termőföld Geselnél sem mint szabad tőkejószág, hanem mint természeti erőforrás szerepel!!!) •Ez kb. megfelel a „minimális állam” koncepciójának.

51 Gesell alaptétele: •A pénz a piacon fölényben van az áruval és a munkaerővel szemben. •A pénzszektor bármikor megtagadhatja a termelő gazdasági folyamatok zavartalan közvetítését. •A pénztulajdonos a termelőszférával vagy a munkaerőt kínálókkal ellentétben visszafoghatja eszközeit, amíg az ő érdekeinek megfelelően változnak a cserefeltételek. •Mindez konjunktúraingadozásokhoz és igazságtalan jövedelemelosztáshoz vezet, mivel a pénz szűkös volta létrehozza a pénzértéktöbbletet, vagyis a kamatot, amely lényegében teljesítményfedezet nélküli járadék.

52 REFORMOK A LÁ GESELL Gesell pénzügyi reformja Gesell földreformja

53 Gesell pénzügyi reformja •Az ún. „szabad pénz” bevezetése. •Nincs aranyfedezete és névértékének egy részét évről- évre elveszti. •Ezzel megtöri a pénzoldal fölényét az áruval szemben. •A pénz ily módon forgási kényszerbe kerül, ezzel megakadályozhatók a gazdasági válságok kialakulása. •A működő tőke képződését segíti, s ezzel egyidejűleg a nem működő, élősködő tőkét, valamint a kamatot is semlegesíti. •A valuták stabilitását a forgalomban lévő pénz mennyiségének és a piacra lévő áruk és szolgáltatások egyensúlyban tartása biztosítja.

54 Gesell földreformja •A földtulajdonosok által szedett teljesítmény nélküli jövedelem, a földjáradék megszüntetése. •A termőföld köztulajdonba vételével megszűnik a földjáradék és így a föld értéknövekedése is közcélokat szolgál.

55 PÉLDÁK A SZABAD PÉNZ ALKALMAZÁSÁRA 1919 – Wära Cseretársaság

56 •A Wära mint segédvaluta, a birodalmi márkát váltotta ki. Enyhítette a pénzszűkítő politika és a hitelkorlátozás következményeit. •A birodalmi márka mellett egy második pénzforgalmat indított be.

57 Gesell ajánlásai a szabad pénzre •Az új bankjegyeket meghatározott kezdőértékkel kell ellátni. •A pénz tulajdonosának a névértékveszte- séget minden hónapban egy bélyeggel kell kiegyenlítenie.

58 Gesell ajánlásai a szabad pénzre •A veszteség elkerülésére a Wära- tulajdonosnak hamar túl kellett adnia a pénzén, vagy a nyereség és veszteség nélküli takarékossághoz kellett folyamodnia és e célból a cseretársaság valame-lyik kirendeltségében kellett letétbe helyeznie a pénzét. •Ez biztosította a folytonos pénzforgást.

59 A szabad pénz vége Németországban •Mivel ebben az időben Németországban a pénzszűkítő politika következtében alig lehetett hitelekhez jutni, a mozgalom igen nagy fejlődésnek indult. Előfordult, hogy a béreket is Wärában fizették. •1931 októberében – félve attól, hogy a Wära kiszorítja a birodalmi márkát – rendelettel betiltották a szabad pénzzel folytatott kísérletet. •Hasonló kísérletek folytak még az 1930-as évek elején Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, az Egyesült Államokban és Ausztriában is. •Leghíresebb ezek körül a tiroli Wörgl falu esete

60 A szabad pénz használata Wörgl-ben •Tirolba nagy volt a munkanélküliség, a falu eladósodott. •A hiányzó pénzt szabad pénzzel, ún. munkaértékjegyek kiváltásával pótolták. •Ausztriában 1932 augusztusától egy év alatt 20%- kal emelkedett a munkanélküliek száma. •Wörglben 25%-kal csökkent.

61 A szabad pénz használata Wörgl-ben •A község pénzügyi helyzete ugrásszerűen javult. •A sikeres példán felbuzdulva másutt is szerettek volna beindítani hasonló programokat. •Ezért a bécsi hatóságok rendeletileg betiltottak minden szabad pénzt. •Indoklás: Ez a gyakorlat vét a központi bank kiváltságai ellen.

62 ÚJ LAUTENBACH-TERV A gazdasági válság leküzdésére

63 Gondolatok Dr. Wilhelm Lautenbach szeptember én a Friedrich List Társaság által rendezett konferencián elhangzott beszédéből.

64 Lautenbach gondolatai •„A gazdasági és a pénzügyi szükséghelyzet leküzdésének természetes módja nem a gazdasági tevékenység korlátozása, hanem növelése, mert a piac a gazdasági visszaesés és a világ pénzügyi válságának jelenlegi feltételei közepette nem képes közbeavatkozni.”

65 Lautenbach gondolatai •„Krónikus termeléstöbbletünk van, amellyel nem tudjuk, hogy mit kezdjünk. Az a feladat, hogy megtaláljuk a módját, miként lehet a többlettermékeket értékes árukká alakítani. Ez a valódi és legsürgetőbben megoldandó problémája gazdaságpolitikánknak.”

66 Lautenbach javaslatai •„A használaton kívül helyezett termelő üzemek és kihasználatlan munkaerő felhasználható új gazdasági szükségletek kielégítésére, olyan szükségletekre, amelyek gazdasági szempontból tőkeberuházást jelentenek.

67 Lautenbach javaslatai •Példul: állami támogatással végrehajtott közmunkák vagy munkaprogramok. •Ezekkel növelhető a gazdaság számára a nemzeti vagyon. •Ezenkívül olyan infrastrukturális beruházások is megépülhetnek (pl. utak, vasúthálózat kiterjesztése és modernizálása stb.), melyekre a gazdasági körülmények normalizálódásával amúgy is szükség lenne.

68 Lautenbach gondolatai •Az ilyen beruházási és hitelpolitikával a kereslet és kínálat felborulását a belső piacon helyre lehet állítani és valamennyi termelési tevékenységnek ismét célt és irányt lehet adni.

69 AZ „ÉRTÉKTEREMTŐ HÁROMSZÖG” Kontinentális kapcsolatrendszer kiépítése

70 Az értékteremtő háromszög •1989-ben született meg a Productive Tiangle (Értéktermető Háromszög) nevű elképzelés. •Az elképzelés lényege: Kontinentális kapcsolatrendszer kiépítése. •A világ népességének mintegy ¾-e, több mint 4 milliárd ember él az eurázsiai kontinensen. •A fizikai (termelő) gazdaság fejlesztése új távlatokat, bővülő lehetőségeket nyit.

71 Az értékteremtő háromszög •1989–90-ben született meg az ún. Kelet- nyugat fejlesztési koncepció, mely a Párizs– Berlin–Bécs produktív háromszög elnevezést kapta. •Ez a – mintegy Japán nagyságú – terület a világ talán legiparosodottabb, legtöbb magasan képzett tudósával és munkaerejével, valamint kiemelkedő kulturális színvonalával rendelkező része.

72 Az értékteremtő háromszög •A világgazdaság motorjává válhatott volna. A terv számolt volna az egykori KGST- országok ipari termelőkapacitásával is. •A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sokkterápiájának köszönhetően azonban ennek a tervnek a megvalósítása lehetetlenné vált. •Vajon kinek az érdekében állt a terv megvalósításának megakadályozása?

73 Az értékteremtő háromszög •1991-ben a produktív háromszög elképzelést kiter- jesztették az eurázsiai térségre, így született meg az eurázsiai kontinentális híd terve. •Az elképzelés lényege: Az eurázsiai földrészt áthidaló kontinentális kapcsolatrendszer kiépítése. •A kontinentális híd 3 fő folyosóból állna: •A Transzszibériai vasútvonal és az ősi Selyemút •Kína–Közép-Ázsia–Kelet-Európa •Indonézia–India–Irán–Törökország–Nyugat-Európa Ezeket a főfolyosókat mellékfolyosók rendszere venné körül, behálózva az egész eurázsiai kontinenst.

74 Az értékteremtő háromszög •A folyosók nem egyszerűen közlekedési kapcsolatok: •fontos infrastruktúrával •közművek egész rendszerével rendelkeznek (a modern technika vívmányainak alkalmazása)

75 Az értékteremtő háromszög Előnyök: •nyersanyagtermelés •nyersanyag-feldolgozás helyben •ezáltal modern iparágak jönnek létre

76 Az értékteremtő háromszög Távlatok: •Eurázsia tengerpartoktól távoli hatalmas kiterjedésű földterületei is •megközelíthetővé válnának, •gazdaságilag kihasználhatóvá válnának, •lakói ugyanazokat a földrajzi előnyöket élvezhetnék, melyek a tengerpartokon találhatók.

77 Az értékteremtő háromszög Az iparosodás növekvő népsűrűséget okoz. Ezen probléma kiküszöbölésére új városokat kell létrehozni a fő közlekedési útvonalak és azok mellékútvonalai mentén. Az új városok: •munkát •infrastruktúrát •életminőséget •biztosítanak az ott élő embereknek.

78 Az értékteremtő háromszög Integrált fejlesztés Saját pénzügyi finanszírozással az egyes országok fejlesztési bankjain keresztül: •integrált konténerszállítás •üvegszálas kommunikáció •olaj- és gázvezetékrendszer kiépítése

79 AZ EURÁZSIAI KONTINENTÁLIS HÍD

80 Az Eurázsiai kontinentális híd •Az eurázsiai kontinentális híd egy óriási gazdasági tömböt hozna létre Európa, Oroszország, Közép- és Dél-Ázsia, valamint India és Kína integrációjával.

81 Az Eurázsiai kontinentális híd Előnyök: •A távoli vidékek lekűzdhetnék földrajzilag hátrányos helyzetüket •a közlekedési folyosórendszer, valamint a nyomában kiépülő infrastruktúra segítségével kijuthatnának a világpiacra •gazdaságilag egyenlő esélyekkel felődhetnének a világ többi részével.

82 Az eurázsiai kontinentális híd programja: •1990 augusztus: Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán megegyeztek abban, hogy együttes erővel elkezdik építeni az eurázsiai kontinentális hidat. Elhatározták, hogy a Selyemutat a gazdasági fejlődés, a térség békéjének és stabilitásának erősítése érdekében a nemzetközi együttműködés mai színvonalára kell emelni.

83 Az eurázsiai kontinentális híd programja: •1996 május: Irán és Türkmenisztán ünnepélyesen megemlékezett a Selyemút déli szárnyáról. A két ország közösen épített meg 165 km hosszú vasútvonalat. Ezzel a Közép-ázsiai vasúthálózat egybekapcsolódott az iránival, így lehetővé vált Kína keleti partvidékétől vasúton utazni egészen Nyugat-Európa csücskéig.

84 A MAGYAR TÁRSADALOM HELYZETE Adósságállomány, eladósodottság Az adósság alakulása A magánosítás (privatizáció) az adósság tükrében

85 A MAGYAR TÁRSADALOM HELYZETE •Magyarország a térség legjobban globalizált és az Európai Unióhoz történő csatlakozás szempontjából legjobban „megdolgozott”, legnyitottabb országa. •Itt a legliberalizáltabb a piac.

86 A MAGYAR TÁRSADALOM HELYZETE „Hideg polgárháború”. Az ország lakossága megosztott. •Szembenézés a kommunista múlttal •Hazánk bizonytalan jövője a kibővülő Európai Unióban A fő kérdés: Hazánk szuverenitása, azaz Magyarország önrendelkezése.

87 A MAGYAR TÁRSADALOM HELYZETE •Egyik kormány sem vizsgálta felül a privatizációt és nem tájékoztatta a lakosságot annak körülményeiről, eredményeiről. •Magyarországon az elmúlt két évtizedben az érték- előállításon alapuló termelő gazdaság elsőbbsége megszűnt. •Ezt a szerepét átvette a forgalom elsőbbségén és a kamatrendszer működtetésén alapuló pénzgazdaság.

88 ADÓSSÁGÁLLOMÁNY, ELADÓSODOTTSÁG

89 Adózással kapcsolatos fogalmak: •Adósságszolgálat •Államadósság •Nem állami adósság

90 Adósságszolgálat: •Az állami és nem állami adósság terheit egyaránt a magyar gazdaság és a magyar társadalom egésze viseli.

91 Államadósság: •Az állam a beszedett adók egy jelentős részét (mintegy a felét) adósságszolgálatra, törlesztésre és kamatfizetésre fordítja.

92 Nem állami adósság: •A nem állami adósságszolgálat terheit a magántulajdonosok építik be termékeik, szolgáltatásaik árába, illetve ennyivel kevesebb munkabért és adót fizetnek. •A nem állami adósság következménye az alacsony hazai munkabér – ma is kb. 1/5-e a nyugat-európainak –, mivel a magánszektor így hárítja át adósságterheit a magyar munkavállalókra.

93 A magyar eladósodás •A magyar gazdaság és társadalom egészét terhelő adósság 1989-re mégis 20 milliárd dollárra növekedett a cserearány-romlás kiegyensúlyozására felvett és a kamatok, valamint a kamatos kamatok fizetésére fordított, de az országba már be sem érkezett további kölcsönök következtében.

94 A magyar eladósodás •A magyar eladósodás terhei 1979-ben megháromszo- rozódtak, mivel a hiteleket nyújtó nemzetközi pénzközösség (City of London, FED – Federal Reserve System, az amerikai központi bank szerepét betöltő pénzügyi magánkartell) vezetése a kamatlábat 18% fölé emelte. •2003-ban a teljes – a társadalom egészét terhelő – adósság elérte a 12,500 milliárd forintot, azaz meghaladta az 50 milliárd eurót.

95 AZ ADÓSSÁG ALAKULÁSA Magyar Nemzeti Bank: Műhelytanulmányok oldal: •„Az 1973–1989-ig terjedő időszak egészét tekintve mintegy egymilliárd dollár erőforrás- bevonás viszont az ezt többszörösen meghaladó, összesen 11 milliárd dollár halmozott kamatkiadással járt.”

96 AZ ADÓSSÁG ALAKULÁSA •1989: 20 milliárd dollár •2003: 55 milliárd dollár (52 milliárd euró)

97 A MAGÁNOSÍTÁS (PRIVATIZÁCIÓ) AZ ADÓSSÁG TÜKRÉBEN

98 Magánosítás (privatizáció) és adósság •A nemzeti vagyon magánosításakor az eladott vagyontárgyakon lévő adósság nem került privatizálásra csak az a vagyontárgy, amelynek működtetésével ezt az adósságot törleszteni kellett volna.

99 Magánosítás (privatizáció) és adósság •A rendszerváltás alatt lezajlott tulajdonszerkezet- átalakítás során a magyar gazdaság adósságviselő képessége az évinek a háromszorosára nőtt. •A privatizáció során nem a közvagyon eladására, hanem ellenszolgáltatás nélküli átadására került sor. •Ennek következménye, hogy eddig egyetlen hatalomra került párt sem tett eleget azon ígéretének, miszerint felülvizsgálja a privatizációs szerződéseket, nyilvánosságra hozza azokat és elszámol a nemzeti vagyonnal.

100 Magánosítás (privatizáció) és adósság A privatizáció kapcsán felteendő kérdések: •Mit adtak el? •Mikor? •Kinek? •Mennyiért? •Mennyi ellenérték folyt be? •Az ellenértéket mire költötték?

101 Magánosítás (privatizáció) és adósság •Mivel az MNB jelenleg magánkézben van (1991. évi LX. törvény) a csekély privatizációs bevételekért cserébe a Nemzeti Bank csak az általa kibocsátott fedezetlen papírpénzt (forintot) utalt át az államháztartásnak. •A privatizációs bevételekért átutalt forintok – ugyancsak a MNB-nek köszönhetően – pénzügyi technikákkal, állami közreműködéssel, a mesterségesen magasan tartott (30–35%-os inflációval, gyakorlatilag teljesen elértéktelenedtek.

102 Magánosítás (privatizáció) és adósság •Összefoglalva: az ország új urai inflációval „fizették ki” a magyar polgárokat, a nép tulajdonát képező nemzeti vagyon külföldieknek és önmaguknak történő ingyenes átadásáért. •A nemzeti vagyon 90%-a magánosításra került. A privatizáció ellenértékét – a hivatalos közlés szerint – kizárólag az államadósság csökkentésére és a kamatfizetésre fordították.

103 A MAGYAR NEMZETI BANK HELYE ÉS SZEREPE

104 Az MNB helye és szerepe •Hazánkban ma a legfőbb monopólium a magánellenőrzés alá került pénzrendszer. •Az MNB-nek formailag 100%-ig a magyar állam a tulajdonosa. A Nemzeti Bank azonban a közhatalomtól, vagyis a demokratikusan megválasztott Országgyűléstől és Kormánytól függetlenül működik. Ez az állapot rendkívül ellentmondásos, hiszen az MNB által gyakorolt monetáris felségjogok a jelenlegi alkotmá- nyunk szerint is kizárólag az államot illetik meg.

105 Az MNB helye és szerepe •1996-tól az MNB aztán teljesen kivonult a közfeladatok kamatmentes pénzzel történő finanszírozásából. •Ez a magyar állam pénzügyi szuverenitásának az önkéntes feladását jelentette. •Ez a rendelkezés az egyik legfontosabb oka a magyar állam gyors eladósodásának, különösen annak, hogy a belső adósság néhány év alatt rekordméretűre, több mint hatezer milliárd forintra növekedett. •A pénzkibocsátás, a kamat- és árfolyam-szabályozás, a hitelpolitika és a baknszektor irányítása teljesen kikerült a választott és politikai felelősséggel tartozó intézmények ellenőrzése alól.

106 A MAGYAR TÁRSADALOM GAZDASÁGI HELYZETE

107 •A magyar társadalom mintegy 30%-a nemzetközi mércével is igen szegény. •Ez azt jelenti, hogy napi 2 dollárból él. •A napi 4 dollárból élő szegények száma is 50% felett van.

108 KÖZPÉNZRENDSZER vs. MAGÁNPÉNZRENDSZER HAZÁNKBAN

109 A magas adóteher okai: •A pénzvagyon-tulajdonos csoport kikényszeríttette, hogy a magyar állam az adóbevételének fedezetével többé ne bocsáthasson ki pénzt. •Ma az állam adójövedelmének fedezetével adósleveleket (kincstárjegy, államkötvény stb.) bocsáthat ki és ezzel a kamattal terhelt papírpénzzel finanszírozhatja a kiadásait.

110 A magas adóteher okai: •Ennek következtében az államháztartás a pénztőkések spekulációs pénzeit veszi igénybe. Ily módon a tőketulajdonosnak kockázat- és felelősségvállalás nélküli (államilag garantált) jövedelmet biztosít. •Ez az ún. élősködő vagy portfólió (nem működő) tőke. Jellemzője, hogy más módon, gazdaságosan nem befektethető.

111 A magas adóteher okai: •2003-ban 5000 milliárd forint portfólió befektetés feküdt a magyar állam adósleveleiben. Ez évente 500 millió forintot visz el feleslegesen a magyar költségvetésből.

112 MADE IN HUNGARY Gazdasági tolóhatás EU-csatlakozás nyugati szemszögből Lautenbach-terv magyar módra

113 Olcsó (1–2%-os kamatozású) és hosszú lejáratú (25–50 év) közhitelezés a reálgazdaság konkrétan meghatározott kapacitásainak fejlesztésére, valamint a termelékenységet növelő programokra, a finanszírozást végző beruházási bankként funkcionáló nemzeti irányítás alatt lévő pénzintézettel.

114 Gazdasági tolóhatás

115 A pénzügyileg szuverén állam •érdemben irányítja központi bankjának monetáris tevékenységét •az állami pénzteremtés és hitelezés segítségével támogatja a vállalatokat •ezen támogatott cégek részt vesznek az infrastruktúra kiépítésében •alkalmazzák és kiépítik a legfejlettebb technológiákat

116 A pénzügyileg szuverén állam Az így támogatott vállalatok: •meg tudják fizetni alkalmazottaikat •újabb munkahelyeket is teremthetnek •további termékeket, szolgáltatásokat tudnak nyújtani A tolóhatás mozgásba hozza a gazdaságot. Az infrastruktúra-építés és a technológiafejlesztés más termékek és szolgáltatások iránt is megnöveli a keresletet. Ezáltal csökken a munkanélküliség, új fizetőképes kereslet jelenik meg a fogyasztási javak számára.

117 JOHN MAYNARD KEYNES •Az iparágak mozgásba hozása állami hitelfelvétellel történő finanszírozással valósulhat meg. •Keynes szerint az egyes kormányok korlátozás nélkül vehetnének fel piaci kamatozású hiteleket.

118 JOHN MAYNARD KEYNES •Keynes ajánlásai nyomán korábban ismeretlen mértékű óriási államadósság halmozódott fel. Ennek adósságszolgálati és kamatterhei szinte minden fejlett ipari ország költségvetésének 30– 35%-át elvonják. •Keynes nem tett különbséget az államadósság produktív és nem produktív (azaz fogyasztási célú felhasználása között.)

119 Lautenbach-terv magyar módra •A Széchenyi-terv •A finanszírozást végző beruházási pénzintézet szerepét az Állami Beruházási bank látta el.

120 Az EU-csatlakozás nyugati szemszögből

121 Az Európai Ipari Kerekasztal Az Európai Ipari Kerekasztal kezdeményezte: •az egységes piacot, •a két maastrichti szerződést, •az amszterdami és nizzai megállapodást és •a monetáris uniót.

122 A csatlakozó országokban elsősorban: •olcsó és jól képzett munkaerőt, •viszonylag nagy •nekik teljesen kiszolgáltatott piacot látnak Ezzel enyhülhet a túltelített nyugati piacokra nehezedő nyomás, a nyugat-európai gazdaság kilendülhet a recesszióból.

123 A receszió okai: •a pénzgazdaságra való áttérés •a monetáris hatalom privatizálása •az eladósítás és •a növekvő kamatterhek

124 Gazdasági ellehetetlenítés •Nyugat-Európa gazdaságának elemi érdeke, hogy az újonnan csatlakozó szegény, Kelet- Európai gazdaságok ne legyenek versenyképesek. •Ez legegyszerűbben úgy érhető el, ha az új belépőkre is ugyanazok a gazdasági élettel kapcsolatos gazdasági törvények érvényesek, mint az EU jelenlegi tagországaira.

125 Németország esete •Az egyes országok birodalmi tatrományi státuszba süllyednek, legjobb példa erre Németország (elektromágneses gyorsvasút megépítése Németország helyett Sanghajban)

126 Németország esete •Németország esete jól szemlélteti, mi vár a magyar társadalomra, miután a Szovjetunióhoz hasonlóvá alakított Európai Birodalom önrendelkezés és szuverenitás nélküli tartományává vált függetlenségének végleges feladásával.

127 A lényeg •Saját nemzeti pénzintézet finanszírozásában, a fizikai (termelő) gazdaság kapacitását és teljesítőképességét növelő programokat kell beindítani.

128 A lényeg •Ezen programok megvalósítására olcsó (1–2%-os kamatozású) és hosszú lejáratú (25–50 év), saját nemzeti fennhatóság alatt álló pénzintézet által történő közhitelezés a megoldás.


Letölteni ppt "J Ó H A F IGYELÜNK! a világra. Max Weber német szociológus: „Olyan politikusok kellenek, akik nem a politikából, hanem a politikáért élnek.”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések