Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben dr. Köpf Lászlóné V. Kollégiumi konferencia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben dr. Köpf Lászlóné V. Kollégiumi konferencia."— Előadás másolata:

1 Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben dr. Köpf Lászlóné V. Kollégiumi konferencia

2 Kiindulás – a problémakör volumenének megvilágítása A 2001-es népszámlálás adataiból: •közel 600 ezer fő a fogyatékkal élők száma, •17 % születésétől kezdve fogyatékos, •a többi szerzett, balesetek, betegségek stb. következtében, •a fogyatékos személyek 32 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, •39 % általános iskolai végzettséggel, •25 % szakképesítéssel, érettségivel, •5 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. •Az érintettek 1/3-a tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, sokan inaktív keresővé válnak.

3 - A fenti számok ma is irányadók –bár pozitív és negatív elmozdulások voltak (pl. gazdasági válság) –szűkebb értelemben vetten értelmezik a fogyatékosságot –vannak feltáratlan fehér foltok –össz. 700 ezer fő –tágabb kör a közoktatási SNI – ez indokolt - a fogyatékosságok kompenzálhatók, főleg kisgyermekkorban, de SERDÜLŐKORBAN is - mögöttük jelentős iskolázatás-képzési problémák

4 A sajátos nevelési igény •történeti kitekintés, •közoktatási kategória, •1993-tól törvényi szinten, •jogok, finanszírozás, sajátos nevelési feltételek.

5 •Testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosság, autizmus, •megismerő funkciók, viselkedés súlyos rendellenességei, •nehézségek, zavarok. •A tanulókat azonos jogok illetik meg.

6 Viták •a rászorulók köréről, számáról, •az anyagi lehetőségek és a rászorultság megfeleltetéséről, •a diagnosztikai munkáról, •a szakemberszükségletről, •a fejlesztés követelményeiről és intézményi kereteiről, •az integráció és/vagy szegregáció kérdéséről.

7 Viták Következménye: •Az érintettek teljes körének újravizsgálata, •az organikus és nem organikus okok megkülönböztetése. Változások: •A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók, szakszolgálatok feladatkörében, munkamegosztásában. Elsősorban a pszichés fejlődést, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nehezen kezelhető tanulók megítélését érintették.

8 Az SNI-kategória ma is mozgásban van. Az OECD-ben zajló egységesítési folyamatokhoz kötődő. Az Oktatási Kerekasztal is ezt szorgalmazta.

9 Az elmúlt másfél évtizedben •pozitív folyamatok szolgálták a rászorulók esélyeit, •a viták során sikerült megőrizni az eredményeket, •eredményes szakmai és civil érdek- képviselet, •szemléletváltozás történt, melyet kifejez a sajátos nevelési igény elnevezés.

10 Főbb eredmények •A közoktatási és gyógypedagógiai intézményrendszer átalakulása, •a szakemberek fokozott felelősségvállalása, •az inklúzió térnyerése, •szakmai bázisok, jól működő modellek jöttek létre, •az SNI-jogok, sajátos feltételek térnyerése az alapfokú nevelés-oktatás mellett –a középfokon, –a szakképzésben, –a felnőttoktatás, –a felsőoktatás valamint –a felnőttképzés területén is.

11 Sajátos nevelési igényű diákok az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskolában

12 Az iskola diszlexiás programja - 15 éve - alapvetések az azonos út az első esély iskolája érettségi + legalább egy szakma a sajátos feltételrendszer, tanulói jogok érvényesítése - szakközépiskola, szakiskola - választási lehetőség, átjárhatóság - a nevelés-oktatás területét egyaránt érintő komplex program - folyamatosan bővülő eszközrendszer - pedagógusattitűd, felkészültség - együttműködés szülő - diák - pedagógus iskola - szakmai és civil szervezetek - Deák Ferenc Kollégium - Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ - tapasztalatok folyamatos gyűjtése, továbbadása

13 Felzárkóztatandó területek Szakképzés A jogszabályok és a szakképzési gyakorlat ellentmondásosak - befogadták a kt. 30. paragrafusának kategóriáit, kitételeit, - az alkalmazás gyakorlata még nem alakult ki, - a szakképzés egészétől elkülönülő rendszer, - a szakmaalkalmassági protokollok egyes fogyatékosságtípusokra vonatkozóan nem kidolgozottak,

14 Felzárkóztatandó területek Szakképzés •az OKJ leszűkítve értelmezi az SNI differenciált jelenségcsoportját, •a szakmai-tanulmányi versenyek nem érvényesítik a sajátos SNI-jogokat, •a TISZK-ek fejlesztése nem kapcsolódik össze az SNI- problémakörrel, •a szakképzésben nincsenek speciális felkészültségű pedagógusok, pedagógusokat segítő gyógypedagógusok, •infrastruktúra.

15 Pályaorientáció, pályaválasztás, pályaépítés •hiányzik egy átfogó segítő rendszer.

16 Javaslatok •a köz- és felsőoktatásban, a szak- és felnőttképzésben egységes fogalomrendszer kialakítására, •a jogok, feltételek, követelmények egységesítése, •a képzési feltételek és vizsgakövetelmények egységesítése az iskolarendszerű és az iskolarend- szeren kívüli szakképzésben, • a sajátos nevelési igényűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek szakképzése integráltan történjen. •Az inkluzivitás erősítése a szakképzési intézményekben, - a képzési- és munkakörülmények alakítása, - szakemberek felkészítése, foglalkoztatása a szakképző intézetben

17 Javaslatok •Ki kell alakítani egy olyan segítő pályaépítési rendszert, amely - minden életkori szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló egyént a megfelelő nevelési-oktatási-képzési, foglalkoztatási lehetőségek felé. •Az állami képzési-foglalkoztatási programok kiemelten támogassák - a sajátos nevelési igényű, fogyatékos és megváltozott munkaképességű tanulói-hallgatói réteget, - az oktatásukat-képzésüket végző intézményeket és pedagógusokat, szakembereket.

18 Mindent értük, velük – semmit értük nélkülük!


Letölteni ppt "Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben dr. Köpf Lászlóné V. Kollégiumi konferencia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések