Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tudásmenedzsment a szervezetben

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tudásmenedzsment a szervezetben"— Előadás másolata:

1 Tudásmenedzsment a szervezetben
Innovációk utóélete Dr Váry Annamária

2 Innováció Hazai környezetben és vagy/a pártfogói munka területén korábban kevéssé alkalmazott módszerek: - Mediáció CsDCs Agresszió kezelése ART Motivációs interjú Csoportos pályatanácsadás Formális – szinergikus - együttműködések

3 A felmérés célja Képet kapni arról, hogy a tanulási folyamatot követően, milyen mértékben kerülnek felhasználásra a módszerek, milyen vélemény alakult ki az eredményességükről Az Útközben program megalapozása, a további szervezeti tanulás tervezéshez szükséges információk beszerzése

4 Az adatok jellemzői A kérdőív sok lehetőséget adott az egyéni vélemények megfogalmazására A beállítódást próbálta feltérképezni, a módszerekről kialakult véleményt Kevésbé törekedett számszerűsíthető, illetve statisztikák készítésére.

5 Kérdőíves lekérdezés Beérkezett: Interjú: 68 kitöltött kérdőív
10 interjú (célérték 25) Beérkezett: 68 kitöltött kérdőív amely összesen 137 válaszlapot tartalmaz

6 Kérdőíves felmérés megoszlása módszerenként (fő)
ART 6 Cs.D.Cs. 22 Csoportos munkaerőpiaci tanácsadás 8 Mediáció 46 Motivációs interjú 24 Munkaerőpiaci képzés 7 Pártfogók és bv. nevelők együttműködése Asszertivitás tréning 2 Másság kezelés

7 Megyénkénti megoszlás
7-10 válaszadó: 3 megye (Bács-Kiskun, Fejér, Szabolcs) 4 - 6 válaszadó: 7 megye (Budapest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy, Tolna, Veszprém) 1- 3 válaszadó: 5 megye (Baranya, BAZ, Békés, Heves, Vas) Nincs adat: 5 megye (Csongrád, Jász- Nagykun - Szolnok, Nógrád, Pest, Zala)

8 A felmérés eredményei A válaszadók attitűdje nagymértékben pozitív volt, a kiegészítő kérdésekre az egyes módszerek esetében szövegesen is válaszoltak. A szöveges válaszok bár nehezítik az adatok tudományos igényű feldolgozását, nagyon sok értékes információt hordoznak, rámutatnak az egyes módszerek esetében az alkalmazás dilemmáira. Olyan megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek a további tervezés során érdemes figyelembe venni.

9 Az egyes módszerek eredményei Mediáció
Felhasználás: Leggyakoribb módszer, az egyetlen amelynek alkalmazása során felbukkan a „naponta” történő alkalmazás. Elégedettség a képzéssel igen erős, kiemelt jellemzők: a tréner szaktudása, nyitottsága. 26% rövidnek tartja a képzést. Ha nincs hozzá előképzettség, vagy más tanulási lehetőség ennyi idő nem elég a módszer elsajátítására. Eredményesség: Nagy mértékben eredményesnek tartják Külön kiemelik a kérdezéstechnikát és a beállítódásra tett hatást Felhasználtsága széleskörű:

10 Példák: azzal a megjegyzéssel, hogy a módszertani megbeszélésekre, esetleges (lehetőleg regionális szinten szervezett) eszmecserékre, továbbképzésekre szükség van A tevékenység megkezdéséhez elégséges volt a képzés, ám gyakrabban lenne szükség a módszertannal foglalkozó, azt csiszoló képzésekre fontosnak tartanám a további képzéseket a területen, határtudományok elsajátítása, készségfejlesztés Rövidített tréningen vettem részt 2 X 3nap, szupervízió nélkül - feltételezem, hogy az eredeti tematika maximális eredményt hozott volna nálam is Hosszabb képzésre van szükségem ahhoz, hogy biztos tudással alkalmazhassam a módszert. A technika jó, bár újdonságokat a szakmában illetve új módszereket szívesen megismerné Nem tartom megfelelőnek a kialakított mentori rendszert, mert csak egy szűk kör az, aki komoly képzést, és információt kap a mediációról. A többi mediátor kolléga csak szűrt információhoz jut hozzá, döntésekből, vagy döntések előkészítéséből kimaradnak, a mentorálási folyamatot átláthatóbbá kellene tenni.

11 Családi Döntéshozó Csoportkonferencia
Felhasználás: A kapott válaszok 22%-ban jelzik, hogy nem használták még a módszert. 78% egy vagy két alkalommal használta. Elégedettség a képzéssel: Jónak tartották, ám rövidnek, illetve több gyakorlást látnak szükségesnek. Eredményesség: szűk körű volt eddig a felhasználás az eredményességre vonatkozó vélemények erősen különböznek. Az egyik meglátás a szervezés nehézségeire vonatkozik és a módszer magas időigényére.

12 Motivációs interjú Felhasználás: A kapott válaszok szinte egyenletes oszlanak el, kb 20%, az alábbiak szerint: hetente, havonta, részelemeket használ, nem használja, más válasz ( pl negyedévenként) Elégedettség a képzéssel: Rövidnek tartották, illetve több gyakorlást látnak szükségesnek. Eredményesség: szűk körű volt eddig a felhasználás, egyaránt megjelentek pozitív és negatív válaszok.

13 Példa:Motivációs interjú
„ Eredményesnek azokat a képzéseket tartom, melyeken elsajátíthatok egy módszert. Ehhez több idő kell. Szükséges a gyakorlat, a szupervízió. A többszöri képzés, ami egyre mélyebben engedi megismerni a módszert.. Többet kellene gyakorolni. Jobb lenne, ha még több idő és gyakorló feladat állna a rendelkezésre,

14 Együttműködések Felhasználás: A válaszadók 30%-a havonként működik együtt, 30 %-a pedig hetente, akár több alkalommal is, 10 % negyedévenként. Elégedettség a képzéssel: pozitív visszajelzések érkeztek a képzésről, ám e mellett jelzik a problémákat is. Eredményesség: nagy eltérések feltételezhetők. A válaszadók 50%-a jelezte, hogy nem volt nehézsége az együttműködésben. Másik rész azonban jelzett problémákat. Nem kaptunk elég visszajelzést más szervezetekkel való együttműködésről.

15 Példa: együttműködés eredményessége
Nagyon jó kapcsolat alakult ki mind a vezetés mind a nevelők és az állomány tagjai között. A munka végzés sokkal egyszerűbb lett. Önállóan tudok közlekedni egy meghatározott útvonalon, ami időben lerövidíti a bejutásomat. Hatékonyabb és jobb lett a kommunikáció egymás között. A konkrét elítéltek ügyében mindig sikerül közösen elfogadható megoldást találni, de összességében ……a pártfogó tevékenységének határaival és lehetőségeivel szemben gyakran támasztanak irreális elvárásokat. Az írásos megkeresésre a kért információt megkapom. A megyei bv. intézettel együttműködési megállapodásban rögzítettük a közösen elvégzendő feladatokat a és a két intézmény tevékenysége során felmerülő kapcsolódási pontokat. Gyorsabb. Egyszerűbb ügyintézés, a bv. intézet részéről több megkeresés. Naprakész információkat szolgáltat a munkánkhoz a bv intézet.

16 Következtetések Szelekciós szempontok, ún. szabásminták igénye
A tanulási folyamatban résztvevők A pártfogoltak esetében A képzési idő strukturálásnak felülvizsgálata (szorosan kapcsolódik az előző szemponthoz) A képzés utáni tanulási szakaszok menedzselése Újszerű eszközök igénye, melyek nem közvetlenül a szakmai feladatot célozzák meg. Egyes módszerek hatékonyan növelik az együttműködésekbe vetett bizalmat

17 KM szempontok Pontos tudás térkép Tudás adatbankok
Egyes tudás-részek felelős „gondnokai” Cserefolyamatok: egymás tudásának jobb ismerete Jutalmazás!

18 „Meta” szintű üzenetek
A tanulási folyamat kiemelt fontosságú, reményt ad, hogy a feladat sikerrel végrehajtható Enyhíti az „eszköztelenség” érzését, mellyel minden olyan szakember megküzd aki a személyiségben kíván változásokat létrehozni. Léteznie kell „valami egészen másnak” ami hatékonyabb! Az erőfeszítések és tudás elismerésére nagy az igény

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Tudásmenedzsment a szervezetben"

Hasonló előadás


Google Hirdetések