Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A lakásépítések földrajza Magyarországon az ezredfordulót követően

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A lakásépítések földrajza Magyarországon az ezredfordulót követően"— Előadás másolata:

1 A lakásépítések földrajza Magyarországon az ezredfordulót követően

2 A lakáspolitika a szocialista korszakban ( )

3 Az „ötvenes évek”: Az infrastruktúrafejlődés utólagos típusának megfelelően az állami lakásépítések alacsony szintje jellemzi

4 A lakáspolitika a szocialista korszakban ( ) Az „ötvenes évek”: Az infrastruktúrafejlődés utólagos típusának megfelelően az állami lakásépítések alacsony szintje jellemzi A „hatvanas évek”: A lakásépítési volumen növekedésének kezdete (60 ezer lakás/év)

5 A lakáspolitika a szocialista korszakban ( ) Az „ötvenes évek”: Az infrastruktúrafejlődés utólagos típusának megfelelően az állami lakásépítések alacsony szintje jellemzi A „hatvanas évek”: A lakásépítési volumen növekedésének kezdete (60 ezer lakás/év) A „hetvenes évek” A lakásépítési volumen növekedése folytatódik (1975: 90 ezer lakás/év),

6 A szocialista lakáspolitika válsága és bukása

7 (a)Az állam kivonulása a lakásépítésből: (Állami lakásépítések aránya) : 40% : 25% : 13% 1991: 6,4% 1992: 5,2%

8 A szocialista lakáspolitika válsága és bukása (a)Az állam kivonulása a lakásépítésből: (Állami lakásépítések aránya) : 40% : 25% : 13% 1991: 6,4% 1992: 5,2% (b) A lakástámogatási rendszer leépítése: 1989-ben a hosszú lejáratú, fix és alacsony (3%) kamatozású lakáshitelek md forint terhet jelentettek a költségvetésnek

9 Lakáspolitika a rendszerváltás után (Hegedüs J., 2006)

10 (a) : „szanálás” -lakásprivatizáció - hitelállomány rendezése

11 Lakáspolitika a rendszerváltás után (Hegedüs J., 2006) (a) : „szanálás” -lakásprivatizáció - hitelállomány rendezése (b) : a piaci lakásrendszer alapintézményeinek kiépülése: - építőanyag- és építőipar privatizációja - új pénzintézetek (jelzálogbankok, lakástakarék-pénztárak) - ingatlanpiac intézményei

12 Lakáspolitika a rendszerváltás után (Hegedüs J., 2006) (a) : „szanálás” -lakásprivatizáció - hitelállomány rendezése (b) : a piaci lakásrendszer alapintézményeinek kiépülése: - építőanyag- és építőipar privatizációja - új pénzintézetek (jelzálogbankok, lakástakarék-pénztárak) - ingatlanpiac intézményei (c) : a lakáspolitika „reneszánsza” a fokozódó állami szerepvállalás azonban szinte reprodukálja az 1989-es állapotokat

13 Lakáspolitikák 2000 után

14 (a) : „Otthonteremtési Program” • jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatás • ÁFA-visszaigénylés újból, SZJA-visszaigénylés megemelése • panelprogram • önkormányzati lakásépítés serkentése (75%-os állami támogatás)

15 Lakáspolitikák 2000 után (a) : „Otthonteremtési Program” • jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatás • ÁFA-visszaigénylés újból, SZJA-visszaigénylés megemelése • panelprogram • önkormányzati lakásépítés serkentése (75%-os állami támogatás) (b) : a költségvetésre nehezedő terhek miatt a megszorítások, illetve a kompenzációk sajátos elegye  2004 után a lakásberuházásokat csak a különféle bankok által kínált devizahitel-konstrukciók tudták ideig-óráig szinten tartani • 125/2009. (VI. 15.) Korm. Rendelet: lakástámogatási rendszer felfüggesztése

16 Lakásépítések Magyarországon a rendszerváltás után 2011: mindössze lakás évépített lakásokévépített lakások A lakásalap pótlásához elegendő

17 Fő problémánk: a filtrációra alapozott lakáspolitika területi hatásai az ezredfordulót követően

18 „a társadalomban kialakulhatnak olyan láncolatok, amelyet egy jobban szituált család elköltözése indíthat el. Ez a döntés ugyanis azt eredményezheti, hogy a család „helyébe”, azaz az addigi otthonába egy nála egy kicsit alacsonyabb státuszú család költözhet, amely családnak ez a váltás viszont előrelépést jelent a lakáskörülményeik tekintetében”. (a filtráció definíciója Mádi, 2008 szerint)

19 Fő problémánk: a filtrációra alapozott lakáspolitika területi hatásai az ezredfordulót követően „a társadalomban kialakulhatnak olyan láncolatok, amelyet egy jobban szituált család elköltözése indíthat el. Ez a döntés ugyanis azt eredményezheti, hogy a család „helyébe”, azaz az addigi otthonába egy nála egy kicsit alacsonyabb státuszú család költözhet, amely családnak ez a váltás viszont előrelépést jelent a lakáskörülményeik tekintetében”. (a filtráció definíciója Mádi, 2008 szerint) „Érzékelhető a lakáspiac területi differenciáltsága: a lakásberuházások a fejlettebb közép- és nyugat-magyarországi területekre koncentrálódtak után emelkedett azon települések száma, ahol egyetlen új lakást sem vettek használatba.” (a filtrációra alapozott lakáspolitika nemkívánatos területi következményeiről Lakner, 2006)

20 A vizsgálat módszere: egy lineáris regressziós modell kiépítése

21 Kistérségi szinten kiépített adatbázis

22 A vizsgálat módszere: egy lineáris regressziós modell kiépítése (a) Regressziós egyenes illeszkedése: mennyire dominál a független változó által kifejtett hatás Kistérségi szinten kiépített adatbázis

23 A vizsgálat módszere: egy lineáris regressziós modell kiépítése (a) Regressziós egyenes illeszkedése: mennyire dominál a független változó által kifejtett hatás (b) Regressziós egyenes meredeksége: független változó által kifejtett hatás intenzitása Kistérségi szinten kiépített adatbázis

24 A regressziós egyenes illeszkedése évRR2R2 Korrigált R ,2570,0660, ,460,2110, ,6210,3850,382 év négyzet- összeg szabads ág-fok szórás- négyzetFSig. 1999Regresszió 15, ,460,002 Reziduális 217, ,472 Összesen 233, Regresszió 271,891 44,4660 Reziduális 1015, ,115 Összesen 1286, Regresszió 264, ,8110 Reziduális 421, ,45 Összesen 685, ANOVA ILLESZKEDÉS

25 A regressziós egyenes meredeksége Modell Standardizálatlan koefficiensek Standardizált koefficiensektSig. BStd. HibaBeta 1999(Konstans) -0,0510,586 -0,0870,93 jöv/100ezer 0,2990,0920,2573,2340, (Konstans) -3,9351,113 -3,5360,001 jöv/100ezer 0,6530,0980,466, (Konstans) -4,930,687 -7,1770 jöv/100ezer 0,4490,0430,62110,3830

26 A regressziós egyenes meredeksége Modell Standardizálatlan koefficiensek Standardizált koefficiensektSig. BStd. HibaBeta 1999(Konstans) -0,0510,586 -0,0870,93 jöv/100ezer 0,2990,0920,2573,2340, (Konstans) -3,9351,113 -3,5360,001 jöv/100ezer 0,6530,0980,466, (Konstans) -4,930,687 -7,1770 jöv/100ezer 0,4490,0430,62110,3830 Mi áll a meglepőnek tűnő érték mögött? • a legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségek lakásberuházásainak csökkenése? • esetleg a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségek lakásberuházásainak felfutása is?

27 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) Legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető deviáns kistérségekben további növekedés, a negatív deviánsok esetében viszont a lakásépítési hajlandóság már nem tudott a válság idején zuhanó jövedelmi viszonyokhoz hasonlóan csökkenni

28 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) • Meglepő: az egyenes meredeksége annak ellenére csökkent, hogy a deviáns (legalább egy standard hibával jellemezhető) esetekből összeállított regressziós egyenes meredeksége 2004 és 2009 között szignifikánssá vált, ill. észrevehetően nőtt Legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető deviáns kistérségekben további növekedés, a negatív deviánsok esetében viszont a lakásépítési hajlandóság már nem tudott a válság idején zuhanó jövedelmi viszonyokhoz hasonlóan csökkenni

29 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) • Meglepő: az egyenes meredeksége annak ellenére csökkent, hogy a deviáns (legalább egy standard hibával jellemezhető) esetekből összeállított regressziós egyenes meredeksége 2004 és 2009 között szignifikánssá vált, ill. észrevehetően nőtt Legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető deviáns kistérségekben további növekedés, a negatív deviánsok esetében viszont a lakásépítési hajlandóság már nem tudott a válság idején zuhanó jövedelmi viszonyokhoz hasonlóan csökkenni év meredekség (jöv/100ezer)Sig ,0790, ,4510,016

30 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) • Meglepő: az egyenes meredeksége annak ellenére csökkent, hogy a deviáns (legalább egy standard hibával jellemezhető) esetekből összeállított regressziós egyenes meredeksége 2004 és 2009 között szignifikánssá vált, ill. észrevehetően nőtt  Legkedvezőbb jövedelmi viszonyokkal jellemezhető deviáns kistérségekben további növekedés, a negatív deviánsok esetében viszont a lakásépítési hajlandóság már nem tudott a válság idején zuhanó jövedelmi viszonyokhoz hasonlóan csökkenni év meredekség (jöv/100ezer)Sig ,0790, ,4510,016

31 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok I. (a deviánsok) A területi hovatartozás standardizált reziduálisokra gyakorolt hatása regionális és megyei szinten ( ) 2009 Std. BetaSig. Std. BetaSig. km0,2130,004pe0,2970 em-0,2110,005so0,2240,002 kd-0,1570,005gyo0,1470,037 kom-0,1660, Std. BetaSig. Std. BetaSig. da-0,2270,003haj0,2570 kd-0,2390,002pes0,20,005 em-0,3690som0,1850,009 bor-0,1650,02 kom-0,2030,004

32 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok II. (a nem deviánsok) Budaörsi9,06410,48Egri5,5231,94 Szentendrei8,2374,19Zalaegerszegi5,412,01 Gödöllői7,6716,24Kőszegi5,1791,53 Győri7,3894,04Pécsi5,1324,02 Debreceni6,9212,35Szolnoki5,1022,78 Gyáli6,5864,22Szegedi4,8465,27 Székesfehérvári6,5842,48Békéscsabai4,6141,63 Sopron-Fertődi6,4085,19Barcsi4,5270,45 Monori6,1018,41Balatonföldvári4,4418,71 Budapesti5,9816,03Hajdúhadházi4,3632,6 Ép. lakás/ezer fő

33 Az egyenes meredekségének 2009-es csökkenése mögött rejlő okok II. (a nem deviánsok) Ép. lakás/ezer fő Mezőkovácsházai0,270,15Jánoshalmai0,810,37 Szarvasi0,410,54Tabi0,820,38 Sellyei0,420,3Sarkadi0,840,52 Bácsalmási0,550,06Kalocsai0,850,25 Mezőtúri0,582,65Tamási0,931,02 Ózdi0,620,43Csongrádi0,933,33 Makói0,720,45Szentesi0,951,62 Sásdi0,730,49Pétervásárai1,060,38 Edelényi0,741,31Mezőcsáti1,060,21 Pécsváradi0,772,16Bodrogközi1,090,72

34 Konklúzió (1) között: a filtrációra építő lakáspolitika kedvezőtlen területi hatásai igazolhatók (2) között: összességében a területi különbségek csökkenése tapasztalható  a pozitív deviánsok (főleg a budapesti agglomeráció kedvező jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségei) azonban továbbra is jelzik a lakásépítések egészségtelen területi koncentrációját

35 Konklúzió (1) között: a filtrációra építő lakáspolitika kedvezőtlen területi hatásai igazolhatók (2) között: összességében a területi különbségek csökkenése tapasztalható  a pozitív deviánsok (főleg a budapesti agglomeráció kedvező jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségei) azonban továbbra is jelzik a lakásépítések egészségtelen területi koncentrációját

36 Konklúzió (1) között: a filtrációra építő lakáspolitika kedvezőtlen területi hatásai igazolhatók (2) között: összességében a területi különbségek kisebb csökkenése tapasztalható  a pozitív deviánsok (főleg a budapesti agglomeráció kedvező jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségei) azonban továbbra is jelzik a lakásépítések egészségtelen területi koncentrációját

37 Konklúzió (1) között: a filtrációra építő lakáspolitika kedvezőtlen területi hatásai igazolhatók (2) között: összességében a területi különbségek kisebb csökkenése tapasztalható  a pozitív deviánsok (főleg a budapesti agglomeráció kedvező jövedelmi viszonyokkal jellemezhető kistérségei) azonban továbbra is jelzik a lakásépítések egészségtelen területi koncentrációját


Letölteni ppt "A lakásépítések földrajza Magyarországon az ezredfordulót követően"

Hasonló előadás


Google Hirdetések