Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."— Előadás másolata:

1 I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

2 A „KLASSZIKUS” KULTÚRA- ÉRTELMEZÉS

3 „Klasszikus” kultúra értelmezések „Klasszikus” kultúra – értelmezések Pallas Nagylexikona, XII. kötet, Budapest, 1893, 890. o. ► „Művelés, művelődés (kultura), általában mindazon tevékenység, mely bármely tárgyat megnemesít, vagy valamely célra alkalmassá tesz; szorosabb értelemben a művelődés ezen tevékenységnek eredménye. Tehát épp oly joggal beszélhetünk egy szántóföldnek műveléséről, mint a tudományok és művészetek, vagy az embernek mint egyénnek és a nemzeteknek művelődési menetéről (civilizáció).” [k. t.] ► „A művelődéstörténet feladata..., hogy azokat az általános törvényeket kutassa, és megvilágítsa, melyek szerint az emberiség, őskorától fogva, a különböző fizikai föltételek alatt tudatosan fejlődött, bizonyos eszmék hatása alatt fokozatosan emelkedett vagy süllyedt.” [k. t.]

4 A SZOCIOLÓGIA KULTÚRA- ÉRTELMEZÉSE

5 Kultúra kulturális jelenségek I. Kultúra – kulturális jelenségek I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások kultúra  kultúra  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995, 689. o  (culture) „Egy adott csoportra jellemző normák, értékek és anyagi javak. A társadalom fogalmához hasonlóan a kultúra is igen széles körben használatos a szociológiában és más társadalomtudományokban is (főleg az antropológiában). A kultúra az emberi társadalmi együttélés egyik legsajátosabb jellemzője”

6 Kultúra kulturális jelenségek II. Kultúra – kulturális jelenségek II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások kultúra  kultúra  ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 640. o kultúra  „...A szociológiában a kultúra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte. A társadalom tagjai által ismert tudás, az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működőképes. A kultúrát a társadalom tagjai a szocializációjuk során sajátítják el, teszik magukévá....nagyobb része a gyermekkorban megy végbe, de az egész élet folyamán folytatódik.”

7 Kultúra – kulturális jelenségek II. Kultúra – kulturális jelenségek II. ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 640. o kultúra  kultúra  egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző  normák & értékek  mindennapi és tudományos ismeretek  irodalmi, művészeti, zenei alkotások  ember alkotta tárgyi környezet.  működőképes társadalmi élet alapfeltétele → a társadalom tagjai által ismert tudás [...használata] → az általuk elfogadott normák & értékek [... „alkalmazása”]

8 Kultúrföldrajz definíciók I. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. kultúra ► kultúra → „...tanult és tartós emberi viselkedésformák együttese, amellyel eszmék és képzetek örökíthetők át egyik generációról a másikra, vagy egyik embercsoportról a másikra.”

9 Kultúrföldrajz definíciók I. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. kultúra  kultúra viselkedésformák  emberi viselkedésformák [„szerepek”] → tanult [egyéni elsajátítás (...akár csoportos formában is)] → „készségfüggő” → „tartós” [~ „következetes” használat, alkalmazás] → „kontextus-függő” [értelmezés-] [...lényege, „haszna”:] eszmékképzetek  eszmék & képzetek átörökítése generáció I. → generáció II. embercsoport A. → embercsoport B

10 Kultúrföldrajz definíciók I. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. kultúra ► kultúra → „...tanult és tartós emberi viselkedésformák együttese, amellyel eszmék és képzetek örökíthetők át egyik generációról a másikra, vagy egyik embercsoportról a másikra.” [→ nem „biológiai” átörökítés!] rejtett erőiszimbólum nyelv → „…a kultúra átadásának rejtett erői a szimbólumok, melyek közül különösen a nyelv játszik kitüntetett szerepet” spontán → „rejtett erő”: spontán információ-gyűjtés a környezetből „…a beszéd és viselkedés terén, különösen a gyerekkorban.” → a kultúra összetett és tartós jelenség megdöbbentő → „Az emberi kultúrák sokszínűsége és veleszületett komplexitása megdöbbentő.” → „A legegyszerűbb társadalomban felnövekvő gyermek is kulturális hatások millióit gyűjti össze élete során, amelyet (igaz, némileg átalakult formában) pontosan átad a következő generációnak.” → függetlenül a formalizált oktatástól → „tökéletlenül”

11 Kultúrföldrajz definíciók II. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. a H UXLEY -modell ► a H UXLEY -modell H UXLEY  H UXLEY, Julian [1887 – 1975] – angol biológus, evolucionista → az UNESCO egyik megszervezője és első igazgatója [1946 – 1948] → „kultúrafelosztás” evolúció → a kulturális és biológiai evolúció összehasonlítása → fő komponensek [3] szellemi   szellemi tényezők [mentifacts] társadalmi   társadalmi tényezők [sociofacts] anyagi   anyagi tényezők [artifacts]

12 Kultúrföldrajz definíciók II. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. a H UXLEY -modellI. ► a H UXLEY -modell I. szellemi  szellemi tényezők [mentifacts] időtálló → „…a kultúra központi, időtálló része” [alap; fundamentum] → „…elvont és mentális tényezők” eszményeketvalóságképeket jegyei → „…az ember azon képességéhez kötődnek, hogy gondolkodik és ötleteket kovácsol, s ezek formálják az eszményeket és a valóságképeket, amelyekhez a kultúra más jegyeit viszonyítjuk.” → vallás → nyelv → hiedelmek → népszokások → művészeti hagyományok

13 Kultúrföldrajz definíciók II. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. a H UXLEY -modellII. ► a H UXLEY -modell II. társadalmi  társadalmi tényezők [sociofacts] belülérintkezést → „…a kultúrán belül az egyének és a csoportok közötti érintkezést szabják meg.” → egyének szintjén → családszerkezet → szaporodási szokások → gyermeknevelés → csoportok szintjén → politikai rendszer → oktatási rendszer

14 Kultúrföldrajz definíciók II. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. a H UXLEY -modellIII. ► a H UXLEY -modell III. anyagi  anyagi tényezők [artifacts] materiális → „…a kultúra materiális megjelenése.” → adott csoportok technológiai, anyagi képességeinek függvénye gény → „…a táplálkozási, lakás-, utazási és egyéb szükségletekkel szembeni alapvető igények” kielégítése → területhasznosítás → mezőgazdasági kultúra → munkaeszközök → formatervezés → képzőművészeti „árucikkek”

15 Kultúrföldrajz definíciók III. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók III. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206. o. kultúrföldrajz ► kultúrföldrajz → W AGNER & M IKESELL : „... földrajzi kérdések kulturális szempontú megközelítése.” S AUER ► S AUER, Carl [1923] The Morphology of Landscape → környezeti determinizmus elvetése → módszertani újítások → iskolateremtés Berkeley ► „Berkeley-iskola” ► kutatási területek  kulturális jellemzők diffúziója  kulturális körzetek lehatárolása  kulturális ökológia  földrajzi specializáció

16 A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 207. o., 7. 2. ábra Térbeli dimenzió Belső összetevők Szubkultúrák

17 A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 207. o., 7. 2. ábra térség összes kulturális jelensége egy adott térség összes kulturális jelensége kultúra belső összetevői egy adott kultúra belső összetevői – szellemi; társadalmi; anyagi szubkultúra- szint egy adott szubkultúra- szint térség egy adott térség szubkultúra egy adott szubkultúra-szintjének összetevője egyik összetevője

18 I. 4. 1. Az emberfajták (rasszok) kialakulása és elterjedése a Földön A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

19 I. 4. 1. Az emberfajták (rasszok) kialakulása és elterjedése a Földön Hieronymus Bosch: A földi gyönyörök kertje.; Museo del Prado, Madrid.

20 Motley, Archibald, Jr.: Casey and Mae in the Street, 1948.

21 Az emberfajták kialakulása és elterjedése I. Az emberfajták kialakulása és elterjedése I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 37 – 40. o. faj fajtára → „A ma élő ember egyetlen faj [Homo sapiens sapiens], amely több egyenrangú fajtára,... földrajzi rasszra különült el az evolúció folyamán.” emberfajták ► emberfajták → eltérő sajátosságok → [külső] morfológia: bőr-, hajszín, testméret → [belső] fiziológia: hőszabályozás, vércsoportok  kialakulásukhoz vezető folyamatok [3]   földrajzi elszigetelődés [izoláció]   környezethez való alkalmazkodás [adaptáció]   génállományban bekövetkezett változások [mutáció] → az első markáns differenciálódásra utaló jegyek: késő paleolitikum nagyrasszok4 ► „nagyrasszok” [4 (3)] europid   europid mongolid   mongolid negrid   negrid veddo-ausztralid   veddo-ausztralid (vitatott) → besorolhatatlan népcsoportok: pigmeusok, busmanok, hottentották

22 Az embercsoportok korai vándorlása Az embercsoportok korai vándorlása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 143. o., 5. 4. ábra KISÁZSIA KÖZÉP- AFRIKA KÖZÉP- ÁZSIA Dél-Afrika Kelet-Afrika Észak- Afrika Nyugat- Európa Kelet- Európa India Kelet- Ázsia Délkelet- Ázsia Észak- Amerika Polinézia Közép- Amerika Dél- Amerika negrid europid mongolid

23 Az embercsoportok korai vándorlása Az embercsoportok korai vándorlása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 143. o., 5. 4. ábra KISÁZSIA KÖZÉP- AFRIKA KÖZÉP- ÁZSIA Dél-Afrika Kelet- Afrika Észak- Afrika Nyugat- Európa Kelet- Európa India Kelet- Ázsia Délkelet- Ázsia Észak- Amerika Polinézia Közép- Amerika Dél-Amerika negrid europid mongolid

24 mongolid europid negrid Zambó Mesztic Mulatt Az emberfajták keveredése Az emberfajták keveredése KOVÁCS Z.: Népesség és településföldrajz, Budapest, 2002, 39. o., 6. ábra

25 I. 4. 2. A népesség nyelvi megoszlása, nyelvcsaládok, világnyelvek A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

26 I. 4. 2. A népesség nyelvi megoszlása, nyelvcsaládok, világnyelvek id. Pieter Brueghel: Bábel tornya. 1563; Kunsthistorisches Museum, Bécs.

27 Nyelv definíció I. Nyelv – definíció I. Magyar értelmező szótár. MTA. [Arcanum, DVD Könyvtár VI.] nyelv [e] főnév -et, -e [e, e]... 2. A z emberi társadalom, ill. valamely nép története folyamán kialakult olyan, beszédhangokból összetevődő sajátos jelrendszer, amely meghatározott szabályok szerint (mondatokká) kapcsolódó szavakból és e szavaknak egymáshoz, valamint a mondanivalóhoz való viszonyát kifejező egyéb elemekből áll, s a gondolatok megformálásának, kicserélésének eszköze. ► j jj jelrendszer  meghatározott szabályok → beszédhangok → szavak → mondatok ► k kk kommunikációs eszköz

28 A népesség nyelvi megoszlása I. A népesség nyelvi megoszlása I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 37 – 40. o.  nyelvek osztályozása A. eredet szerinti osztályozás nyelvtörzs ► nyelvtörzs[ek] nyelvcsalád ► nyelvcsalád[ok] → „A népesség rasszok és nyelvek [nyelvtörzsek] szerinti megoszlása nagyfokú egybeesést mutat a Földön.” europid  europid → ~indoeurópai mongolid  mongolid→ ~kínai-tibeti negrid  negrid → ~bantu B. nagyságrend szerinti csoportosítás anyanyelv ► anyanyelv beszéltnyelv ► beszélt nyelv ► közvetítő nyelv 6900  beszélt nyelvek száma: ~ 6900 (forrás: www.ethnologue.com)www.ethnologue.com

29 A nyelvek területi átalakulása A nyelvek területi átalakulása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006, 211. o.; 7. 5. ábra A nyelvek területi átalakulása In situ változásokKülső hatásokra végbemenő változások A népességszám mennyiségi változása A nyelvek minőségi változása FÖLDRAJZI IZOLÁCIÓ FOGLALKOZÁSI IZOLÁCIÓ SZÉLSŐSÉGES & HOSSZAN TARTÓ KORLÁTOZOTT ÚJ NYELV DIALEKTUSOK HELYI DIALEKTUSOK A népesség keveredése Társadalmi, szakmai dialektusok, zsargon ELKÜLÖNÜLŐ NÉPEK KEVEREDŐ NÉPEK KÉTNYELVŰSÉG KÉTNYELVŰSÉG „pidzsin” nyelvek KEVERÉKNYELV KEVERÉKNYELV „kreol” nyelvek Nyelvi diffúzió (jövevényszavak)

30 A világ nyelvei [nyelvcsaládok] A világ nyelvei [nyelvcsaládok] forrás: HAGGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006, 209. o.; 7. 1. táblázat.NYELVCSALÁD Becsült részesedés a világ nyelveiből [%] Jellemző nyelvekTerület 1INDOEURÓPAI47 angol, német, hindusztáni India, Európa,Amerika, Ausztrália, Dél-Afrika 2SINO-TIBETI25 kínai, thai, tibeti Kelet-Ázsia 3AFROÁZSIAI5 arab, héber, berber Észak-Afrika, Közép-Kelet, Etiópia 4DRAVIDA5 tamil, telugu Dél-India, Sri Lanka 5AFRIKAI5 szuahéli, hausza Fekete-Afrika 6MALÁJ-POLINÉZ5 indonéz Malajzia & Indiai- & Csendes-óceáni szigetvilág 7JAPÁN-KOREAI4 japán, koreai Kelet-Ázsia 8URAL-ALTÁJI3 mongol, finn, török Kelet-Európa, Délnyugat- & Közép- Ázsia 9MON-KHMER1 kambodzsai Délkelet-Ázsia 10 AMERIKAI INDIÁN < 1< 1< 1< 1 ~ 1200 különböző nyelv Észak- & Dél-Amerika

31 A nyelvcsaládok elterjedése a Földön A nyelvcsaládok elterjedése a Földön forrás: Wikipédia

32 Az indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

33 A finnugor nyelvcsalád A finnugor nyelvcsalád forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

34 A fő nyelveket beszélők száma [~1987, millió fő] A fő nyelveket beszélők száma [~1987, millió fő] forrás: HALLER, D.: Etnológia – Atlasz, Athenaeum 2000, Budapest, 2007, 260. o.

35 A legelterjedtebb nyelvek a Földön A legelterjedtebb nyelvek a Földön forrás: KOVÁCS, Z.: Népesség- és településföldrajz. ELTE, 2002, 41. o.; 2. táblázat. ► anyanyelvként [millió fő]► beszélt nyelvként [millió fő] 1.kínai 1 050 1.angol 2 200 2.angol650 kínai 1 120 3.spanyol235 francia390 4.hindi195 spanyol250 5.portugál157 hindi245 6.orosz150 orosz190 7.indonéz150 portugál180 8.bengáli150 indonéz179............... 11.német110 német120 12.francia90 olasz120............... 18.olasz60.........

36 forrás: www.ethnologue.com [~ 2005, becslés][first-language speakers]www.ethnologue.com Anyanyelvként NyelvcsaládÁg [millió fő] 1 Mandarin – kínai Sino-tibeti,873 2Spanyol IndoeurópaiÚjlatin322 3Angol IndoeurópaiGermán309 4Arab Afro-ázsiaiSémi206 5Hindi IndoeurópaiIndoárja181 6Portugál IndoeurópaiÚjlatin177 7Bengáli IndoeurópaiIndoárja171 8Orosz IndoeurópaiSzláv145 9Japán Japán122 10Német IndoeurópaiGermán95 Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2005 Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2005 forrás: www.ethnologue.comwww.ethnologue.com

37 forrás: www.ethnologue.com [~ 2009, becslés][first-language speakers]www.ethnologue.com Anyanyelvként NyelvcsaládÁg [millió fő] 1„Kínai” Sino-tibeti, 1 213 2Spanyol IndoeurópaiÚjlatin329 3Angol IndoeurópaiGermán328 4Arab Afro-ázsiaiSémi221 5Hindi IndoeurópaiIndoárja182 6Bengáli IndoeurópaiIndoárja181 7Portugál IndoeurópaiÚjlatin178 8Orosz IndoeurópaiSzláv144 9Japán Japán122 10Német IndoeurópaiGermán90 Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2009 Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2009 forrás: www.ethnologue.comwww.ethnologue.com

38 Az első 20... forrás: www.ethnologue.com [~ 2009, becslés][first-language speakers]Az első 20...www.ethnologue.com Anyanyelvként NyelvcsaládÁg [millió fő] 1 Mandarin – kínai Sino-tibeti, 1 213 2 Spanyol IndoeurópaiÚjlatin 329 3 Angol IndoeurópaiGermán 328 4 Arab Afro-ázsiaiSémi 221 5 Hindi IndoeurópaiIndoárja 182 6 Bengáli IndoeurópaiIndoárja 181 7 Portugál IndoeurópaiÚjlatin 178 8 Orosz IndoeurópaiSzláv 144 9Japán Japán 122 10Német IndoeurópaiGermán 90 11Jávai 12Wu Sino-tibeti 13Telugu Dravida 14Marathi 15Vietnami 16Koreai 17Tamil Dravida 18Francia IndoeurópaiÚjlatin 19Olasz IndoeurópaiÚjlatin 20Pandzsábi IndoeurópaiIndoiráni

39 A Föld nyelvei A Föld nyelvei forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

40 I. 4. 3. A népesség vallás szerinti megoszlása, világvallások A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

41 I. 4. 3. A népesség vallás szerinti megoszlása, világvallások id. Pieter Brueghel: A lázadó angyalok bukása (részlet); 1562.

42 Vallás – definíciók I. Vallás – definíciók I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások I. vallás  vallás  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995.  (religion) „Egy közösség tagjainak hitrendszere, beleértve a félelmet és csodálatot keltő szimbólumok használatát, illetve a közösség tagjai által elvégzett rituális szokásokat. A vallás nem feltételezi szükségszerűen a természetfeletti lényekben való hitet. Bár a vallást és a mágiát elválasztó határvonalakat nehéz meghúzni, széles körben osztják azt a véleményt, hogy a mágia nem egy közösségi rituálé központi eleme, hanem elsősorban egyének tevékenysége ” [685. o.]

43 Vallás – definíciók II. Vallás – definíciók II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások II. vallás  vallás  HALLER, D.: Etnológia – Atlasz, Athenaeum 2000, Budapest, 2007. a e  (lat. religio ’az istenek tiszteletére vonatkozó lelki szemlélet’ eredete: lat. religare ’ismét összekötni’, let. religere ’gondosan megfigyelni’) → „...az embernek a természetfölöttihez, vagy a legvégső realitáshoz való kötődésének kompexum[a]...” [229. o.]

44 Vallás – definíciók III. Vallás – definíciók III. forrás: GLASENAPP, H. von: Az öt világvallás, Budapest, Gondolat-Tálentum, 2003, 8. o. vallás  vallás meggyőződést → „Vallásnak azt – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.” [k. t.] rend felelősség megítéléstökéletesség → „Az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre.” [k. t.]  „etikailag fejlett vallások” [8]   brahmanizmus [hinduizmus]   dzsainizmus   buddhizmus   kínai univerzizmus   párszizmus   zsidó vallás   kereszténység   iszlám

45 A Föld népességének vallási megoszlása A Föld népességének vallási megoszlása forrás: KOVÁCS, Z.: Népesség- és településföldrajz. ELTE, 2002, 43. o.; 3. táblázat. VallásokRészarány [%] 1.Keresztény33,0 katolikus17,8 protestáns6,2 ortodox3,8 egyéb5,2 2.Iszlám19,6 3. Kínai univerzista 15,6 4.Hindu12,8 5.Buddhista6,0 6.Egyéb13,0

46 VILÁGVALLÁSOK

47 id. Pieter B RUEGHEL : Zarándoklat a Golgotára (részlet); 1564. VILÁGVALLÁSOK

48 Világvallások Világvallások forrás: BELLINGER, G. J.: Nagy valláskalauz. Akedémiai, Budapest, 1993, 403 – 404. o. világvallás ► világvallás → „...azok a vallások,...amelyek azáltal különböznek a többi, csak meghatározott régiókra, vagy népekre vonatkozó vallástól, hogy tanaikat egyetemes érvénnyel hirdetik, és hogy a föld minden régiójában elterjedtek és/vagy hogy követői a világ lakosságának jelentős részét teszik ki.” tanok   egyetemes érvényességű[nek tekintett] tanok elterjedés   elterjedés a Föld „minden” régiójában → kultúrföldrajzi határokon átívelő terjeszkedés/„hatás” részesedés   [átlag feletti] részesedés a világ népességéből

49 A vallások csoportosítása I. A vallások csoportosítása I. forrás: GLASENAPP, H. von: Az öt világvallás, Budapest, Gondolat-Tálentum, 2003, 8 – 9. o. vallások csoportosítása ► vallások csoportosítása [2] → „öt nagy vallás” → „...együttesen a vallásos emberiség kilenctized[e]...”  csoportok [2] világtörvény  „Hindukustól keletre” → „az örök világtörvény vallásai” [3] → „...a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, hanem keletkezés és elmúlás egymást követő, váltakozó folyamatában szüntelenül megújul.”   hinduizmus   buddhizmus   univerzizmus kinyilatkoztatás  „Hindukustól nyugatra” → „a kinyilatkoztatás vallásai” [2] → „...a kozmosznak és lakóinak létezését a világtól elkülönült és annál végtelenül hatalmasabb személyes isten tevékenységéből eredeztetik.”   kereszténység   iszlám

50 A világ vallásai A világ vallásai forrás: BELLINGER, G. J.: Nagy valláskalauz. Akedémiai, Budapest, 1993, 403 – 404. o. A VILÁG VALLÁSAI [~1990] Követők Elterjedésük az országokban A valláskövetők összes százaléka A világnépesség százaléka [%][%] Kereszténység 1 548 592 000 22341,132,4 Iszlám 817 065 000 817 065 00016221,717,1 Hinduizmus 647 567 000 8417,213,5 Buddhizmus 295 570 000 847,96,2 Univerzizmus 187 994 000 555,03,9 Zsidóság 17 838 000 1120,50,4 Szikhizmus 16 149 000 190,40,3 Baháizmus 4 442 000 1940,10,1 Dzsainizmus 3 349 000 50,10,1 Egyéb vallások 226 129 000 6,04,7 Összes vallás 3 764 695 000 100,078,7

51 A világvallások eredete I. magterületek A világvallások eredete I. – magterületek forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra Punjab Gangesz -völgy Jeruzsálem Mekka - Medina univerzizmus ► univerzizmus → Kr. e. VI. sz-tól buddhizmus ► buddhizmus → Kr. e. VI. sz-tól hinduizmus ► hinduizmus → Kr. e. 400-tól kereszténység ► kereszténység → Kr. u. 30-tól iszlám ► iszlám → Kr. u. 622-től

52 A világvallások eredete II. terjeszkedés I. A világvallások eredete II. – terjeszkedés I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra kereszténység ► kereszténység → Római birodalom  313: Nagy Konstantinus vallásszabadság → vallásszabadság  391: Theodosius államvallás → államvallás schizma  1054: schizma  15. sz. → „Újvilág” [európai gyarmatok] reformáció  16. sz.: reformáció

53 A világvallások eredete II. terjeszkedés II. A világvallások eredete II. – terjeszkedés II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra Iszlám ► Iszlám  622: Mohamed megtérése  632: Mohamed halála → dzsihád  634: Szíria  637: Irak  642: Egyiptom ~ 650: Észak-Afrika & Közép-Ázsia  711: Ibéria → 732: Tours/Poitiers-i csata → 1492: Granada eleste  1456: Konstantinápoly

54 A vallások elterjedése a Földön A vallások elterjedése a Földön forrás: Wikipédia

55

56 A világvallások elterjedése a Földön I. – kereszténység A világvallások elterjedése a Földön I. – kereszténység forrás: Wikipédia

57 A világvallások elterjedése a Földön II. – iszlám A világvallások elterjedése a Földön II. – iszlám forrás: Wikipédia

58 A világvallások elterjedése a Földön III. – hinduizmus A világvallások elterjedése a Földön III. – hinduizmus forrás: Wikipédia

59 A világvallások elterjedése a Földön IV. – buddh. & konf. A világvallások elterjedése a Földön IV. – buddh. & konf. forrás: Wikipédia

60 A világ vallásai A világ vallásai forrás: Wikipédia


Letölteni ppt "I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."

Hasonló előadás


Google Hirdetések