Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MI alapú prognosztikai modulok adaptálása a EU-SPEL és Hungary-SPEL adatbázisai alapján készítendő előrejelzésekhez - Agrárszektor modellek – konzisztencia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MI alapú prognosztikai modulok adaptálása a EU-SPEL és Hungary-SPEL adatbázisai alapján készítendő előrejelzésekhez - Agrárszektor modellek – konzisztencia."— Előadás másolata:

1 MI alapú prognosztikai modulok adaptálása a EU-SPEL és Hungary-SPEL adatbázisai alapján készítendő előrejelzésekhez - Agrárszektor modellek – konzisztencia alapú jövőkép Bunkóczi László Egyetemi tanársegéd SZIE GTK GEMI GINT

2 Célkitűzések:  Konzisztencia biztosítása  Aránytalanságok felderítése  Előrejelző módszerek rangsorolása  Agrárszektor modellek adatbázisainak és modellműködésének megismerése – konzisztencia vezérelt jövőkép

3 Konzisztencia  Az agrárszektort (a reprezentatív ágazatokat tartalmazó) mint egy üzemet leíró adatbázissal /agrárszektor modellel szembeni alapkövetel- mény a naturális mennyiségekben bekövetkező változások és az azokhoz kapcsolódó pénzügyi folyamatok tökéletes leírása/leírhatósága. – SPEL Sektorales Produktions und Einkommens der Landwirtschaft = A mezőgazdaság ágazati termelési (naturális) és eredményadatai (pénzügyi).

4 SPEL – I.  Kiindulási adatbázisnak megfelelő, viszonylag példaértékű oszlop (ágazati) és sorirányú (országos termékfelhasználási) elszámolásokat lehetővé tevő adatbázis.  ( ) 26 év (2004-es csatlakozóknál csak )  EU 15 + EU11-ek és EU15-ök átlaga ben csatlakozottak közül.  36 növény és 11 állattenyésztési ágazat vagy főtermék.

5 SPEL – II.  A magyar adatbázis utólag került összeállításra 1997-ben, nagyrészt becslésekre alapozva. A magyar adatokról elmondható, mint jellemző példa, hogy átlagosan fele annyi műtrágyával számol minden ágazatban mint Nyugat-Európában.  Ennek az adatbázisnak mind a naturáliak, mind a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi folyamatok esetében üzemi, regionális és országos szinten is teljesen konzisztensnek kell lennie.

6 Növényi ágazatok oszlopirányú elszámolása ágazatonkénti eredmény/költség elszámolás: + főtermék(ek), melléktermék(ek), * ár (pl. ECU/kg) - Ni, P, K mű és szervestrágyák (kg/ha) + mész * ár (pl. ECU/kg) - SEEP – vetőmag (ECU90/ha), PLAP - növényvédelem (ECU90/ha) * (pl. ECU/kg) - REPV, REPO, ENEV, ENEO (ECU90/ha) * ár (pl. ECU/ha) - WATV, INPV, INPO (ECU90/ha)– egyebek PROV TOVA, TOOV, TOIN, GRMA, (PFSA, PFSB), GVAM LEVL

7 Állattenyésztő ágazatok oszlopirányú elszámolása - + főtermék(ek), melléktermék(ek), * ár (pl. ECU/kg) - - FCER, FPRO, FENE, FMIL, FFSI, FDRY, FOTH, (kg/db) *(pl. ECU/kg) - - REPV, REPO, ENEV, ENEO (ECU90/ha) * ár (pl. ECU/ha) - - INPV, INPO (ECU90/ha)– egyebek PROV TOVA, TOOV, TOIN, GRMA, (PFSA, PFSB), GVAM LEVL

8 Mi az ami hiányzik - WAGE-bér (itt még LABO de üres); - RENT-bérlet, földbérlet; - INTE-kamat; - DEPR- écs; - Melyek mind az IDARA elemei is már értékkel…

9 Termékek sorirányú elszámolása  - termésátlag (t/ha) * termőterület (1.000 ha)  - „Üzemen” belüli felhasználások (PLOF, PCOM, PFEE, PSEE, PCSF)  - Üzemen kívüli piacváltozás: Import- Export±PCSM – piaci készlet változás  - Piaci „felhasználás”: PLOS, PCOM, PFEE, PSEE, PPRO)

10 Mi az ami hiányzik/másképp kéne nyilvántartani? - I.  a készletváltozás PCSM, PCSF önmagában semmitmondó, nyitó és zárókészlet is kellene  PLOF, PLOS, PPRO kategória – Processing on Market - ??  SEEP: mértékegység: ECU90/ha, SWHESEEP és MAIZSEEP ára azonos, azaz csak UVALSEEP v. PRIC, v. PRII, v.PRINSEEP létezik a 8 betűs „nevezéktan” miatt  Az általánosan ECU90/ha mértékegységgel leírt de naturális mennyiséggel is leírható pozíciók konzisztenciája nem vizsgálható: pl. SEEP – PSEE és SEEP termelés oldalon 1000 t-ban, fölhasználás ECU90/ha-ban…

11 Mi az ami hiányzik/másképp kéne nyilvántartani? - II.  NPK mű és szervestrágya mint keletkező termék – készletként nem kellene kimutatni?  DEPR, ENEV, REPV – ágazatonkénti géphasználatra jutó költség arányosítása, ágazatra vetített épületek écs.jének arányítása?  ENEO, REPO, INPO – overhead költség felosztás, fix-energia/ fix javítási ktg. értelmezése  Bérmunkában elvégzett talajművelés költségei hol kerüljenek kimutatásra: INPV v. számítások segítségével ENEV, REPV, DEPR??

12 Belső konzisztencia tesztek:  Oszlopirányú elszámolás esetén a jövedelem/költség pozíciók megfelelőek-e?  Sorirányú elszámolás esetén, el lehet-e számolni a termelt, felhasznált, importált, exportált, piacon értékesített mennyiségekkel?  Összes növényi ágazatból képződő FEEP-takarmány kiadja-e a megfelelő mennyiségű FCER, FPRO, FENE, FMIL, FFSI, FDRY, FOTH kategóriákat?  Állattenyésztési ágazatokban képződő szervestrágya: MANN, MANP, MANK → NITM, PHOM, POTM évesen azonos-e a termelt és felhasznált mennyiség vagy legalábbis kevesebb a felhasználás?

13 A konzisztencia jelene  A jelen Magyarországi agrár és pénzügyi adatgyűjtések esetében a naturális és pénzügyi folyamatok közti teljes összhang legjobb esetben az AKII tesztüzemek közé bevont üzemeinél képzelhető csak el, vagyis a maradék 90%-nyi agrártermelő esetében feltehetően teljesen inkonzisztens kép rajzol- ható csak ki az APEH/KSH felé beadott különféle bevallásokból / adatszolgáltatások- ból.

14 Prognosztika  Adott ágazat/szektor esetében az előrejelzés hitelességét az adott mennyiségek (inputok/output) plauzibilis voltán túl az adott ágazat belső logikájának megfelelő konzisztencia vagy inkonzisztencia adja.  Trendalapú előrejelzés is lehet kiváló az MI alapúval szemben. Valós értékelési kritérium jövőbeli előrejelzés esetén csak a teljes ágazat/adatbázis plauzibilis és konzisztens volta, ex-ante előrejelzés esetében pedig az év/év növekedés és csökkenés találata lehet.

15 Aránytalanság 1. Megfelelő SPEL alapú adatbázis alapján kiszűrhetők az aránytalanul drágán termelő üzemek/régiók és az aránytalanul drágán termelhető termékek. 2. Hatékonyságvizsgálatok és operációkutatási módszerek segítségével tervezhetővé válik egy alapjaiban hatékony termelési struktúra mind területi mind ágazati alapon. 3. DEA hatékonyság számítás / DEA szimuláció: hatékonysági rangsor állítható fel segítségével, adatbázishibák szűrhetők ki vele (pl. Finnország 1973: SWHE kg/ha – tizedesvessző hiba – Finnország volt toronymagasan a leghatékonyabb a búza esetében – hogy lehetett?

16 Agrárszektor modellek  Fejlődési „séma”:  SIMONA  QUISS  DAPS  SPEL  RAUMIS  DIES  PIT  IDARA  FAPRI

17 SPEL modulok  SFSS rövidtávú előrejelző modell / szimuláció  MFSS1 középtávú előrejelző modell / szimuláció - egyszerű  MFSS2 középtávú előrejelző modell / szimuláció - bonyolult  MFSS99 középtávú előrejelző modell / szimuláció - bonyolult

18 SPEL – MFSS tapasztalatok  A világpiaci (külső) és belső kínálatból/keresletből próbálja levezetni az egyensúlyi állapotot mind a mennyiség, mind az ár tekintetében…  Felhasznál még „politikai változókat” melyek nagyrészt támogatások, adók, vámok.  Rengeteg exogén változót használ, mellyel gyakorlatilag visszadobja a labdát a felhasználónak.  Lineáris trendekre alapoz az input és output koefficiensek esetében.  Rugalmassági tényezőkkel számol (két ágazat közti jövedelem átválthatóság) melyek számított értékek, de valós értéküket csak utólag lehetne meghatározni

19 Problémák a modellekkel  Magyarország erősen vetésforgó orientált  Hozamváltozás előrejelezhetetlen lineáris trendekkel lásd: 2003-ban 2,6-2,9 t/ha búza, idén 5,2 t/ha – 80%-100% ugrás - nagyobb termőterület  EU garantált árak: az egyensúly egyik tényezője adott – vagy túl magas viszonylagosan az ár (termelők jól járnak) vagy alacsony (termelők nem járnak jól) – mennyiségi hullámvasút a következmény

20 Konzisztens jövőkép  Projekt tapasztalat alapján a lehetséges alternatíva  akár trendekkel számított,  inputok és outputok esetében plauzibilis és  konzisztens ágazati adatbázisok melyek egymással is összhangban vannak  Szükségszerű szakértői és agrárpolitikai egyeztetés az eredményekről  Tervszerű végrehajtási leosztás (megfelelő rátartással) a szükséges mennyiségek esetén!  Parlagoltatás előbb utóbb napirendre kerül…

21 Jövőkép – Konzisztencia  Az agrárszektormodell – jövőkép az agrárpolitikát próbálja kiszolgálni. Ha feltételes futtatásokat próbálunk ki egy agrárszektormodellen mely önmagában sem hiteles, akkor hogy lehet azt végrehajtatni – adott irányba elmozdulni?


Letölteni ppt "MI alapú prognosztikai modulok adaptálása a EU-SPEL és Hungary-SPEL adatbázisai alapján készítendő előrejelzésekhez - Agrárszektor modellek – konzisztencia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések