Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."— Előadás másolata:

1 I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

2 A „KLASSZIKUS” KULTÚRA- ÉRTELMEZÉS

3 „Klasszikus” kultúra értelmezések „Klasszikus” kultúra – értelmezések Pallas Nagylexikona, XII. kötet, Budapest, 1893, 890. o. ► „Művelés, művelődés (kultura), általában mindazon tevékenység, mely bármely tárgyat megnemesít, vagy valamely célra alkalmassá tesz; szorosabb értelemben a művelődés ezen tevékenységnek eredménye. Tehát épp oly joggal beszélhetünk egy szántóföldnek műveléséről, mint a tudományok és művészetek, vagy az embernek mint egyénnek és a nemzeteknek művelődési menetéről (civilizáció).” [k. t.] ► „A művelődéstörténet feladata..., hogy azokat az általános törvényeket kutassa, és megvilágítsa, melyek szerint az emberiség, őskorától fogva, a különböző fizikai föltételek alatt tudatosan fejlődött, bizonyos eszmék hatása alatt fokozatosan emelkedett vagy süllyedt.” [k. t.]

4 A SZOCIOLÓGIA KULTÚRA- ÉRTELMEZÉSE

5 Kultúra kulturális jelenségek I. Kultúra – kulturális jelenségek I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások kultúra  kultúra  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest, 1995, 689. o  (culture) „Egy adott csoportra jellemző normák, értékek és anyagi javak. A társadalom fogalmához hasonlóan a kultúra is igen széles körben használatos a szociológiában és más társadalomtudományokban is (főleg az antropológiában). A kultúra az emberi társadalmi együttélés egyik legsajátosabb jellemzője”

6 Kultúra kulturális jelenségek II. Kultúra – kulturális jelenségek II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások kultúra  kultúra  ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 640. o kultúra  „...A szociológiában a kultúra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte. A társadalom tagjai által ismert tudás, az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működőképes. A kultúrát a társadalom tagjai a szocializációjuk során sajátítják el, teszik magukévá....nagyobb része a gyermekkorban megy végbe, de az egész élet folyamán folytatódik.”

7 Kultúra – kulturális jelenségek II. Kultúra – kulturális jelenségek II. ANDORKA R.: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest, 2003, 640. o kultúra  kultúra  egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző  normák & értékek  mindennapi és tudományos ismeretek  irodalmi, művészeti, zenei alkotások  ember alkotta tárgyi környezet.  működőképes társadalmi élet alapfeltétele → a társadalom tagjai által ismert tudás [...használata] → az általuk elfogadott normák & értékek [... „alkalmazása”]

8 Kultúrföldrajz definíciók I. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. kultúra ► kultúra → „...tanult és tartós emberi viselkedésformák együttese, amellyel eszmék és képzetek örökíthetők át egyik generációról a másikra, vagy egyik embercsoportról a másikra.”

9 Kultúrföldrajz definíciók I. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. kultúra  kultúra viselkedésformák  emberi viselkedésformák [„szerepek”] → tanult [egyéni elsajátítás (...akár csoportos formában is)] → „készségfüggő” → „tartós” [~ „következetes” használat, alkalmazás] → „kontextus-függő” [értelmezés-] [...lényege, „haszna”:] eszmékképzetek  eszmék & képzetek átörökítése generáció I. → generáció II. embercsoport A. → embercsoport B

10 Kultúrföldrajz definíciók I. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók I. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. kultúra ► kultúra → „...tanult és tartós emberi viselkedésformák együttese, amellyel eszmék és képzetek örökíthetők át egyik generációról a másikra, vagy egyik embercsoportról a másikra.” [→ nem „biológiai” átörökítés!] rejtett erőiszimbólum nyelv → „…a kultúra átadásának rejtett erői a szimbólumok, melyek közül különösen a nyelv játszik kitüntetett szerepet” spontán → „rejtett erő”: spontán információ-gyűjtés a környezetből „…a beszéd és viselkedés terén, különösen a gyerekkorban.” → a kultúra összetett és tartós jelenség megdöbbentő → „Az emberi kultúrák sokszínűsége és veleszületett komplexitása megdöbbentő.” → „A legegyszerűbb társadalomban felnövekvő gyermek is kulturális hatások millióit gyűjti össze élete során, amelyet (igaz, némileg átalakult formában) pontosan átad a következő generációnak.” → függetlenül a formalizált oktatástól → „tökéletlenül”

11 Kultúrföldrajz definíciók II. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. a H UXLEY -modell ► a H UXLEY -modell H UXLEY  H UXLEY, Julian [1887 – 1975] – angol biológus, evolucionista → az UNESCO egyik megszervezője és első igazgatója [1946 – 1948] → „kultúrafelosztás” evolúció → a kulturális és biológiai evolúció összehasonlítása → fő komponensek [3] szellemi   szellemi tényezők [mentifacts] társadalmi   társadalmi tényezők [sociofacts] anyagi   anyagi tényezők [artifacts]

12 Kultúrföldrajz definíciók II. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. a H UXLEY -modellI. ► a H UXLEY -modell I. szellemi  szellemi tényezők [mentifacts] időtálló → „…a kultúra központi, időtálló része” [alap; fundamentum] → „…elvont és mentális tényezők” eszményeketvalóságképeket jegyei → „…az ember azon képességéhez kötődnek, hogy gondolkodik és ötleteket kovácsol, s ezek formálják az eszményeket és a valóságképeket, amelyekhez a kultúra más jegyeit viszonyítjuk.” → vallás → nyelv → hiedelmek → népszokások → művészeti hagyományok

13 Kultúrföldrajz definíciók II. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. a H UXLEY -modellII. ► a H UXLEY -modell II. társadalmi  társadalmi tényezők [sociofacts] belülérintkezést → „…a kultúrán belül az egyének és a csoportok közötti érintkezést szabják meg.” → egyének szintjén → családszerkezet → szaporodási szokások → gyermeknevelés → csoportok szintjén → politikai rendszer → oktatási rendszer

14 Kultúrföldrajz definíciók II. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók II. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206 – 207. o. a H UXLEY -modellIII. ► a H UXLEY -modell III. anyagi  anyagi tényezők [artifacts] materiális → „…a kultúra materiális megjelenése.” → adott csoportok technológiai, anyagi képességeinek függvénye gény → „…a táplálkozási, lakás-, utazási és egyéb szükségletekkel szembeni alapvető igények” kielégítése → területhasznosítás → mezőgazdasági kultúra → munkaeszközök → formatervezés → képzőművészeti „árucikkek”

15 Kultúrföldrajz definíciók III. HAGGETT Kultúrföldrajz – definíciók III. – HAGGETT HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 206. o. kultúrföldrajz ► kultúrföldrajz → W AGNER & M IKESELL : „... földrajzi kérdések kulturális szempontú megközelítése.” S AUER ► S AUER, Carl [1923] The Morphology of Landscape → környezeti determinizmus elvetése → módszertani újítások → iskolateremtés Berkeley ► „Berkeley-iskola” ► kutatási területek  kulturális jellemzők diffúziója  kulturális körzetek lehatárolása  kulturális ökológia  földrajzi specializáció

16 A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 207. o., ábra Térbeli dimenzió Belső összetevők Szubkultúrák

17 A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell A kultúra alkotórészei – Zelinsky-modell forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 207. o., ábra térség összes kulturális jelensége egy adott térség összes kulturális jelensége kultúra belső összetevői egy adott kultúra belső összetevői – szellemi; társadalmi; anyagi szubkultúra- szint egy adott szubkultúra- szint térség egy adott térség szubkultúra egy adott szubkultúra-szintjének összetevője egyik összetevője

18 I Az emberfajták (rasszok) kialakulása és elterjedése a Földön A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

19 I Az emberfajták (rasszok) kialakulása és elterjedése a Földön Hieronymus Bosch: A földi gyönyörök kertje.; Museo del Prado, Madrid.

20 Motley, Archibald, Jr.: Casey and Mae in the Street, 1948.

21 Az emberfajták kialakulása és elterjedése I. Az emberfajták kialakulása és elterjedése I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 37 – 40. o. faj fajtára → „A ma élő ember egyetlen faj [Homo sapiens sapiens], amely több egyenrangú fajtára,... földrajzi rasszra különült el az evolúció folyamán.” emberfajták ► emberfajták → eltérő sajátosságok → [külső] morfológia: bőr-, hajszín, testméret → [belső] fiziológia: hőszabályozás, vércsoportok  kialakulásukhoz vezető folyamatok [3]   földrajzi elszigetelődés [izoláció]   környezethez való alkalmazkodás [adaptáció]   génállományban bekövetkezett változások [mutáció] → az első markáns differenciálódásra utaló jegyek: késő paleolitikum nagyrasszok4 ► „nagyrasszok” [4 (3)] europid   europid mongolid   mongolid negrid   negrid veddo-ausztralid   veddo-ausztralid (vitatott) → besorolhatatlan népcsoportok: pigmeusok, busmanok, hottentották

22 Az embercsoportok korai vándorlása Az embercsoportok korai vándorlása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 143. o., ábra KISÁZSIA KÖZÉP- AFRIKA KÖZÉP- ÁZSIA Dél-Afrika Kelet-Afrika Észak- Afrika Nyugat- Európa Kelet- Európa India Kelet- Ázsia Délkelet- Ázsia Észak- Amerika Polinézia Közép- Amerika Dél- Amerika negrid europid mongolid

23 Az embercsoportok korai vándorlása Az embercsoportok korai vándorlása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 143. o., ábra KISÁZSIA KÖZÉP- AFRIKA KÖZÉP- ÁZSIA Dél-Afrika Kelet- Afrika Észak- Afrika Nyugat- Európa Kelet- Európa India Kelet- Ázsia Délkelet- Ázsia Észak- Amerika Polinézia Közép- Amerika Dél-Amerika negrid europid mongolid

24 mongolid europid negrid Zambó Mesztic Mulatt Az emberfajták keveredése Az emberfajták keveredése KOVÁCS Z.: Népesség és településföldrajz, Budapest, 2002, 39. o., 6. ábra

25 I A népesség nyelvi megoszlása, nyelvcsaládok, világnyelvek A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

26 I A népesség nyelvi megoszlása, nyelvcsaládok, világnyelvek id. Pieter Brueghel: Bábel tornya. 1563; Kunsthistorisches Museum, Bécs.

27 Nyelv definíció I. Nyelv – definíció I. Magyar értelmező szótár. MTA. [Arcanum, DVD Könyvtár VI.] nyelv [e] főnév -et, -e [e, e] A z emberi társadalom, ill. valamely nép története folyamán kialakult olyan, beszédhangokból összetevődő sajátos jelrendszer, amely meghatározott szabályok szerint (mondatokká) kapcsolódó szavakból és e szavaknak egymáshoz, valamint a mondanivalóhoz való viszonyát kifejező egyéb elemekből áll, s a gondolatok megformálásának, kicserélésének eszköze. ► j jj jelrendszer  meghatározott szabályok → beszédhangok → szavak → mondatok ► k kk kommunikációs eszköz

28 A népesség nyelvi megoszlása I. A népesség nyelvi megoszlása I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 37 – 40. o.  nyelvek osztályozása A. eredet szerinti osztályozás nyelvtörzs ► nyelvtörzs[ek] nyelvcsalád ► nyelvcsalád[ok] → „A népesség rasszok és nyelvek [nyelvtörzsek] szerinti megoszlása nagyfokú egybeesést mutat a Földön.” europid  europid → ~indoeurópai mongolid  mongolid→ ~kínai-tibeti negrid  negrid → ~bantu B. nagyságrend szerinti csoportosítás anyanyelv ► anyanyelv beszéltnyelv ► beszélt nyelv ► közvetítő nyelv 6900  beszélt nyelvek száma: ~ 6900 (forrás:

29 A nyelvek területi átalakulása A nyelvek területi átalakulása forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006, 211. o.; ábra A nyelvek területi átalakulása In situ változásokKülső hatásokra végbemenő változások A népességszám mennyiségi változása A nyelvek minőségi változása FÖLDRAJZI IZOLÁCIÓ FOGLALKOZÁSI IZOLÁCIÓ SZÉLSŐSÉGES & HOSSZAN TARTÓ KORLÁTOZOTT ÚJ NYELV DIALEKTUSOK HELYI DIALEKTUSOK A népesség keveredése Társadalmi, szakmai dialektusok, zsargon ELKÜLÖNÜLŐ NÉPEK KEVEREDŐ NÉPEK KÉTNYELVŰSÉG KÉTNYELVŰSÉG „pidzsin” nyelvek KEVERÉKNYELV KEVERÉKNYELV „kreol” nyelvek Nyelvi diffúzió (jövevényszavak)

30 A világ nyelvei [nyelvcsaládok] A világ nyelvei [nyelvcsaládok] forrás: HAGGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006, 209. o.; táblázat.NYELVCSALÁD Becsült részesedés a világ nyelveiből [%] Jellemző nyelvekTerület 1INDOEURÓPAI47 angol, német, hindusztáni India, Európa,Amerika, Ausztrália, Dél-Afrika 2SINO-TIBETI25 kínai, thai, tibeti Kelet-Ázsia 3AFROÁZSIAI5 arab, héber, berber Észak-Afrika, Közép-Kelet, Etiópia 4DRAVIDA5 tamil, telugu Dél-India, Sri Lanka 5AFRIKAI5 szuahéli, hausza Fekete-Afrika 6MALÁJ-POLINÉZ5 indonéz Malajzia & Indiai- & Csendes-óceáni szigetvilág 7JAPÁN-KOREAI4 japán, koreai Kelet-Ázsia 8URAL-ALTÁJI3 mongol, finn, török Kelet-Európa, Délnyugat- & Közép- Ázsia 9MON-KHMER1 kambodzsai Délkelet-Ázsia 10 AMERIKAI INDIÁN < 1< 1< 1< 1 ~ 1200 különböző nyelv Észak- & Dél-Amerika

31 A nyelvcsaládok elterjedése a Földön A nyelvcsaládok elterjedése a Földön forrás: Wikipédia

32 Az indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

33 A finnugor nyelvcsalád A finnugor nyelvcsalád forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

34 A fő nyelveket beszélők száma [~1987, millió fő] A fő nyelveket beszélők száma [~1987, millió fő] forrás: HALLER, D.: Etnológia – Atlasz, Athenaeum 2000, Budapest, 2007, 260. o.

35 A legelterjedtebb nyelvek a Földön A legelterjedtebb nyelvek a Földön forrás: KOVÁCS, Z.: Népesség- és településföldrajz. ELTE, 2002, 41. o.; 2. táblázat. ► anyanyelvként [millió fő]► beszélt nyelvként [millió fő] 1.kínai angol angol650 kínai spanyol235 francia390 4.hindi195 spanyol250 5.portugál157 hindi245 6.orosz150 orosz190 7.indonéz150 portugál180 8.bengáli150 indonéz német110 német francia90 olasz olasz

36 forrás: [~ 2005, becslés][first-language speakers]www.ethnologue.com Anyanyelvként NyelvcsaládÁg [millió fő] 1 Mandarin – kínai Sino-tibeti,873 2Spanyol IndoeurópaiÚjlatin322 3Angol IndoeurópaiGermán309 4Arab Afro-ázsiaiSémi206 5Hindi IndoeurópaiIndoárja181 6Portugál IndoeurópaiÚjlatin177 7Bengáli IndoeurópaiIndoárja171 8Orosz IndoeurópaiSzláv145 9Japán Japán122 10Német IndoeurópaiGermán95 Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2005 Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2005 forrás:

37 forrás: [~ 2009, becslés][first-language speakers]www.ethnologue.com Anyanyelvként NyelvcsaládÁg [millió fő] 1„Kínai” Sino-tibeti, Spanyol IndoeurópaiÚjlatin329 3Angol IndoeurópaiGermán328 4Arab Afro-ázsiaiSémi221 5Hindi IndoeurópaiIndoárja182 6Bengáli IndoeurópaiIndoárja181 7Portugál IndoeurópaiÚjlatin178 8Orosz IndoeurópaiSzláv144 9Japán Japán122 10Német IndoeurópaiGermán90 Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2009 Az első 10 nyelv, a beszélők száma alapján, ~ 2009 forrás:

38 Az első forrás: [~ 2009, becslés][first-language speakers]Az első 20...www.ethnologue.com Anyanyelvként NyelvcsaládÁg [millió fő] 1 Mandarin – kínai Sino-tibeti, Spanyol IndoeurópaiÚjlatin Angol IndoeurópaiGermán Arab Afro-ázsiaiSémi Hindi IndoeurópaiIndoárja Bengáli IndoeurópaiIndoárja Portugál IndoeurópaiÚjlatin Orosz IndoeurópaiSzláv 144 9Japán Japán Német IndoeurópaiGermán 90 11Jávai 12Wu Sino-tibeti 13Telugu Dravida 14Marathi 15Vietnami 16Koreai 17Tamil Dravida 18Francia IndoeurópaiÚjlatin 19Olasz IndoeurópaiÚjlatin 20Pandzsábi IndoeurópaiIndoiráni

39 A Föld nyelvei A Föld nyelvei forrás: Magyar nyelv és irodalom. Pannon enciklopédia.

40 I A népesség vallás szerinti megoszlása, világvallások A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html

41 I A népesség vallás szerinti megoszlása, világvallások id. Pieter Brueghel: A lázadó angyalok bukása (részlet); 1562.

42 Vallás – definíciók I. Vallás – definíciók I. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások I. vallás  vallás  GIDDENS, A.: Szociológia, Osiris, Budapest,  (religion) „Egy közösség tagjainak hitrendszere, beleértve a félelmet és csodálatot keltő szimbólumok használatát, illetve a közösség tagjai által elvégzett rituális szokásokat. A vallás nem feltételezi szükségszerűen a természetfeletti lényekben való hitet. Bár a vallást és a mágiát elválasztó határvonalakat nehéz meghúzni, széles körben osztják azt a véleményt, hogy a mágia nem egy közösségi rituálé központi eleme, hanem elsősorban egyének tevékenysége ” [685. o.]

43 Vallás – definíciók II. Vallás – definíciók II. Társadalomtudományi szemléletű meghatározások II. vallás  vallás  HALLER, D.: Etnológia – Atlasz, Athenaeum 2000, Budapest, a e  (lat. religio ’az istenek tiszteletére vonatkozó lelki szemlélet’ eredete: lat. religare ’ismét összekötni’, let. religere ’gondosan megfigyelni’) → „...az embernek a természetfölöttihez, vagy a legvégső realitáshoz való kötődésének kompexum[a]...” [229. o.]

44 Vallás – definíciók III. Vallás – definíciók III. forrás: GLASENAPP, H. von: Az öt világvallás, Budapest, Gondolat-Tálentum, 2003, 8. o. vallás  vallás meggyőződést → „Vallásnak azt – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.” [k. t.] rend felelősség megítéléstökéletesség → „Az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre.” [k. t.]  „etikailag fejlett vallások” [8]   brahmanizmus [hinduizmus]   dzsainizmus   buddhizmus   kínai univerzizmus   párszizmus   zsidó vallás   kereszténység   iszlám

45 A Föld népességének vallási megoszlása A Föld népességének vallási megoszlása forrás: KOVÁCS, Z.: Népesség- és településföldrajz. ELTE, 2002, 43. o.; 3. táblázat. VallásokRészarány [%] 1.Keresztény33,0 katolikus17,8 protestáns6,2 ortodox3,8 egyéb5,2 2.Iszlám19,6 3. Kínai univerzista 15,6 4.Hindu12,8 5.Buddhista6,0 6.Egyéb13,0

46 VILÁGVALLÁSOK

47 id. Pieter B RUEGHEL : Zarándoklat a Golgotára (részlet); VILÁGVALLÁSOK

48 Világvallások Világvallások forrás: BELLINGER, G. J.: Nagy valláskalauz. Akedémiai, Budapest, 1993, 403 – 404. o. világvallás ► világvallás → „...azok a vallások,...amelyek azáltal különböznek a többi, csak meghatározott régiókra, vagy népekre vonatkozó vallástól, hogy tanaikat egyetemes érvénnyel hirdetik, és hogy a föld minden régiójában elterjedtek és/vagy hogy követői a világ lakosságának jelentős részét teszik ki.” tanok   egyetemes érvényességű[nek tekintett] tanok elterjedés   elterjedés a Föld „minden” régiójában → kultúrföldrajzi határokon átívelő terjeszkedés/„hatás” részesedés   [átlag feletti] részesedés a világ népességéből

49 A vallások csoportosítása I. A vallások csoportosítása I. forrás: GLASENAPP, H. von: Az öt világvallás, Budapest, Gondolat-Tálentum, 2003, 8 – 9. o. vallások csoportosítása ► vallások csoportosítása [2] → „öt nagy vallás” → „...együttesen a vallásos emberiség kilenctized[e]...”  csoportok [2] világtörvény  „Hindukustól keletre” → „az örök világtörvény vallásai” [3] → „...a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, hanem keletkezés és elmúlás egymást követő, váltakozó folyamatában szüntelenül megújul.”   hinduizmus   buddhizmus   univerzizmus kinyilatkoztatás  „Hindukustól nyugatra” → „a kinyilatkoztatás vallásai” [2] → „...a kozmosznak és lakóinak létezését a világtól elkülönült és annál végtelenül hatalmasabb személyes isten tevékenységéből eredeztetik.”   kereszténység   iszlám

50 A világ vallásai A világ vallásai forrás: BELLINGER, G. J.: Nagy valláskalauz. Akedémiai, Budapest, 1993, 403 – 404. o. A VILÁG VALLÁSAI [~1990] Követők Elterjedésük az országokban A valláskövetők összes százaléka A világnépesség százaléka [%][%] Kereszténység ,132,4 Iszlám ,717,1 Hinduizmus ,213,5 Buddhizmus ,96,2 Univerzizmus ,03,9 Zsidóság ,50,4 Szikhizmus ,40,3 Baháizmus ,10,1 Dzsainizmus ,10,1 Egyéb vallások ,04,7 Összes vallás ,078,7

51 A világvallások eredete I. magterületek A világvallások eredete I. – magterületek forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra Punjab Gangesz -völgy Jeruzsálem Mekka - Medina univerzizmus ► univerzizmus → Kr. e. VI. sz-tól buddhizmus ► buddhizmus → Kr. e. VI. sz-tól hinduizmus ► hinduizmus → Kr. e. 400-tól kereszténység ► kereszténység → Kr. u. 30-tól iszlám ► iszlám → Kr. u. 622-től

52 A világvallások eredete II. terjeszkedés I. A világvallások eredete II. – terjeszkedés I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra kereszténység ► kereszténység → Római birodalom  313: Nagy Konstantinus vallásszabadság → vallásszabadság  391: Theodosius államvallás → államvallás schizma  1054: schizma  15. sz. → „Újvilág” [európai gyarmatok] reformáció  16. sz.: reformáció

53 A világvallások eredete II. terjeszkedés II. A világvallások eredete II. – terjeszkedés II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség-és településföldrajz.ELTE, Budapest, 2002, 44. o. 7. ábra Iszlám ► Iszlám  622: Mohamed megtérése  632: Mohamed halála → dzsihád  634: Szíria  637: Irak  642: Egyiptom ~ 650: Észak-Afrika & Közép-Ázsia  711: Ibéria → 732: Tours/Poitiers-i csata → 1492: Granada eleste  1456: Konstantinápoly

54 A vallások elterjedése a Földön A vallások elterjedése a Földön forrás: Wikipédia

55

56 A világvallások elterjedése a Földön I. – kereszténység A világvallások elterjedése a Földön I. – kereszténység forrás: Wikipédia

57 A világvallások elterjedése a Földön II. – iszlám A világvallások elterjedése a Földön II. – iszlám forrás: Wikipédia

58 A világvallások elterjedése a Földön III. – hinduizmus A világvallások elterjedése a Földön III. – hinduizmus forrás: Wikipédia

59 A világvallások elterjedése a Földön IV. – buddh. & konf. A világvallások elterjedése a Földön IV. – buddh. & konf. forrás: Wikipédia

60 A világ vallásai A világ vallásai forrás: Wikipédia


Letölteni ppt "I. 4. A NÉPESSÉG RASSZOK ÉS KULTÚRFÖLDRAJZI MUTATÓK SZERINTI ÖSSZETÉTELE A kép forrása: (Bevölkerung)http://www,dsw-online.de/diashow.html."

Hasonló előadás


Google Hirdetések