A 4/037/2001 számú NKFP Precíziós növénytermesztés című kutatási program Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési.

Az előadások a következő témára: "A 4/037/2001 számú NKFP Precíziós növénytermesztés című kutatási program Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési."— Előadás másolata:

1 A 4/037/2001 számú NKFP Precíziós növénytermesztés című kutatási program
Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési módszereinek fejlesztése dr. Pálmai Ottó Gyulai Balázs Kemény Péter Bábolna, június 7-8.

2 Az őszi búza tenyészideje alatt fellépő jelentősebb kórokozók és kártevők felvételezési terve

3 A kísérleti területek elhelyezkedése

4 A mérési pontok helyszínrajza
4 10 m 11 140 m (185 m) 3 (280 m) 10 (280 m) 280 m 5 280 m 12 2 (280 m) 9 (280 m) 280 m 6 280 m 13 1 (140 m) 8 (140 m) 280 m 7 280 m 14 18 m 9 m 00

5 A baracskai terület és a felvételezési pontok

6 A naki terület és a felvételezési pontok

7 A naki terület talajtípusai

8 A naki terület domborzati viszonyai

9 Az őszi búza tenyészidőszaka alatti átlaghőmérséklet a 20 éves átlaghoz viszonyítva (Nak, 2002-2003)
°C

10 Az őszi búza tenyészidőszaka alatt lehullott csapadék mennyisége
a 20 éves átlaghoz viszonyítva (Nak, )

11 A kísérlet körülményeinek leírása
Tájegység: Dunántúli-dombság, Külső-Somogy Tábla helye: Nak Megye Tolna Tábla jele: 7. Területe 84 ha Talaj típus: csernozjom Kultúra: őszi búza Fajta (hibrid) Mv Magdaléna Vetés ideje: Mélysége 5 cm Sortávolság 12 cm Tőszám 5 millió tő/ha Kelés ideje: Elővetemény: kukorica

12 A kísérlet körülményeinek leírása
Tápanyag visszapótlás: es szuszpenzió N 1,0 140 kg/ha (h.a) P 0,9 130 kg/ha (h.a) K 0, kg/ha (h.a.) Összesen: 320 kg/ha (h.a.) Nitrosol 28 % Növényvédő szeres kezelés: - Gyomirtás Logran 75 WG (15 g/ha l/ha víz) - Vetésfehérítő elleni védekezés szegélykezeléssel Regent 80 WG (15 g/ha l/ha víz) Betakarítás ideje: Termésátlag: 4,86 t/ha

13 A naki terület nitrogén ellátottsága

14 A növénymagasság (cm)

15 A növénymagasság (cm)

16 A lisztharmat-fertőzöttség mértéke (%) 2003.05.15.

17 A kérdések Hogyan alakult a növénymagasság a különböző tengerszint feletti magasságban fekvő területeken az adott tápanyagviszonyok mellett? Hogyan alakult a növénymagasság és a lisztharmat fertőzöttség a területen?

18 Az elméleti modell és módszere
A kérdéseinkre a választ egy szimultán egyenletrendszer regressziós becslésével a háromlépéses legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával kerestük. A rendszer két egyenletből áll: A becslés a Stata reg3 parancsával készült, a különféle becslési eljárások (három-, illetve kétlépcsős legkisebb négyzetek módszere, Zellner-féle látszólagosan független regressziók) lényegében azonos eredményt adtak.

19 Az elemzés során használt paraméterek
1. Domborzat (m) 2. Kémhatás (kloridos pH) 3. Arany-féle kötöttség (KA) 4. Mésztartalom (m/m%) 5. Humusztartalom (m/m%) 6. Nitrogéntartalom (mg/kg) 7. Foszfortartalom (mg/kg) 8. Káliumtartalom (mg/kg) 9. Nátriumtartalom (mg/kg) 10. Magnéziumtartalom (mg/kg) 11. Növénymagasság (cm) BBCH 14 ( levél) 12. Növénymagasság (cm) BBCH 26 ( bokrosodás) 13. Növénymagasság (cm) BBCH 32 ( két szárcsomós állapot) 14. Növénymagasság (cm) BBCH 55 ( a kalász 50%-a kiemelkedett) 15. Növénymagasság (cm) BBCH 65 ( teljes virágzás) 16. Lisztharmat % BBCH 14 ( levél) 17. Lisztharmat % BBCH 26 ( bokrosodás) 18. Lisztharmat % BBCH 32 ( két szárcsomós állapot) 19. Lisztharmat % BBCH 55 ( a kalász 50%-a kiemelkedett) 20. Lisztharmat % BBCH 65 ( teljes virágzás)

20 (95% konfidencia intervallum)
A feldolgozás egyik részeredménye Koefficiens Állandó hiba z P > | z | (95% konfidencia intervallum) m3m4 lnN 0, 0, 5,53 0,000 0, -0, lnP 0, 0, 1,75 0,080 -0, 0,225496 lnK 0, 0, 4,19 0, 0, lnNa 0, 0, 2,30 0,021 0, 0, lnMg 0, 0, 1,25 0,211 -0, 0, eltérés -0, 0,018308 -3,87 -0, -0, konstans 1,274817 0, 10,85 1,044572 1,505062 liszt4 lnm3m4 2,513396 0, 18,71 2,250147 2,776645 lndomb. -0, 0, -0,09 0,926 -1,208552 1,098945 -6,977163 3,301892 -2,11 0,035 -13,44875 -0, Belső változók : lnm3m4 lnliszt4 Külső változók : lnN lnP lnK lnNa lnMg eltérés lndomb.

21 Példa A növénymagasság egyenletben a nitrogén paramétere 0,1056, z = 5,53, a 95%-os konfidencia-intervallum 0,068-0,143. Ez azt jelenti: a tévedés 5%-nál kisebb kockázatával kijelenthető, hogy 1%-kal magasabb N-tartalom esetén a növény ,068-0,143%-kal magasabb. A rendelkezésünkre álló információk alapján a hatás legvalószínűbb mértéke 0,1056. (Másképp: 10%-kal magasabb N-tartalom 1,1 %-kal magasabb növény, kétszer magasabb N-tartalom  11%-kal magasabb növény)

22 A nitrogéntartalom és a domborzat
(mg/kg) (m)

23 A foszfortartalom és a domborzat
(mg/kg) (m)

24 A káliumtartalom és a domborzat
(mg/kg) (m)

25 A növénymagasság és a nitrogéntartalom
(cm) (mg/kg)

26 A növénymagasság és a foszfortartalom
(cm) (mg/kg)

27 A növénymagasság és a káliumtartalom
(cm) (mg/kg)

28 A válaszok Minél magasabban fekvő területről volt szó, annál alacsonyabb volt a növény (még rosszabb volt a helyzet a két, egyébként alacsonyan fekvő, de sajátos adottságú mintatéren). Időben (a 4. mérésig) növekedett a különbség a magasan és alacsonyan fekvő területek között. Belátható azonban, hogy ez valójában nem a tengerszint feletti magassággal, hanem a tápanyag-ellátottsággal függ össze. A domborzat hatása valójában (önmagában) zérus vagy pozitív, míg a tápanyagoké pozitív. Messze legerősebb, és időben erősödő, a N-ellátottság hatása. 3. Valószínúleg a 3. és 4. mérés közti időben károsodott a felfételezési pontok környéke. A parcellák további részén (10-16.) is alacsonyabb maradt a növény, de ez a hatás változó mértékű volt (0,5 cm és 4,5 cm).

29 A javaslatok Preventív védekezés esetén:
- a felvételezés: hagyományos módszerrel - a végrehajtás: - hagyományos módszerrel - precíziós módszerrel Kuratív védekezés esetén: - a végrehajtás: precíziós módszerrel

30 Munkatársaim nevében is köszönöm megtisztelő figyelmüket.