Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kiválasztó szervrendszer

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kiválasztó szervrendszer"— Előadás másolata:

1 A kiválasztó szervrendszer
2011.Masszőr évfolyam

2 A kiválasztó szervrendszer (vizeleti rendszer)
Szerepe: A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok kiürítése Ezek az anyagok lehetnek: Ionok (Na, Cl, K, H) Anyagcseretermékek (ureum,húgysavszármazékok) Méregtelenítés (salakanyagok, gyógyszerek, mérgek) Hormonok termelése Vérképzés, vérnyomás, csontanyagcsere szabályozás

3 A kiválasztó szervrendszer (vizeleti rendszer)
Miért van szükség erre? A szervezet „belső összetétele” állandó marad (a homeosztázis biztosítása) Folyadékterek nagysága A folyadékokban oldott ionok koncentrációja A folyadék ozmotikus koncentrációja

4 A kiválasztó szervrendszer részei
A kiválasztást a vese (ren) valósítja meg A vesemedence (pelvis renalis) illetve a húgyvezeték (ureter) a vizelet elvezetését szolgálja A húgyhólyag (vesica urinaria) a vizeletet átmenetileg tárolja A húgycsövön (urethra) keresztül (a belső és a külső záróizom elernyedésének kíséretében) ürítjük a vizeletet

5 A vizeletkiválasztó szervrendszer
Vesék Húgyvezeték (ureter) húgyhólyag húgycső Prostate Női Férfi

6 vesék ureter húgyhólyag húgycső

7 Hol helyezkedik el? Gerinc két oldalán T12 és L2 magasságában
Hashártya mögött A jobb vese a máj nagy jobb lebenye alatt helyezkedik el, és ezért a bal oldalihoz képest nagyjából fél csigolya magasságával lejjebb szorul.

8 A vese anatómiája A vese páros bab alakú szerv
Tokkal körülvett (vesetok) Felső és alsó pólust, elülső és hátsó felszínt különítünk el rajta Mediális oldalán van a vesekapu, mely a veseöbölbe vezet. Egy vese súlya átlagosan gramm

9 A vese anatómiája Szorosan a vese felszínén a rostos tok (capsula fibrosa) található. Ezt veszi körül a zsíros tok (capsula adiposa)1-2cm vastag, ami magába foglalja a vese felső pólusán elhelyezkedő mellékvesét. A külső tok (fascia renalis) mindkét vesét, a köztük futó aortát és alsó üres-vénát is magába foglalja. A külső tok (fascia renalis) lefelé nyitott, itt lép ki a húgyvezeték (ureter).

10

11 Külső tok Rostos tok Zsíros tok

12 A vese anatómiája (átmetszeti kép)
Kéregállományt (cortex) és velőállományt (medulla) különböztetünk meg a vese mirigyes szövetén belül. A velőállomány piramis alakú egységekből áll (vesepiramisok), ezeket a kéregállomány veszi körül A vesepiramisok csúcsi részének összeolvadása alkotja a vesepapillákat, amelyek a vesekelyhekbe nyílnak Végső soron a vizelet a vesemedencébe kerül

13 cortex medulla

14

15 A vese anatómiája A vesekapu tartalmazza
A vesébe belépő veseartériát (a. renalis) A veséből kilépő vesevénát (v. renalis) A veséből kilépő húgyvezetéket (ureter)

16 A vese funkcionális egysége : NEFRON
Egy-egy vesében kb. 1 millió nefron található Vesetestecskéből (a kéregállományban) és az abból kiinduló csőrendszerből (a velőállományban) áll

17 A nephron szerkezete I. Valamennyi nephron a Bowman-tokból és glomerulusnak (vesetestecske) nevezett capillaris hálózatból, felső kanyarulatos (proximális tubulus) és alsó kanyarulatos (distalis tub.) és a köztük lévő Henle kacsból áll. Bowman-tok glomerulus

18 A nefron A nefron csőrendszere a Bowman-tok folytatását képező hámmal bélelt csatorna, melynek felső kanyarulatos része után egy hajtű szerű hosszú szakasz (Henle-kacs), majd az alsó kanyarulatos szakasza következik. Itt történik a vizelet kialakítása, bekoncentrálása, az ionok és a víz visszaszívása útján.

19

20 Nephron működése A glomerulusokból (érgomolyag) átszűrődő szürlet tartalmaz vizet, sókat, bomlástermékekt, glükózt, aminosavakat. A szürlet mennyisége napi 180 l (!). A vizelet mennyisége ezzel szemben napi 1,5 l, és nem tartalmaz glükózt és aminosavakat. Ebből következik, hogy a nefronban a legtöbb anyag és a víz nagy része visszaszívódik az erekbe. A víz legnagyobb része, valamint a glükóz és az aminosavak a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszában, míg a sók (Na+) nagyrésze a kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszában szívódik vissza. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődő antidiuretikus hormon (ADH) lehetővé teszi a gyűjtőcsatornában a víz visszaszívást, míg a mellékvesében termelődő aldoszteron nevű hormon elsősorban a nátrium-visszaszívást fokozza.

21

22 A vesemedence és a húgyvezeték
A vesemedence: lapos, izmos falu tömlő A húgyvezeték (ureter) a vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő mintegy 30 cm-es cső. A hasüreg hátsó falán a nagy horpaszizom (M. psoas major) mentén húzódik lefelé.

23 A húgyhólyag A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falu, nyálkahártyával bélelt tömlő. A hólyag alsó része (fundus) A fundus hátsó részén nyílnak a hólyagba az ureterek, elöl indul ki belőle a húgycső (urethra).

24 A húgycső A női húgycső 3-4 cm. hosszú, nyálkahártyával bélelt cső. A hüvely elülső falához szorosan hozzá van nőve, így együttesen fúrják át a medencefenék izomlemezét (diaphragma urogenitale). Itt található az akaratlagos működésű, harántcsíkos izomból álló záróizom (M. sphincter urethrae). A női húgycső külső nyílása a hüvely-bemenet elülső öblében van (vestibulum vaginae).

25

26

27


Letölteni ppt "A kiválasztó szervrendszer"

Hasonló előadás


Google Hirdetések