Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési módszereinek fejlesztése dr. Pálmai Ottó Gyulai Balázs Kemény Péter A 4/037/2001.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési módszereinek fejlesztése dr. Pálmai Ottó Gyulai Balázs Kemény Péter A 4/037/2001."— Előadás másolata:

1 Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési módszereinek fejlesztése dr. Pálmai Ottó Gyulai Balázs Kemény Péter A 4/037/2001 számú NKFP Precíziós növénytermesztés című kutatási program Bábolna, 2004. június 7-8.

2 Az őszi búza tenyészideje alatt fellépő jelentősebb kórokozók és kártevők felvételezési terve

3 A kísérleti területek elhelyezkedése

4 A mérési pontok helyszínrajza II/1 140 m (185 m) 3 (280 m) 10 m 4 10 m 11 10 (280 m) 9 (280 m) 2 (280 m) 1 (140 m) 8 (140 m) 280 m 5 280 m 6 280 m 12 280 m 13 280 m 7 280 m 14 000 9 m 18 m

5 A baracskai terület és a felvételezési pontok

6 A naki terület és a felvételezési pontok

7 A naki terület talajtípusai

8 A naki terület domborzati viszonyai

9 Az őszi búza tenyészidőszaka alatti átlaghőmérséklet a 20 éves átlaghoz viszonyítva (Nak, 2002-2003) °C

10 Az őszi búza tenyészidőszaka alatt lehullott csapadék mennyisége a 20 éves átlaghoz viszonyítva (Nak, 2002-2003)

11 A kísérlet körülményeinek leírása Tájegység:Dunántúli-dombság, Külső-Somogy Tábla helye:Nak MegyeTolna Tábla jele:7. Területe84 ha Talaj típus:csernozjom Kultúra:őszi búza Fajta (hibrid)Mv Magdaléna Vetés ideje:2002.10.28. Mélysége5 cm Sortávolság12 cm Tőszám5 millió tő/ha Kelés ideje:2002.11.15. Elővetemény:kukorica

12 Növényvédő szeres kezelés: - Gyomirtás2003.04.17. Logran 75 WG (15 g/ha + 150 l/ha víz) - Vetésfehérítő elleni védekezés szegélykezeléssel2003.05.23. Regent 80 WG (15 g/ha + 150 l/ha víz) Betakarítás ideje:2003.07.05. Termésátlag:4,86 t/ha A kísérlet körülményeinek leírása Tápanyag visszapótlás: 2002.10.25.69-es szuszpenzió N1,0140 kg/ha (h.a) P0,9130 kg/ha (h.a) K0,4 50 kg/ha (h.a.) Összesen:320 kg/ha (h.a.) 2003.03.31. Nitrosol 28 %

13 A naki terület nitrogén ellátottsága

14 A növénymagasság (cm) 2003.04.21.

15 A növénymagasság (cm) 2003.05.15.

16 A lisztharmat-fertőzöttség mértéke (%) 2003.05.15.

17 A kérdések Hogyan alakult a növénymagasság a különböző tengerszint feletti magasságban fekvő területeken az adott tápanyagviszonyok mellett? Hogyan alakult a növénymagasság és a lisztharmat fertőzöttség a területen?

18 Az elméleti modell és módszere A kérdéseinkre a választ egy szimultán egyenletrendszer regressziós becslésével a háromlépéses legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával kerestük. A rendszer két egyenletből áll: A becslés a Stata reg3 parancsával készült, a különféle becslési eljárások (három-, illetve kétlépcsős legkisebb négyzetek módszere, Zellner-féle látszólagosan független regressziók) lényegében azonos eredményt adtak.

19 Az elemzés során használt paraméterek 1. Domborzat (m) 2. Kémhatás (kloridos pH) 3. Arany-féle kötöttség (KA) 4. Mésztartalom (m/m%) 5. Humusztartalom (m/m%) 6. Nitrogéntartalom (mg/kg) 7. Foszfortartalom (mg/kg) 8. Káliumtartalom (mg/kg) 9. Nátriumtartalom (mg/kg) 10. Magnéziumtartalom (mg/kg) 11. Növénymagasság (cm) BBCH 14 (2002.11.24.- 4-6 levél) 12. Növénymagasság (cm) BBCH 26 (2003.04.01.- bokrosodás) 13. Növénymagasság (cm) BBCH 32 (2003.04.21.- két szárcsomós állapot) 14. Növénymagasság (cm) BBCH 55 (2003.05.15.- a kalász 50%-a kiemelkedett) 15. Növénymagasság (cm) BBCH 65 (2003.05 26.- teljes virágzás) 16. Lisztharmat % BBCH 14 (2002.11.24.- 4-6 levél) 17. Lisztharmat % BBCH 26 (2003.04.01.- bokrosodás) 18. Lisztharmat % BBCH 32 (2003.04.21.- két szárcsomós állapot) 19. Lisztharmat % BBCH 55 (2003.05.15.- a kalász 50%-a kiemelkedett) 20. Lisztharmat % BBCH 65 (2003.05 26.- teljes virágzás)

20 KoefficiensÁllandó hibazP > | z |(95% konfidencia intervallum) m3m4lnN0,10560490,01910385,530,0000,0681621-0,1430477 lnP0,10641340,06075751,750,080-0,01266920,225496 lnK0,25471990,06081564,190,0000,13552350,3739163 lnNa0,04176970,01813762,300,0210,00622070,0773188 lnMg0,01321730,10555551,250,211-0,00747120,0339058 eltérés-0,07079760,018308-3,870,000-0,1066807-0,0349146 konstans1,2748170,117474110,850,0001,0445721,505062 liszt4lnm3m42,5133960,134313118,710,0002,2501472,776645 lndomb.-0,05480350,5886579-0,090,926-1,2085521,098945 konstans-6,9771633,301892-2,110,035-13,44875-0,5055723 Belső változók: lnm3m4 lnliszt4 Külső változók: lnN lnP lnK lnNa lnMg eltérés lndomb. A feldolgozás egyik részeredménye

21 Példa A növénymagasság egyenletben a nitrogén paramétere 0,1056, z = 5,53, a 95%-os konfidencia- intervallum 0,068-0,143. Ez azt jelenti: a tévedés 5%-nál kisebb kockázatával kijelenthető, hogy 1%-kal magasabb N-tartalom esetén a növény 0,068-0,143%-kal magasabb. A rendelkezésünkre álló információk alapján a hatás legvalószínűbb mértéke 0,1056. (Másképp: 10%-kal magasabb N-tartalom  1,1 %-kal magasabb növény, kétszer magasabb N-tartalom  11%-kal magasabb növény)

22 A nitrogéntartalom és a domborzat (m) (mg/kg)

23 A foszfortartalom és a domborzat (m) (mg/kg)

24 A káliumtartalom és a domborzat (mg/kg) (m)

25 A növénymagasság és a nitrogéntartalom (cm) (mg/kg)

26 A növénymagasság és a foszfortartalom (cm) (mg/kg)

27 A növénymagasság és a káliumtartalom (cm) (mg/kg)

28 A válaszok 1.Minél magasabban fekvő területről volt szó, annál alacsonyabb volt a növény (még rosszabb volt a helyzet a két, egyébként alacsonyan fekvő, de sajátos adottságú mintatéren). Időben (a 4. mérésig) növekedett a különbség a magasan és alacsonyan fekvő területek között. Belátható azonban, hogy ez valójában nem a tengerszint feletti magassággal, hanem a tápanyag-ellátottsággal függ össze. 2.A domborzat hatása valójában (önmagában) zérus vagy pozitív, míg a tápanyagoké pozitív. Messze legerősebb, és időben erősödő, a N-ellátottság hatása. 3.Valószínúleg a 3. és 4. mérés közti időben károsodott a 16- 18. felfételezési pontok környéke. A 10-18 parcellák további részén (10-16.) is alacsonyabb maradt a növény, de ez a hatás változó mértékű volt (0,5 cm és 4,5 cm).

29 A javaslatok Preventív védekezés esetén: - a felvételezés: hagyományos módszerrel - a végrehajtás: - hagyományos módszerrel - precíziós módszerrel Kuratív védekezés esetén: - a felvételezés: hagyományos módszerrel - a végrehajtás: precíziós módszerrel

30 Munkatársaim nevében is köszönöm megtisztelő figyelmüket.


Letölteni ppt "Térinformatikai alapokra épülve növénykórtani és állati kártevők felvételezési módszereinek fejlesztése dr. Pálmai Ottó Gyulai Balázs Kemény Péter A 4/037/2001."

Hasonló előadás


Google Hirdetések