Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok jelentősége manapság még a múlthoz képest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok jelentősége manapság még a múlthoz képest."— Előadás másolata:

1

2 • Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok jelentősége manapság még a múlthoz képest is felértékelődött. Nemcsak a tengeri (óceáni) partokkal rendelkező országok gazdasági életében válnak egyre jelentősebbé (elsősorban a halászat, a szállítás, a környezetvédelem, az energiaforrások miatt), hanem a tengerrel nem rendelkező országoknak is fontosak, főként turisztikai és gazdaságföldrajzi okokból. • A tengerek és óceánok egyre nagyobb szerepet játszanak a kontinensek lakosainak energia-, élelmiszer-, közlekedés-, idegenforgalmi ellátásában, biztosításában. A mai tudomány megközelítéssel elemzi a tengerek és óceánok természetföldrajzát, a szárazulatok partvonalainak alakulását, ezek tükrében a kikötők telepítését, a hajózásra való alkalmasságukat, gazdaságföldrajzi jelentőségét.

3 • Tenger mint: legfontosabb élelmiszerforrás: Leginkább a halat és algákat hasznosítjuk. • Vízben több az állat, mint a növény, a szárazföldön ellenkező a helyzet. A vízben a növényeket általában parányi, gyakran mikroszkopikus algák képviselik. Nagy szerepe van a lakosság táplálkozásában,gyógyszeriparban,élelmiszeriparban,textilip arban stb. • A tengeri hínárhoz hasonlóan, egyre gyakrabban használják őket természetes táplálék-kiegészítőként. A hozzánk közel fekvő tengerekben viszonylag kevés hal él.Ennek egyik fő oka,hogy nincsenek különböző hőmérsékletű tengeráramlatok közötti találkozási ütközőpontok,a halak meg ilyen helyeken fordulnak elő nagy bőségben.A halért alaposan meg kell küzdeni,kb. 5 millió ember akar megélni halászatból.

4

5 Árapály mint energiaforrás • Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre. A dagály kezdetekor megvárják, amíg a gát tenger felőli oldalán a vízszint 1,5 méterrel a másik oldal fölé emelkedik, és csak ekkor engedik át a vizet a turbinákon, amelyek működésük során elektromos energiát termelnek. Amikor az ár visszahúzódik, a turbinák lapátjait ellentétes irányba fordítják, így a visszaáramló víz is termel energiát.Amikor újra itt az ár csúcsa, a turbinákat megfordítják, a víz pedig visszafolyik a folyótorkolatba s a körfolyamat kezdődik elölről. A gátépítés költségei hatalmasak, és a megfelelő helyszínek is csak kevés helyen állnak rendelkezésre. Ezért csak az oroszok és a kanadaiak kezdtek bele ilyen erőművek építésébe. A világon az új-skóciai Fundy-öbölben a legerősebb az árapály mozgás, a szintkülönbség elérheti a 18 métert is. Tenger alatti árapály-minierőmű biztosítja egy norvég kisváros lakónegyedének energiaellátását.

6

7 A világ áramtermelésének akár 15 %-át is nyerhetnénk a hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles körben elterjednének. Kétszerannyi elektromos áramot nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az atomerőművek produkálnak világszerte.Jelenleg még csak néhány hullámerőmű működik a világon. Feltalálói szerint egyszerűségében rejlik a hullámok energiájának hasznosítására tervezett legújabb eszköz, az Anaconda ereje, amely egyszerű gumicsőként nyeli el a vizet és alakítja árammá egy turbina segítségével. Tengeráramlatok is felhasználhatók energiaforrásként,és a tenger őenergiája is hasznosítható (a pára mozgásba hozza a turbinalapátokat.Ilyen erőmávek pl. Japánban.

8 Közlekedés Világtengernek egyre nagyobb a szerepe a közlekedésben.Először a folyók, majd a tengerek lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok (pl hídak alkotó elemei) A vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (pl ömlesztett áruk, mint a gabona. A vízi közlekedés a személyszállításban is részt vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek.

9 Gyógyszeriparban is használják pl. A tengerszint magasságától egészen a szivacsokig a tudósok kutatnak a gyógyszerek után,hogy felfedezzék itt a rák,fájdalom és egyéb bántalom ellenszerét. Orvosságok az algákból

10 Ez mellett jelentős: a turizmus, strand, búvárkodás- szórakozás, sport-szörf, vitorlázás

11 KÉSZÍTETTE: Omerović Martin 7/4


Letölteni ppt "• Földünk nagyobbik része (71%) vízfelület, mely szoros kapcsolatban áll a szárazföldekkel. A tengerek és óceánok jelentősége manapság még a múlthoz képest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések