A VoV projekt módszertana Adatgyűjtés és kapcsolattartás az elszármazottakkal 2012. 02. 23. Lajosmizse.

Az előadások a következő témára: "A VoV projekt módszertana Adatgyűjtés és kapcsolattartás az elszármazottakkal 2012. 02. 23. Lajosmizse."— Előadás másolata:

1 A VoV projekt módszertana Adatgyűjtés és kapcsolattartás az elszármazottakkal 2012. 02. 23. Lajosmizse

2 Az előadás tartalma – amiről szó lesz A projekt és az elszármazottak Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák A népességcsökkenés lehetséges okai A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka Az elszármazottak beazonosítása Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Kommunikáció és kapcsolatépítés

3 A VoV projekt és az elszármazottak A projekt célja: a célterületként megjelölt 4 település esetében Információs Pontok kiépítése, melyek alkalmasak az elszármazottakkal való intézményes kapcsolattartásra Az Információs Pontok kiépítése, működtetése, helyenként 250 elszármazottal való kapcsolatfelvétel

4 Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák A népesség fogyása a XXI. Századi Európa jelentős részén általános tendenciává vált. Magyarország: 2000-ben még 10.200.298 fős lakónépesség 2010-re 9.985.722 főre apadt. A népességcsökkenés az időszakon belül 2,1%. 1980: 10.709.000 FŐ! 6,8% csökkenés 2011 népszámlálás (előzetes): 9.962.000 fő

5 Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

6 Csongrád megye: 2000: 430.514 fő, 2010: 421.827 fő, 2%-os csökkenés

7 Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák Bács-Kiskun megye: 2000: 547.954 fő, 2010: 528.841 fő, 4,2%-os csökkenés

8 Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák Jelentős területi különbségek: a legnagyobb népességveszteséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségek szenvedték el az elmúlt időszakban (1998-2008):  Kisteleki: 5,8%  Jánoshalmi: 8,36%  Bácsalmási: 9,78%  Sarkadi: 10,4%  Mezőkovácsházi: 15,4%

9 Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák Vajdaság  A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2.031.992 lakosa volt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint, a Tartomány lakossága 1.916.889 fő.  A népességcsökkenés 5,7%-os.  1960: mintegy 450 ezer magyar, 24%  2001: 290 ezer magyar, 14%-os arány

10 A népességcsökkenés lehetséges okai Természetes szaporodás és fogyás Vándorlás  Belföldi vándorlások  Nemzetközi vándorlás, migráció

11 A népességcsökkenés lehetséges okai - Magyarország Természetes szaporodás és fogyás  Évek óta tartó negatív tendencia: mind országos, mind megyei szinten természetes fogyást tapasztalhatunk  Országos szinten évi 30-40 ezer fővel kevesebb ember születik, mint hal meg  2010-ben Bács-Kiskun megyében -2.731 fő, Csongrád megyében – 1.983 fő volt a természetes fogyás mértéke (a megyei népesség mintegy 0,5%-a!)

12 A népességcsökkenés lehetséges okai A vándorlás hatása: némileg ellensúlyozza a természetes fogyást Országon belüli vándorlás iránya: a kedvezőtlenebb helyzetű térségek felől a kedvezőbb helyzetű térségek irányába Kisebb települések irányából a városok irányába – ennek ellenkezője

13 A népességcsökkenés lehetséges okai - Vajdaság Magyarország: bevándorlás Magyarországon című táblázat Szerbia és Montenegro irányából 1995 és 2007 között 20.459 fő érkezett Magyarországra (tartózkodási vagy letelepedési engedélyért folyamodó külföldi)

14 A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A magyar lakosság csökkenésének okai a Vajdaság területén – négy kulcsszó: természetes fogyás kivándorlás asszimiláció szórványhelyzet

15 A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén Természetes fogyás: idősödő lakosság – a Vajdaság Európa egyik legidősebb korszerkezetű régiója, az átlagéletkor 40 éven felüli (2002: 43 év) Minthogy a fiatalabbak mobilitása sokszor sokkal magasabb, velük eltűnik a reprodukciós képesség is Csökken a gyermekvállalások és a gyermekek száma Arányaiban nő az idős emberek száma

16 A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén Kivándorlás: a vajdasági népesség annak ellenére csökkent igen jelentősen a két népszámlálás között (2001, 2011) (5,7%-os csökkenés), hogy a területre jelentős belső vándorlás (menekültek) irányult az elmúlt 2 évtizedben Ez egyben azt is jelzi, hogy a magyar lakosok száma és népességen belüli aránya csökkent a térségben A magyar lakosság részéről a betelepedésre adott egyik válasz: emigráció

17 A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A másik válasz: asszimiláció A vajdasági magyarság jelentős része kedvezőtlen nyelvi-etnikai helyzetben él. A szórványhelyzet az egyre erősödő identitásvesztés folyamata fele mutat, amely a többségi lakossághoz való asszimilálódás útja

18 A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A veszteség vetületei  Népességszám  Identitástudat  Gazdasági erő és szerep  Társadalmi szerep és intellektuális súly

19 Az elszármazottak beazonosítása A projekt szándéka, célja  Feltérképezni az érintett területekről (Temerin, Óbecse, Ada, Lajosmizse) elszármazott lakosságot  Kapcsolatfelvétel és regisztráció  Folyamatos kapcsolattartás

20 Az elszármazottak beazonosítása Lépések az elszármazottak feltérképezéséhez  Adatbázis készítése  A közvetlen környezet feltárása a településen – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások  Adatgyűjtés, beazonosítás  Láncreakció  + 1 lépés

21 Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Megfelelő adatbázis készítése, a következő javasolt tartalom mentén:  Név, születési név  Születési időpont, születési hely  Iskolai végzettség, szakképzettség  Az emigrációt megelőző lakóhely  Az emigráció időpontja  Az emigráció oka  Jelenlegi lakóhely, tartózkodási hely  Jelenlegi foglalkozás

22 Adatgyűjtés és adatbázis kezelés  Az elszármazott társai az emigrációban: kikkel távozott szülőhelyéről, kikkel él ma együtt, vagy közeli kapcsolatban – rokonok, barátok, munkatársak  Az otthonmaradt családtagok: kik maradtak a családból az eredeti lakóhelyen/szülőhelyen  Kapcsolattartás szintje  Elérhetőségek: e-mail, telefon, cím

23 Adatgyűjtés és adatbázis kezelés A közvetlen környezet feltárása – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások A közvetlenül ismert esetek feltérképezése, majd újabb esetek feltárása az azonosított személyek segítségével Az elért célszemélyek részletes felmérése mellett rövid felmérés az elszármazott ismeretségi körére vonatkozóan is – elérhetőségek beszerzése

24 Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Láncreakció: az újabb és újabb ismeretségi kör egyre szélesedő adatbázis kiépítését teszi lehetővé On-line megjelenítés: a projekt honlapján történő regisztrációval Keresési és kapcsolat-felvételi lehetőségek

25 Adatgyűjtés és adatbázis kezelés + 1 lépés: közösségi oldalak használata:  Keresésre, böngészésre  Közös oldalak, klubok létrehozására  IWIW, Facebook, Twitter, stb.

26 Kapcsolattartás Három lehetőség:  A projekt honlapjának segítségével  A közösségi oldalak segítségével, a létrehozott klubok segítségével  Az Információs Pontos kapcsolattartó személyeinek segítségével