Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZEGÉNYSÉG 2013 A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZEGÉNYSÉG 2013 A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS."— Előadás másolata:

1 SZEGÉNYSÉG 2013 A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

2 Az ország közel fele szegénységben él!  2009 és 2012 között jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek.  Az egy főre jutó jövedelmek legfelső és legalsó jövedelmi decilisei közötti ráta 7,2-ről 9,0-ra emelkedett.  A magyar népesség 46,6 %-a él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU által definiált mutatószám szerint!  Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot.  Ez a legnagyobb mértékben a jövedelem eloszlás alját érintette: a legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 3,1%-ról 2,5%- ra csökkent.  A legfelső decilis aránya viszont növekedett.  A jövedelemelosztást jellemző valamennyi mutató (beleértve az ún. Gini-együtthatót) statisztikai értelemben szignifikáns növekedést mutat.

3 JÖVEDELMI TIZEDEK ÉS ÖSSZEGEK Ft/hó/fő 2007-ben 2009-ben 2012-ben  Alsó decilis          Felső decilis

4 Néhány következtetés:  Az alsó és felső jövedelmi tizedben élők jövedelme közötti különbség több, mint kilencszeres.  A felső három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme négyszer akkora, mint az alsó három jövedelmi tizedben élők összes jövedelme.  A felső jövedelmi tizedben élő egymillió ember jövedelme több, mint az alsó négy jövedelmi tizedben élő négymillió ember teljes jövedelme.  Az alsó jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es válság előtti utolsó év Ft/fő/hó-ról, Ft/fő/hó-ra csökkent (az infláció 5 év távlatában kb. 24%)!  A felső jövedelmi tizedben élők jövedelme a 2007-es Ft/fő/hó-ról, 2012-ben Ft/fő/hó-ra növekedett!

5 A SZEGÉNY MÉG SZEGÉNYEBB LETT  Erősödtek a rendszerváltást követő időszak nagyobb részében is megfigyelt tendenciák: - a társadalom szegmentálódása, - a szegénységben és kirekesztettségben élők társadalmi demográfiai profiljának élesebbé válása - a szegénység és társadalmi kirekesztettség generációk közötti újratermelődése  A jóléti ellátásokban bekövetkezett változások erősítették ezeket a folyamatokat.  Az intézkedések a sérülékeny társadalmi csoportokat érintették negatívan.  Ez látszik a készpénzes transzferek szegénységcsökkentő potenciáljának visszaesésében.  Valamint az érintett társadalmi csoportok relatív szegénységi kockázatának átlagosnál jelentősebb mértékű növekedésében.  Igazán jómódúnak csak 752 ezer fő tekinthető (9%-a társadalomnak), akik a mediánjövedelem kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek havonta, fejenként.

6 Az alsó jövedelmi ötöd részesedése különböző társadalmi jövedelmekből

7 A rendszerváltás óta most a legszegényebb a magyar!  Tavaly a teljes népességen belül 17 % volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot.  Nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három év folyamán.  A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22%-ról 26%-ra emelkedett ebben az időszakban, azaz a szegények jövedelmi elmaradása növekedett!  Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében.  A fentieken túl azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

8 A jövedelmi szegények:  Fele legfeljebb alapfokú végzettségűek  Kétötöde pedig szakmunkásképzőt végzett  A szegények felét alkották az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők.  A szegények egyharmada roma háztartásfővel rendelkező személy.  A jövedelmi szegénység növekedése az anyagi depriváció indikátorai szerint nőttek leginkább: - rezsifizetési nehézségek, - váratlan kiadás fedezésének képessége - a szubjektív anyagi helyzet értékelése  A társadalmi jövedelmek rétegeloszlása azt mutatja, hogy a társadalmi jövedelmekből élők (elsősorban a szegényebb rétegek) helyzete jelentősen romlott!

9 Figyelemre méltó adatok:  A fiatalok különösen veszélyeztettek: a 17 éven alattiak körében a szegénység 26%, a évesek közt 23 %.  A szegények 28 %-a gyerek, és 42%-uk 25 év alatti.  Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek szegénységi kockázata mindössze 8 százalékos.  Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el, 40 % él szegénységben, ugyanez a diplomások közt csupán 2 %-os.  Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 %-os szegénységi ráta maradt 2012-re is.  2012-ben a szegénységben élők 34 % roma. Ebből következik, hogy a szegények 2/3-a nem roma.  A három- és többgyerekes családok is, 41 %-a él szegénységben.  A gyereküket egyedül nevelők 30 %-a szegény.

10 Sokkoló  A jóléti rendszer juttatásait érintő korlátozó intézkedés valósult meg során: - különösen a munkanélküliségi juttatások, - a szociális támogatások, és - a pénzbeli családi támogatások szigorítása révén.  Így például a munkanélküli járadéknak és a szociális segélyeknek is egyre nagyobb aránya, 2012-ben már több mint 60%-a, került a legalsó jövedelmi ötödbe, illetve az összes családi pótlék 42-43%-a már a legalsó jövedelmi ötödbe tartozókhoz érkezik.  A nyugdíjak esetében folytatódott az a tendencia, amit a korábbi években is megfigyelhettünk, azaz a nyugdíjak egyre nagyobb aránya kerül a középső decilisekhez, azaz a jövedelmük alapján középrétegekhez sorolhatók.

11 Különböző jövedelmi ötödök részesedése a családi pótlékból

12 Reáljövedelem-csökkenés!  A magyar háztartások 2012-ben havonta átlagosan forintot költöttek, mely forintnyi egy főre jutó fogyasztást jelentett.  A vizsgálat időszakra becsült árindex 115,9%-os és az 4 százalékos reálcsökkenést jelent.  Csakúgy, mint a korábbi években a háztartás létszáma és fogyasztása között negatív az összefüggés, azaz minél kisebb a háztartás, annál magasabb a fogyasztás szintje.  A legmagasabb fogyasztási szintet a legmagasabb jövedelmi ötödébe tartozó, diplomás és szellemi munkát végző illetve vállalkozóként dolgozó háztartásfővel rendelkező háztartások érik el.  Ezzel szemben a legalacsonyabb fogyasztási szintet az alacsonyan képzett (érettségi alatti végzettségű) illetve inaktív háztartásfővel rendelkező, legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó, legalább négyfős háztartások körében találtunk.

13 Kiadások élelmiszerre és lakásfenntartásra  Az élelmiszerfogyasztás összes fogyasztáson belüli aránya szoros összefüggésben áll a háztartás gazdasági-társadalmihelyzetével:  A magasabb életszínvonalon élő háztartások saját büdzséjükön belül kisebb arányban költenek élelmiszerre, mint az alacsonyabb státuszúak.  Az elmúlt szűk évtizedben folyamatosan nőtt a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások aránya: ben ez a tétel a háztartások kiadásainak 23%-át tették ki, ben ez az arány már a kiadások 34%-át  Valamennyi társadalmi-demográfiai tényező összefüggést mutat e kiadási aránnyal: - a fiatalabbak, - a magasabb iskolai végzettségűek, - a szellemi, önálló illetve vezetői munkát végzők, - a városokban illetve községekben élők és a - három főnél nagyobb háztartások az átlagosnál kevesebbet költenek lakásfenntartásra

14 Szegénységi küszöbértékek a hátrányos helyzetű kistérségekben  Relatív szegénységi küszöb OECD 1: 2008-ban: 54,1% 2012-re: 61,6%  Relatív szegénységi küszöb OECD 2: 2008-ban: 45,8% 2012-re: 55,1%  Abszolút szegénységi küszöb (Nyugdíjminimum): 2008-ban: 22,8% 2012-re: 30,6%  Abszolút szegénységi küszöb (Nyugdíj -minimum.real.): 2008-ban: 22,8% 2012-re: 37,9%

15 Több a munkanélküli mint, ahogy a KSH mondja!

16 A szegénység nőni fog!  A szegénység sok más mellett pénzhiány: jellemzője és fontos mutatója az, hogy nincs a megélhetéshez elég pénz.  Márpedig a jövedelmi szegénység nem fog csökkenni, ha a jelenlegi szinten maradnak, illetve reálértékben még tovább csökkennek a szegénységi ellátások.  Az ellátások vásárlóértékének zsugorodását tetézi a évi CXVIII. Törvény, amely az eddig pénzben nyújtott rendszeres szociális segély egy részét korlátozottan (csak fogyasztásra kész étel vásárlására) felhasználható Erzsébet-utalványra konvertálja, mely nem véd meg az uzsorától!  Újabb csapás a segélyezési plafon bevezetése!

17 Jövedelmi transzferek:  A keresetek mellett a gyermekes családok legfontosabb kiegészítő jövedelme a családi pótlék, bár a többi családi ellátás is egyes csoportoknak jelentős segítséget nyújt.  A családi pótlékot közel 2 millióan, a gyest 170 ezren, a gyedet 90 ezren vették igénybe 2011-ben. minthogy a családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, 2012-ig százalékot veszítettek értékükből.  A veszteség 2012-ben 20 százalékra nő.  A kormányzati ciklus végére eléri a 24-25%-os értékvesztést!

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELEMET! KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS


Letölteni ppt "SZEGÉNYSÉG 2013 A TÁRKI VIZSGÁLATA ALAPJÁN KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések