Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.-XX. században Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság avagy a történeti térképek felhasználásának.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.-XX. században Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság avagy a történeti térképek felhasználásának."— Előadás másolata:

1 A felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.-XX. században Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság avagy a történeti térképek felhasználásának lehetőségei a természetvédelmi munkában

2 Előzmények  A történeti térképeket már a 70-es években is használták tájtörténeti munkákhoz  Pl. Balsay et al  A természetvédelemben és a botanikában a 90-es években kezdett el terjedni használatuk  Frisnyák 1990, Konkolyné-Gyuró 1990, Bíró & Molnár 1998, Dobány 1999  Térinformatikai felhasználásuk azonban csak a 90-es évek végén kezdődött meg  Illyés 1997, Nagy 1997, Mari 2000, Nagy 2003

3 A vizsgálat célkitűzései  Vizsgálni a felszínborítás főbb típusainak elterjedését és arányait, illetve  Rekonstruálni a hansági táj jellegét az egyes korszakokban  Adatok gyűjtése néhány természetvédelmi szempontból jelentős terület egykori használatáról  A történeti térképek feldolgozási módszereinek és használhatóságának vizsgálata

4 A vizsgált terület lehatárolása  Probléma:  Mit értünk Hanságon?  Nincs és soha nem is volt állandó határa a Hanságnak  Minden vizsgált időszakban más a határ  Megoldás  Kövér Fidél leírása (1930) és a domborzatmodell alapján megrajzolt feltételezett határ  Területe: 448 km 2

5

6

7 Röviden a lecsapolásról…  Az áradások szabályozása és a mocsarak lecsapolásának gondolata már a XVII. században felmerült  A szabályozás első lépésének lehet tekinteni a Pomogy-Eszterháza töltés (Kis 1797) megépítését ( )  Az 1800-as évek közepétől gyakorlatilag folyamatosan folytak a munkák  Az 1950-es évek végére teljessé vált a Hanság lecsapolása

8 Felhasznált térképek IdőszakTérkép M.a. Felmérés időpontja Illeszkedési pontosság XVIII. század végeI. katonai1: m XIX. század közepeII. katonai1: m XIX. század végeIII. katonai1: , m XX. század elejeIII. katonai RA1: m XX. század közepe Katonai topográfiai térkép (1. kiadás, 1952) 1: m XX. század végeLANDSAT ETM űrfelvétel30m fb m XX. század végeSzínes infra légifelvétel~1: m

9 Módszertan  Vetületbe illesztés (EOV)  ArcGIS ArcInfo 9.2  Képernyőn történő digitalizálás  A lehatárolt legkisebb foltméret: 0,3 ha  Külön-külön fázisokban történt  a felszínborítás folthálózatának  az úthálózat és a vízhálózat vonalhálózatának  a pontszerű objektumok digitalizálása  Topológiai ellenőrzés

10 A felszínborítás kategóriái  Elsődleges szempont az összehasonlíthatóság  a legkisebb információtartalomnak megfelelően kell kialakítani  hátrány: információvesztés a részletesebb térképeknél  Minél több hasznos információt rögzíteni kell  Hátránya: korlátozottan összehasonlíthatók a térképek  A megoldás: két szintű kategóriarendszer

11 A felszínborítás kategóriái KategóriaAlkategória példák ErdőkZárt, üde lomboserdők - Láperdők Fás mocsarak, gyepek, illetve cserjésekFás legelők - Bokros, cserjés területek GyepekNedves gyepek - Száraz gyepek Mocsarak és lápokNádasok és gyékényesek – Magassásosok – Harmatkásások Szántók Szőlők Gyümölcsösök ÁllóvizekTermészetes tavak - Mesterséges tavak VízfolyásokTermészetes folyók és patakok - Csatornák Települések Telephelyek Külszíni bányák Egyéb

12 XVIII. század vége  I. katonai felmérés térképe alapján ( )  A térkép a lecsapolás előtti állapotot ábrázolja  Szép rajzolat, de nagyon pontatlan  Inkább csak tájékoztató jellegű információt nyújt

13 XVIII. század vége

14  A térképezést megelőző években száraz időszak  Fertő teljes kiszáradása ( )  A Dél-Hanság legnagyobb része járhatatlan mocsár és láp  Észak-Hanság szárazabb, gyepként ábrázolták  Az erdők és a szántók aránya alacsony és elsősorban a peremterületeken helyezkedtek el.  Vannak nyílt vízfelületek

15 XVIII. század vége

16 XIX. század közepe  II. katonai felmérés térképe alapján ( )  Szép rajzolat, és elég pontos  Vizesebbnek mutatja az egész területet  Megjelennek az egyenes utak és csatornák a térképen

17 XIX. század közepe

18  Elkezdődtek a szabályozások  Hanság főcsatorna, mint fő elvezető csatorna  Érdekesség: az 1813-as árvíz az addig elkészült medret teljesen tönkretette  A befolyó vizek szabályozása volt az elsődleges  Répce, Kis-Rába  Kismetszés, Vármegye csatorna stb.  A Dél-Hanságban tervezett erdőgazdálkodásra utaló nyomok (pl. egyenes nyiladékok)

19 XIX. század közepe

20 XIX. század vége  III. katonai felmérés térképe alapján (1872, 1880)  Nehezen értelmezhető, fekete-fehér térképek  Előrehaladt a lecsapolás  Csatornák és utak tagolják a medence belső területeit is.

21 XIX. század vége  A felszínborítási kategóriák határai már szabályosak  Mocsarak gyeppé alakítása – medenceperemi gyepek felszántása  Medenceperemi erdők letermelése és szántóvá alakítása – erdők kiterjedésének csökkenése  Művelés intenzitásának növekedése – a majorok száma 2-ről 21-re növekedett a területen

22 XIX. század vége

23 XX. század eleje  III. katonai felmérés 1:75000 reambulált lapjai alapján ( )  Zólyomi B. vegetációtérképe ( )  Az úthálózat és a vízhálózat csaknem megegyezik a maival

24 XX. század eleje  A mocsarak és lápok aránya 1%-ra csökkent  A gyepek aránya is csökkent, azaz nem alakult ki annyi új gyep, mint amennyit feltörtek  Az erdőknél folytatódott az északra tolódás, némi területnövekedéssel  A Szegedi-csatornától délre kivágták az égereseket, helyette a Rábcától északra ültettek újakat.  Fás gyepek és cserjések aránya nő  Megjelentek a területen a tőzegbányák – fűtés, áramtermelés

25 XX. század eleje

26 XX. század közepe  Katonai topográfiai térkép alapján (1951)  Nagyon jól használható térinformatikai rendszerekben  A maival megegyező infrastruktúra (utak, vasutak, csatornák stb.)

27 XX. század közepe  Mocsarak és lápok arányának növekedése  Csapadékos időjárás  Háború miatt elhanyagolt csatornahálózat  A gyepek feltörése folyamatos  A gyepek használata csökken, emiatt megkezdődnek az erdősítések a Dél-Hanságban  Égerrel, kb. 650 ha

28 XX. század közepe

29 XX. század vége  Légifelvétel (1999), Landsat ETM (2000) alapján  A lecsapolások a 60-as években teljessé váltak

30 XX. század vége  Nagy kiterjedésű erdősítések  Kezdetben égerrel, majd nemes nyárral  Amit lehetett (és amit nem) felszántottak  Megjelennek ismét a mocsaras területek – felhagyott tőzegbányák  A megmaradt gyepek természetvédelmi oltalom alá kerülnek (1976)  A kiszárítás azonban ma is működik sok területen

31 XX. század vége

32 Összefoglalás  A lecsapolással a Hanság egésze művelhetővé vált – legalábbis időszakosan  A gyepek szántóvá alakítása  A mocsarak gyeppé alakulása/alakítása, majd a feltörés és az erdősítés a meghatározó

33 Összefoglalás

34

35 Összefoglalás  A történeti térképek jól használhatók az egykori felszínborítás rekonstruálásához  A pontatlanságok más források (pl. leírások, korábbi vegetációtérképek, erdészeti adatbázisok) használatával csökkenthetők  Jól használható:  természetvédelmi célkitűzéseinek meghatározása  terület- és tájhasználat vizsgálata  stb.

36 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.-XX. században Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság avagy a történeti térképek felhasználásának."

Hasonló előadás


Google Hirdetések