Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kognitív szempontok a dialóguskutatásban Tudat és elme. MAKOG XIV. Tihany, 2006. január 25-27. Készítette: Boronkai Dóra, PTE IGYFK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kognitív szempontok a dialóguskutatásban Tudat és elme. MAKOG XIV. Tihany, 2006. január 25-27. Készítette: Boronkai Dóra, PTE IGYFK."— Előadás másolata:

1 Kognitív szempontok a dialóguskutatásban Tudat és elme. MAKOG XIV. Tihany, január Készítette: Boronkai Dóra, PTE IGYFK

2 A dialógus mint szövegtípus ► szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzők ► verbálisan megformált cselekvéssor – beszédaktus (kommunikatív kompetencia - pragmatika) ► szekvencia párokba tömörülés: replikastimulus és replikareakció → szemantikai és szintaktikai összefüggés

3 A dialógus mint szövegtípus ► a beszélő és a hallgató mint két különböző szubjektum állandóan fölcserélt szerepei → a deiktikus centrum elemei folyamatosan változnak ► minden szöveg struktúra és procedúra, statikus és dinamikus jelenség → kognitív műveletek ► az intertextualitás mint komplex kommunikációs tevékenység → konnexitás, kohézió, koherencia

4 A közlő és a befogadó kognitív tényezői és műveletei ► a háttérinformációk, a háttértudás elrendezése és előhívása ► keret = frame ► séma = schema ► forgatókönyv = script ► hiedelem = belief ► nézőpont (perspektíva) ► kommunikatív kompetencia

5 A tipológia elméleti kerete ► a spontán beszéd alkotása és megértése - tervezett szövegek ► terv: a szövegtípus-ismeretekből eredő séma ► elvárás: a beszédhelyzetből, a szövegtípusból és annak stiláris jellemzőiből eredő előfeltevés ► intertextualitás: → az összehasonlítás kognitív művelete ► a kategóriákat a prototípushoz való állandó hasonlítással alkotjuk ► moduláris és holisztikus értelmezés

6 A tipológiák szempontjai ► a nyelvi-pragmatikai szempontú tipológia: a közlemény közege, jellege, az információ iránya, a domináns funkció, és a szituáció ► a kommunikációorientált szövegtipológia: dichotómiák (pl. beszélt/írott) ► dialógusfajták kognitív keretben: kifejtettség, nézőpont, színterek, értelemszerkezet, szövegfajta, stílus

7 A szövegértelem szintjei ► strukturalista leírás (Morris szemiotikai rendszere): szintaktikai, szemantikai és pragmatikai szintek – tisztázatlan kérdések, pl. névelő, ellipszis, aktuális tagolás ► a kognitív felfogás: a szintek a szövegjelenség kiterjedése és jellege alapján különíthetők el – mikro-, mezo- és makroszint

8 A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban- a perspektíva váltása ► az aktuális beszélő mindig saját szemszögéből teremti meg és értelmezi a szövegvilágot ► origó: az „itt” és „most” helyzete ► a nézőpont változásai mikroszinten kifejtett, de makroszinten ható nyelvi elemek ► határozószók, igekötők, bizonyos igék, igepárok és a különböző deiktikus viszonyok ► az integrált beszélő/hallgató mentális műveletei segítségével képes interpretálni

9 A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban - a tér és az idő jelölése ► a mindenkori beszélő: a középponti személy (én – ego) ► a beszélés helye: (itt – hic) 1) középponti hely 2) a társalgás középpontja ► a beszélés ideje: (most – nunc) 1) a középponti idő 2) társadalmi középpont

10 A dialógus térszerkezete ► a folyamatos térkijelölés: a fordulók váltásakor a viszonyítási pont is állandóan változik ► mikroszintű elemek segítségével történik, de a teljes szöveg értelemszerkezetének és koherenciájának kialakulásához járul hozzá ► nyelvi reprezentációi: a résztvevők és az implikált dolgok helykijelölései és helyváltoztatásai, a fordulók váltásaiból eredő kiindulópont-változások és a rövid távú memória korlátai

11 A dialógus időszerkezete ► idősíkok: 1) a beszédidő - a referenciális központhoz tartozó, a mindenkori beszélő szerinti jelen idő 2) az eseményidő - az elbeszélt eseményben érvényesülő idő 3) a referenciaidő - az előzőektől különböző, hivatkozott idő síkja ► bonyolítja a temporalitás és a modalitás aspektusa és az igék akcióminősége és aspektusa ► kifejezőeszközei: időjelek, esetragok, névutók, igeképzők, igekötők, határozószók, szókészletbeli elemek

12 A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban - a szövegfókusz és szövegtopik megoszlása szövegtopik (DT) ► ismert, már említett ► jelöletlen ► a tudáskeretből vagy a szövegből könnyen hozzáférhető ► alapszerű ► a háttér jellemző eleme

13 A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban - a szövegfókusz és szövegtopik megoszlása szövegfókusz (DF) ► még nem említett ► jelölt és kevésbé hozzáférhető ► figuraszerű elem ► a szövegprodukció és percepció során az előtérbe (foregrounding) kerül

14 Narratív szövegek [1] És akkor most szeretnék beszélni a döntéshozó stratégiákról. [2] Ez alapján az embereket általában három fő csoportba oszthatjuk. [3] Vannak a dominánsok, az objektívek és a szociálisak. [4] A dominánsokra az jellemző, hogy ők nyíltak a világra. [5] Ők szeretnek döntéseket hozni. [6] Döntéseiket az érzelmeik alapján hozzák, és ragaszkodnak hozzájuk.

15 A narratív szöveg mondattopik (TM)-mondatkomment (KM) viszonyai [1] TM1 – KM1 [2] TM2 – KM2 (TM2=KM1) [3] TM3 – KM3, KM4, KM5 (TM3=KM2) [4] TM4 – KM6 (TM4=KM3) [5] TM4 – KM7 [6] TM5 – KM8, KM9 (TM5=KM7)

16 A Daneš-féle lineáris és végigfutó tematikus progresszió ábrázolása TM1 – KM1 ↓ TM2 – KM2 TM2 – KM2 ↓ TM3 – KM3, KM4, KM5 TM3 – KM3, KM4, KM5 ↓ TM4 – KM6 TM4 – KM6 ↓ TM4 – KM7 TM4 – KM7 ↓ TM5 – KM8, KM9 TM5 – KM8, KM9

17 Nyelvi példák az eltérésre ► döntéshozó stratégiák (1) : MF és DF ► döntés (5): MF de DT ► döntés (6): MT és DT ► domináns (3): MF és DF ► domináns (4): MF de DT

18 Dialógusok [K1] Ez folyami ponty vagy tavi? [K2] Nem ízlik, Döncikém? [K1] De, de, finom. [K3] Krumplisalátát is… Te mért nem eszel, Vanda? [K4] Ez hal? Tele van szálkával. [K3] Azért egyetek hozzá sok pürét. A püré lenyomja a szálkát. szálkát. [K5] Jaj, most jut eszembe, Dönci, te nem ehetsz halat! [K2] Nem ehet halat? [K1] Ezerszer mondtam már, hogy halat ehetek. [K3] Halat mindenki ehet. (Szakonyi 1976: 137-8)

19 Topik- és fókuszviszonyok [1.] 1. ponty [2.] 2. E/3. (=1.); 3. Döncikém [3.] 4. E/3. (=1., 2.) [4.] 5. E/2. (=3.) vagy T/3.; 6. te; 7. Vanda (=6.) [5.] 8. hal; 9. E/3. (=8.) [6.] 10. T/1.; 11. püré [7.] 12. E/1.; 13. Dönci, 14. te (=13.) [8.] 15. E/3. (=13.) [9.] 16. E/1. (=13.) [10.] 17. mindenki

20 A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban - szituáció – szövegtípus – stílustípus ► a stílus viszonyfogalomként való értelmezése: nem díszítő, hanem értelemképző szerep ► a beszédhelyzet → résztvevők egymáshoz való viszonyulása, a szituációhoz fűződő céljai, elvárásai → szövegtípus kiválasztása ► nyelvi interakció és szövegtípus → stílus ► a tudáskeretünkben már létező és előhívható típusokhoz hasonlítjuk az új megnyilatkozásokat → stílustulajdonítás → a szituáció: a szöveg-és a stílustípus összefüggése

21 A stílus mint viszonyfogalom dimenziói ► feltűnőség / semlegesség ► dominancia / kiegyensúlyozottság / hiány ► azonosság / ellentét ► egyszerűség / összetettség ► linearitás / hierarchizáltság

22 Összegzés: a szövegvilág mezo- és mikroszintje ► mezoszint: a szövegelemek hatóköre közepes méretű tartományra (pl. bekezdés vagy néhány forduló) terjed ki, viszonyai összetettebbek ► a mezoszint egyéb koherenciatényezői: mellérendelések, a fogalmi sémák diskurzusszervező funkciója ► mikroszint: az elemi egységek szövegtani kapcsolata ► egyéb kifejezői: a határozottság, személyragok és személyjelek, névmások, egyeztetés


Letölteni ppt "Kognitív szempontok a dialóguskutatásban Tudat és elme. MAKOG XIV. Tihany, 2006. január 25-27. Készítette: Boronkai Dóra, PTE IGYFK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések