Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

- Kiküldetés adózási vonatkozású szabályai - Külföldiek belföldi foglalkoztatásához kapcsolódó személyi jövedelemadó és járulék szabályok - Külföldi munkáltatónál.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "- Kiküldetés adózási vonatkozású szabályai - Külföldiek belföldi foglalkoztatásához kapcsolódó személyi jövedelemadó és járulék szabályok - Külföldi munkáltatónál."— Előadás másolata:

1 - Kiküldetés adózási vonatkozású szabályai - Külföldiek belföldi foglalkoztatásához kapcsolódó személyi jövedelemadó és járulék szabályok - Külföldi munkáltatónál dolgozó magyarok - A foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi jövedelemadó és járulék a 2014. évben Szabó Gábor NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság

2 Kiküldetés adózási vonatkozású szabályai

3 3 Kiküldetés adózási szabályai (EGT) Alapelv: a kiküldő országában tartani a biztosítást. ≠ kölcsönzés Feltételek: - egy konkrét országban történő munkavégzés - EGT tagállam esetén max. 24 hónapra nem meghosszabbítható - a legfontosabb: EPSZSZ engedély

4 4 Kiküldetés adózási szabályai (EGT) Személyi jövedelemadó szempontjából: - Egyezmény van - 183 napnál rövidebb, akkor belföldi adókötelezettség (= járulékalap) - 183 napnál hosszabb, akkor külföldi adókötelezettség - 183 napnál hosszabbra tervezett, de megszakad félév elérése előtt: belföldi adókötelezettség

5 5 Kiküldetés adózási szabályai (EGT) Adóhatóság szempontjából érdekes kérdés: A járulék alapja, ha a bér adókötelezettsége külföldre helyeződik (jellemzően fél évnél hosszabb kintlét esetén): a munkaszerződésben meghatározott alapbér Fogalma: A Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja szerinti alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap. Devizaellátmány, pótlékok nem részei

6 6 Kiküldetés adózási szabályai (Harmadik ország) Ha van egyezmény, akkor hasonló az EGT tagállamokéhoz, azzal, hogy eltérő lehet a kiküldetési időtartam Ha nincs egyezmény, akkor automatikusan Tbj. hatálya alatt marad, függetlenül a fogadó állam szabályaitól

7 7 Kiküldetés adózási szabályai (Harmadik ország) Adóhatóság szempontjából érdekes kérdés: A járulék alapja, ha a bér adókötelezettsége külföldre helyeződik (jellemzően fél évnél hosszabb kintlét esetén): a munkaszerződésben meghatározott alapbér Fogalma: A Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja szerinti alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap. Devizaellátmány, pótlékok nem részei

8 Külföldiek belföldi foglalkoztatásához kapcsolódó személyi jövedelemadó és járulék szabályok

9 9 Egyezményes országból érkező külföldi bére, díjazása Belföldi adókötelezettség (vagylagos): - Magyar leányvállalat fizeti díjazást, munkabért - Több mint féléve dolgozik idehaza - A belföldi cég által adott egyéb juttatások is belföldön adókötelesek Járulék szempontjából - Ha kiküldetésben van, akkor nincs belföldi járulék - Ha nem kiküldetésben van, akkor van járulék

10 10 Egyezményes országból érkező külföldi osztaléka Illetőségigazolás esetén az egyezmény szerinti plafon: 10, 15 % Illetőségigazolás hiányában 16 % EHO: egyik esetben sem, kivéve, ha Tbj. belföldinek minősül a kifizetés pillanatában

11 11 Nincs egyezmény az adott országgal Normál belföldiként kezelem: - az első naptól kezdve szja kötelezettség van - osztalék esetén 16 % szja - egészségügyi hozzájárulás esetén a Tbj. belföldi fogalmát vizsgálom Járulék: - Kiküldetés tekintetében 3 éves átmeneti szabály - Egyéb esetben normál járulékfizetési szabályok

12 Külföldi munkáltatónál dolgozó magyarok

13 13 Külföldön dolgozó magyar mit tüntet fel a szja bevalláson Egyezményes országból van bér Nem egyezményes országból van bér Kizárólag kül- földről szár- mazó bére van Nincs bevallási kötelezettség Normál belföldi bérként vallom be, beszámítással Van belföldi bér is 44. sor

14 14 Külföldön dolgozó magyar mit tüntet fel a szja bevalláson Külföldi jövedelem átszámítása: - az egyes bérek megszerzésének napján érvényes vagy -az egyes bérek megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyammal kell számolni

15 15 Egészségügyi szolgáltatási járulék Van szocbizt. egyezmény, vagy EGT tagállam Nincs semmilyen egyezmény Állandó lakcímet megtartja belföldön EPSZSZ felé bejelentés esetén nincs Fizetni kell, ellátástól függetlenül Állandó lakcím leadva Nincs

16 16 Google adsense hirdetési felületből származó jövedelem Önálló tevékenységből származó jövedelem Belföldi biztosítási jogviszony azzal, hogy - Magánszemély saját maga jelentkezik be a 14T1041INT nyomtatványon - Magánszemély saját maga vall és fizet járulékot, szocho-t 1408INT nyomtatványon, ha a minimálbér 30 %-a feletti a jövedelem, ezalatt eho fizetés van

17 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi jövedelemadó és járulék 2014. évben

18 18 Külföldi előadóművész Ha nemzetközi egyezmény hazánkba teszi az adókötelezettséget, és nem minősül Tbj. belföldinek, akkor egyszerűsített módon is eleget tehet a hazai adókötelezettségének - 12 hónap viszonylatában 200 ezer forintig mentes - 30 % átalány az összes költségre - Távozását megelőzően ad bevallást Csak meghatározott tevékenységek: Zeneszerző, zenész, énekes, színművész, bábművész, táncművész, cirkuszi előadóművész, segédszínész, statiszta

19 19 Kockázati biztosítás A klasszikus biztosítási díjas szerződéseket kell áttekinteni (pl. több dolgozóra kötött adómentes biztosítási díjak). Leginkább azt kell vizsgálni, hogy vagyoni érték kivonására van-e lehetőség biztosítási esemény nélkül. Átmenet: amelyikről kiderül, hogy nem fér bele az adómentes kategóriába, annak a 2014. évtől fizetett díját kell csak megadózni

20 20 Családi adóalap-kedvezmény 2013-as állapot tisztázása… 2014. 50-50 %-os családi pótlék esetén Jogosult mindkét szülő, és mindkét házastársa De: max. 50 %-a jár az adóalap-kedvezménynek, más arányban nem oszthatják meg Adóelőlegre vonatkozó nyilatkozatnál fokozott óvatosság

21 21 Családi adóalap-kedvezmény Példa: Két gyermekre tekintettel 50-50 %-os családi pótlékot állapítanak meg. Az egyik volt szülő azóta megházasodott, és egy közös gyermek is van. A 3 kedvezményezett eltartottra tekintettel 2*103125 Ft + 1*206250 Ft kedvezményen osztozhatnak a házastárssal. A másik fél egyedül marad. Nála a 2*31250 Ft lesz az igénybe vehető családi adóalap- kedvezmény kerete

22 22 Családi járulékkedvezmény – 1. Működési elve: ha van olyan rész, amit személyi jövedelemadó tekintetében nem tudtak kihasználni, akkor a ki nem használt rész 16 %-a adja a keretet, amit igénybe lehet venni, és ezt a keretet együttesen is igénybe vehetik Együttes igénybevétel ≠ megosztás, közös érvényesítés Évközben a munkavállalónak, személyesen közreműködő tagnak ‘alapból’ jár, de le lehet mondani, adóbevallással utólag igényelhető, a vonatkozó időszakban kell biztosítottnak lennie Járulékok sorrendje: természetbeni egb, pénzbeli egb, végül nyugdíjjárulék

23 23 Családi járulékkedvezmény – 2. Ki jogosult rá: - aki biztosítotti jogviszonnyal rendelkezik (pl: nem érvényesíthet: kieges vállalkozó), és - családi kedvezményre jogosult, vagy megosztással a jogosult családi kedvezményéből vehet igénybe Milyen járulékból vehető igénybe: egészségbiztosítási, nyugdíjjárulék, összesen 17 % Munkaerő-piaci járulékra nem terjed ki Időbeli hatálya: mindazon jövedelmek, melyeket 2014. január hónapban, vagy azt követően kell bevallani

24 24 Családi járulékkedvezmény – 3. Egyéb szabályok: - Szja szerint adómentes (de járulékalapot képező) jövedelemből nem vehető igénybe, pl. tanulószerződésre fizetett díj, külföldi kiküldetés - Év végén, ha a magánszemély terhére különbözet jelentkezik, és 10 000 Ft felett van, akkor 12 % különadót is fizet - Év közben kérni csak a munkaviszonyra tekintettel kifizetett összegre lehet, viszont év végén már pl. megbízási jogviszonyra is

25 25 Családi járulékkedvezmény – 4. Példa: házastársak 180 – 180 ezer forint jövedelemmel 3 gyermek, a havi keret 618 750 Ft lenne, melyből 258 750 Ft kihasználatlan, ennek a 16 %, azaz 41 400 Ft a keret, amiből járulékkedvezmény formájában kedvezményt érvényesíthetnek Az egyik fél 180 000 * 17 % = 30 600 Ft, az összes járulék A másik fél esetén 4 % (7 200 Ft) természetbeni nem kerül levonásra, 3 % pénzbeli egb-ból 3 600 Ft nem kerül levonásra, összesen 10 800 Ft

26 26 A nyilatkozatot adó magánszemély neve:Akinél maximálisan figyelembe vesszük adóazonosító jele: …..…………………………………………………. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a …… hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt a) 371250 forint összegben kívánom igénybe venni. b) …… fő kedvezményezett eltartott után kívánom igénybe venni, akik közül …… fő a bíróság döntése alapján egyenlő időszakokban, felváltva gondozott gyermek. Az a) és b) sorok egyikét töltse ki! 371 250 – 180 000 = 191 250 Ft 191 250 * 0,16 = 30 600 Ft 180 000 * 0,17 = 30 600 Ft

27 27 A nyilatkozatot adó magánszemély neve:Akinél csak részben vesszük figyelembe adóazonosító jele: …..…………………………………………………. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a …… hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt a) 247500 forint összegben kívánom igénybe venni. b) …… fő kedvezményezett eltartott után kívánom igénybe venni, akik közül …… fő a bíróság döntése alapján egyenlő időszakokban, felváltva gondozott gyermek. Az a) és b) sorok egyikét töltse ki! 618750 – 371250 = 247500 Ft

28 28 Családi járulékkedvezmény – 5. Házastársak a férj rendszeres jövedelme 120 ezer forint, a feleségé 150 ezer forint Három közös, csp-re jogosult gyermek van Éves keret 7 425 000 Ft Szja éves alap: 3 240 000 Ft Járulékra marad: 4 185 000 Ft 16 %-a azaz 669 600 Ft Éves jövedelem 17 %-a 550 800, tehát kihasználatlan: 118 800 Ft járulékkedvezmény, ami alapra visszavetítve 742 500 Ft

29 29 Családi járulékkedvezmény – 6. Férj más munkaviszonyból 1 000 000 Ft összegben jövedelmet szerez Ha erre kéri az szja és a járulék kedvezményét is, akkor a járulékkedvezmény növekszik 170 000 Ft-al, tehát az éves járulékkedvezmény 720 800 Ft lesz, ami alapra visszaszámítva, 4 505 000 Ft lesz Ehhez képest szja-ban 4 240 000 Ft-ot vesz igénybe év közben, akkor a két kedvezmény együttesen 8 745 000 Ft-ot tesz ki, ami 1 320 000 Ft-al lépi túl a szja keretet Ennek a 16 %-át kell visszafizetni, azaz 211 200 Ft-ot +12 % büntetőadót

30 30 Újabb rendelkezési lehetőség Nyugdíjbiztosításra is lehet rendelkezni: A befizetett összeg 20 %, max. 130 ezer forint, és természetesen fizetendő adónak is kell lennie Egy biztosító jelölhető meg EGT tagállambeli biztosító is lehet 2014. november 30-ig igazolási formát tesz közzé a NAV a külföldi biztosítók részére Az önkéntes + Nyesz-R + nyugdíjbiztosítási rendelkezés együttes összege maximum 280 000 Ft/év A 2014. évben kötött szerződésekre, vagy a régi szerződések módosításával létrejövő szerződésekre alkalmazható

31 31 Utalványok Ráerősít a jogszabály, hogyha az utalvány eleve visszaváltható, akkor az már nem lehet nem pénzbeli juttatás (adómentességi jogcím, vagy kedvezőbb adózású jogcím múlik rajta)

32 32 Lakáscélú munkáltatói támogatás Új adómentességi jogcím: Korábbi munkáltató, vagy hitelintézet felé fennálló lakáscélú tartozásra ad támogatást a jelenlegi munkáltató Keretek: 30 %-os szabály, 5 év alatt 5 millió forintos maximum, méltányolható lakásigény Kérdések: ki igényelheti (hiteladós, adóstárs, tulajdonos), bérbeadandó lakás esetén mi a helyzet

33 33 Sporthoz kapcsolódó változások Változás az adómentességi jogcímekben: Sporteseményre szóló belépőt, bérletet bárki (munkáltató és idegen is), felső korlát nélkül adhat Sportszervezet amatőr és profi sportolónak adómentesen nyújthatja a következő nem pénzbeli juttatásokat: - Edzési vagy versenyfeladathoz kapcsolódó szállás, utazás, étkezés - Sportegészségügyi ellátás, és ennek érdekében kötött biztosítás díja

34 34 Tbj. változások Ismét nem eredményez biztosítási jogviszonyt a hallgató munkaszerződés alapján kötelező szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatás, egyben nem is lesz szocho alap (eho-t külön kell vizsgálni) Egészségügyi szolgáltatási járulék: 6 810 Ft Tanulószerződés esetén a ténylegesen kifizetett díjazás lesz a járulékalap és szocho alap is (hiányzás esetén ez eddig gond volt)

35 35 GYES, GYET, GYED melletti és utáni foglalkoztatás kedvezménye Kibővül a kedvezmény 3 vagy több gyermek esetén (csp. jogosultság szempontjából vizsgálandó - a kedvezmény 5 évig vehető igénybe (3 év teljes szocho mentesség + 2 év csökkentett kedvezmény) - a 45 hónapos kifutás helyett 69 hónap a kifutás Azoknak is jár 2014. évtől a kedvezmény, akik a 2013-as évre nem vehették igénybe az időkorlát kifutása miatt 2013. évre nem visszamenőleges További kincstári igazolás is kell hozzá

36 36 Példa 2009. január 31-én szűnik meg a GYES folyósítása, GYET-et nem kér 2011. január 1-én helyezkedik el. 69 hónapot a GYES lejártától számítjuk = 2014.10.31. 5 évet a foglalkoztatás kezdőnapjától számítjuk = 2015.12.31. A közelebbi dátum 2014.10.31., tehát eddig jár a kedvezmény Az 5 éven belül az első három év eltelt 2014. január 1- vel, tehát október 31-ig már a csak a csökkentett kedvezmény jár 2013. évre nem tudott igénybe venni kedvezményt

37 37 Egyéb szocho változások Szabad vállalkozási zóna kedvezményében a lakóhelyre vonatkozó szabályok enyhültek Megszűnő kedvezmények - Nettó bérmegtartó kedvezmény - Összes START kedvezmény - Karrier híd kedvezmény (még kifuthat) Tartósan álláskereső fogalma változik: 275 napból legalább 183 napot volt regisztrált munkanélküli

38 38 Szakképzési hozzájárulás A kedvezmények igénybevétele szempontjából figyelembe vehető alap-normatíva 453 000 Ft-ra emelkedett 2014. január 1-től Végkielégítések különadója 98 %-ról 75 %-ra csökken a mértéke 2014. január 1-ét követően megszerzett jövedelmekre kell először alkalmazni

39 39 Adatszolgáltatás KATA-s bevételről Azon bevételről, amiről a KATA alany nem állított ki számlát (nem kellett, hogy számlát kiállítson), nem kell adatot szolgáltatnia Ebben az esetben a másik oldal sem szolgáltat adatot (a kifizető fél már 2013-ról sem köteles) Például: Államháztartási, önkormányzati támogatások A másik oldal adatszolgáltatásának határideje 2014. március 31. – 13K102-es nyomtatvány

40 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "- Kiküldetés adózási vonatkozású szabályai - Külföldiek belföldi foglalkoztatásához kapcsolódó személyi jövedelemadó és járulék szabályok - Külföldi munkáltatónál."

Hasonló előadás


Google Hirdetések