Tudásod a jövőd! TÁMOP – 12/1.

Az előadások a következő témára: "Tudásod a jövőd! TÁMOP – 12/1."— Előadás másolata:

1 Tudásod a jövőd! TÁMOP-2.1.2. – 12/1.
Munkaerő‐piaci kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei Magyarországon

2 Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok
„– Mire jó, ha megtanulod a betűket? – kérdezte Pöszke. – Mindent el tudok olvasni, amit leírtak – válaszoltam én. – És hol vannak a betűk? – kérdezte Pöszke. – A legtöbb a könyvekben van, de mindenütt vannak – mondtam én. (…) Megmutattam Pöszkének, hogy mennyi betű van az utcán. A boltokban meg a vendéglőkön neonból, a kirakatokban kézzel írva, a házak falán fényes táblákon, a kapuk mellett a házitelefonoknál kis keretben, a teherautók oldalán színes festékkel, a hirdetőoszlopokon, csak soroltam, és nem akart vége lenni. Most jöttem rá, hogy eddig én se tudtam, hogy mennyi betű van az utcán.”

3 Az írott anyanyelv funkciói
Figyelmeztetés eszköze Információ-átadás eszköze Kommunikációs eszköz Személyes azonosító (A teljesség igénye nélkül :)

4 Janikovszky Éva könyvében egy mindenki számára triviális, már tudat alatti ismeretből születik a „mirejó” játék, aminek a lényege az, hogy koncentráltan figyelünk egy jelenségre, és újra felfedezzük annak csodáját a magunk számára, és örülünk, hogy részesei vagyunk – a betűk, a számok, vagy bármi egyéb eszköz, ismeret lehet a „mirejó” tárgya.

5 Például: A digitális kompetenciával, internethasználattal járó előnyök
Gyors információforrás: hírportálok, online sajtó, menetrendek stb. – időelőny, több forrás Új kommunikációs csatornák elérése: , közösségi oldalak stb. Gyors, hatékony ügyintézési lehetőség: elektronikus közigazgatási hatósági ügyintézés, banki ügyintézés, számlák befizetése stb. Tanulás: idegen nyelv, e-book, elérhető szakmai tanulmányok stb. Kikapcsolódás: filmarchívum, Youtube, online játékok, zenehallgatás stb. Manapság már bele sem gondolunk, milyen előnyökkel jár a digitális írástudás… „mirejó”

6 A XXI. század paralizáló tényezői
Írástudatlanság  képtelenség a közös tájékoztatási kódrendszer használatára Digitális írástudatlanság  A XXI. század innovációinak kizárása életünkből Idegen nyelv tudás hiánya  Az internacionális lehetőségek, kapcsolatok kihagyása életünkből

7 A XXI. század főbb kompetencia-követelményei
Anyanyelvi kompetencia Digitális kompetencia Idegen nyelvi kompetencia

8 Digitális írástudatlanság
Idegen nyelvtudás hiánya TÁMOP 2.1.2

9 A projekt kidolgozásának létjogosultsága: a munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése
Munkanélküliség csökkentése: Az Európai Unió egyik fontos megoldandó kérdése European Employment Strategy 2020 célja: 75%-os foglalkoztatási ráta a 20 és 64 év közötti korosztály körében 2020-ra.

10 A munkanélküliség és a kompetenciák összefüggései
Mi segíti legjobban az elhelyezkedést? Számítógépes tudás 17 % Nyelvtudás 29 % (2012-es közvélemény kutatás, forrás: Eurobarometer)

11 Magyarország lakosságának idegen nyelvtudása
2007-ben Magyarország lakosságának 74,8 %-a nem beszélt egy idegen nyelvet sem; látványos javulásról azóta sem beszélhetünk

12 A digitális írástudatlanság hazánkban
Még sosem használt számítógépet, 2010 (16-74 éves lakosság %-a) A hazai lakosság 32,4 %-a még nem használt gépet Forrás: Digital Agenda Scoreboard, 2011

13 TÁMOP 2.1.2. – válasz a társadalmi igényekre, kihívásokra
Felelősség a források megfelelő allokálása, és olyan konstrukciók kialakítása, amelyek érdemi válaszokat adnak a társadalmi kihívásokra, és mérhető eredmények elérésére alkalmas, működőképes, átlátható projekteket hoznak létre – ez volt a cél a TÁMOP projekt tervezése során is. A fókuszba a digitális írástudás és a nyelvtudás arányának növelése került, munkaerőpiaci és területi esélyegyenlőségi szempontokkal is megerősítve, a társadalmi felelősséget is érvényesítve.

14 TÁMOP 2.1.2. – a projekt főbb adatai
Projekt időtartama: – Forrás: 12,5 milliárd Ft (Ebből a Közép-magyarországi régióban (KMR) kb. 1 milliárd Ft) 85 % EU-s forrás, 15 % hazai forrás Projektgazda: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a projekt indulásakor: Wekerle Sándor Alapkezelő) Konzorciumi partner: Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet – NIIFI (a projekt indulásakor: NT nKft.) Felelős minisztériumok: Nemzetgazdasági Minisztérium; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

15 TÁMOP 2.1.2. – a projekt főbb adatai
Informatikai és nyelvi képzések biztosítása Minimális önerő (2 % vagy 5%) ráfordításával, Maximum Ft/fő erejéig A 18. életévet betöltött állampolgárok részére, amennyiben állami finanszírozású oktatásban nem vesznek részt Max Ft/ fő / tanóra elszámolható költség

16 A projekt indikátorai 100 000 fő részvétele a képzésben
fő, aki ténylegesen elvégzi a képzést és tanúsítványt is szerez (minél alacsonyabb arányú lemorzsolódás a cél) Min fő hátrányos helyzetű állampolgár bevonása a képzésbe

17 Közvetlen célok A felnőtt lakosság kiegészítő képzése a munkaerő-piaci követelmények figyelembe vételével A felnőttképzésben résztvevők számának növelése A hátrányos helyzetű régiók támogatása A gazdaság versenyképességének növelése a kvalifikált munkaerő biztosítása által Az egyéni versenyképesség növelése a munkaerőpiacon A digitális írástudatlanság csökkentése Idegen nyelvi kompetenciafejlesztés Az életen át tartó tanulás (Lifelong learning) alapelveinek továbbadása

18 Közvetett célok Társadalmi és munkaerő-piaci rugalmasság és beilleszkedés növelése (hazai és nemzetközi viszonylatban) A foglalkoztathatóság általános növelése (hazai és nemzetközi viszonylatban) Piaci fellendülés: a felnőttképzési intézmények, nyelviskolák, informatikai képzők szektorának jelentős mértékű bevonása az EU-s forrásból történő támogatási rendszerbe

19 A projektek kedvezményezettjei a magánszemélyek, de a felnőttképző intézmények tapasztalatainak megismerése és hasznosítása rendkívül fontos a sikeres projekt érdekében: Hangsúlyos ügyfélszolgálati tevékenység Tapasztalati fórumok tartása Az intézmények működését meghatározó szabályok, előírások, esetenként működési – szervezési szempontjaik beépítése a projekt eljárásrendjeibe (3 napos szerződéskötési időszak, havi ütemes képzésmeghirdetés) Mindezzel motiváló környezet teremtése a képzők számára

20 Motiváló környezet teremtése a magánszemélyek számára
Három kiemelt tényező: Az oktatás aktuális élethelyzethez, igényhez kötődik (hasznos – pl. növeli az elhelyezkedési esélyeket) Az oktatás a lakóhelyhez közel van (elérhető és elfogadható szinten tartja a ráfordításokat, időben és pénzben) Az oktatást ismerős személy ajánlja (biztonságos bevonódás, személyes elköteleződés)

21 A motiváció kulcsszereplői: az eTanácsadók
Közel 1600 eMagyarország Ponton közel 2000 eTanácsadó Kik az eTanácsadók? Képzett szakemberek, akik bevezetik az érdeklődőket az információs társadalomba az Internet, elektronikus ügyintézés, elektronikus közszolgáltatások előnyeinek ismertetésével.

22 Az eTanácsadók a projektben
Az eTanácsadók főbb funkciói a projektben Igényfelmérés Kommunikációs feladatok Toborzás A jelentkezéssel/regisztrációval kapcsolatos segítségnyújtás Mentorálás a lemorzsolódás elkerülése végett ( es, telefonos, személyes kapcsolattartás) eTanácsadók száma: Max. 800 fő

23 Konkrét eredmények 2013. 07. 02-ig
Jelenlegi adatok: 175 kistérségből 169-ben folyik támogatott képzés fő tanul idegen nyelvet 6990 fő vesz részt informatikai oktatásban A „- Mennyi? – Harminc” kérdésköre: a hazai felnőttképzési piacon ezek jelentős számok (pl. képzői tapasztalati fórum: átlagos éves képzetti létszámok elérése az első félévben)

24 A képző intézményekre vonatkozó adatok
Regisztrált képző intézmény: 371 Megkötött együttműködési megállapodás: 212 Vidéki székhelyű: 272 Budapesti székhelyű: 99

25 A képzésekre vonatkozó adatok
Jóváhagyott Képzések száma: 6 666 Fővárosban: 539 Vidéken: 6 127 IT: 1 159 Nyelvi: 5 507

26 A résztvevőkre vonatkozó adatok
Magánszemélyek: Regisztrált személy: Képzésre jelentkezett: 67 134 HH-s térségből érkező: 29 383 45 év feletti: 23 897 Mindkét feltétel: 11 036 Hátrányos helyzetűek száma: 42 244

27 A projekt sikerének alapja
Megfelelés a munkaerő-piac elvárásainak Társadalmi igény a nyelvtudásra, informatikai ismeretekre Megfelelő célcsoport megkeresése, megszólítása, bevonása a projektbe A célcsoport igényeihez, élethelyzetéhez illeszkedő oktatási csomagok biztosítása Színvonalas képzői kínálat Alacsony önköltség eTanácsadói rendszer, személyes mentorálás

28 A projektekre általában vonatkozó releváns siker-kritériumok:
- A szakmai, tartalmi elvárásoknak való megfelelés - Ütemezési céloknak való megfelelés - Költségterven belül maradás - Felhasználók / résztvevők elégedettsége - Fenntarthatóság De: A siker több, mint időben, költségkereten belül a meghatározott követelményeknek megfelelő eredmény elérése. (

29 A siker a célok elérése, de mindig hozzáadott érték és pozitív érzetek (elégedettség, győzelem, stb.) összessége is. A felhasználók / résztvevők elégedettsége és a projekt sikeressége között jelentős kölcsönös összefüggés van. A sikeres projekt mindig hozzájárul a szervezet (intézményrendszer) hatékonyságához, és a hosszú távú sikerességéhez. A projektsiker a stratégiai menedzsment szintjén realizálódik, ahol a projektek sikere és a szervezet / intézményrendszer hosszú távú sikercéljai összevezethetők.  A siker értelmezése mindig függ az időtávtól is (a projekt lezárását követő fenntartás tapasztalatai, esetleg további fejlesztésekkel való összefüggés). (

30 A siker legvégső aranyszabálya: ahhoz, hogy a sikert kivehessük a végén, a munkát bele kell tennünk a projektbe – nyuszi valójában nem a kalapban terem Köszönet a projekt végrehajtásában részes valamennyi szereplőnek, munkatársnak, képzőnek, képzettnek, fontolgatónak, kritikusnak, és ellenőrnek is.

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Baranyai Mária Projekt koordinátor  Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányablakok Kialakításáért Felelős Miniszteri Biztos Titkársága