Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Horizontális szempontok érvényesítése az EU által támogatott projektekben TÁMOP-5.1.1-09/3-2009-0016 „Internettel a tudásért” Digitális kompetencia- fejlesztés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Horizontális szempontok érvényesítése az EU által támogatott projektekben TÁMOP-5.1.1-09/3-2009-0016 „Internettel a tudásért” Digitális kompetencia- fejlesztés."— Előadás másolata:

1 Horizontális szempontok érvényesítése az EU által támogatott projektekben TÁMOP / „Internettel a tudásért” Digitális kompetencia- fejlesztés a Barcsi Kistérségben

2 Horizontális elveken olyan átfogó jellegű, kiemelkedő jelentőséggel bíró kérdésköröket értünk, amelyek az Európai Unió minden részpolitikájában megjelennek, érvényesülésük minden terület tekintetében elvárt. A Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályozás (1083/2006/EK rendelet) két horizontális elvárást emel ki: - Fenntartható fejlődés (gazdasági, társadalmi, környezeti) - Esélyegyenlőség - (Versenypolitika).

3  „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Környezet és Fejlődés Világbizottság – 1987).  Növekedés a gazdasági rendszer anyagi, technikai, műszaki javainak gyarapodását, kitágulását jelenti, amelyet tudományosan elfogadott mennyiségi mérőszámokkal, mutatókkal mérnek (GDP).  A fejlődés ezzel szemben elsősorban minőségi változásokat takar. A társadalom esetében ilyen például az életminőségi tényezők javításában szerepet játszó tiszta környezet és az ahhoz való emberi jog.

4  A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben az állandó feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak eltartó-képességét.  A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket.

5  Az 1992 ‐ es riói konferencián elfogadott és az ENSZ Közgyűlés által megerősített fenntartható fejlődési program koordinálására 1993 ‐ ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága.  Az Európai Unió a júniusi göteborgi Európai Tanácson véglegesítette, illetve fogadta el az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiáját.

6  A stratégia azokra a problémákra is összpontosít, amelyek súlyos vagy visszafordíthatatlan fenyegetést jelentenek az európai társadalom jövőbeni jólétére.  A legfontosabb veszélyforrások közül néhány: a népesség elöregedése, a szegénység, a drámaian felgyorsult biológiai sokféleség csökkenése, a talajpusztulás, a hulladék tartósan gyorsabban növekszik, mint a GDP, forgalmi torlódások a közlekedésben, az éghajlatváltozás veszélyei stb.  A stratégia számos érv mentén felépített dokumentum, melynek megvalósítása azonban nem képzelhető el erős politikai akarat és preferencia nélkül.

7 A Fenntartható Fejlődés Stratégiája három alapvető érvet sorakoztat fel a fenntarthatóság priorizálása tekintetében: 1. Etikai érv Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagy közvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyan védelemre érdemes. EU környezetvédelmi törvényeinek egy része azon az etikai alapon nyugszik, mely szerint az egyedeknek joguk van az élethez, illetve minden fajnak joga van a túléléshez.

8 1. Jóléti érv Alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés: a rossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul a légzési rendellenességek kialakuláshoz, a zaj pedig növeli a stresszt. A jóléti érv továbbá nem korlátozódik a jelenlegi generációra, hanem magában foglalja a jövő generációit is, a jövő generációival szembeni szolidaritás 1. Gazdasági érv A környezetvédelmi diskurzust ma a gazdasági érvek uralják, melyek közül a legfontosabb, hogy a környezeti problémák hatásos megoldásnak hiánya többletköltséggel jár (egészségügyi költségek, szennyeződés felszámolásának költségei) Emellett fontos érv, hogy a tiszta technológiákba való beruházások új piacokat és munkahelyeket teremtenek.

9  Az EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Szerződésének 130 § (2) cikkelye sorolja fel: 1. Magas szintű védelem Az EK Szerződés leszögezi, hogy a magas szintű környezetvédelem elérése a cél. Ennek értelmében a környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényezőket, a Közösség régióinak környezeti állapotát, a Közösség e téren végzett tevékenységeinek költségeit és hasznát, valamint a közösség és az adott régió gazdasági és társadalmi helyzetét.

10 2. Az elővigyázatosság elve Ez az elv alapvetően azt jelenti, hogy a környezetkárosítást minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni. 3. A megelőzés elve A lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését a környezetben. 4. „A szennyező fizet” elv A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. A gyakorlatban a „szennyező fizet” elv nehezen alkalmazható egy sor környezetvédelmi probléma esetén. Az elv lineáris ok ‐ okozati kölcsönhatásokat feltételez, ám az ember és környezet közt fennálló kapcsolatok nem lineáris, soktényezős és komplex kapcsolatok, ezért a szennyezőt gyakran nehéz azonosítani.

11 5. Az integrálás elve  Az úgynevezett integrációs alapelv az Amszterdami Szerződés új 3 c Cikkelyében került megfogalmazásra, mely szerint a környezetvédelmi szempontok integrációja az EU szakpolitikáiban a holisztikus környezetpolitikához vezető első lépés, és mint olyan, a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. 6. A szubszidiaritás elve Ezen elv szerint az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok.

12 7. A partnerség elve A fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédet és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. A párbeszéd együttműködési megállapodásokhoz, például önkéntes, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz, illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához vezet.

13 A Tanács 1083/2006/EK Rendelete a támogatások alapelveként határozta meg (17. cikk) a fenntartható fejlődés biztosítását: „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani.” A projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása tehát európai uniós elvárás, amelyet a pályázónak figyelembe kell vennie

14  A régió fenntarthatóságának biztosítása érdekében a fejlesztéseket a természeti és emberi erőforrások terhelhetőségének, degradációt nem okozó mértékének figyelembe vételével kell tervezni.  A beruházások fejletlenebb térségekbe terelése elősegítheti a regionális különbségek csökkenését és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációjából fakadó káros környezeti hatások mérséklődését.  A fejlesztéseknek választ kell adniuk a társadalmi problémákra az egészséges és biztonságos társadalom megteremtésének érdekében.

15 A környezeti fenntarthatóság témakörei:  Jogszabályi feltételek betartása  Környezettudatos menedzsment  Természeti erőforrások fenntartható használata  A jó környezeti állapot megőrzése, biztosítása  A természetes térszerkezet megőrzése  A tevékenység külső társadalmi költségeinek minimalizálása  A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása  A kulturális identitás figyelembe vétele

16 2.1.I. Környezettudatos menedzsment és tervezés A környezeti menedzsment eszközök közé tartoznak a 1.-3.g.szempontok. 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik  Igen/nem  2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését  Igen/nem  3. Környezettudatos tevékenységek: 3.a) Környezetvédelmi programjának felülvizsgálatát és megvalósulásának dokumentálását vállalja  Igen/nem  3.b) Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak létrehozását  Igen/nem  3.c) Környezetvédelmi /fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési, fenntarthatóság-oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett)  Igen/nem  3.d) A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének bevezetése  Igen/nem 3.e) Környezeti auditok lefolytatása  db/év 

17 3.f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók aránya  fő/összlétszám  3.g) Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres, és a kötelező mértéken felüli biztosítása  db/év  4. A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételével valósul meg  Igen/nem  5. A fejlesztés a környezeti hatások tekintetében a hatásviselők számára kedvezőbb helyzetet eredményez  fő  6. A fejlesztés időszakában az ökohatékonyságra, környezetegészségügyi, környezettudatosságot erősítő feladatokra fordított kiadások aránya  eFt/eFt  7. A létrejövő terméket /szolgáltatást minősíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minősítési rendszer szerint  Igen/nem  8. A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére  Igen/nem  9. A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek  Igen/nem  10. BAT technológiát önkéntesen alkalmaz  db  11. Környezeti szempontokat alkalmaz eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél  Igen/nem 

18 12. Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítóktól rendeli eszközeit, vagy a tanácsadó, oktató szolgáltatásokat  db  13. Alacsony természeti erőforrás használattal járó beszállítók igénybevétele  Igen/nem  14. Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erőforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntartható-sági ismeretek bővítésére  Igen/nem  16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során  Igen/nem  17. A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű  Igen/nem  18. A beruházás természetvédelmi értéket, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint  Igen/nem  19. A fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték 20. Barnamezős beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú  Igen/nem  21. A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az előírt minimális zöldfelületi arányhoz képest m2/m2 22. A zöldfelület kialakítás során előnyben részesíti az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat  Igen/nem  24. Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok

19 3.2.II. Fenntartható fejlődést szolgáló rész-szempontok 25. Fajlagos vízfelhasználás csökkentése  m 3 / vetítés alapja - megadandó  26. Fajlagos energiafelhasználás csökkentése  kWh / vetítés alapja - megadandó  27. Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma  db  28. Energiatakarékos fényforrásokkal, valamint A vagy A+ energiahatékonysági minősítéssel bíró eszközökkel elért megtakarítás  kWh  29. Fajlagos anyag-felhasználás csökkentése  tonna / vetítés alapja - megadandó  30. Fajlagos csomagolóanyag mennyiség csökkentés  tonna / vetítés alapja - megadandó  31. Megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül  kWh/kWh  33. Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése  t/t  34. Másodlagos alapanyag felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül  t/t 

20 35. Újrahasznosított papír használat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során Igen/nem 36. Közúti szállítás intenzitásának csökkentése  km/km 37. Gépkocsi használat csökkentése  db  38. Élő utcák fejlesztése belterületen, külterületen a közutak/vasutak mentén az élőhelyek védelmét és a környezetszennyezés mérséklésének megfelelő erdősávok és cserjék telepítése (ha nem kötelező)  km  39. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja  Igen/nem  40. A létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek  Igen/nem  41. Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése, helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra  kg  42. Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése  t/t  43. Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése  t  44. Veszélyes hulladék arányának csökkentése a keletkezett összes hulladék mennyiségének arányában  t/t 

21  A vállalás teljesíthető, mérhető, reális/ hosszú távon fenntartható és dokumentálható legyen!  A többletértéket nyújtó pályázatok részesülnek előnyben.  Helyszíni ellenőrzéskor számon kérik, a PEJ-ek készítésekor be kell számolni!  Konzorciumban megvalósított pályázatok vállalásai és azok dokumentálása.

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Horizontális szempontok érvényesítése az EU által támogatott projektekben TÁMOP-5.1.1-09/3-2009-0016 „Internettel a tudásért” Digitális kompetencia- fejlesztés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések