Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A moldvai csángók „Csángó magyar, csángó magyar, Mivé lettél csángó magyar? Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, elfeledve” Fiatalok a Moldvai Csángókért.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A moldvai csángók „Csángó magyar, csángó magyar, Mivé lettél csángó magyar? Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, elfeledve” Fiatalok a Moldvai Csángókért."— Előadás másolata:

1 A moldvai csángók „Csángó magyar, csángó magyar, Mivé lettél csángó magyar? Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, elfeledve” Fiatalok a Moldvai Csángókért Egyesület ( )

2 Csángó népcsoportok • Több olyan népcsoport él a Kárpát-medencében, melynek csángó az önelnevezése:  Gyimesi-csángók (Kárpátok Gyimesi-hágójának nyugati oldala; három falu)  Hétfalusi csángók (Barcaságban, Brassó környékén)  Dévai csángók • De csak egy olyan csángó népcsoport létezik, mely a történelmi Magyarország területén kívül él:  Moldvai csángók (Kelet-Románia; Bacau és Roman környéke)

3 Gyimesi csángók • A Gyimesi-hágó nyugati oldalán lévő három települést – Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok - alapvetően csíki (s részint moldvai ill. Moldvába kitelepült majd onnan visszatérő) székely menekültek telepítették be; zömében a XVIII. sz. során. • Gyimesbükk közigazgatásilag már a Kárpátokon-túli Bacau megyéhez, s nem Hargita megyéhez tartozik.

4 Hétfalusi csángók • Lakóterületük a Brassó környéki szász vidék – Barcaság - része, mely korábban a Székelyföldhöz tartozott, azonban a XIV. században a magyar király elzálogosított itt hét falut. Ezek székely lakói a brassói szászok jobbágyai lettek; később felvették az evangélikus vallást is. • Ez a hét falu ma az alábbi tagozódást mutatja: –városa (Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös). –Négyfalu városa (Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös). –Ma is önálló a további három település (együttesen Háromfalu): Tatrang, Zajzon és Pürkerec

5 Dévai csángók • Dévai csángóknak nevezik azt az ugyancsak székely néptöredéket, melynek tagjai az 1880-as években Bukovinából települtek át Déva környékére. • Ők vállalják ezt a tudományosan nem pontos megnevezést - szemben a bukovinai eredetű székelyek többi csoportjával, melyek öntudatosan elutasítják a csángó elnevezést.

6 A csángó név eredete A név eredetére vonatkozóan többféle magyarázat létezik: • „Csengő, csengettyű” szóból eredeztetett népi szófejtés. (Ti. csengettyűs szánokon jártak.) • Általánosan elfogadott nyelvtudományi magyarázat: a székely nyelvjárásban ismeretes „csángál, elcsángál” (elkóborol, elszakad) szóból származtatja ennek a magyar nép zömétől valóban távolkerült népcsoportunknak a nevét. "Elcsángált a tehén" – mondja a székely, "fönn csángat a havason". A szó írásos alakban első ízben 1560-ban fordul elő, Csángó András formájában, Moldvából pedig ben ismeretes "saigai" alakban.

7 Moldvai csángók • Egyetlen, a történelmi Magyarország területén évszázadok óta kívül élő magyar ajkú népcsoport. • Kelet-Románia Szeret folyótól nyugatra elhelyezkedő területének falvaiban, zömében Bacau és Roman városok közelében élnek. • Római katolikus vallásúak.

8 A moldvai csángók eredete Több elmélet:  A honfoglalás során az Etelközben „helyben maradt” népesség leszármazottai.  Későbbi magyar (székely) kirajzás utódai.  „Elmagyarosított” román eredetű népesség Az Etelközig visszamenő kontinuitás forrásokkal nem igazolható, s a térség viharos kora-középkori története ismeretében nehezen képzelhető el. Az eredeti román népesség „elmagyarosítása” egyértelműen cáfolható; a térség alapvető földrajzi nevei magyar eredetűek. Ezek alapján jó eséllyel állítható, hogy egy későbbi (nem honfoglalás- kori), de a terület benépesítése szempontjából alapvető jelentőségű (ld. földrajzi nevek) magyar betelepülés(ek) eredménye a térség mai magyar ajkú népessége.

9 A moldvai csángók betelepülésének főbb mérföldkövei - I • Az első moldvai csángó telepeket a magyar királyok hozták létre. A Szeret folyó jobb partján a XIII. században létesített határőrtelepek funkciója a tatár betörések visszaverése volt. Az északi területekre a Szamos völgyéből, a déliekre a Székelyföldről történt telepítés. • 1227 – a megkeresztelkedett kunok lelki gondozására létrejön a milkói római katolikus püspökség – magyar egyházi személyzettel. • 1460 k. Mátyás király üldözi a huszitákat, akik Moldvába menekülve megalapítják Husz városát, valamint a Dnyeszter partján fekvő Csöbörcsököt (ma: Ciuburciu – Moldáv Köztársaság).

10 A moldvai csángók betelepülésének főbb mérföldkövei – II. • 1764 – „Siculi cidium”; Mádéfalvi veszedelem. Január 7-re virradó éjszakán a Csíkmadéfalván tanácskozásra összehívott székelyeket az osztrák császári katonaság ágyútűz alá veszi. A tömeggyilkosság túlélői, a vidék megfélemlített lakosságának zömével együtt Moldvába menekülnek. Egy részük innen továbbmegy Bukovinába, ahol öt falut alapítanak, a többiek végleg megtelepednek a moldvai magyarok között. (Legjelentősebb ekkor keletkező falvak: Frumósza, Pusztina, Szerbek és Lészped.)

11 A moldvai csángóság településterülete A felsorolt, eltérő időben végbement betelepülések révén eltérő jellegű települések jöttek létre: • Északi csángó falvak (pl.: Szabófalva) -Ez jelenti a legarchaikusabb csángó településterületet. • Déli csángó falvak (pl.: Klézse) -Zömében a Mádéfalvi veszedelem kirajzása – „székelyes csángó” falvak. A településterület ilyetén megoszlását néprajzi megfigyelések alapján Lükő Gábor állapította meg – vizsgálatai szerint míg az északi területek néprajzi adatai a Szamos-völggyel, addig a déli területeké a Székelyfölddel mutattak szoros rokonságot.

12 Szemelvények a moldvai csángók történetéből – 17. sz. Számos forrás szól az itt élő magyar ajkú népességről: - Querini Bernád, Moldva püspöke 15 város és 16 falu összesen fős katolikus népességéről számol be – „Moldvába számtalan sok szegénység futott” – írja a szebeni országgyűlés jegyzőkönyve Bandinus jelentése Moldva magyar ajkú lakóiról. (A csángóság történetének egyik legfontosabb forrása.) – Szabófalva, s másik öt magyar község panaszlevele a Szent Kongregációhoz a misszionáriusok hanyag viselkedéséről.

13 Szemelvények a moldvai csángók történetéből – 18. sz.

14

15 Szemelvények a moldvai csángók történetéből – 19. sz. • A XIX. sz.-ban befejeződnek a Moldvába való betelepülések nagyobb hullámai. • Magyarország e század elején átesik az egységes nemzetté válás folyamatán (ld. reformkor). • Ebből a folyamatból – akárcsak a nyelvújítás egészéből - a Moldvában élő magyarok kimaradnak. Ebből következően nemzetfogalmuk, öndefiníciójuk is egy régebbi állapotot tükröz; alapvető szerepe van a (katolikus) vallásnak. • A század második felében (dualizmus-kor) Magyarország figyelme első ízben fordul a csángók felé.

16 Mai helyzetkép - lélekszám A lélekszám vizsgálatánál kevés a megbízható adat - sok tekintetben becslésekre kell hagyatkozni. Mindenekelőtt a római katolikus vallású népesség számát szükséges vizsgálni: • 1930: fő róm.kat. • 1992: fő róm.kat. Ez utóbbin belül a magyarul beszélők számára – a népszámlálási adatok megbízhatatlansága miatt – csak becsléseink lehetnek. Minimális becslés szerint is napjainkban mintegy fő magyar anyanyelvű csángó népesség él Moldvában. (Tánczos V. becslése)

17 FMCSE moldvai utak / / tapasztalatai (I.) A Fiatalok a Moldvai Csángókért Egyesület tagjai ebben az időszakban gyakorlatilag évente felkeresték Moldvát; hosszabb időt töltve el Somoska ill. Klézse településeken:  A magyar nyelv helyzete településenként eltérő: a déli csángó területeken vannak 100%-ban magyar ajkú falvak, míg északon már csak egy-két öreg beszéli a nyelvet.  Talán legnagyobb kihívás a globalizáció. Egymásra torlódik egy évvel ezelőtti állapotot tükröző falusi, s a „modern” fogyasztói társadalom. („Baywatch a kocsmában”)

18 FMCSE moldvai utak / / tapasztalatai (II.)  Jövőalternatívák: a személyes jövő alternatívái a csángóság településein szűkösek (helyben maradás – mezőgazdasági munka; ingázás – gyári munka) – ennek a népesség az utóbbi időben ébredt tudatára; éppen a globalizáció által kínált minták (filmek, reklámok) megismerésével.  Ennek következtében - főként a fiatalabb korosztályokban – tömeges jelenséggé vált a külföldi vendégmunka, melynek hangsúlyos, de nem kizárólagos célországa Magyarország. Ennek is köszönhetően a magyar nyelvismeret és –oktatás presztízse emelkedett. (A munkavállalás körülményeiről sokat elárul, hogy a külföldön dolgozó csángó népesség körében az egyik leggyakoribb halálok a közlekedési baleset…)

19 Csángó hétköznapok – képek és videók a moldvai utak gyűjtéseiből Kérjük látogasson el honlapunk Képtárába!

20 Köszönjük szíves figyelmüket! Fiatalok a Moldvai Csángókért Egyesület 8696 Táska; Rákóczi u. 51. Adószám: Bankszámlaszám: Juhász Géza – elnök Halinka Péter - titkár


Letölteni ppt "A moldvai csángók „Csángó magyar, csángó magyar, Mivé lettél csángó magyar? Ágrólszakadt madár vagy te, Elvettetve, elfeledve” Fiatalok a Moldvai Csángókért."

Hasonló előadás


Google Hirdetések