Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 (Budapest, 1885. aug. 1. – Freiburg, 1966. júl. 5.)  A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " (Budapest, 1885. aug. 1. – Freiburg, 1966. júl. 5.)  A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta."— Előadás másolata:

1  (Budapest, aug. 1. – Freiburg, júl. 5.)  A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat, a nukleáris orvostudományt alapozta meg.  A nagyiparos, földbirtokos Bisitz családban született, amely a századforduló idején magyarosította nevét. A nemességet is ekkor kapták, innen ered a von Hevesy névváltozat alapja.  A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1903-ban, majd két félévet a budapesti Kir. M. Tudományegyetemen végzett, amit egy berlini szemeszter követett vegyészmérnök- hallgatóként. Tanulmányai befejezésére a freiburgi egyetemen (Albert-Ludwigs-Universitäts Freiburg) került sor, ahol 1908-ban doktorált is. Innen Zürichbe ment a sóolvadékok elektrolízisének vizsgálatára, majd Karlsruhe következett, ahol Fritz Haber mellett dolgozhatott. Egy oxidációs folyamat vizsgálatánál elektronkilépés mérésére volt szükség, amihez nem volt meg a felszerelés és tapasztalat. Így került Hevesy Manchesterbe, Rutherford laboratóriumába. Itt megszakításokkal 1911-től 1914-ig, abban a három évben dolgozott, amikor az atom szerkezetére vonatkozó alapvető kísérletek folytak, és Rutherford atommodelljét felváltotta a Bohr-féle. Hevesy is Rutherfordtól kapott feladatot: egy uránérc-küldeményben válassza szét az ólmot és a radioaktív sugárzás egyik bomlástermékét, a rádium D-t. Hevesynek, noha rutinos vegyész volt, nem sikerült a különválasztás, hiszen a rádium-D egy sugárzó ólom-izotóp, azaz a különválasztás kémiai eszközökkel lehetetlen.

2  Az izotóp fogalma azonban akkor nem volt ismert, a felfedezés hónapokkal előzte meg Soddy fogalomalkotását. Kimutatható, hogy az izotóp fogalma a radioaktív bomlások vizsgálata, az eltolódási szabály fokozatos felismerése és megfogalmazása Bohr, Soddy, Fajans és Hevesy vitáiban, gondolatmenetük egymáshoz igazítása során alakult ki. Ám a nyomkövetéses eljárás megszületése Hevesynek a bécsi Institut für Radiumforschungba Panethhoz küldött 1913 januári leveléhez köthető: ...a következőt szeretném javasolni Önnek: mivel a RaD-t nem lehet az ólomtól szeparálni, tekintsük a RaD-t az ólom indikátorának, és vizsgáljuk meg például a PbCrO4 oldékonyságát vízben, különböző hőmérsékleteken.  Hevesy tehát rájött arra, hogy a nem sugárzó ólom nyomon követhető a mellette fellelhető sugárzó rádium-D detektálásával.

3  Ha két különböző ólomvegyületet állítunk elő, az egyiket közönséges, a másikat radioaktív ólomból, úgy módunkban van az egyik vegyület ólomatomját a másik ólomvegyület bármely ólomatomjától megkülönböztetni, minthogy az atomokat úgyszólván megjelöltük  – magyarázta el Hevesy egy későbbi, magyarul írt cikkében. A radioaktív nyomkövetés alapelve készen volt, ám a gyakorlat számára csak akkor lett használható, amikor két évtizeddel később a mesterséges radioaktivitás szinte tetszőleges elem radioaktív nyomon követését lehetővé tette. (Ahogy Gábor Dénes holográfiája is kénytelen volt megvárni a lézernek, a koherens forrásnak a megjelenését.)  A háborút megelőző években Hevesy főleg Manchesterben volt, sokat dolgozott Bécsben is, de arra is volt ideje, hogy Budapesten habilitáljon, miután több cikke jelent meg hazai szaklapokban az aktiniumemanáció vizsgálatáról és a radioaktív elemek elektrokémiájáról től Róna Erzsébettel közös kísérleti munkákról beszámoló cikkei jelentek meg, közöttük a nyomjelzéses technika egy konkrét alkalmazásáról.

4  Hevesy a háború alatt Nagytétényben, majd Besztercebányán szolgált. Végeredményben ideje nagy részét a budapesti egyetemen tölthette, és folytatta közös munkáját Róna Erzsébettel (pl. az ólom szilárdfázisú diffúziójáról), majd a háború után Zechmeister Lászlóval (azonos atomok intermolekuláris cseréjéről). Magántanári előadásain kívül különböző szakmai egyesületekben tartott előadásokat radioaktivitásról, atomszerkezetről. Buchböck Gusztáv szerette volna Hevesyt tartós hazai letelepedésre bírni, és fizikai kémia tanszék létesítésére tett javaslatot a budapesti egyetemnek. Amíg a hivatal dolgozott, Eötvös Loránd kérésére 1918-ban Klupathy Jenő intézetében fogadott el rendkívüli tanári kinevezést és kísérleti fizikát tanított. A fizikai-kémia tanszék ügye csak 1919 tavaszára, Kármán Tódor erőteljes támogatására mozdult előre, ám a Tanácsköztársasággal együtt Hevesy ügye is megbukott: noha nem politizált, az a tény, hogy együttműködött Kármánnal, elég volt ahhoz, hogy még az előadási jogát is megvonják.

5  1920-ban jól jött Bohr meghívása, és márciusban már Koppenhágában dolgozott. A 72. rendszámú elem megtalálása volt a cél, amire ugyan már volt egy jelölt, de a celtium nem illett Bohr atommodelljéhez. Bohr javaslatára Hevesy és holland munkatársa, Coster, cirkóniumásványból 1922-ben valóban előállították a Koppenhága latin neve után hafniumnak nevezett elemet. Így az 1784-ben tellúrra bukkanó Müller Ferenc után Hevesy volt a második magyar, aki elemet fedezett fel. A hafnium kitérője után visszatért a nyomjelzéses eljárás továbbfejlesztéséhez, elsősorban a biológiai alkalmazások érdekelték. Közben nem feledkezett meg évei összeszámlálásáról, és 1924-ben feleségül vette a dán Pia Riis-t; házasságukból három lány és egy fiú született. Két évvel később elfogadta a meghívást a freiburgi egyetem fizikai kémia tanszékére, és nyolc éven keresztül végzett eredményes munkát a kellemes légkörű intézetben, elsősorban a radioaktív nyomkövetés orvosi, biológiai alkalmazásai terén. Az itt kidolgozott két analitikai módszere, az izotóphígításos analízis és a röntgenfluoreszcenciás analízis az ötvenes évektől terjedtek el világszerte.  Hitler hatalomra jutása nem jelentett közvetlen fenyegetést, de Hevesy a politikában is jól tájékozódott, és 1934-ben visszament Bohr intézetébe Koppenhágába. Itt az éppen felfedezett neutront fogta munkába, azaz kidolgozta a neutronaktivációs analízis alapjait. Majd miután a német megszállás idején az angol titkosszolgálat Bohrt az USA-ba menekítette, a feloszlott intézetből Hevesynek sikerült Svédországba utaznia. A stockholmi egyetemen örömmel fogadták Hevesy biológiai vizsgálatait, az adminisztratív nehézségek is szétfoszlottak, amikor 1943-ban neki ítélték a kémiai Nobel-díjat „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. A Nobel-díj a svéd állampolgárság felvehetőségét is jelentette, és Hevesy, aki mindezideig magyar útlevéllel utazgatott, élt a lehetőséggel.

6  Stockholmban elsősorban az anyagcsere-folyamatok elemzésével foglalkozott. Kiterjesztette vizsgálatait a vas anyagcseréjére, majd hozzáfogott a vér tanulmányozásához. Az általa kidolgozott módszereket mind a mai napig rutineljárásként alkalmazzák a klinikákon, így őt tekinthetjük a nukleáris orvostudomány megalapozójának. Ezt ismeri el többek között a Magyar Orvosmozgalom A Nukleáris Háború Megelőzéséért Hevesy György-érme is.  Kitüntetésekben bőven volt része. A legnagyobb büszkeséget akkor érezte, amikor ben a Royal Society választotta tagjai sorába. és egyúttal kitüntették a Copley-éremmel.  A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de ez nem így van. 40–50 kémikus kapott Nobel-díjat, de csak 10 külföldi tagja van a Royal Society-nek és kettő (Bohr és Hevesy) kapta meg a Copley Érmet.  Örömmel fogadta a nem éppen bőséges hazai elismerést, az Akadémia tiszteleti tagságát 1945-ben, valamint az ELTE és a Műegyetem honoris causa doktorságát.  Akkor volt elemében, ha kutatómunkával foglalkozhatott, arról beszélgethetett. 76 éves koráig volt aktív kutató, és ezalatt megírt négy monográfiát és csaknem 400 közleményben számolt be eredményeiről.

7  Stockholmban elsősorban az anyagcsere-folyamatok elemzésével foglalkozott. Kiterjesztette vizsgálatait a vas anyagcseréjére, majd hozzáfogott a vér tanulmányozásához. Az általa kidolgozott módszereket mind a mai napig rutineljárásként alkalmazzák a klinikákon, így őt tekinthetjük a nukleáris orvostudomány megalapozójának. Ezt ismeri el többek között a Magyar Orvosmozgalom A Nukleáris Háború Megelőzéséért Hevesy György-érme is.  Kitüntetésekben bőven volt része. A legnagyobb büszkeséget akkor érezte, amikor ben a Royal Society választotta tagjai sorába. és egyúttal kitüntették a Copley-éremmel.  A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de ez nem így van. 40–50 kémikus kapott Nobel-díjat, de csak 10 külföldi tagja van a Royal Society-nek és kettő (Bohr és Hevesy) kapta meg a Copley Érmet.  Örömmel fogadta a nem éppen bőséges hazai elismerést, az Akadémia tiszteleti tagságát 1945-ben, valamint az ELTE és a Műegyetem honoris causa doktorságát.  Akkor volt elemében, ha kutatómunkával foglalkozhatott, arról beszélgethetett. 76 éves koráig volt aktív kutató, és ezalatt megírt négy monográfiát és csaknem 400 közleményben számolt be eredményeiről.

8  Hevesy biztos intuícióval választotta ki mindig azokat a problémákat, amelyek döntő fontosságúak voltak és megértek a megoldásra.... A megoldáshoz már szükségesek a segédeszközök, de itt is a döntő tényező a kivételes képesség arra, hogy a problémát a kor színvonalához képest egyszerű eszközökkel és módszerekkel meg tudjuk oldani... Aki abban a szerencsés helyzetben volt, hogy hosszabb ideig tanítványa lehetett, az megtanulta egyszerű eszközökkel megoldani a problémákat, és alig volt oka panaszkodni, hogy a technikai segédeszközök hiánya miatt nem tudja problémáit megoldani. Matematikai apparátust alig használt tudományos munkáiban  – olvashatjuk Szalay Sándor visszaemlékezéseiben.  Hevesy Györgynek 1920 után nem volt kapcsolata a hivatalos Magyarországgal, de szeretett hazalátogatni, és kiterjedt levelezést folytatott általa becsült tudósokkal. Ortvay Rudolfnak küldött leveleiből 50 ismert. Néhány sor ezekből talán felvillant valamit Hevesy személyiségéből:  „Igen rossz álmomat igyekszem itten Norvégiában kevés eredménnyel gyógyítani, de egyébként jót tesz a pompás friss levegő. Érdekes ország Norvégia és a lakóival való együttlét is tanulságos. Vegard északi fény kísérleteiről bizonnyal olvasott. Érdekes hogy szilárd nitrogén elektron bomlása által elő tudta idézni a zöld északi fény vonalait... (1924. március 8.) A Buchböck tanszék betöltése Gróhval igen jó megoldás, az egyetemnek is, Gróhnak is jó, aki ottan jobban fogja magát érezni mint a műegyetemen... (1936. március 15.) ;...annál jobban fájlalom, hogy nem utazhatom Magyarországra. Már nagyon szívesen találkoznék Önnel. Csaknem négy év telt el utolsó budapesti látogatásom óta... (1942. július 6.) ; A Bohr Intézetben most egy csirketenyészetet létesítettek számomra, miután a tyúk vérképzésének kérdéseivel foglalkozom. Nyilván ez az első olyan fizikai intézet, amelyben kísérleti baromfit tartanak... Remélem, ismét eljön Dániába, ha vége lesz a háborúnak - hiszen Ön még viszonylag fiatal ember, és nyilván megéri a végét... ”(1943. április 27.)

9  Hevesy a háború alatt Nagytétényben, majd Besztercebányán szolgált. Végeredményben ideje nagy részét a budapesti egyetemen tölthette, és folytatta közös munkáját Róna Erzsébettel (pl. az ólom szilárdfázisú diffúziójáról), majd a háború után Zechmeister Lászlóval (azonos atomok intermolekuláris cseréjéről). Magántanári előadásain kívül különböző szakmai egyesületekben tartott előadásokat radioaktivitásról, atomszerkezetről. Buchböck Gusztáv szerette volna Hevesyt tartós hazai letelepedésre bírni, és fizikai kémia tanszék létesítésére tett javaslatot a budapesti egyetemnek. Amíg a hivatal dolgozott, Eötvös Loránd kérésére 1918-ban Klupathy Jenő intézetében fogadott el rendkívüli tanári kinevezést és kísérleti fizikát tanított. A fizikai- kémia tanszék ügye csak 1919 tavaszára, Kármán Tódor erőteljes támogatására mozdult előre, ám a Tanácsköztársasággal együtt Hevesy ügye is megbukott: noha nem politizált, az a tény, hogy együttműködött Kármánnal, elég volt ahhoz, hogy még az előadási jogát is megvonják.  1920-ban jól jött Bohr meghívása, és márciusban már Koppenhágában dolgozott. A 72. rendszámú elem megtalálása volt a cél, amire ugyan már volt egy jelölt, de a celtium nem illett Bohr atommodelljéhez. Bohr javaslatára Hevesy és holland munkatársa, Coster, cirkóniumásványból 1922-ben valóban előállították a Koppenhága latin neve után hafniumnak nevezett elemet. Így az 1784-ben tellúrra bukkanó Müller Ferenc után Hevesy volt a második magyar, aki elemet fedezett fel. A hafnium kitérője után visszatért a nyomjelzéses eljárás továbbfejlesztéséhez, elsősorban a biológiai alkalmazások érdekelték. Közben nem feledkezett meg évei összeszámlálásáról, és 1924-ben feleségül vette a dán Pia Riis-t; házasságukból három lány és egy fiú született. Két évvel később elfogadta a meghívást a freiburgi egyetem fizikai kémia tanszékére, és nyolc éven keresztül végzett eredményes munkát a kellemes légkörű intézetben, elsősorban a radioaktív nyomkövetés orvosi, biológiai alkalmazásai terén. Az itt kidolgozott két analitikai módszere, az izotóphígításos analízis és a röntgenfluoreszcenciás analízis az ötvenes évektől terjedtek el világszerte.

10  Hitler hatalomra jutása nem jelentett közvetlen fenyegetést, de Hevesy a politikában is jól tájékozódott, és 1934-ben visszament Bohr intézetébe Koppenhágába. Itt az éppen felfedezett neutront fogta munkába, azaz kidolgozta a neutronaktivációs analízis alapjait. Majd miután a német megszállás idején az angol titkosszolgálat Bohrt az USA-ba menekítette, a feloszlott intézetből Hevesynek sikerült Svédországba utaznia. A stockholmi egyetemen örömmel fogadták Hevesy biológiai vizsgálatait, az adminisztratív nehézségek is szétfoszlottak, amikor 1943-ban neki ítélték a kémiai Nobel-díjat „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. A Nobel-díj a svéd állampolgárság felvehetőségét is jelentette, és Hevesy, aki mindezideig magyar útlevéllel utazgatott, élt a lehetőséggel.  Stockholmban elsősorban az anyagcsere-folyamatok elemzésével foglalkozott. Kiterjesztette vizsgálatait a vas anyagcseréjére, majd hozzáfogott a vér tanulmányozásához. Az általa kidolgozott módszereket mind a mai napig rutineljárásként alkalmazzák a klinikákon, így őt tekinthetjük a nukleáris orvostudomány megalapozójának. Ezt ismeri el többek között a Magyar Orvosmozgalom A Nukleáris Háború Megelőzéséért Hevesy György-érme is.  Kitüntetésekben bőven volt része. A legnagyobb büszkeséget akkor érezte, amikor 1939-ben a Royal Society választotta tagjai sorába. és egyúttal kitüntették a Copley-éremmel.  A közönség azt hiszi, hogy egy kémikus számára a Nobel-díj a legnagyobb kitüntetés, amit tudós elnyerhet, de ez nem így van. 40–50 kémikus kapott Nobel-díjat, de csak 10 külföldi tagja van a Royal Society-nek és kettő (Bohr és Hevesy) kapta meg a Copley Érmet.  Örömmel fogadta a nem éppen bőséges hazai elismerést, az Akadémia tiszteleti tagságát 1945-ben, valamint az ELTE és a Műegyetem honoris causa doktorságát.  Akkor volt elemében, ha kutatómunkával foglalkozhatott, arról beszélgethetett. 76 éves koráig volt aktív kutató, és ezalatt megírt négy monográfiát és csaknem 400 közleményben számolt be eredményeiről.

11  Hevesy biztos intuícióval választotta ki mindig azokat a problémákat, amelyek döntő fontosságúak voltak és megértek a megoldásra.... A megoldáshoz már szükségesek a segédeszközök, de itt is a döntő tényező a kivételes képesség arra, hogy a problémát a kor színvonalához képest egyszerű eszközökkel és módszerekkel meg tudjuk oldani...Aki abban a szerencsés helyzetben volt, hogy hosszabb ideig tanítványa lehetett, az megtanulta egyszerű eszközökkel megoldani a problémákat, és alig volt oka panaszkodni, hogy a technikai segédeszközök hiánya miatt nem tudja problémáit megoldani. Matematikai apparátust alig használt tudományos munkáiban  – olvashatjuk Szalay Sándor visszaemlékezéseiben.  Hevesy Györgynek 1920 után nem volt kapcsolata a hivatalos Magyarországgal, de szeretett hazalátogatni, és kiterjedt levelezést folytatott általa becsült tudósokkal. Ortvay Rudolfnak küldött leveleiből 50 ismert. Néhány sor ezekből talán felvillant valamit Hevesy személyiségéből:  Igen rossz álmomat igyekszem itten Norvégiában kevés eredménnyel gyógyítani, de egyébként jót tesz a pompás friss levegő. Érdekes ország Norvégia és a lakóival való együttlét is tanulságos. Vegard északi fény kísérleteiről bizonnyal olvasott. Érdekes hogy szilárd nitrogén elektron bomlása által elő tudta idézni a zöld északi fény vonalait... (1924. március 8.) A Buchböck tanszék betöltése Gróhval igen jó megoldás, az egyetemnek is, Gróhnak is jó, aki ottan jobban fogja magát érezni mint a műegyetemen... (1936. március 15.) ;...annál jobban fájlalom, hogy nem utazhatom Magyarországra. Már nagyon szívesen találkoznék Önnel. Csaknem négy év telt el utolsó budapesti látogatásom óta... (1942. július 6.) ; A Bohr Intézetben most egy csirketenyészetet létesítettek számomra, miután a tyúk vérképzésének kérdéseivel foglalkozom. Nyilván ez az első olyan fizikai intézet, amelyben kísérleti baromfit tartanak... Remélem, ismét eljön Dániába, ha vége lesz a háborúnak - hiszen Ön még viszonylag fiatal ember, és nyilván megéri a végét... (1943. április 27.)

12  Nobel-díj (1943),  Copley Medal (1939),  Atom a békéért Díj (Atoms for Peace Award,1958),  Faraday Medal (1950),  Baily Medal (1951),  Sylvanus Thompson Medal (1950),  Order of Merit (Szolgálati Érdemrend, 1957),  Rosenberger Medal (1961),  Niels Bohr Medal (1961).

13  Kunfalvi Rezső: Hevesy György. In: Fizikai Szemle. 1981, 31. évf., 137–151.  Palló Gábor: Hevesy György Magyarországon. In: Fizikai Szemle. 1985, 35. évf., 145–155.  Palló Gábor: Egy tudósnak csak gondolatai vannak... In: Fizikai Szemle. 1986, 36. évf., 137– 140.  Arrhenius, Gustav, Levi, Hilde: A kozmokémia és geokémia korszaka. In: Fizikai Szemle. 1987, 7. évf., 81–90.  Levi, Hilde: George de Hevesy, life and work. Rhodos, Copenhagen, Készítette és Szerkesztette: Szilágyi Dávid


Letölteni ppt " (Budapest, 1885. aug. 1. – Freiburg, 1966. júl. 5.)  A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések