Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A lakásépítések földrajza Magyarországon az ezredfordulót követően

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A lakásépítések földrajza Magyarországon az ezredfordulót követően"— Előadás másolata:

1 A lakásépítések földrajza Magyarországon az ezredfordulót követően Busko.Tibor@uni-nke.hu

2 A lakáspolitika a szocialista korszakban (1950-1990)

3 Az „ötvenes évek”: Az infrastruktúrafejlődés utólagos típusának megfelelően az állami lakásépítések alacsony szintje jellemzi

4 A lakáspolitika a szocialista korszakban (1950-1990) Az „ötvenes évek”: Az infrastruktúrafejlődés utólagos típusának megfelelően az állami lakásépítések alacsony szintje jellemzi A „hatvanas évek”: A lakásépítési volumen növekedésének kezdete (60 ezer lakás/év)

5 A lakáspolitika a szocialista korszakban (1950-1990) Az „ötvenes évek”: Az infrastruktúrafejlődés utólagos típusának megfelelően az állami lakásépítések alacsony szintje jellemzi A „hatvanas évek”: A lakásépítési volumen növekedésének kezdete (60 ezer lakás/év) A „hetvenes évek” A lakásépítési volumen növekedése folytatódik (1975: 90 ezer lakás/év),

6 A szocialista lakáspolitika válsága és bukása

7 (a)Az állam kivonulása a lakásépítésből: (Állami lakásépítések aránya) 1976-80: 40% 1981-85: 25% 1986-90: 13% 1991: 6,4% 1992: 5,2%

8 A szocialista lakáspolitika válsága és bukása (a)Az állam kivonulása a lakásépítésből: (Állami lakásépítések aránya) 1976-80: 40% 1981-85: 25% 1986-90: 13% 1991: 6,4% 1992: 5,2% (b) A lakástámogatási rendszer leépítése: 1989-ben a hosszú lejáratú, fix és alacsony (3%) kamatozású lakáshitelek 168-183 md forint terhet jelentettek a költségvetésnek

9 Lakáspolitika a rendszerváltás után (Hegedüs J., 2006)

10 1990-94 (a) 1990-94: „szanálás” -lakásprivatizáció - hitelállomány rendezése

11 Lakáspolitika a rendszerváltás után (Hegedüs J., 2006) 1990-94 (a) 1990-94: „szanálás” -lakásprivatizáció - hitelállomány rendezése 1995-2000 (b) 1995-2000: a piaci lakásrendszer alapintézményeinek kiépülése: - építőanyag- és építőipar privatizációja - új pénzintézetek (jelzálogbankok, lakástakarék-pénztárak) - ingatlanpiac intézményei

12 Lakáspolitika a rendszerváltás után (Hegedüs J., 2006) 1990-94 (a) 1990-94: „szanálás” -lakásprivatizáció - hitelállomány rendezése 1995-2000 (b) 1995-2000: a piaci lakásrendszer alapintézményeinek kiépülése: - építőanyag- és építőipar privatizációja - új pénzintézetek (jelzálogbankok, lakástakarék-pénztárak) - ingatlanpiac intézményei 2000-2009 (c) 2000-2009: a lakáspolitika „reneszánsza” a fokozódó állami szerepvállalás azonban szinte reprodukálja az 1989-es állapotokat

13 Lakáspolitikák 2000 után

14 (a) 2000-2002: „Otthonteremtési Program” • jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatás • ÁFA-visszaigénylés újból, SZJA-visszaigénylés megemelése • panelprogram • önkormányzati lakásépítés serkentése (75%-os állami támogatás)

15 Lakáspolitikák 2000 után (a) 2000-2002: „Otthonteremtési Program” • jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatás • ÁFA-visszaigénylés újból, SZJA-visszaigénylés megemelése • panelprogram • önkormányzati lakásépítés serkentése (75%-os állami támogatás) (b) 2002-2008: a költségvetésre nehezedő terhek miatt a megszorítások, illetve a kompenzációk sajátos elegye  2004 után a lakásberuházásokat csak a különféle bankok által kínált devizahitel-konstrukciók tudták ideig-óráig szinten tartani • 125/2009. (VI. 15.) Korm. Rendelet: lakástámogatási rendszer felfüggesztése

16 Lakásépítések Magyarországon a rendszerváltás után 2011: mindössze 12655 lakás évépített lakásokévépített lakások 1991 33 164 2001 28 054 1992 25 807 2002 31 511 1993 20 925 2003 35 543 1994 20 947 2004 43 91343 913 1995 24 718 2005 41 08441 084 1996 28 257 2006 33 864 1997 28 130 2007 36 159 1998 20 323 2008 36 075 1999 19 287 2009 31 994 2000 21 583 2010 20 823 A lakásalap pótlásához elegendő

17 Fő problémánk: a filtrációra alapozott lakáspolitika területi hatásai az ezredfordulót követően

18 „a társadalomban kialakulhatnak olyan láncolatok, amelyet egy jobban szituált család elköltözése indíthat el. Ez a döntés ugyanis azt eredményezheti, hogy a család „helyébe”, azaz az addigi otthonába egy nála egy kicsit alacsonyabb státuszú család költözhet, amely családnak ez a váltás viszont előrelépést jelent a lakáskörülményeik tekintetében”. (a filtráció definíciója Mádi, 2008 szerint)

19 Fő problémánk: a filtrációra alapozott lakáspolitika területi hatásai az ezredfordulót követően „a társadalomban kialakulhatnak olyan láncolatok, amelyet egy jobban szituált család elköltözése indíthat el. Ez a döntés ugyanis azt eredményezheti, hogy a család „helyébe”, azaz az addigi otthonába egy nála egy kicsit alacsonyabb státuszú család költözhet, amely családnak ez a váltás viszont előrelépést jelent a lakáskörülményeik tekintetében”. (a filtráció definíciója Mádi, 2008 szerint) „Érzékelhető a lakáspiac területi differenciáltsága: a lakásberuházások a fejlettebb közép- és nyugat-magyarországi területekre koncentrálódtak. 2000 után emelkedett azon települések száma, ahol egyetlen új lakást sem vettek használatba.” (a filtrációra alapozott lakáspolitika nemkívánatos területi következményeiről Lakner, 2006)

20 A vizsgálat módszere: egy lineáris regressziós modell kiépítése

21 Kistérségi szinten kiépített adatbázis

22 A vizsgálat módszere: egy lineáris regressziós modell kiépítése (a) Regressziós egyenes illeszkedése: mennyire dominál a független változó által kifejtett hatás Kistérségi szinten kiépített adatbázis

23 A vizsgálat módszere: egy lineáris regressziós modell kiépítése (a) Regressziós egyenes illeszkedése: mennyire dominál a független változó által kifejtett hatás (b) Regressziós egyenes meredeksége: független változó által kifejtett hatás intenzitása Kistérségi szinten kiépített adatbázis

24 A regressziós egyenes illeszkedése 1999-2009 évRR2R2 Korrigált R 2 1999 0,2570,0660,06 2004 0,460,2110,207 2009 0,6210,3850,382 év négyzet- összeg szabads ág-fok szórás- négyzetFSig. 1999Regresszió 15,3991 10,460,002 Reziduális 217,8781481,472 Összesen 233,277149 2004Regresszió 271,891 44,4660 Reziduális 1015,0151666,115 Összesen 1286,905167 2009Regresszió 264,0911 107,8110 Reziduális 421,3271722,45 Összesen 685,418173 ANOVA ILLESZKEDÉS

25 A regressziós egyenes meredeksége 1999-2009 Modell Standardizálatlan koefficiensek Standardizált koefficiensektSig. BStd. HibaBeta 1999(Konstans) -0,0510,586 -0,0870,93 jöv/100ezer 0,2990,0920,2573,2340,002 2004(Konstans) -3,9351,113 -3,5360,001 jöv/100ezer 0,6530,0980,466,6680 2009(Konstans) -4,930,687 -7,1770 jöv/100ezer 0,4490,0430,62110,3830

26 A regressziós egyenes meredeksége 1999-2009 Modell Standardizálatlan koefficiensek Standardizált koefficiensektSig. BStd. HibaBeta 1999(Konstans) -0,0510,586 -0,0870,93 jöv/100ezer 0,2990,0920,2573,2340,002 2004(Konstans) -3,9351,113 -3,5360,001 jöv/100ezer 0,6530,0980,466,6680 2009(Konstans) -4,930,687 -7,1770 jöv/100ezer 0,4490,0430,62110,3830 Mi áll a meglepőnek tűnő érték mögött? • a legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségek lakásberuházásainak csökkenése? • esetleg a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségek lakásberuházásainak felfutása is?

27 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) Legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető deviáns kistérségekben további növekedés, a negatív deviánsok esetében viszont a lakásépítési hajlandóság már nem tudott a válság idején zuhanó jövedelmi viszonyokhoz hasonlóan csökkenni

28 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) • Meglepő: az egyenes meredeksége annak ellenére csökkent, hogy a deviáns (legalább egy standard hibával jellemezhető) esetekből összeállított regressziós egyenes meredeksége 2004 és 2009 között szignifikánssá vált, ill. észrevehetően nőtt Legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető deviáns kistérségekben további növekedés, a negatív deviánsok esetében viszont a lakásépítési hajlandóság már nem tudott a válság idején zuhanó jövedelmi viszonyokhoz hasonlóan csökkenni

29 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) • Meglepő: az egyenes meredeksége annak ellenére csökkent, hogy a deviáns (legalább egy standard hibával jellemezhető) esetekből összeállított regressziós egyenes meredeksége 2004 és 2009 között szignifikánssá vált, ill. észrevehetően nőtt Legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető deviáns kistérségekben további növekedés, a negatív deviánsok esetében viszont a lakásépítési hajlandóság már nem tudott a válság idején zuhanó jövedelmi viszonyokhoz hasonlóan csökkenni év meredekség (jöv/100ezer)Sig. 2004 -0,0790,861 2009 0,4510,016

30 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) • Meglepő: az egyenes meredeksége annak ellenére csökkent, hogy a deviáns (legalább egy standard hibával jellemezhető) esetekből összeállított regressziós egyenes meredeksége 2004 és 2009 között szignifikánssá vált, ill. észrevehetően nőtt  Legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető deviáns kistérségekben további növekedés, a negatív deviánsok esetében viszont a lakásépítési hajlandóság már nem tudott a válság idején zuhanó jövedelmi viszonyokhoz hasonlóan csökkenni év meredekség (jöv/100ezer)Sig. 2004 -0,0790,861 2009 0,4510,016

31 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) A területi hovatartozás standardizált reziduálisokra gyakorolt hatása regionális és megyei szinten (2004-2009) 2009 Std. BetaSig. Std. BetaSig. km0,2130,004pe0,2970 em-0,2110,005so0,2240,002 kd-0,1570,005gyo0,1470,037 kom-0,1660,19 2004 Std. BetaSig. Std. BetaSig. da-0,2270,003haj0,2570 kd-0,2390,002pes0,20,005 em-0,3690som0,1850,009 bor-0,1650,02 kom-0,2030,004

32 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok II. (a nem deviánsok) 20042009 20042009 Budaörsi9,06410,48Egri5,5231,94 Szentendrei8,2374,19Zalaegerszegi5,412,01 Gödöllői7,6716,24Kőszegi5,1791,53 Győri7,3894,04Pécsi5,1324,02 Debreceni6,9212,35Szolnoki5,1022,78 Gyáli6,5864,22Szegedi4,8465,27 Székesfehérvári6,5842,48Békéscsabai4,6141,63 Sopron-Fertődi6,4085,19Barcsi4,5270,45 Monori6,1018,41Balatonföldvári4,4418,71 Budapesti5,9816,03Hajdúhadházi4,3632,6 Ép. lakás/ezer fő

33 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok II. (a nem deviánsok) Ép. lakás/ezer fő 20042009 2004 2009 Mezőkovácsházai0,270,15Jánoshalmai0,810,37 Szarvasi0,410,54Tabi0,820,38 Sellyei0,420,3Sarkadi0,840,52 Bácsalmási0,550,06Kalocsai0,850,25 Mezőtúri0,582,65Tamási0,931,02 Ózdi0,620,43Csongrádi0,933,33 Makói0,720,45Szentesi0,951,62 Sásdi0,730,49Pétervásárai1,060,38 Edelényi0,741,31Mezőcsáti1,060,21 Pécsváradi0,772,16Bodrogközi1,090,72

34 Konklúzió (1)1999-2004 között: a filtrációra építő lakáspolitika kedvezőtlen területi hatásai igazolhatók (2)2004-2009 között: összességében a területi különbségek csökkenése tapasztalható  a pozitív deviánsok (főleg a budapesti agglomeráció kedvező jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségei) azonban továbbra is jelzik a lakásépítések egészségtelen területi koncentrációját

35 Konklúzió (1)1999-2004 között: a filtrációra építő lakáspolitika kedvezőtlen területi hatásai igazolhatók (2)2004-2009 között: összességében a területi különbségek csökkenése tapasztalható  a pozitív deviánsok (főleg a budapesti agglomeráció kedvező jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségei) azonban továbbra is jelzik a lakásépítések egészségtelen területi koncentrációját

36 Konklúzió (1)1999-2004 között: a filtrációra építő lakáspolitika kedvezőtlen területi hatásai igazolhatók (2)2004-2009 között: összességében a területi különbségek kisebb csökkenése tapasztalható  a pozitív deviánsok (főleg a budapesti agglomeráció kedvező jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségei) azonban továbbra is jelzik a lakásépítések egészségtelen területi koncentrációját

37 Konklúzió (1)1999-2004 között: a filtrációra építő lakáspolitika kedvezőtlen területi hatásai igazolhatók (2)2004-2009 között: összességében a területi különbségek kisebb csökkenése tapasztalható  a pozitív deviánsok (főleg a budapesti agglomeráció kedvező jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségei) azonban továbbra is jelzik a lakásépítések egészségtelen területi koncentrációját


Letölteni ppt "A lakásépítések földrajza Magyarországon az ezredfordulót követően"

Hasonló előadás


Google Hirdetések