Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FÖLD TÖRTÉNETE Barangolás térben és időben a csodálatos kék bolygón A bemutató kattintásra megy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FÖLD TÖRTÉNETE Barangolás térben és időben a csodálatos kék bolygón A bemutató kattintásra megy."— Előadás másolata:

1 A FÖLD TÖRTÉNETE Barangolás térben és időben a csodálatos kék bolygón A bemutató kattintásra megy

2

3

4

5 Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... József Attila: A város peremén /részlet/ Mig megvilágosúl gyönyörű képességünk, a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... József Attila: A város peremén /részlet/

6

7

8 A Föld (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából) A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A Naprendszer legnagyobb kőzetbolygója, az egyetlen olyan égitest, amelyről a modern tudomány tudja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,6 milliárd éve jött létre, majd mintegy 100 millió évvel később, egy kisbolygóval történt ütközés során kiszakadt anyagból létrejött a körülötte keringő Hold. A jelképe egy keresztet tartalmazó kör, melyben a kereszt a meridiánt és az egyenlítőt jelképezi; másik változatában a kereszt a kör felett van. A Föld pályája a Nap körül: Folytatás...

9 Kialakulása A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A középpontban kialakuló sűrű gázgömbből alakult a Nap, a kívül maradt felhőben pedig kristályos anyagok maradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhő kristályos anyaga fokozatosan csomósodott előbb kisméretű égitestekké (planetezimálok), majd nagyobb tömegű égitestekké, végül a bolygókká. Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek – a planetáris differenciálódás során – sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Folytatás...

10 A Föld alakja Folytatás... A Föld alakja Folytatás... A Föld alakja A Föld alakját alapvetően két fizikai hatás határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, továbbá a Föld tengely körüli forgása. A Földhöz rögzített forgó koordináta-rendszerben a tömegvonzás és a forgó koordináta- rendszerből adódó centrifugális erő kölcsönhatására létrejövő, elméletileg forgási ellipszoid alakú folyadékszerű testhez a tényleges Föld-alak nagyon közel áll: e hidrosztatikus egyensúlyi alaktól csak helyenként tér el. A magashegységek és a mélytengeri árkok területén a fizikai földfelszín nem követi az elméleti felületet, mert itt más hatások is közrejátszanak a felszín alakításában. Az elméleti földalak, a geoid, azaz nehézségi gyorsulásnak a közepes tengerszinttel egybeeső potenciálfelülete ezeken a területen a kőzetfelszínt nem követi. Gyakorlati okokból éppen ezért általában egyszerűsített modellt használunk a Föld alakjaként. A geodéziában lapult forgási ellipszoiddal helyettesítjük a geoidot, de néha a még egyszerűbb gömbi közelítés is megfelelhet. Gömbi közelítésnél a közepes földsugárral (R) számolunk. Ez esetben is a modellnek ugyanolyan a forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha a a Föld egyenlítői és b a sarkokon mért sugara, akkor f = (a-b)/a adja meg az ellipszoid lapultságát. Ekkor a gömbi és az ellipszoidi térfogatok egyenlőségének felírásával R³ = a²b egyenletre jutunk, amiből R meghatározható. A bonyolultabb modellek paramétereit a földközeli műholdak pályájának mérései alapján számítják. Folytatás...

11 Folytatás… A Föld alakjának (a geoidnak) mai elfogadott globális közelítése a WGS84 (World Geodetic System) elnevezésű geodéziai dátum, mely nem más, mint egy tömegközépponti elhelyezésű forgási ellipszoid, ahol a fél-nagytengely hossza méter, fél-kistengely hossza ,314 m. Amennyiben nem a globálisan jó illeszkedés a cél, hanem valamely kontinenst vagy még kisebb területet térképezünk, akkor más, helyileg jobban illeszkedő dátumot használunk. Magyarországon például az IUGG67 ellipszoidból képzett HD72 dátum jobban írja le a felületet, ezért a magyar polgári térképezés többnyire ezt az alapfelületet használja.

12 Geológia A geológia (földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány. A szó a görög γη- (geo, "föld") és λογος (logosz, "szó", "tudás") szavak összetételéből jött létre. Két fő ága van: egyik a geodinamika, a tűzhányókkal, földrengésekkel foglalkozik, másik az ásványtan (mineralógia) és kőzettan (petrológia). A Föld felépítése:

13 Szerkezete Földkéreg Földünk legkülső része; halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. Földköpeny A kéreg alatt található, kb km mélységben ér véget. Felső köpenyből, átmeneti rétegből és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Előbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van. Földmag A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd halmazállapotú. Összetevői: nehézfémek (vas, nikkel).

14

15 Kontinensek Európa · Ázsia · Afrika · Amerika · Ausztrália és Óceánia · Antarktisz

16 Lemeztektonika A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagyléptékű mozgásait magyarázza. Magába olvasztotta és meghaladta a kontinensvándorlás kora 20. századi és a tengeraljzat szétterülés 1960-as években kifejlesztett elméleteit. A Föld külső része alapvetően két rétegből épül fel: Felül helyezkedik el a litoszféra, amely a földkéregből, illetve a földköpeny felső, szilárd részéből áll. A litoszféra alatt fekszik az asztenoszféra, amely az emelkedő hőmérséklet ellenére még mindig szilárd, de mégis van egy minimális viszkozitása és a földtörténet időléptékében folyadékként viselkedik. (A földköpenynek az asztenoszféra alatti része szilárdabb, nem mert hidegebb, hanem a magas nyomás miatt). A litoszféra tektonikai lemezeknek nevezett darabokra töredezett, ezekből a Földön hét nagyot és sok kisebbet ismerünk. E lemezek az asztenoszférában úsznak, emberi mértékkel nagyon lassan, hiszen az asztenoszféra folyóssága a köznapi értelemben folyadéknak tartott anyagokéhoz képest nagyon alacsony. A lemezek vízszintes irányú mozgásának sebessége tipikusan évi 0,66-8,5 centiméter. Az egymáshoz képest végzett mozgás típusa szerint háromféle lemezszegélyt különböztetünk meg: konvergens vagy ütköző szegélyt, divergens vagy széttartó szegélyt, illetve amikor a lemezek egymás mellett elhaladnak, súrlódó szegélyt. A lemezszegélyek mentén földrengések, vulkáni tevékenység, hegységképződés, illetve óceáni árokképződés léphet fel. Folytatás...

17 Tektonikai lemezek

18 Az elmélet rövid története A lemeztektonikai elmélet előzménye a kontinensvándorlás elmélete, amelyet számos előzményt követően Alfred Wegener fejtett ki először egybefüggő tudományos hipotézis formájában az 1910-es évek elején. E korai elmélet szerint a kontinensek valamikor egybefüggő tömböt alkottak, és darabjaik később sodródtak szét. A Wegener-féle elmélet, mivel nem rendelkezett megfelelő bizonyítékokkal, évtizedekig nem vált általánosan elfogadottá. Az as években azonban megszületett a tengeraljzat szétterülés elmélete a vulkáni tevékenység okozta óceánfenéki kéregformálódás hatásairól, amit gyakran Harry Hammond Hess nevéhez kötnek, bár először Robert S. Dietz fogalmazta meg. Ez utóbbi elmélet sokat segített a kontinensek mozgásáról szóló teória elfogadtatásában. A lemeztektonika gyorsan elfogadottá vált, miután felismerték, hogy az óceánfenéki lemezszegélyek mentén a két oldalukon fellépő azonos mágneses töltés sávjai mágneses anomáliákat okoznak. Jelentős szerepe volt a lemeztektonikai elmélet kialakulásában többek közt a Wadati-Benioff zónák körüli szeizmikus tevékenység modellezésében történt előrehaladásnak. Alapvető szerepe volt a mélyóceáni fenék kutatásának – a tengergeológia az 1960-as években gyors fejlődésnek indult. A 60-as évek végére kialakult a lemeztektonikai elmélet és azóta általánosan elfogadott. Az elmélet forradalmi jelentőségű volt a földtudományok számára, hiszen alkalmas volt számos különálló geológiai jelenség megmagyarázására. Folytatás…

19 A Wadati-Benioff zóna

20 A lemeztektonika alapelvei A Föld külső rétegeinek szétválasztása litoszférára és asztenoszférára mechanikai különbségeik és hőátadási tulajdonságaik alapján történt. A litoszféra hidegebb és merevebb, az asztenoszféra melegebb és mechanikusan gyengébb. A litoszféra hőt veszít a kondukció útján, az asztenoszféra ugyanakkor konvekcióval szállítja a hőt és rendelkezik egy csaknem adiabatikus (csaknem állandó hőmérsékletet mutató) hőmérsékleti gradienssel. Ez a felosztás nem keverendő össze a Föld kémiai jellegű felosztásával földmagra, földköpenyre és földkéregre, hiszen a litoszféra földkérget és földköpenyt egyaránt tartalmaz. A köpeny egy adott része időben változóan lehet része a litoszférának és az asztenoszférának is, a hőmérséklettől, a nyomástól és a vetemedési erőtől függően. A tektonikai alapelv szerint a litoszféra különálló tektonikai lemezek formájában létezik, amelyek a folyadékszerűen viselkedő (viszkoelasztikus) asztenoszférán úsznak. Mozgásuk sebessége az évi néhány millimétertől (a köröm növekedési sebessége) a 15 centiméterig terjedhet (a haj növekedési sebessége). A tektonikai lemezek mintegy száz kilométer vastagságúak és litoszferikus köpenyanyagból állnak, amelyen vagy óceáni kéreg (régi szövegekben a sima mozaikszó jelölheti a szilícium és a magnézium elemek nevéből) vagy kontinentális kéreg (régebben sial, a szilícium és az alumínium nevéből) rétege terül el. Folytatás …

21 A lemezek a lemezszegélyek mentén érintkeznek egymással és ezeken a vonalakon olyan geológiai jelenségek tapasztalhatóak, mint a földrengések, a hegységképződés, a vulkáni tevékenység, illetve az óceáni árkok kialakulása. A világ aktív vulkánjainak többsége lemezszegélyeknél helyezkedik el, leghíresebb csoportjuk a csendes-óceáni lemez Tűzgyűrűje. (Lenti képen) A fő tektonikai lemezek kontinentális és óceáni kérget egyaránt tartalmazhatnak, és tipikusan tartalmazzák is mindkettőt. Például az afrikai lemez tartalmazza az afrikai kontinenst és az Atlanti-óceán, valamint az Indiai-óceán ágyának területeit is. Az óceáni kéreg sűrűbb, mint a kontinentális, mert kevesebb szilíciumot és több nehezebb elemet tartalmaz. Ennek következtében általában a tengerszint alatt fekszik (mint például a csendes-óceáni lemez javarésze), a kontinentális kéreg pedig a tengerszint felett (lásd még: izosztázis). Folytatás…

22 A lemezszegélyek típusai A lemezszegélyeknek háromféle fő típusa létezik: 1. Súrlódó vagy konzervatív szegély, amikor a lemezszegélyek egymással párhuzamosan mozognak, gyakran összesúrlódva. Példa erre a kaliforniai Szent-András törés. 2. Divergens vagy konstruktív szegély, amikor a két lemez egymástól távolodva sodródik. Köztük magma tör föl, hegységeket létrehozva. Ilyen például a Közép-atlanti törés és az afrikai Nagy Hasadékvölgy. 3. Konvergens vagy destruktív szegély (vagy aktív szegély), amikor a két lemez egymás felé sodródik, szubdukciós zónát létrehozva (amikor az egyik lemez a másik alá bukik), vagy kontinensütközést (ha két kontinentális kéreglemez találkozik). A mélytengeri árkokat általában szubdukciós zónákkal azonosítják. A súrlódás és az alábukó kőzettömeg felmelegedése következtében a vulkáni tevékenység ilyen szegélyek esetében kivétel nélkül jelen van. Ilyen szegélyen alakult ki a dél-amerikai Andok hegység és a japán szigetív. Folytatás …

23 A lemezszegélyek típusai Folytatás…

24 A lemezmozgás hajtóerői A kéreglemezek az óceáni litoszféra viszonylagos sűrűbb volta és az asztenoszféragyengesége miatt mozoghatnak. A lemeztektonikához a földköpenyből származó hő elnyelődése nyújtja az energiát, de az feltevés, hogy a lemezek az asztenoszféra konvekciós áramlatain passzívan mozognak, már nem elfogadott. Ehelyett a lemezmozgást a szubdukciós zónákban lesüllyedő óceáni litoszféra nagyobb sűrűsége hajtja. Amikor az óceánközépen kialakul, az óceáni litoszféra még kevésbé sűrű, mint az alatta lévő asztenoszféra, de idővel, ahogy hűl és vastagodik, sűrűbbé válik. A szubdukciós zónákban emiatt lesüllyed.

25 Érdekesség: a Mariana-árok Az óceánok legmélyebb pontja a Mariana-árokban, az ún. Challenger-mélységben található. Ha leereszkednénk a 11 kilométeres mélységbe, akkora a földi nyomás 1090-szerese nehezedne ránk. Mindezek ellenére még itt is van élet, és nem is elszórtan – derült ki egy közelmúltbeli japán kutatás során, amikor is a kutatók tengerfenékről származó üledéket vizsgáltak. A kutatásról a Science legfrissebb száma számolt be. A felhozott kis mintában a kutatók számos baktériumon kívül 432 élő foraminiferára bukkantak. Az egysejtűek közé tartozó foraminiferák különlegessége, hogy egymással összeköttetésben lévő kamrából álló puha vázzal is rendelkeznek. (Természetesen a nagy nyomást a kemény, meszes vázú élőlények nem élnék túl.) A ma élő foraminiferáknak körülbelül négyezer fajuk ismert. Élőhelyük rendkívül változatos: sekély vizekben éppúgy megélnek, mint az óceán fenekén. Néhány fajukra már édesvízben is rábukkantak.

26 Pokolné Südi Eszter: IX. FÖLDTÖRTÉNET - GEOLÓGIA (részlet) A földtörténeti korok meghatározása Mindenekelőtt nem árt, ha elmondjuk túratársainknak, hogy milyen módszerrel határozzák meg a földtörténeti korokat, illetõleg az e korban keletkezett kőzeteket. A sokféle tudományos meghatározási módszer közt a legismertebb az izotóp óra. Csaknem minden anyagban - akár élő, akár élettelen - elõfordul sugárzó, bomló, azaz radioaktív anyag. Az őskőzetekben rejlõ uránérc 235 atomsúlyú izotópja (a hidrogén atomsúlyát 1-nek véve) valamilyen "betegség"' folytán elhal, elbomlik és ennek eredményeként új elemek (pl. ólom) jönnek létre. E radioaktív bomlást semmiféle természeti erő sem akadályozhatja meg. (Több millió fokos hő, mínusz 241 fokos hideg vagy több millió atmoszféranyomás.) Az urán 235-ös izotóp 710 millió év alatt felére csökken. Ezzel meghatározhatjuk az őskőzetek és a Holdról lehozott kőzetek korát, mely megegyezik a Föld keletkezésének korával, azaz 4600 millió évvel. Persze nemcsak uránórával mérhetjük, hanem más radioaktív (pld. tórium) anyaggal a fiatalabb geológiai korokban keletkezett kőzetek korát (pl. a berillium év alatt felére csökken). Folytatás…

27 Kormeghatározási módszerek Egy másik, közismertebb mérési mód a Carbon14-es mérés, amellyel most már közel évig visszamenőleg pontosan mérhetjük a jégkori rétegekben, barlangokban talált szerves maradványok (faszén, csont) keletkezési idejét. A C14-es izotópok bomlás közben béta sugarakat bocsátanak ki. Egy gramm a C14-bõl 5560 év alatt felére csökken, év alatt pedig negyedére. A C14 a légkörben, 30 km magasságban a világűrből jövő kozmikus sugárzás hatására jön létre. Ezt a levegőből és a táplálékon keresztül magukba veszik az élőlények (növényzet, állat, sőt cseppkövek is), és az izotópok elbomlása utáni maradványos mennyiségéből kiszámíthatjuk, hogy mikor keletkezett az illető szerves anyag. A Balatonban, a legalsó rétegben talált, elszenesedett növényi maradványok C14 mennyisége alapján tudjuk, hogy kb éve jött létre a tó. Ugyanígy határozták meg a dunaföldvári mammut borjút elejtő ősvadászok korát is ( év), a pilisi ősembert ( év) a ságvári (Balaton közeli) ősvadász telephelyet ( és éves), ugyanúgy az érdi ( év), az istállóskői ( és éves), a szeletai ( és éves), a bodrogkeresztúri ( éves) és végül a vértesszőlősi ősember (Sámuel) korát. Ez utóbbi három egyetem (a hollandiai Groningen, az NSZK-beli Heidelberg, a svédországi Uppsala) átlagértékeit számítva ezer éves. Folytatás …

28 Kőzetek Gránit Diorit Gabbro Andezit Bazalt Riolit Dácitbánya Andezittufa Bazalttufa Riolit tufa Lösz Agyag Márga Bauxit Mangán Kőszén

29 Miként jöttek létre a hegyek? Ugyancsak gyakran felmerülő kérdés túra közben, hogy miként jöttek létre a hegyek, vulkánok, gyűrődések, vetődések? Erre vonatkozólag beszélnünk kell a kontinensek vándorlásáról és a lemeztektonikáról. Földünk 4,6 milliárd évvel ezelõtti megszilárdulásakor keletkezett őskontinens* (amelyet Suess Gondwana-nak, Wegener pedig a görög Földistennőről, Gea-ról Pangea-nak nevezett) különböző kontinensekké darabolódott a geológiai középkorban (mezozoikumban) kb. 70 millió évvel ezelőtt. E kontinensek elmozdulása, vándorlása ma is élő folyamat. A mérések szerint pl. Anglia valamikor jóval délebbre, az Egyenlítő körül feküdt, onnan vándorolt észak felé és most is évenként 3 cm-es sebességgel arra tart. Ausztrália szinte körbejárta a Déli-sark környékét; most évenként 4 cm-t halad kelet, azaz Dél-Amerika felé. India a mágneses mérések szerint 200 millió évvel ezelõtt a Déli-sark közelében feküdt, 70 millió éve az Egyenlítő alatt és onnan közelített Ázsia felé, miközben kipréselte a köztük lévő területből az Eurázsiai Hegységrendszert. (Himalája stb.) Afrika pedig közeledik ismét Európa felé. *Több őskontinens létezett.

30 A földfelszín alakulása Az óidőben két jelentős hegységképződés zajlott le: 1. Kaledóniai-hegységképződés (ordovícium – szilur – devon időszakban, kb millió éve) Laurencia és Fennoszarmácia ütközése során egységes kontinenssé forrt össze. (Laurencia-Fennoszarmácia) Az ütközés vonalában húzódott a Kaledóniai- hegységrendszer, amelynek tagjai a kaledonidák. Maradványaik ma Skandinávia nyugati részén, Skóciában, Észak-Írországban, Kelet-Grönlandon és az Appalache északi részén figyelhetők meg. 2. Variszkuszi- (Herziniai) hegységképződés (karbon – perm időszakban, kb millió éve) A variszkuszi hegységképződés során két ütközés zajlott le, közel egyidőben: a. Laurencia-Fennoszarmácia és Angara ütközésével kialakult Laurázsia. b. Laurázsia és Gondwana ütközésével pedig kialakult az egységes szuperkontinens, a Pangea, körülötte az egységes óceán, a Panthalassza. Az ütközések során alakult ki a Variszkuszi-hegységrendszer, amelynek tagjai a variszcidák. Maradványaik: az Appalache déli része, Dél-Anglia és Franciaország hegységei, a Német-középhegység, a Cseh- medence peremhegységei, a Lengyel-középhegység, a Rodope és az Ural. (A variszkuszi hegységképződés kimutatható még Ausztráliában: Nagy Vízválasztó-hegység, Észak- Afrikában és Közép-Ázsiában is.)

31 A Föld története 24 órában kifejezve. Az algonkium az archaikum és a kambrium közti korok egyik ritkán (főleg Amerikában) használt neve. A kambrium előtti korokat együtt nem hivatalosan nevezik prekambriumnak is.

32 Kambrium-Szilur Devon-Perm

33 Triász-Kréta Paleocén-Pleisztocén

34

35 kékmoszat kékalga 4,6 milliárd – 590 millió év között, miután a Föld kialakult, felszínébe sok meteorit csapódott be. A becsapódások által keletkezett hő több helyen megolvasztotta a kérget és az alatta lévő köpeny egy részét. A megolvadt anyagok vulkáni tevékenységet indítottak el. A vulkánok sok szén-dioxidot, vízgőzt és ammóniát juttattak a felszín fölé, így kialakult az őslégkör. A meteoritok becsapódásával, a hőmérséklet csökkenésével kéregdarabok szilárdultak meg, a légkör lehűlt, a lecsapódott vízgőz tartalomból kialakult az ősóceán. Több hegyképződési folyamat is lejátszódott, ekkor keletkeztek a kontinensek alapját képező, vasércet, nikkelércet tartalmazó ősföldek. Az élet nyomai is megjelentek bolygónkon, az óceánokban baktériumok, kékmoszatok, a 2,9 milliárd éves, gömbhéjas szerkezetű kőzetgumók, melyekben kékalgák nyomaira bukkantak.

36

37 590–235 millió év között. A moszatok oxigént termeltek, és kialakult az ózonburok. A legfontosabb esemény, hogy a kambrium elején a ma ismert összes állattörzs képviselője hirtelen megjelent, és fajok tömege alakult ki. A levegő oxigéntartalmának növekedése lehetővé tette a szárazföldi növényi életet, majd a devontól a szárazföldi állati formák is megjelentek, benépesültek az édesvizek és környékük. Megjelentek és elterjedtek a szárazföldi növények, páfrányok, zsurlók, korpafüvek, fenyőfélék ősei. A későbbiekben belőlük nagy mennyiségű feketekőszén képződött. Innen is kapta a nevét (karbonium-kő) ez az időszak. Az állatvilágot az ízeltlábúak és a halszerű ősgerincesek képviselték. A paleozoikum végén máig ismeretlen okból a tengeri életformák közel 90%-a kihalt, a szárazföldön a hüllők jutottak szerephez.

38 Az óidőben élt állatok közül sok kipusztult. A bojtosúszójú hal a tenger élő ősmaradványának számít. A kinézete szinte semmit sem változott az elmúlt 350 millió év alatt. A tudósok úgy vélték, több mint 70 millió évvel ezelőtt kihalt, de 1938-ban a halászok egy élő példányt fogtak ki a délkelet-afrikai Chalumna folyó torkolatánál.

39 Gondwana (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából) A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát. A kontinenst az azonos nevű közép-indiai régióról (amely a Gondi nép földjét jelenti) Eduard Suess nevezte el. Az első Gondwana Hosszú folyamat, számos orogenikus esemény eredményeként alakult ki millió évvel ezelőtt ( mya), a kambrium idején. Kialakulásának utolsó időszaka egybeesett a Laurentia lemez és Nyugat-Gondwana közti Iapetus-óceán szétnyílásával. Ugyanerre az időszakra esett a „kambriumi robbanás”, a többsejtű élőlények hirtelen elterjedése ( mya). A későbbiekben a Gondwanához más szárazföldi lemezek is csatlakoztak, mint a mai Észak- Amerika jó részének tömbje (a Kanadai pajzs vagy Laurencia), Európa egy része (a Baltica) és Szibéria, és így a perm időszakra kialakult a Pangea szuperkontinens. Folytatás …

40 Pangea A Pangea vagy Pangaea (ógörög Παγγαία, azaz "az egész föld") az a szuperkontinens, amely a paleozoikum és mezozoikum korszakokban létezett, és amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens. Pangea térképe: Folytatás…

41 A nevet először valószínűleg a német Alfred Wegener, a "kontinensek vándorlása" elmélet felvetője használta 1920-ban. A Pangea nagyjából vastag kifli alakú volt, a két begörbülő vége a Tethys-tengert fogta közre. A kontinens hatalmas mérete miatt belső területei nagyon szárazak lehettek. A szárazföldi állatok a Pangeán keresztül gyakorlatilag a mai Északi-sarktól a Déli-sarkig szabadon vándorolhattak. A szuperkontinenst körbefogó ősóceán a Panthalassza nevet kapta. Pangea mintegy 180 millió évvel ezelőtt (mya*) kezdett darabokra törni, a jura korban, először délen Gondwana, északon Laurázsia kontinensekre, amelyek később tovább töredeztek és megszülettek a mai kontinensek. Valószínűleg nem a Pangea volt az első szuperkontinens. A fellelhető bizonyítékokból a tudósok rekonstruálták a 600 millió évvel ezelőtt létrejött, Pannotiának nevezett elődjét, ami 50 millió évig létezett. Egy másik, a Rodinia egy még korábbi lehetséges szuperkontinens, kb. 1,1 milliárd évvel ezelőtt születhetett és 750 millió évvel ezelőtt szűnhetett meg. *million years ago

42 Középidő Triász, Jura, Kréta millió éve a középidő kezdetét a tenger térhódítása, és az üledékképződés jellemezte. A Pangea két részre tagolódik, egyes része lesüllyed, és a Panthalassza helyét a Tethys-óceán foglalja el. Ennek fokozatos szétnyílásával Laurázsia északra, Gondwana délebbre tolódott. Kialakult az Atlanti-óceán. Ebben az időszakban az állat- és növényvilág igen gazdag volt. Ősgyíkok és ősmadarak éltek, a növények közül pedig a nyitvatermők és a zárvatermők. A Pangea két részre tagolódik

43 A második Gondwana Gondwana és Laurázsia Amikor a Pangea a jura korban széttört, két kontinens alakult ki: Gondwana és Laurázsia. Ez a második Gondwana valamivel kisebb volt, mint az első: Florida jó része, Georgia déli része és Alabama olyan kőágyon fekszenek, amelyek valamikor az ős-Gondwanához tartoztak, de a Pangea széttörésekor a mai Észak-Amerika tömbjével együtt folytatták útjukat. A késő paleozoikum idején Gondwana délen csaknem a Déli-sarktól északon az Egyenlítőig terjedt. Az éghajlat csaknem az egész szuperkontinensen enyhe volt. Például India a Föld szénkészleteinek mintegy három százalékával rendelkezik és ennek jó része paleozoikumi lerakódások eredménye a Gondwanán. A mezozoikumban a bolygó átlagos hőmérséklete magasabb volt, mint ma. A Gondwanán sok-sok millió éven keresztül nagyon gazdag flóra és fauna virágzott. A karbon és a perm idején azonban eljegesedés történhetett, erre a legegyértelműbb bizonyítékokat Dél- Amerikában találták. Folytatás …

44 Két, majd három részre törik Gondwana a középső, illetve az alsó jura korok idején kezdett széttörni (mintegy 167 mya), amikor a keleti része (a mai Antarktisz, Madagaszkár, India és Ausztrália) elkezdtek leszakadni Afrikáról. Afrika másik oldalán Dél-Amerika tömbje lassan nyugat felé sodródott, így mintegy 130 millió évvel ezelőtt (késő kréta) megkezdődött az Atlanti-óceán déli részének kialakulása és 110 millió éve Afrika és Dél-Amerika közt már tenger hullámzott. A kelet felé sodródó tömeg maga is széttöredezett: 120 millió éve, a kréta időszak vége felé India megkezdte északi irányú mozgását. A Gondwana-töredékek sorsa Gondwana széttöredezik Indiáról ezután leszakadt Madagaszkár és egy keskeny mikrokontinens, amelynek maradványa a Seychelle-szigetek. Mindez részben egybeesett a kréta-harmadkor kihalás néven ismert eseménnyel, hétköznapibb nevén a dinoszauruszok kihalásával (65 mya), illetve az indiai Dekka-fennsík vulkáni bazaltjának feltörésével, amely egyes elméletek szerint a nagy kihalás okozója is lehetett. Ausztrália 80 millió éve, a felső krétában kezdett leválni az Antarktiszról, de a köztük lévő tengerágy szétnyílása csak 40 millió évvel ezelőtt kezdett igazán aktívvá válni, az eocén korban. Új-Zéland már jóval korábban leválhatott ugyanerről a tömbről ( mya). Folytatás…

45 Az emlősök korának érkeztével (mintegy 55 mya), Új-Guinea megkezdte a leválást Ausztráliáról, miközben mindkét tömb észak felé mozgott, saját tengelyük körül is elforogtak, és mindezek következtében egy darabig még összeköttetésben maradtak más Gondwana- töredékekkel. Mintegy 45 millió éve India beleütközött Ázsiába és felgyűrődött a Himalája. Körülbelül ugyanebben az időben Ausztrália legdélibb csücske, a ma önálló sziget Tasmania végül elszakadt az Antarktisztól és első ízben óceán hullámzott a két kontinens között. Talán 30 millió évvel ezelőtt, az oligocén korszakban az Antarktisz nyugati részéről leszakadt Dél-Amerika tömbje is. A Drake-átjáró megnyílásával így már nem volt akadálya, hogy a Déli- óceán hidegebb vizei északra áramoljanak, és körforgásba kezdjenek a meleg trópusi vizekkel. A tengerek hőmérséklete mintegy 10°C-kal csökkent és a globális klíma jóval hidegebb lett. 15 millió éve Új-Guinea ütközni kezdett Dél-Ázsiával és ez újabb magashegység-képződéshez vezetett. Még később Dél-Amerika a Panamai-földsávon keresztül Észak-Amerikához kapcsolódott, lezárva a meleg vizek áramlatait és létrehozva az arktikus vizeket. Még nincs vége Gondwana széttöredezése máig sem ért véget, folytatódásának ma látható jelei a Vörös- tenger és a Nagy Afrika Hasadékvölgy.

46 Gondwanától napjainkig

47 Harmadidőszak /tercier/ (65-től 2 millió évig) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak /kvarter/ (2 millió évtől napjainkig) Pleisztocén Holocén A kontinensek elnyerik mai formájukat. Az utolsó jégkorszaktól, ami éve fejeződött be, számítjuk a jelenkort. Rövid idő alatt erőteljes felmelegedés következett be. Kialakult a mai élővilág.

48 Földünk története folyamán többször is előállt olyan helyzet, hogy az ősidők óta létező kontinensek, melyek folyton változtatják helyzetüket éppúgy, mint alakjukat, egyetlen hatalmas szárazföldbe, úgynevezett szuperkontinensbe tömörültek. A geológusok feltevése szerint e folyamat millió évenként ciklikusan ismétlődik. Nem tudni, hány ilyen szuperkontinens létezett - valószínűleg több is -, mivel a kőzetlemezek mozgása, a tektonikai folyamatok eltüntették a nagyon régieket. A legősibb ismert szuperkontinenst Rodiniának nevezik, kb. 1,1 milliárd éve tömörült össze, és 250 millió év múltán hasadozott szét. Mivel az utolsó, a Pangea nagyjából 300 millió éve állt össze (és 100 millió éve kezdett feldarabolódni ismét), nagyjából egy ilyen ciklus felénél tartunk. Ha tehát valami értelmes lény úgy millió év múlva a Földre látogatna, valószínűleg egyetlen sivatagos óriáskontinenst látna, melyet a világóceán fog körül. Akkor már nem lesz ember, de nem létezik majd a ma élő többi állat- és növényfaj zöme sem.* *(Véleményem szerint ezt nem lehet teljes bizonyossággal állítani. A tengerek élővilágának nagy része még ismeretlen számunkra. Az élővilágot és a Földet a Nap növekedése fogja teljesen elpusztítani (most figyelmen kívül hagyva az ember környezetpusztító tevékenységét), de ez csak több milliárd év múlva következik be.) Folytatás…

49 A jelenlegi lemezmozgások azt mutatják, hogy a Csendes-óceán lassan bezárul, az atlanti medence pedig tágul, vagyis előbb-utóbb Kelet-Ázsia és Nyugat-Amerika összeforr, Afrika északnak, vagyis Európának tart, Ausztrália pedig útban van Délkelet-Ázsia felé. A kőzetlemezek globális átlagban évi 15 milliméterrel mozdulnak el egymáshoz képest. Az utóbbi egy-két évtizedben több kutató is megalkotta a maga változatát a jövőbeni szuperkontinensre, melyet a szakmában Amasiának (Amerika és Ázsia nevéből származtatva) vagy Novopangeának neveztek el. Az előbbi elmélet Chris Hartnady dél-afrikai, utóbbi Roy Livermore brit kutató nevéhez fűződik. A két hipotézis nagyjából abban tér el egymástól, hogy az előbbi szerint az Antarktisz marad a helyén, a másik szerint viszont az is "felúszik" északra. Jelenleg nincs aktív törészóna a déli kontinens körül, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen tektonikai képződmény a jövőben ne alakulhatna ki. Merőben eltérő viszont Christopher Scotese (Texasi Egyetem) elképzelése, aki hosszan kutatta a kontinensek múltbeli elhelyezkedését, és ebből próbálja kivetíteni a jövőt. Úgy véli, a következő 50 millió évben Afrika északnak nyomulva eltünteti a Földközi-tengert, és Európával ütközve egy, a Himalájához hasonló magashegységet gyűr fel Európa déli peremén, az északnak haladó Ausztrália pedig Borneóval együtt Dél-Kínához forr. Úgy 200 millió év múlva szerinte megáll az Atlanti-óceán terjeszkedése, ehelyett alábukási zóna keletkezik Amerika keleti partvidékén, az Atlantikum bezárul, és Észak-Amerika összeforr a már egyesült európai-afrikai kontinentális kéreggel. Az így létrejövő szuperkontinenst Pangea Proximának nevezte el.

50

51 József Attila: Március /részlet/ Mert mi teremtünk szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút, - és ha csak pislog már a Nap, sarjaink bízóan csacsogva jó gépen tovább szállanak a művelhető csillagokba.

52 A tudomány nagy enciklopédiája (Aquila Könyvkiadó) hu.wikipedia.org/ wapedia.mobi/hu/ sdt.sulinet.hu/ oktatas.barlang.hu/ termeszet.red-one.hu/ ngkszki.hu/ kristalyakademia.hu/ termtud.akg.hu apod.nasa.gov/ visegrad.typotex.hu/ fold1.ftt.uni-miskolc.hu/ hirek.csillagaszat.hu library.thinkquest.org upload.wikimedia.org/ foldsugarzas.hupont.hu Created by Horváth Katalin A cikkek és képek forrásai:


Letölteni ppt "A FÖLD TÖRTÉNETE Barangolás térben és időben a csodálatos kék bolygón A bemutató kattintásra megy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések