Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar Nobel- díjasok. Pár szó az alapítóról: Alfred Nobel Alfred Nobel (1833. okt. 21. Stockholm – (1833. okt. 21. Stockholm – 1896. dec. 10. Sam Reno)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar Nobel- díjasok. Pár szó az alapítóról: Alfred Nobel Alfred Nobel (1833. okt. 21. Stockholm – (1833. okt. 21. Stockholm – 1896. dec. 10. Sam Reno)"— Előadás másolata:

1 Magyar Nobel- díjasok

2 Pár szó az alapítóról: Alfred Nobel Alfred Nobel (1833. okt. 21. Stockholm – (1833. okt. 21. Stockholm – 1896. dec. 10. Sam Reno) 1896. dec. 10. Sam Reno) Svéd vegyészmérnök, feltaláló. A dinamit felfedezése fűződik az ő nevéhez.

3 A díj alapításáról Alfred Nobel a díjat a tudomány és a kultúra kiemelkedő alkotói számára alapította, melyről végrendelete tanúskodik. A Nobel Alapítvány 1901. óta adományozza minden évben ezt a díjat az arra érdemesnek.

4 2000-ben a Nobel-díjjal járó összeg 9 millió svéd korona volt. Minden díjazott kap egy kb. 200g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. Ennek átmérője 64 mm. Az érem egyik oldalán Alfred Nobel profilban ábrázolt arcképe. A másik oldalon a különböző díjazási területekre jellemző kép látható.

5 A különböző érmek hátoldalai A kémia- és fizikai Nobel érem hátoldala Az orvosi Nobel érem hátoldala

6 Az irodalmi alkotásért járó érem hátoldala A békéért legjobban munkálkodónak járó érem hátoldala

7 1969. óta a Svéd Állami Bank a Nobel-díjjal egyenértékű Alfred Nobel-emlékdíjjal jutalmazza a közgazdaság-tudomány legkiválóbb képviselőit. Az emlékdíj elülső oldala És a hátsó oldala

8 Magyarország büszkeségei, a magyar Nobel-díjasok: A sorban az első Lénárd Fülöp. A századelő kétségkívül egyik legjelentősebb fizikusa. 1862-ben született Pozsonyban. 1907-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Ekkor már német állampolgár. Politikai nézeteivel támogatta a náci politikát. 1901-től többször ajánlották a díjra, de csak 1905-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a katódsugárzással kapcsolatos felfedezéseiért.

9 Lénárd Fülöp 1905 katódsugárzással kapcsolatos munkáiért

10 Bárány Róbert Lénárd Fülöpöt Bárány Róbert követte. Magyar származására megdönthetetlen bizonyíték az, hogy ma is élnek rokonai Magyarországon, Rohonc környékén. 1876-ban született Bécsben. 1914-ben kapott orvosi Nobel-díjat a vesztibuláris apparátus (egyensúly-szerv) élettanával és működésével kapcsolatos munkáiért. Ennek a díjnak köszönhette életét, mert az I. világháborúban orosz fogságba került és a svéd kormány közbenjárására engedték szabadon. Svédországban telepedett le és az Uppsalai Egyetemen tanított és itt is halt meg 1936 áprilisában.

11 Bárány Róbert - 1914 – Az egyensúly- szerv élettanával kapcsolatos munkáiért

12 Az első kémiai Nobel-díjasunk Zsigmondy Richárd. 1865-ben született Bécsben. Szülei magyarok, de ő már nem állt kapcsolatban a magyar kultúrával. 1925-ben kapta meg a díjat. A kolloid oldatok heterogén természetét magyarázta és ezért terjesztették fel. Munkásságához még a modern kolloidkémia kutatásához nélkülözhetetlen, alapvető jelentőségű módszerek is hozzátartoztak. Ilyen például az ultramikroszkóp felfedezése is. A Természettudományi Közlöny meg sem emlékezett a díjról. 1929. Szeptemberében halt meg Göttingenben.

13 Zsigmondy Richárd 1925 a kolloid oldatok természetének magyarázatáért

14 Negyedik Nobel-díjasunk nevét ismerjük talán a legjobban! Ő Szent-Györgyi Albert. 1893-ban született Budapesten. Dolgozott holland, német, angol és amerikai egyetemeken, de Klebelsberg Kúnó meghívására a szegedi egyetemen folytatta kutatásait. A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat 1937- ben kapta meg a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért. Foglalkozott még az izommozgás biokémiájával, és ezen a téren is igen jelentős eredményeket ért el. 1986-ban halt meg Woods Hole-ban.

15 Szent-Györgyi Albert - 1937 A C-vitamin felfedezéseiért

16 Hevesy György volt a második kémiai Nobel- díjasunk. 1885. július 1-én született Budapesten. Több egyetemen végezte tanulmányait és Freiburgban doktorált. Szoros munkakapcsolatban állt többek között Rutherforddal, Bohrral. 7-szer jelölték a díjra, amit végül 1943-ban kapott meg a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban. 1966-ban halt meg Freiburgban.

17 Hevesy György 1943 a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban

18 Bárány Róbert és Szent-Györgyi után Békésy György is feliratkozott az orvosi Nobel-díjasok képzeletbeli listájára. 1899-ben született Budapesten. Több iskolában végezte tanulmányait, mert édesapja diplomata volt. A Postakísérleti Állomáson végezte hallással kapcsolatos kísérleteit. Ezért jutalmazták a díjjal 1961-ben. Kísérleteinek lényege a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusa. A Hawaii Egyetemen is tanított és itt halt meg 1972-ben.

19 Békésy György 1961 a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért

20 Hosszú idő után Wigner Jenő a következő fizikai díjjal kitűntetett honfitársunk. 1902-ben született Budapesten. 1925-ben doktorált a berlini Technische Hochschulén. Nagy szerepe volt az atombomba kifejlesztésében. 1965-ben kapta meg a Nobel-díjat megosztva M.G. Mayerrel és J.H.D. Jensennel az atommagok és az elemi részekkel foglalkozó felfedezéseiért. 1988-tól az MTA tiszteletbeli tagja. 1995-ben halt meg Princetownban.

21 Wigner Jenő - 1963 - az atommagok és az elemi részek elmélete terén, elért eredményeiért

22 Gábor Dénes a 8. aki felfedezéseivel kiérdemelte ezt a komoly elismerést, díjat. 1900-ban látta meg a napvilágot Budapesten. 1927-den doktorált charlottenbourgi Műszaki Egyetemen. Több híres cégnél dolgozott, mint kutatómérnök. 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat a holográfia módszerének felfedezéséért és fejlesztéséért. 1964-ben lett az MTA tiszteletbeli tagja. 1979-ben halt meg Londonban.

23 Gábor Dénes 1971 a holográfia módszerének felfedezéséért

24 Milton Friedman, 1976 Nobel-díjas közgazdász, a monetarizmus alapelveinek kidolgozója

25 Wiesel, Elie az első, aki a világbéke ügyében alkotott maradandót és ezt a neki adományozott Nobel-díj is bizonyítja. 1928-ban született Máramarosszigeten. Iskoláit magánúton végezte. 1963. óta amerikai állampolgár. 1986-ban kapott béke Nobel-díjat, mert vezéralak és szellemi vezető volt azokban az időkben, mikor az erőszak és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára. Emellett jelentős irodalmi tevékenységet is folytatott.

26 Wiesel, Elie - Béke Nobel-díj, 1986

27 Wiesel, Elie-vel kapott egy évben Nobel-díjat Polanyi, John C. is, de ő a kémiai felfedezéseiért. 1930. január 23-án született Berlinben. Egyetemi tanulmányit Manchester-be végezte. Ezután angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dolgozott. Az 1986-os díjat megosztva kapta D.R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel. Kutatásaik az elemi kémia dinamikájával foglalkoztak.

28 Polanyi, John C. 1986 az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért

29 Oláh György a 11. Nobel-díjasunk és ő volt a negyedik aki a kémia területén szerzett elismerést. 1927-ben született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett és a BME-n szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1994-ben kapta meg a díjat a karbonkation kémiájához való hozzájárulásával. Ezzel megdöntötte a szénatom négy vegyértékűségének dogmáját. 1990-től az MTA tiszteletbeli tagja.

30 Oláh György 1994. „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért ”.

31 Harsányi János volt az első magyar származású Nobel-díjas, a közgazdasági díjat kapott. 1920-ban született Budapesten. A Fasori Gimnáziumban érettségizett és a Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát. Ezt követően a Sydneyi Egyetemen kapott közgazdász diplomát. 1994-ben kapta meg a díjat, de sajnos megosztva John Nashsel és Reinhard Seltennel. Úttörő tevékenységük a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly elemzés terére terjedt ki. 2000-ben halt meg Berkeley-ben.

32 Harsányi János 1994. évi közgazdasági Nobel-díj „a nem- kooperatív játékok elméletében az egyensúly analízis terén végzett úttörő munkásságáért”.

33 Az első olyan díjazottunk, aki irodalmi alkotásával nyerte el a döntéshozók tetszését, Kertész Imre. 1928-ban született Budapesten. Túlélte Auschwitzot, és ezután érettségizett. Író, műfordító. 1975-ben írta a Sorstalanság című könyvét, mely a koncentrációs táborban történteket dolgozza fel és az író saját emlékeiből táplálkozik. 2002-ben kapott ezért a művéért Nobel-díjat. A regényből Koltai János rendezésében film is készült.

34 Kertész Imre - 2002 - Irodalmi Nobel-díj - Sorstalanság

35 A legfrissebb Nobel-díjazottunk pedig Herskó Ferenc. 1937-ben született Karcagon. Családja a II. világháború után kivándorolt Izraelbe és ott szerzett orvosi diplomát. 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat két kutatótársával együtt. A két társ: Aaron Ciechanover és Irwin Rose. Kiemelkedő eredményeket értek el a test fehérjéinek lebomlásának területén:

36 Herskó Ferenc - 2004 - Kutatásaiknak köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthetjük, miként ellenőriznek a sejtek bizonyos központi folyamatokat az emberi szervezetben

37 Miért nincs matematikai Nobel-díj? Erre vonatkozólag sok mendemonda látott napvilágot, de semmiféle hiteles adat nincs, ami magyarázatot adna erre a kérdésre. Valószínűsíthető, hogy Alfréd Nobel azért nem gondolt a matematikusokra, mert Gösta Mittag-Leffler stockholmi egyetemi professzor feleségével együtt már alapított egy, a Nobel-díjhoz hasonló díjat. Ez főleg a skandináv matematikusokat támogatta.


Letölteni ppt "Magyar Nobel- díjasok. Pár szó az alapítóról: Alfred Nobel Alfred Nobel (1833. okt. 21. Stockholm – (1833. okt. 21. Stockholm – 1896. dec. 10. Sam Reno)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések