Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A testi sérüléssel járó bűncselekmények nyomozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A testi sérüléssel járó bűncselekmények nyomozása."— Előadás másolata:

1 A testi sérüléssel járó bűncselekmények nyomozása

2 Btk. XII. fejezet Személy elleni bűncselekmények I.Cím Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények • Emberölés (166.§) • Erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §) • Öngyilkosságban közreműködés (168.§) • Magzatelhajtás (169. §), • Testi sértés (170. §) • Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (171. §) • Segítségnyújtás elmulasztása (172. §) • Gondozás elmulasztása (173. §).

3 Testi sértés 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. (4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (7) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetője csak magánindítványra büntethető.

4 A cselekmény jellemzői • Közvetlenül az ember ellen irányul • Általában közfelháborodás kíséri A fájdalom nem kritériuma a bűncselekménynek …de minősítő körülmény!

5 Az elkövetés okai • Harag • Bosszú • Féltékenység • Vélt sérelem megtorlása stb. Vizsgálatánál lényeges a sértett magatartásának és a felek egy- máshoz való viszonyának tisztázása!! Alkohol, alacsony kulturális színvonal, pillanatnyi lelkiállapot

6 A cselekmény megítéléséhez feltétlenül szükséges Büntetőjogi szempontból: A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről Orvosszakértői szempontból: Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16. számú módszertani levele a testi sérülések és egészségkárosodások igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről

7 A testi sérülések vizsgálata és véleményezése Testi sérülés A testi sérülés folyamat, amelyet valamely külső behatás - erőművi, fizikai, kémiai behatás vagy ezek kombinációja - indít meg, és amelynek következtében a szervezet sejtjeiben, szöveteiben alaki eltérés (folytonosság-megszakítás vagy anyaghiány), illetve működési zavar keletkezik. Egészségsértés Egészségsértés akkor következik be, ha külső behatás vagy biológiai tényezők eredményeként testi vagy lelki működési zavar betegség/kóros állapot alakul ki.

8 A test bántalmazásának módjai • Testi erővel • eszközök • vegyszerek • elektromos, hő vagy sugárhatás igénybevételével.

9 Az egészségkárosodás előidézhető • vegyszerekkel (gyógyszerekkel!) • fertőzéssel • lelki hatásokkal (ijesztés, undorkeltés)

10 A sérülések csoportosítása keletkezési módjuk szerint • metszett, • szúrt, • vágott, • zúzott-repesztett, • elektromos, • lövési, • harapott.

11 A nyomozás megindulása • a nyomozó hatóság észlelése (rendőri jelentés!) alapján hivatalból • más (hatóság) észlelése és jelzése alapján hivatalból (pl. orvos) • feljelentés (kts. magánindítvány!) Orvosi látlelet és vélemény beszerzése szükséges (ha van)!!

12 Orvosi látlelet és vélemény I. A kellő részletességű, szakmai szabályok szerint felvett látlelet kulcsfontosságú az eljárás további lefolytatása szempontjából. Jó sérülés leírás nélkül a szakértő - és végső soron a bíróság - az esetek egy részében nem lesz képes megalapozott döntést hozni, ami akár években mérhető büntetés alaptalan kiszabását, vagy a megérdemelt büntetés elkerülését eredményezheti! A sérülések leírásának részletes szabályai megtalálhatók az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 16. számú Módszertani levelében.

13 Orvosi látlelet és vélemény II. A hatóság döntése az orvos látleletben közölt véleményén (gyógytartam, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás illetve életveszély) is alapul. A látlelet azonban nemcsak a fenti kérdésekre adott válasszal segíti a hatóságot. Egy sérülés vagy sérülés-kombináció keletkezési módjának meghatározása utólag, a gyakran ellentmondó tanúvallomások mellett (pl. a sértett szerint ütés, a gyanúsított szerint elesés) csak az egyes sérülések részletes, szakszerű leírása alapján történhet meg.

14 Orvosi látlelet és vélemény III. A látlelet jogi keretei Az Egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. tv.) nem tartalmaz rendelkezést a látleletvétel szabályairól. Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet 15. § (9) bekezdés d) pontja előírja, hogy az ügyeletet teljesítő orvos hatósági megkeresésre vagy a sérült kérelmére orvosi látleletet készít, és azt kiadja a hatóság részére, illetőleg a külön jogszabályban foglalt térítési díjmegfizetését követően a sérültnek. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrõl szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. sz. melléklete szerint a látleletet az A nyomtatványon kell elkészíteni. A látlelet készítésének részletes szabályait az a 16/1969. (Eü.K.7.) EüM utasítás tartalmazta, amelyet azonban január 01.-ével hatályon kívül helyeztek…

15 Orvosi látlelet és vélemény IV. Adattovábbítás Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény 23.§ A büntetőügyben nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő, polgári és közigazgatási ügyben az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértő, továbbá a szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok meghatározott feladataik ellátása érdekében kérhetnek adatot, és természetesen nemcsak sérülésekkel kapcsolatban. A megkeresésben azonban meg kell, hogy jelöljék adatkezelésük pontos célját, a kért adatok körét, a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. Az ilyen, megfelelő tartalmú írásbeli megkeresésre a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait át kell, hogy adja a megkereső szervnek. A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.

16 Orvosi látlelet és vélemény IV. Adattovábbítás 2. A 24. § szerint a kezelőorvos az első ízben történő orvosi ellátáskor haladéktalanul bejelenti a rendőrségnek azon személy személyazonosító adatait, aki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és sérülése feltehetően bűncselekmény következménye. Kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, illetve ha a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást.

17 A látleletkészítés jellemző hibái I. • A vizsgálat időpontjának megjelölése nem óra, perc pontosságú, • nem egyértelmű az előzményi adatok származási helye (mit mondott maga a sérült, mit a kísérők?), • a látlelet címmel ellátott irat egy szokásos ambuláns lelet, ami nem követi a látleletre vonatkozó formai és tartalmi előírásokat (pl. hiányoznak belőle az általános állapotra, az idegrendszeri állapotra vonatkozó adatok), • a legjellemzőbb hiba az elnagyolt, pontatlan sérülésleírás,

18 A látleletkészítés jellemző hibái II. • nem ritka a szakkifejezések hibás, illetve nem konzekvens használata (pl. a vágott és a metszett sérülés összekeverése), • látlelet önmagában is ellentmondásos: a leírt sérülés nem felel meg a megállapított kórismének, • látható (vagy más objektív módon, pl. röntgenvizsgálattal igazolható) sérülés hiányában, önmagában fájdalom vagy a nyomásérzékenység alapján sérülést (jellemzően zúzódást) kórisméznek.

19 A látleletkészítés jellemző hibái III. A hatósági eljárás és az ennek során szükséges orvosszakértői véleményezés eredményességéhez nem elegendő a látlelet véleményi része, illetve a gyógytartam közlése. A nem megfelelő részletességű sérülésleírás ugyanis rendszerint lehetetlenné teszi egy vitatott eredetű sérülés keletkezési idejének, módjának utólagos rekonstruálását. Nagyon fontos szabály: a sérülésekről készített orvosi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy annak alapján később bármikor elkészülhessen a szakmai előírásokat követő orvosi látlelet.

20 Gyógytartam I. „A testi sértés okozásával elkövetett bűncselekmények törvényi minősítésénél a tényleges gyógytartamot kell alapul venni”. A kórházi kezelés vagy a táppénzes betegállomány időtartama nem azonos a tényleges gyógytartammal, mivel az orvosszakértői gyakorlat anatómiai és funkcionális gyógytartamot ismer.

21 Gyógytartam II. Anatómiai gyógytartam Anatómiailag általában akkor gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreállt: pl. a sebszélek összetapadtak, a sebváladék már nem ürül, a hámosodás befejeződött, esetenként a sérülést fedő var vagy pörk levált, csonttörések esetén a törtvégeket csontos „callus” rögzíti. Funkcionális gyógytartam A funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés következtében károsodott szervezet működése maradéktalanul helyreállt, vagy érdemleges javulás a továbbiakban nem várható (ún. végállapotról lehet beszélni). Az anatómiai gyógyulás idejét rendszerint meghaladja.

22 Tényleges gyógytartam A tényleges gyógytartam, a büntető eljárást befolyásoló fogalom, az orvosszakértő mérlegelése alapján megállapított, az anatómiai és funkcionális gyógyulást is figyelembevevő, esetenként meghatározott gyógyulási idő. Az esetek többségében a tényleges időtartam azonos az anatómiai gyógyulás időtartamával, amennyiben nem, akkor annál hosszabb, és általában a sérülés következményei elsődleges orvosi ellátása befejeződésének időpontjáig tart. (A rehabilitációs orvosi gyógykezelés időtartama a tényleges gyógytartam idejébe nem számítható be.) Orvosszakértői értelemben tehát a tényleges gyógytartam a büntető ítélkezési gyakorlatot szolgáló fogalom.

23 Általában 8 napon túl gyógyulnak I. • a test felszínén 10 %-nál nagyobb területeken (pl. testtájakon) összefolyó vérömlenyek • a fájdalmasságot és járási nehézséget okozó hereburok vérömleny • a nagyobb területen (több vagy áthidaló testtájékon) összefolyó hámfosztások, hámhorzsolások • a nem összefektethető sebszélű (anyaghiányos) metszett, vágott, zúzott, repesztett sérülések • a testüregbe hatoló vagy jelentős vérvesztéssel járó járó szúrt, metszett, vágott sérülések • a lövési sérülések • az izületek nyílt sérülései, ficamok, az inak sérülései

24 Általában 8 napon túl gyógyulnak II. • az ér- és idegsérülések • a testfelszín 10 %-át elérő, vagy azt meghaladó I. fokú égés, fagyás • a II. vagy ennél súlyosabb fokú égési, forrázási, fagyási és vegyi anyag okozta marási sérülések • a közepes és súlyos fokú agyrázódás • a központi idegrendszer, az agy és más belső szervek organikus sérülései, valamint következményeik • az érzékszervek sérülései (bizonyítható 8 napon túli funkciókárosodással) • valamennyi csonttörés (az orrcsont törése is) • a mérgezések súlyosabb alakjai • a nemi betegségek (a primeren gyógykezelt kankó kivételével)

25 Az orvosszakértőnek értékelnie kell • a létrejött sérülés súlyosságát • a sértett testtájék anatómiai jellegzetességeit • a sérülést előidézhető erőbehatás nagyságát • az eszköz súlyos sérülés okozására való alkalmasságát, valamint • az erőbehatás irányítottságát

26 Az önkezű vagy idegenkezű sérülések az alábbiak szerint különíthetők el: • A sérülés elhelyezkedése ( ejthette-e a sérült személy magán vagy sem) • A sérülés jellege (többszörössége, felületessége vagy mélyebb volta, ún. külső és belső próbálgatási nyomok) • A sérülések súlyossága a cselekvőképesség megítéléséhez • A sérülések kombinációja • Az elhárító, védekezési sérülések megléte vagy hiánya • A ruházat és a test sérüléseinek viszonya, valamint • Az eset körülményei (nyomozati adatok)


Letölteni ppt "A testi sérüléssel járó bűncselekmények nyomozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések