Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő,"— Előadás másolata:

1 Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a közötti EU-költségvetési periódusban Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő, Propozitor Kft. üv. Energia-hatékony Önkormányzatok Szövetsége Energetikusok Fóruma - vízgazdálkodás, szennyvízkezelés, energetika Tatabánya, május 14.

2 Miről lesz szó? • a hazai fejlesztés-finanszírozás változásai – visszatekintés • általános fejlesztési célok a as EU- költségvetési periódusban • jogi keretek, tervezési dokumentumok • Partnerségi Megállapodás – egyeztetés alatt • vízgazdálkodás az új Operatív Programok tervezeteiben  egyeztetés alatt • javaslatok az eredményességhez – tervezés! Tatabánya, május 14.2

3 Történelem, fejlesztés-finanszírozás (1) Állami tervgazdálkodásból fokozatos nyitás a piaci mechanizmusok és a világpiac felé → vegyes gazdaság, indirekt állami irányítás, „gazdasági rendszerváltozás” -új gazdasági mechanizmus, megyei és települési tanácsok, vállalati önállóság, a szövetkezeti önkormányzatiság, háztáji gazdálkodás, vállalkozások, tervtörvény változása, kereskedelmi-gazdasági jogszabályok, Gt. 1988, stb. -GATT-csatlakozás 1973, IBRD- és IMF-tagság 1982, egyedi „technikai” megállapodások az EK-val, Ált. Keresk. és Gazd. Em. Megállapodás az EGK-val Tatabánya, május 14.3

4 Történelem, fejlesztés-finanszírozás (2) 1990: politikai-közjogi rendszerváltás, EU-csatlakozási szándék • 1991 (1994) Társulási Megállapodás • 1993 Koppenhágai kritériumok (demokratikus jogállami intézményrendszer, működő és versenyképes piacgazdaság, közösségi joganyag adaptálása és alkalmazása) • 1994 Csatlakozási Kérelem benyújtása • jogharmonizációs tárgyalások • 2003 Csatlakozási Szerződés május 1-től: EU-tagi státusz Piacgazdasági keretek kiteljesedése napjainkig – változó állami szerepfelfogás mellett Tatabánya, május 14.4

5 Történelem, fejlesztés-finanszírozás (3): költségvetés, hitelek és támogatások 1990-től: a hazai költségvetési és egyéb belső források mellett bővülő külső hitel-kínálat és támogatások: • IBRD 1982-től, • EBRD 1990-től, EIB 1992-től (hazai ker. banki közvetítéssel is), • CEB 1998-től, • sok más nemzetközi és külföldi bank (pl. NIB, JEXIM, KfW stb.) Európai Támogatások: • Kezdeti és elő-csatlakozási alapok: PHARE, (2000-től LSIF is), ISPA, SAPARD • 2004 után: tagállamokat megillető alapok: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok, EMOGA-EMVA, EHA stb További európai és más nemzetközi támogatások: • LIFE, Norvég Alap, Svájci Alap, GEF, IFI-támogatások, stb. Tatabánya, május 14.5

6 Történelem, fejlesztés-finanszírozás (4): költségvetés, hitelek és támogatások Finanszírozási és támogatási ált. játékszabályok: -projekt-finanszírozás (program-finanszírozás) elve -támogatás-felhasználási szabályok érvénye -támogatás-politikai irányok ↔ támogatás-igénylési tervek Hazai „specialitások”: - változások a külső források költségvetési kezelésében -változások a külső és hazai fejlesztési források arányában; ma döntő a külső források súlya! -„Acquis communautaire” szerepe Szükségszerű ellentétek és feszültségek a támogatási területek és a tényleges fejlesztési igények között! Tatabánya, május 14.6

7 Európai fejlesztési stratégiák (1) • 1999 – Agenda 2000 (2000 utáni fejlesztési irányok, tekintettel a bővítésre; regionális politika, CAP-reform, közötti költségvetés megalapozása) • 2000 – Lisszaboni Stratégia 2010: globális és európai társadalmi kihívások kezelése Cél: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb,tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva” – felülvizsgálat, célok pontosítása Tatabánya, május 14.7

8 Európai fejlesztési stratégiák (2): „Európa 2020” • 2010 – Európa 2020 Stratégia „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” o a Lisszabon-i alapcélok megtartása és újrafogalmazása, o szorosabb koordináció: „Európai Szemeszter” • Éves ciklikus, intézményesített gazdaságpolitikai egyezte- tési mechanizmus a Tagállamok és az Unió között, az EU 2020 Stratégia céljainak jegyében. -Bizottság: Növekedési Jelentés -Európai Tanács: szakpolitikai iránymutatások -Tagállamok: fejl. besz.: Nemzeti Reform Program, áht. besz.: Konvergencia Program, Stabilitási Program (€-zóna) -Bizottság ill. Tanács: „ország-specifikus ajánlások” -Tagállamok: ajánlások érvényesítése az évi költségvetésben Tatabánya, május 14.8

9 EU fejlesztési stratégiák (3): „Európa 2020” (folyt.) 5 kiemelt, „mérhető” cél az EU egészére vonatkozóan: 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP- jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal (vagy akár 30%-kal) csökkenteni kell az es szinthez képest; a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás: a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben, vagy ennek reális veszélyében élnek. Tatabánya, május 14. 9

10 Mo.: Nemzeti Reform Program (2014. ápr); vállalások 2020-ig és teljesítés  a éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 %-ra növelése (2013-ban 63,2 %)  a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése (2012-ben 1,2 %)  a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 %-ra növelése; 10 %-os (mód.: 18 %) energia-megtakarítás ; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az ÜHG-kibocsátás max. 10 %-os növekedése a évi szinthez képest (2012-ben 9,6 %, csökk, csökk.)  a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 %-ra növelése a éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 %-ra csökkentése (2013-ban felsőfokú 31,9 %, korai iskolaelhagyók 11,9 %)  a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 %-os (450 ezer fő) csökkentése (2012-ben 32,4 % szegény, számbeli növekedés). Tatabánya, május 14.10

11 Történelem: európai támogatások, támogatási irányok és tervek : PHARE (TA, tanulmányok) : PHARE (beruházás is) : PHARE, ISPA, SAPARD (egyéb, eltérő időszakú támogatások is ) Tatabánya, május

12 EU kohéziós stratégia (2007–2013) „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” „… a kohéziós politika által támogatott programoknak törekedniük kell arra, hogy a forrásokat a következő három prioritásra fordítsák: • a tagállamok, régiók és városok vonzerejének növelése az elérhetőség javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint környezetük megőrzésével, • az innováció és a vállalkozói szellem, továbbá a tudás- alapú gazdaság növekedésének a kutatási és innovációs képességekkel – ideértve az új információs és kommunikációs technológiákat – történő ösztönzése, valamint • több és jobb munkahely oly módon történő megteremtése, hogy több embert vonzanak a foglalkoztatás vagy a vállalkozói tevékenység körébe, valamint fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét, és növelik a humánerőforrásba történő beruházásokat.” Tatabánya, május 14.12

13 Magyarországi EU-támogatások vízgazdálkodási szakterületeken ban - emlékeztető - • közösségi irányelvek a Kohéziós Stratégiai Referencia-kerethez (Community Strategic Guidelines on Cohesion, 2006/702/EC) • Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT, NFT II., NSRK), 2011-től Új Széchenyi Terv (ÚSzT) • Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) • Halászati Operatív Program • ÚMFT és ÚMVP Operatív Programok (OP-k), „Prioritási tengelyek”, „Támogatási tengelyek”, Akciótervek (KEOP, ROP-ok, EMVA-I, határmenti együttm. prk., INTERREG, stb), támogatási pályázatok • nagyprojektek, kiemelt projektek – egyedi döntések Tatabánya, május 14.13

14 EU kohéziós politika (2014–2020): „ befektetés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésbe” CP reformja: max. hatás a növekedésre és munkahelyteremtésre! 1Beruházás valamennyi uniós régióba, fejlettség szerint differenciáltan 2A források célzottan a kulcsfontosságú növekedési ágazatokba 3Világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések, az elszámoltatha- tóság és az eredményesség érdekében 4Elő-feltételek érvényesítése a források célba juttatása előtt 5Közös stratégia, a jobb koordináció és a kevesebb átfedés érdekében (ERFA, KA, ESZA, EMVA, EHA, más uniós eszközök és stratégiák: EHE, HORIZON 2000, LIFE stb.) 6Bürokrácia csökkentése, támogatás-felhasználás egyszerűsítése 7Városi integrált projektek – ERFA min – 8Határokon átnyúló együttműködés erősítése 9Kohéziós politika szorosabb kapcsolata a tágabb EU gazd. ir.-hoz 10 Támogatás helyett egyéb pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés segítés (garanciák, kölcsönök, kock. tőkejuttatás, ösztönzők) Tatabánya, május 14.14

15 as időszakra vonatkozó jogszabályok (EU Tanácsi rendeletek, 2013 nov – 2014 ápr) • as költségvetési rendelet, „MFF” (Council Regulation No 1311/2013 of 2 December 2013 laying down the multiannual financial framework for the years ) • az Európai Strukturális és Beruházási Alapokra (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) vonatkozó általános rendelkezések: 1303/2013/EU – benne: Közös Stratégiai Keret célkitűzései – tervezési és egyeztetési előírások, Partnerségi Megállapodás, OP-k • egyes Alapokra vonatkozó egyedi rendeletek – ERFA: 1301/2013/EU – ESZA: 1304/2013/EU – ERFA-ETE: 1299/2013/EU, EGTC: 1302/2013/EU – KA: 1300/2013/EU – EMVA: 1305/2013/EU – ETHA: ?/2014/EU – Végrehajtási és specifikus rendelkezések: … Tatabánya, május 14.15

16 ESB-Alapok és a KSK tematikus célkitűzései (1)a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2)az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3)a KKV-k, a mezőgazdasági (EMVA ), illetve a halászati és akvakultúra-ágazat (ETHA) versenyképességének a növelése; (4)az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5)az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6)a környezet megóvása és védelme, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7)a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8)a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9)a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10)az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11)a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. Tatabánya, május 14.16

17 A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok elfogadásának ütemezése Tatabánya, május Forrás: NFTH

18 A Partnerségi Megállapodás hazai tervezete 1122/2014. (III. 6.) korm. hat. a PM elfogadásáról és benyújtásáról • Előzmény: júl. PM-előzetes + EU-Bizottság „Position Paper” • Fő számok és arányok a 2014-ben benyújtott PM-ben (295,1 EUR/HUF): Összesen 7480 milliárd forint uniós+hazai forrás, ebből 59,2 % (4431 Mrd HUF) gazdaságfejlesztésre • Főbb prioritások: - min. 15 % KKV-nak [ < ] -15 % munkahelyteremtésre [ × 1,5] -11 % kut-fejl-innovációra [ × 3] -9 %-a energiahatékonyságra [ × 2] - 4 % közvetlenül IKT-ra [ × 2] Tatabánya, május Forrás: NFTH

19 Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások Alap: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, „Nemzeti Fejlesztés 2030” (1/2014. (I. 3.) OGY hat.) 1.A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2.A foglalkoztatás növelése (gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) 3.Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4.A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5.A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Tatabánya, május 14.19

20 Tervezett Operatív Programok (2013. júliusi előzetes PM %-os adatai) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP [GINOP] 36,4% Terület- és Településfejlesztési OP [TOP] 15,5% Versenyképes Közép-Magyarország OP [VEKOP] 3,6% Emberi Erőforrás Fejlesztési OP [EFOP] 11,8% Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP [KEHOP] 14,9% Integrált Közlekedésfejlesztés OP [IKOP] 13,8% Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejl. OP [KÖFOP] 4,0% + Vidékfejlesztési OP [VP]… + Halászati OP [MAHOP]… Tatabánya, május 14.20

21 Tervezett OP-k indikatív forrás-allokációja Tatabánya, május Operatív Program ESB-Alap megnev mo-i előirányzat [millió €] ebből 2014-évi terv [millió €] GINOP ERFA6 360,4837,5 ESZA1 712,0225,4 YEI49,828,0 TOP ERFA2 935,6386,5 ESZA411,954,2 VEKOP ERFA316,042,5 ESZA147,719,9 EFOP ERFA931,0122,6 ESZA1 621,6213,5 IKOP KA2 865,3374,0 ERFA113,414,9 KEHOP KA3 131,3408,8 ERFA88,311,6 KÖFOP ERFA673,688,7 ESZA157,420,7 KA28,83,8 VP EMVA3 455,3495,7 MAHOP ETHA?? OP-k összesen: ,43 348,3

22 Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP tervezet, KEHOP 4.0 Tatabánya, május Prioritástengely Finanszírozó Alap Forrás- megosztás (%) Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KA27,59 Települési vízellátás, szennyvíz- elvezetés és -tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése KA32,84 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek KA10,57 Természetvédelmi és élővilág- védelmi fejlesztések ERFA2,74 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása KA26,26

23 Vízgazdálkodási/energiahatékonysági vonatkozású fejlesztések más OP-kban is • TOP, VEKOP • VP • MAHOP • határmenti és regionális együttműködések, transznacionális programok • (bármelyik) De: az EU-finanszírozási program teljessége sem kínál forrást minden racionális fejlesztési igényhez vagy feladathoz! (Elvben nem is ez a funkciója.) Mozaikos fejlesztések, kimaradó szakterületek, parciális szempontok; → összességében a jól elvégzett fejlesztések eredményességét is korlátozhatják! Tatabánya, május 14.23

24 Zárszó, javaslatok -Szükségtelen korlátozások kerülendők a pályázati és finanszírozási feltételekben. -Megalapozott, tárgyszerű, teljes körű, a látható finanszírozási forrásoktól független szakági és területi tervezés, feladat- tervezés, „cél-tervezés” lenne szükséges. -A megoldandó feladatokon, reális problémákon alapuló, körültekintő és tárgyszerű projekt-előkészítés a siker záloga. -Pénzszerzés és -költés helyett: fejlesztés-tervezés, „project- approach”. (Ne a megbízás megszerzése, a munkában való részvétel, hanem a fejlesztési cél megvalósulása és jövőbeli eredménye váljék fontossá.) -A finanszírozási feltételek és a saját fejlesztési célok és körülmények pontos ismerete együtt kínál lehetőséget a támogatások „bölcs” és eredményes hasznosításához! Tatabánya, május 14.24

25 A as időszak EU-támogatási feltételeiben ma még sok a bizonytalanság. Az OP-k jóváhagyásáig (≥ 2014 dec) inkább a fejlesztési feladatokra tessék koncentrálni! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok! Tatabánya, május 14.25


Letölteni ppt "Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések