Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai 1.Terápia, pedagógia, tanácsdadás személyek, szituációk 2. Három metszéspont: a)Pedagógiakritika b)A logopedagógia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai 1.Terápia, pedagógia, tanácsdadás személyek, szituációk 2. Három metszéspont: a)Pedagógiakritika b)A logopedagógia."— Előadás másolata:

1 A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai 1.Terápia, pedagógia, tanácsdadás személyek, szituációk 2. Három metszéspont: a)Pedagógiakritika b)A logopedagógia jelensége c)Korunk kihívásai 3. A logopedagógia jellemző színterei és szakirodalmai

2 Terápia, pedagógia, tanácsadás A B C D E F G 1.Terapeuta 2.Terápiás helyzet 3.Páciens 1.Pedagógus 2.Oktató-nevelő 3.Nevelt 1.Tanácsadó 2.Tanácsadó 3.Kliens 1.„Vezető” személye: tulajdonságok, kompetenciák, végzettségek 2.Szituáció: helyszín, keretek, szervezettség 3.„Vezetett” személye

3 3. Három metszéspont a logoterápia és a pedagógia között 3. Három metszéspont: a)Pedagógiakritika b)A logopedagógia jelensége c)Korunk kihívásai

4 2. Három metszéspont a) Logoterápia mint pedagógiakritika aa) A logopedagógia emberképe mint pedagógiakritika Frankl szerint terápia nem létezik emberkép nélkül. • Pedagógia sem létezhet reflektált, átfogó emberkép nélkül. • A ma a pedagógiai oktatásban tankönyvként használatos Bábosik-féle Pedagógia nem rendelkezik koherens emberképpel:

5 2. Három metszéspont a) Logoterápia mint pedagógiakritika • A pedagógia feladatát a személy ösztönző- reguláló énrészének stimulálásában látja – ez a felfogás egyik személyiségpszichológia vagy fejlődéslélektani iskolának sem sajátja. • A személy nevelésének célja a konstruktív életvitel kialakítása.

6 3. Három metszéspont a) Logoterápia mint pedagógiakritika •Moldován Máté: „Nem túl helyes megközelítés egy nevelési célból levezetni az embert (…) a nevelési célt tehát mindig mindenkor az emberből kell levezetni.” • Koherens emberképpel az alternatív iskolák rendelkeznek – de ezek csak sajátos feltételrendszer mellett tudják ezt érvényesíteni.

7 3. Három metszéspont a) Logoterápia mint pedagógiakritika • A pedagógia nem önálló tudomány: a pszichológiára, filozófiára kell támaszkodnia, amikor azt a végső célt meghatározza, melyre az összes olyan pedagógiai mozzanat irányul, ami az ő (pedagógia)vizsgálódási körébe tartozik.

8 3. Három metszéspont a) Logopedagógia mint pedagógiakritika ab) A logoterápia mint pszichologizmuskritika Redukcionizmus a mai pedagógiai gyakorlatban: •A pszichológiára jellemző eljárásmód, melynek során a személytől elveszik a felelős döntés lehetőségét, és valamely megváltoztathatatlan körülményre vezetik vissza. •Pl. azért nem tud szabadulni az alkoholtól, mert otthon is ezt látta. •Pedagógiában: azért nem tanul, mert…

9 3. Három metszéspont a) Logopedagógia mint pedagógiakritika A „van”-nal és nem a „kell”-lel törődik: •Frankl szerint a személyt a lehetőségeiben kell megragadni, ugyanígy a személy szituációit is. •A pedagógia nagyon gyakran a neveltet jelen állapotával, helyzetével szembesíti, nem a lehetne, kellene szituáció felvillantásával.

10 3. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása •A fogalom eredete •A klagenfurti, linzi képzőközpontok: oHangsúly az iskolai szervezeti mentálhigiénén oÁtfogó célrendszer és meghatározás jelenik meg curriculumaikban.

11 2. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása Viktor Frankl Hochschule Klagenfurt (nyersfordítás) •A képzés arra irányul, hogy:..hogy a frankli emberkép hatására minőségi változás következzék be a hallgató egyéni életperspektíváiban. …hogy ez a minőségi váltás a hivatásbeli, különösen az iskolai tevékenységre is kihasson úgy, hogy a szabadságot és az egyéni felelősséget újra tudatosítja.

12 2. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása • A tanulók kommunikációs és szociális kompetenciájának fejlesztéséről és elmélyítéséről van szó, hogy őket életük értelmének keresése közben támogatva kísérjük, és az ő jellemző problémáikat komolyan vegyük. • Az önreflexiós képesség mint pszichohigiénés cselekvés a kiégés szindróma megharcolására, melynek során képessé válik az egyén saját világképének tudatosítására és megváltoztatására. • Olyan pedagógiai, pszichológiai és diagnosztikus kompetencia, melyekben értendő a konfliktusmegoldás és kapcsolatépítés és különös tekintettel a szülői tanácsadás és a nevelés területe.

13 3. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása Private Pedagogische Hochschule Der Diözese Linz – A logopedagógia prevenciója a: depressziónak, világról lemondásnak (reménytelenségnek), a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottságnak, melyben az ember vágyainak kielégítését állítja élete központjába. – Erőszakmegelőzés, a személyes, mindig adott választási lehetőségek felmutatásával valamennyi életszituációban a külső meghatározottságoktól mentesen.

14 3. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása – Függőség/káros szenvedélymegelőzés – önmegvalósítás értelemmegvalósítás által mint a sikeres élet kritériuma. – Frusztrációtűrés, lemondási készség és toleranciakészség előmozdítása,melyben a speciális humán képesség, a lélek dacoló hatalma az értelemmegvalósítás szempontjából tudatosul. – Az embernek az ő egyediségét, egyszeriségét és az őrá mért életkérdések feladat- és kihívásjellegét tudatosítani.

15 2. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása Jelen képzésben a hangsúly a tanórai keretre, ill. az osztályfőnöki, osztálytanítói munkára helyeződik:

16 2. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása „A logopedagógia nevelési célja a szellem fejlesztése tekintetében egy sajátosan új koncepciót takar a nevelésben. A logopedagógia célja ebben az értelemben az élet értelmének, értelmesség- érzésének a megalapozása az egyén életében.” Moldován Máté

17 3. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása „A logopedagógia nem volna más tehát, mint a frankli ember- és gyermekképen alapuló logoterápiás és egzisztenciaanalitikus szemléletű pedagógia, melynek célja az egziszenciális értelemben vett személy kibontakozásának segítése.” Pataky Krisztina

18 3. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása •A képzésben előnyben részesített logopedagógia-kép szerint az nevezhető logopedagógiának, amikor a szaktanár azzal a céllal tanítja tantárgyát, arra használja fel pedagógiai attitűdjét, módszertani ismereteit, hogy a diákokban olyan gondolkozási mechanizmusok alakuljanak ki, melyekben a szellemi dimenzió perspektívájából tudja életszituációit szemlélni, és érték-érzékszevének, lelkiismeretének hangját meghallani. Kautnik András

19 3. Három metszéspont c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete •Egyetlen pedagógia sem tekinthet el attól, hogy az „idők jelei” milyen kihívások elé állítják. •Az adott társadalmi, szellemi, kulturális környezet alapvetően befolyásolja a nevelés hatékonyságát.

20 2. Három metszéspont c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete • Az addikciók speciális fajtái: internetfüggőség, •a virtuális valóság térnyerése: a virtuális és online identitás közti határok elmosódása, •a média identitásformáló hatása: az azonnali vágykielégítés, a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottság „reklámozása”, •a hosszú távú célok és a megküzdés hiánya, képtelensége, •a csoportélmény, az igazi közösségi cselekvés hiánya.

21 2. Három metszéspont c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete • Az említett jelenségek nem csupán elszórtan, hanem egy egész generációra jellemzően bukkannak fel, • Ld. Tari Annamária Z generáció • Feltűnő, hogy a szociálpszichológia által veszélyként jelzett, imént felsorolt jelenségek mintegy a frankli emberkép negatív lenyomataiként jelennek meg:

22 2. Három metszéspont c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete •a felelőtlen internetezési szokások a felelős, szabad személy eszményével állnak szemben, • a virtuális világban, közösségekben való feloldódás, önfeladás pedig az egyéni, szellemi dimenzió kiművelésének ellenpólusaként is tekinthető, •míg az online identitásokkal való azonosulás a noétikus dimenzió „üzeneteivel”, tartalmaival való azonosulással állítható szembe.

23 3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai 1. Önmagam irányába: attitűd- és szemléletformálás, önnevelés • Saját tanári, pedagógusi, segítő szituációmban megjelenő értékeket, értelmet felfedezni. • Általános pedagógiai szemlélet (emberkép, átfogó célrendszer) megváltozásában – Pataky Krisztina szakdolgozata – Moldován Máté Logopedagógia - szakdolgozat – Schaffhauser Franz A nevelés alanyi feltételei

24 3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai 2. Mások irányába a) Egyéni – nem szervezett, spontán formában • Családban saját gyermek nevelése – Boglarka Hadinger Bátorság az életre • Iskolában alkalmi egyéni segítő beszélgetés keretében pl. burn out-os kollégákkal – Krízisintervenció a tehetséggondozásban – akkreditálás alatt két felnőttképzési tanfolyam

25 3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai b) Csoporttal – szervezett formában • Iskolaszerkezetben – körülmények megteremtésében – Molnár Mária Az értelmes élet iskolája • Osztályfőnöki munkában – K.A. Logopedagógiai pályaorientáció • Szaktanári munkában – K.A. Viktor Frankl logoterápiájának alkalmazása a szakiskolai irodalomoktatásban – K.A. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regényének logoterápiás szempontú elemzése • Iskolai mentálhigiéné – Osztrák képzőhelyek logopedagógiai kurrikuluma –Kortárs segítő képzés

26 Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez Lukas-idézet: •a logoterápia pedagógiai-nevelő dimenzióval gazdagította a pszichoterápiát. •Nem a „gyógyulás” a cél, hanem hogy a szellemi tudattalanból veleszületett megérzés alapján az értelemmel egybecsengő válaszokat adjanak a kliensek a feltett kérdéseikre.

27 Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez •A diák számára a műalkotás, a szerepekbe való beleélés az öndistancia szituációját teremti meg. (Pl. a szereplő érzéseinek átélésével, vagy a katarzis élményében). •„Ahhoz, hogy más szempontból tudjunk látni egy helyzetet (és önmagunkat), szükség van fantáziánkra, képzeletünkre, a mások nézőpontjába való belehelyezkedésre, mind érzelmileg, mind kognitive”. (Pataky)

28 Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez •Ez – tapasztalatom szerint – a játék során szerzett flow-élményben valósul meg. •A játék gadameri értelmezése: új valóságtapasztalat… •Valamennyi logopedagógiai célú foglalkozásnak játékos elemeket kell tartalmaznia.

29 Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez • A játék-élmény adja meg az öntranszcendencia lehetőségét. • A műalkotások nemcsak a játék-élménybe vonással, hanem „szemléltetés” útján is segítenek felfedezni értékeket. • Ld. Micimackó kuckója…


Letölteni ppt "A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai 1.Terápia, pedagógia, tanácsdadás személyek, szituációk 2. Három metszéspont: a)Pedagógiakritika b)A logopedagógia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések