Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2011.Masszőr évfolyam A kiválasztó szervrendszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2011.Masszőr évfolyam A kiválasztó szervrendszer."— Előadás másolata:

1 2011.Masszőr évfolyam A kiválasztó szervrendszer

2 A kiválasztó szervrendszer (vizeleti rendszer)  Szerepe:  A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok kiürítése  Ezek az anyagok lehetnek:  Ionok (Na, Cl, K, H)  Anyagcseretermékek (ureum,húgysavszármazékok)  Méregtelenítés (salakanyagok, gyógyszerek, mérgek)  Hormonok termelése  Vérképzés, vérnyomás, csontanyagcsere szabályozás

3 A kiválasztó szervrendszer (vizeleti rendszer)  Miért van szükség erre?  A szervezet „belső összetétele ” állandó marad (a homeosztázis biztosítása)  Folyadékterek nagysága  A folyadékokban oldott ionok koncentrációja  A folyadék ozmotikus koncentrációja

4 A kiválasztó szervrendszer részei  A kiválasztást a vese (ren) valósítja meg  A vesemedence (pelvis renalis) illetve a húgyvezeték (ureter) a vizelet elvezetését szolgálja  A húgyhólyag (vesica urinaria) a vizeletet átmenetileg tárolja  A húgycsövön (urethra) keresztül (a belső és a külső záróizom elernyedésének kíséretében) ürítjük a vizeletet

5 A vizeletkiválasztó szervrendszer Női Férfi Vesék Húgyvezeték (ureter) húgyhólyag húgycső Prostate

6 vesék ureter húgycső húgyhólyag

7 Hol helyezkedik el?  Gerinc két oldalán  T12 és L2 magasságában  Hashártya mögött  A jobb vese a máj nagy jobb lebenye alatt helyezkedik el, és ezért a bal oldalihoz képest nagyjából fél csigolya magasságával lejjebb szorul.

8 A vese anatómiája  A vese páros bab alakú szerv  Tokkal körülvett (vesetok)  Felső és alsó pólust, elülső és hátsó felszínt különítünk el rajta  Mediális oldalán van a vesekapu, mely a veseöbölbe vezet.  Egy vese súlya átlagosan gramm

9 A vese anatómiája  Szorosan a vese felszínén a rostos tok (capsula fibrosa) található. Ezt veszi körül a zsíros tok (capsula adiposa)1-2cm vastag, ami magába foglalja a vese felső pólusán elhelyezkedő mellékvesét. A külső tok (fascia renalis) mindkét vesét, a köztük futó aortát és alsó üres-vénát is magába foglalja.  A külső tok (fascia renalis) lefelé nyitott, itt lép ki a húgyvezeték (ureter).

10

11 Külső tok Zsíros tok Rostos tok

12 A vese anatómiája (átmetszeti kép)  Kéregállományt (cortex) és velőállományt (medulla) különböztetünk meg a vese mirigyes szövetén belül.  A velőállomány piramis alakú egységekből áll (vesepiramisok), ezeket a kéregállomány veszi körül  A vesepiramisok csúcsi részének összeolvadása alkotja a vesepapillákat, amelyek a vesekelyhekbe nyílnak  Végső soron a vizelet a vesemedencébe kerül

13 medulla cortex

14

15 A vese anatómiája  A vesekapu tartalmazza  A vesébe belépő veseartériát (a. renalis)  A veséből kilépő vesevénát (v. renalis)  A veséből kilépő húgyvezetéket (ureter)

16 A vese funkcionális egysége : NEFRON  Egy-egy vesében kb. 1 millió nefron található  Vesetestecskéből (a kéregállományban) és az abból kiinduló csőrendszerből (a velőállományban) áll

17 A nephron szerkezete I.  Valamennyi nephron a Bowman-tokból és glomerulusnak (vesetestecske) nevezett capillaris hálózatból, felső kanyarulatos (proximális tubulus) és alsó kanyarulatos (distalis tub.) és a köztük lévő Henle kacsból áll. Bowman-tok glomerulus

18 A nefron  A nefron csőrendszere a Bowman-tok folytatását képező hámmal bélelt csatorna, melynek felső kanyarulatos része után egy hajtű szerű hosszú szakasz (Henle-kacs), majd az alsó kanyarulatos szakasza következik. Itt történik a vizelet kialakítása, bekoncentrálása, az ionok és a víz visszaszívása útján.

19

20 Nephron működése  A glomerulusokból (érgomolyag) átszűrődő szürlet tartalmaz vizet, sókat, bomlástermékekt, glükózt, aminosavakat. A szürlet mennyisége napi 180 l (!).  A vizelet mennyisége ezzel szemben napi 1,5 l, és nem tartalmaz glükózt és aminosavakat. Ebből következik, hogy a nefronban a legtöbb anyag és a víz nagy része visszaszívódik az erekbe.  A víz legnagyobb része, valamint a glükóz és az aminosavak a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszában, míg a sók (Na + ) nagyrésze a kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszában szívódik vissza.  Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődő antidiuretikus hormon (ADH) lehetővé teszi a gyűjtőcsatornában a víz visszaszívást, míg a mellékvesében termelődő aldoszteron nevű hormon elsősorban a nátrium- visszaszívást fokozza.

21

22 A vesemedence és a húgyvezeték  A vesemedence: lapos, izmos falu tömlő  A húgyvezeték (ureter) a vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő mintegy 30 cm-es cső.  A hasüreg hátsó falán a nagy horpaszizom (M. psoas major) mentén húzódik lefelé.

23 A húgyhólyag  A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falu, nyálkahártyával bélelt tömlő. A hólyag alsó része (fundus) A fundus hátsó részén nyílnak a hólyagba az ureterek, elöl indul ki belőle a húgycső (urethra).

24 A húgycső  A női húgycső 3-4 cm. hosszú, nyálkahártyával bélelt cső. A hüvely elülső falához szorosan hozzá van nőve, így együttesen fúrják át a medencefenék izomlemezét (diaphragma urogenitale). Itt található az akaratlagos működésű, harántcsíkos izomból álló záróizom (M. sphincter urethrae). A női húgycső külső nyílása a hüvely-bemenet elülső öblében van (vestibulum vaginae).

25

26

27


Letölteni ppt "2011.Masszőr évfolyam A kiválasztó szervrendszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések