Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tudásmenedzsment a szervezetben Innovációk utóélete Dr Váry Annamária.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tudásmenedzsment a szervezetben Innovációk utóélete Dr Váry Annamária."— Előadás másolata:

1 Tudásmenedzsment a szervezetben Innovációk utóélete Dr Váry Annamária

2 Innováció Hazai környezetben és vagy/a pártfogói munka területén korábban kevéssé alkalmazott módszerek: - Mediáció -CsDCs -Agresszió kezelése ART -Motivációs interjú -Csoportos pályatanácsadás -Formális – szinergikus - együttműködések

3 A felmérés célja •Képet kapni arról, hogy a tanulási folyamatot követően, milyen mértékben kerülnek felhasználásra a módszerek, milyen vélemény alakult ki az eredményességükről •Az Útközben program megalapozása, a további szervezeti tanulás tervezéshez szükséges információk beszerzése

4 Az adatok jellemzői •A kérdőív sok lehetőséget adott az egyéni vélemények megfogalmazására •A beállítódást próbálta feltérképezni, a módszerekről kialakult véleményt •Kevésbé törekedett számszerűsíthető, illetve statisztikák készítésére.

5 Kérdőíves lekérdezés Beérkezett: 68 kitöltött kérdőív amely összesen 137 válaszlapot tartalmaz Interjú: 10 interjú (célérték 25)

6 Kérdőíves felmérés megoszlása módszerenként (fő) ART6 Cs.D.Cs.22 Csoportos munkaerőpiaci tanácsadás8 Mediáció46 Motivációs interjú2424 Munkaerőpiaci képzés7 Pártfogók és bv. nevelők együttműködése24 Asszertivitás tréning2 Másság kezelés2

7 Megyénkénti megoszlás •7-10 válaszadó: 3 megye (Bács-Kiskun, Fejér, Szabolcs) •4 - 6 válaszadó: 7 megye (Budapest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy, Tolna, Veszprém) •1- 3 válaszadó: 5 megye (Baranya, BAZ, Békés, Heves, Vas) •Nincs adat: 5 megye (Csongrád, Jász- Nagykun - Szolnok, Nógrád, Pest, Zala)

8 A felmérés eredményei •A válaszadók attitűdje nagymértékben pozitív volt, a kiegészítő kérdésekre az egyes módszerek esetében szövegesen is válaszoltak. •A szöveges válaszok bár nehezítik az adatok tudományos igényű feldolgozását, nagyon sok értékes információt hordoznak, rámutatnak az egyes módszerek esetében az alkalmazás dilemmáira. •Olyan megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek a további tervezés során érdemes figyelembe venni.

9 Az egyes módszerek eredményei Mediáció Felhasználás: Leggyakoribb módszer, az egyetlen amelynek alkalmazása során felbukkan a „naponta” történő alkalmazás. Elégedettség a képzéssel igen erős, kiemelt jellemzők: a tréner szaktudása, nyitottsága. 26% rövidnek tartja a képzést. Ha nincs hozzá előképzettség, vagy más tanulási lehetőség ennyi idő nem elég a módszer elsajátítására. Eredményesség: -Nagy mértékben eredményesnek tartják -Külön kiemelik a kérdezéstechnikát és a beállítódásra tett hatást -Felhasználtsága széleskörű:

10 Példák: •azzal a megjegyzéssel, hogy a módszertani megbeszélésekre, esetleges (lehetőleg regionális szinten szervezett) eszmecserékre, továbbképzésekre szükség van •A tevékenység megkezdéséhez elégséges volt a képzés, ám gyakrabban lenne szükség a módszertannal foglalkozó, azt csiszoló képzésekre •fontosnak tartanám a további képzéseket a területen, határtudományok elsajátítása, készségfejlesztés •Rövidített tréningen vettem részt 2 X 3nap, szupervízió nélkül - feltételezem, hogy az eredeti tematika maximális eredményt hozott volna nálam is •Hosszabb képzésre van szükségem ahhoz, hogy biztos tudással alkalmazhassam a módszert. •A technika jó, bár újdonságokat a szakmában illetve új módszereket szívesen megismerné •Nem tartom megfelelőnek a kialakított mentori rendszert, mert csak egy szűk kör az, aki komoly képzést, és információt kap a mediációról. A többi mediátor kolléga csak szűrt információhoz jut hozzá, döntésekből, vagy döntések előkészítéséből kimaradnak, • a mentorálási folyamatot átláthatóbbá kellene tenni.

11 Családi Döntéshozó Csoportkonferencia Felhasználás: A kapott válaszok 22%-ban jelzik, hogy nem használták még a módszert. 78% egy vagy két alkalommal használta. Elégedettség a képzéssel: Jónak tartották, ám rövidnek, illetve több gyakorlást látnak szükségesnek. Eredményesség: szűk körű volt eddig a felhasználás az eredményességre vonatkozó vélemények erősen különböznek. Az egyik meglátás a szervezés nehézségeire vonatkozik és a módszer magas időigényére.

12 Motivációs interjú Felhasználás: A kapott válaszok szinte egyenletes oszlanak el, kb 20%, az alábbiak szerint: hetente, havonta, részelemeket használ, nem használja, más válasz ( pl negyedévenként) Elégedettség a képzéssel: Rövidnek tartották, illetve több gyakorlást látnak szükségesnek. Eredményesség: szűk körű volt eddig a felhasználás, egyaránt megjelentek pozitív és negatív válaszok.

13 Példa:Motivációs interjú •„ Eredményesnek azokat a képzéseket tartom, melyeken elsajátíthatok egy módszert. Ehhez több idő kell. Szükséges a gyakorlat, a szupervízió. A többszöri képzés, ami egyre mélyebben engedi megismerni a módszert.. •Többet kellene gyakorolni. Jobb lenne, ha még több idő és gyakorló feladat állna a rendelkezésre,

14 Együttműködések Felhasználás: A válaszadók 30%-a havonként működik együtt, 30 %-a pedig hetente, akár több alkalommal is, 10 % negyedévenként. Elégedettség a képzéssel: pozitív visszajelzések érkeztek a képzésről, ám e mellett jelzik a problémákat is. Eredményesség: nagy eltérések feltételezhetők. A válaszadók 50%- a jelezte, hogy nem volt nehézsége az együttműködésben. Másik rész azonban jelzett problémákat. Nem kaptunk elég visszajelzést más szervezetekkel való együttműködésről.

15 Példa: együttműködés eredményessége Nagyon jó kapcsolat alakult ki mind a vezetés mind a nevelők és az állomány tagjai között. A munka végzés sokkal egyszerűbb lett. Önállóan tudok közlekedni egy meghatározott útvonalon, ami időben lerövidíti a bejutásomat. Hatékonyabb és jobb lett a kommunikáció egymás között. A konkrét elítéltek ügyében mindig sikerül közösen elfogadható megoldást találni, de összességében ……a pártfogó tevékenységének határaival és lehetőségeivel szemben gyakran támasztanak irreális elvárásokat. Az írásos megkeresésre a kért információt megkapom. A megyei bv. intézettel együttműködési megállapodásban rögzítettük a közösen elvégzendő feladatokat a és a két intézmény tevékenysége során felmerülő kapcsolódási pontokat. Gyorsabb. Egyszerűbb ügyintézés, a bv. intézet részéről több megkeresés. Naprakész információkat szolgáltat a munkánkhoz a bv intézet.

16 Következtetések •Szelekciós szempontok, ún. szabásminták igénye –A tanulási folyamatban résztvevők –A pártfogoltak esetében •A képzési idő strukturálásnak felülvizsgálata (szorosan kapcsolódik az előző szemponthoz) •A képzés utáni tanulási szakaszok menedzselése •Újszerű eszközök igénye, melyek nem közvetlenül a szakmai feladatot célozzák meg. •Egyes módszerek hatékonyan növelik az együttműködésekbe vetett bizalmat

17 KM szempontok •Pontos tudás térkép •Tudás adatbankok •Egyes tudás-részek felelős „gondnokai” •Cserefolyamatok: egymás tudásának jobb ismerete •Jutalmazás!

18 „Meta” szintű üzenetek •A tanulási folyamat kiemelt fontosságú, reményt ad, hogy a feladat sikerrel végrehajtható •Enyhíti az „eszköztelenség” érzését, mellyel minden olyan szakember megküzd aki a személyiségben kíván változásokat létrehozni. •Léteznie kell „valami egészen másnak” ami hatékonyabb! •Az erőfeszítések és tudás elismerésére nagy az igény

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Tudásmenedzsment a szervezetben Innovációk utóélete Dr Váry Annamária."

Hasonló előadás


Google Hirdetések