Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Diszkrimináció mértéke a munkaerő-piacon A diszkrimináció mérése kérdőíves és tesztmódszerekkel Sik Endre - Simonovits Bori 2009. november. 13. Szirák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Diszkrimináció mértéke a munkaerő-piacon A diszkrimináció mérése kérdőíves és tesztmódszerekkel Sik Endre - Simonovits Bori 2009. november. 13. Szirák."— Előadás másolata:

1 Diszkrimináció mértéke a munkaerő-piacon A diszkrimináció mérése kérdőíves és tesztmódszerekkel Sik Endre - Simonovits Bori november. 13. Szirák

2 Az előadás témája :  A diszkrimináció definíciója  Mérési lehetőségek  Eredmények

3 A diszkrimináció (munka-) definíciója A diszkrimináció fogalma nehezen megragadható: A fogalom általános megközelítése: „egy személy vagy csoport hátrányos megkülönböztetése valamilyen csoporthoz való tartozásuk alapján” Amennyiben egy adott országban létezik diszkrimináció-ellenes szabályozás, akkor a diszkrimináció legegyszerűbben ezen szabályok semmibevételeként fogható fel.

4 Mérési lehetőségek– módszertani korlátok (1) A diszkrimináció észlelése:  Kérdés (általános): Véleménye szerint a különböző típusú (pl. kor, nem) hátrányos megkülönböztetések közül mennyire elterjedtek országunkban?  KORLÁT: 3 befolyásoló tényező hatása nem választható szét: 2. társadalmi érzékenység 1. a diszkrimináció elterjedtsége 3. a politikai-jogi intézményrendszer és annak működése

5 Mérési lehetőségek – módszertani korlátok: (2) Az áldozattá válás esélyei: a válaszolók igyekeznek elrejteni az őket ért sérelmeket A valaha elszenvedett sérülést eltúlozzák, szívesen emlegetik Diszkrimináció ALUL becslése: Diszkrimináció FELÜL becslése: vagy Probléma: lehetséges áldozatok körében, vagy reprezentatív lakossági mintán végzett felmérés

6 Mérési lehetőségek – módszertani korlátok (3) A diszkriminációtesztelés A tesztelők: tulajdonságai megegyeznek, kivéve a védett tulajdonság kontrollált kísérleti elrendezés: Az esetlegesen tapasztalt diszkrimináció egyértelműen visszavezethető a kísérleti változóra (kor, nem, származás, kisgyermek) A helyzet homogenizálása: a szituáció kontrollja (beszédpanelek, tesztkérdőív) Probléma: ÁLTALÁNOSÍT- HATÓSÁG!!!

7 1. A diszkrimináció észlelése: Special Eurobarometer, 2008 alapján (N=26 746) • etnikai hovatartozás alap • kor alapján • fogyatékosság alapján • szexuális orientáció alapú • nemi alapú •vallás/hit alapú megkülönbözetés  Kérdés: Véleménye szerint a különböző típusú hátrányos megkülönböztetések közül melyek nagyon elterjedtek/ valamennyire elterjedtek/ ritkák/ nagyon ritkák/ nem léteznek/ (nem tudja) az országunkban?

8 1. A diszkrimináció észlelése: Special Eurobarometer 2008 alapján (N=26 746) 1. etnikai hovatartozás (67%) • szexuális orientáció (51%), • fogyatékosság (45%) • kor (42%) • vallás/hit alapú (42%) • nemi alapú (36%) 1. etnikai hovatartozás (67%) és kor (67%) • fogyatékosság (49%) • szexuális orientáció (45%), • nemi alapú (43%) •vallás/hit alapú (17%) EU27: Magyar- ország:

9 Special Eurobarometer 2008: EU27

10 Special Eurobarometer 2008: Magyarország

11 Azonos tapasztalattal és képzettséggel rendelkező jelentkezők közül melyik szenved hátrányt a álláskereséskor? Special Eurobarometer, 2008.

12 2. A diszkrimináció potenciális áldozatainak feltérképezése  Lehetséges áldozatok körében EU MIDIS,  Reprezentatív lakossági mintán, TÁRKI április.

13 2. Diszkrimináció potenciális áldozatai - EU MIDIS, 2009  Hét országban, közöttük Magyarországon a romák körében (is) vizsgálták a diszkriminációérzet alakulását az adatfelvételt megelőző tizenkét hónapban;  Minden országban előzetes szakértői elemzés alapján választották ki a legvalószínűbb áldozatok csoportját.  2008 nyarán kilenc helyzetben vizsgálták a diszkrimináció előfordulását: lakásvásárlás vagy -bérlés, egészségügy, szolgáltatás, hitel, vásárlás, iskola, vendéglátás, illetve a munkaerőpiac esetében az álláskeresés és munkahely.  Magyar minta: Budapest és Miskolc (N=2*500 fő).

14 2. Az álláskeresés során diszkriminációt érzékelő romák aránya, EU MIDIS, 2009

15 2. Diszkrimináció álláskereséskor- reprezentatív kutatás, TÁRKI  Aktív – 18–62 éves, nem nyugdíjas és nem nappali iskolában tanuló – népesség körében vizsgálta a munkaerő- piaci diszkriminációérzet elterjedtségét.  Gazdasági válság hatása is érzékelhető  a megkérdezettek 16 százaléka vesztette el állását, és az aktív népesség 28 százaléka keresett állást az előző 12 hónapban.  A munkaerő-piaci diszkriminációt több kérdésből képzett, három összevont mutató segítségével mértük:

16 A három diszkriminációérzet-változó érvényességi köre és összetétele, és értékei (%) Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet- változó Aktívak (N=603) Munkahelyi diszkriminációérzet- változó Alkalmazottak (N=405) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet- változó Alkalmazottak (N=405) 1. Álláskeresés során érte-e diszkrimináció? Elvesztette-e állását diszkrimináció miatt? Alacsonyabb-e a jövedelme azonos munkakörben dolgozó kollégáinál? Alacsonyabb beosztásban dolgozik-e, mint az azonos képzettséggel rendelkező kollégái? Rosszabbak-e munkakörülményei, mint a munkatársainak? 22 Kumulált értékek 6911

17 Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet (alkalmazottak) NarányN N Összesen Nem Férfi Nő Szignifikancia (χ 2 )0,1280,3290,410 Korcsoportok 18–27 év8415XXXX 28–37 év –47 év –62 év Szignifikancia (χ 2 )0,002 0,025 0,014 Megjegyzés: a szignifikáns χ 2 -értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám. A munkaerőpiac legfontosabb csoportjainak diszkriminációérzete (%)

18 Megjegyzés: a szignifikáns χ 2 -értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám. Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet (alkalmazottak) Iskolai végzettség NarányN N Legfeljebb 8 ált. 8413XXXX szakmunkásképző Középfok Felsőfok Szignifikancia (χ 2 ) 0,016 0,662 0,743 Származás Roma 5012XXXX Nem roma Szignifikancia (χ 2 ) 0,085 0,194 0,496

19 Megjegyzés: a szignifikáns χ 2 -értékek dőlttel szedve, X = alacsony elemszám. Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet (aktív korúak) Munkahelyi diszkriminációérzet (alkalmazottak) Teljes munkaerő-piaci diszkriminációérzet (alkalmazottak) Településtípus Budapest Megyeszékhely Város Község Szignifikancia (χ 2 )0,507 0,007 0,009 Régió Közép- Magyaro Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl603XXXX Dél-Dunántúl567XXXX Észak- Magyaro.686XXXX Észak-Alföld929XXXX Dél-Alföld Szignifikancia (χ 2 )0,923 0,031 0,052

20 A diszkriminációérzet oka (logisztikus regresszió) Munkaerő-piaci helyváltoztatás diszkriminációérzet Munkahelyi diszkriminációérzet, Teljes munkaerő- piaci diszkriminációérzet, aktívak (N = 602) Alkalmazottak (N = 399) Alkalmazottak (N = 399) Korcsoport (38–47 év között) *** 18–27 év** 28–37 év 48–62 év Dolgozik (alkalmazott)***–– önálló, vállalkozó, saját vállalkozásában dolgozik –– alkalmi munka megbízások–– munkanélküli***–– gyes, gyed, gyet–– Megjegyzés: * A Wald-érték 0,05–0,006 közötti szinten szignifikáns; ** A Wald-érték 0,005– 0,0006 közötti szinten szignifikáns; *** A Wald-érték legalább 0,0005 szinten szignifikáns. (referenciakategóriák); - : nem értelmezhető

21 2. Diszkrimináció álláskereséskor, 2009 regressziós modellek legfontosabb eredményei:  a gazdasági aktivitás hatása jelentős a munkaerő-piaci helyváltoztatás esetében: a munkanélküliek diszkriminációérzete az alkalmazottakhoz viszonyítva nyolcszoros;  a kor hatása (mint azt az érzékelés korábbi adatai is mutatták) meghatározó mind az aktív, mind az alkalmazottak körében: a legfiatalabbak (18–27 év közöttiek) esetében a munkahelyi diszkriminációérzet a középkorúakhoz (38–47 éves) viszonyítva hétszeres, a teljes munkaerő- piaci diszkrimináció esetében pedig ötszörös;  A nem, az iskolai végzettség, beosztás, a roma származás, a településtípus és a régió önálló hatása nem szignifikáns.

22 3. Diszkriminációtesztelés a munkaerőpiac veszélyeztetett csoportjai körében  Legfrissebb adatok: a NEKI, február és május között végzett kutatásából származnak, melynek elemei a következők:  az álláshirdetésekben előforduló diszkriminatív és tisztességes tartalmak monitorozása;  Csaknem száz budapesti és Szabolcs-Szatmár megyei hirdetés telefonos tesztelése:  A NEKI öt esetben közérdekű igény-érvényesítéssel élt az EBH előtt

23 3. A telefonos teszthelyzet: kísérleti és kontroll személyek  A tesztelt védett tulajdonságok:  roma férfi (25 és 34 év közötti),  roma nő (25 és 34 év közötti),  kisgyermekes nő (25 és 34 év közötti),  45 éven felüli nő és  45 éven felüli férfi  Kontroll tulajdonságok:  nem roma nő (fiatal éves),  nem roma férfi (fiatal éves),

24 3. A telefonos teszthelyzet: az elrendezés  A munkaerő-felvétel első lépcsőjében, a jelentkező és a hirdetést feladó első kapcsolatba kerülésekor mérjük diszkrimináció előfordulásának gyakoriságát, jellemzőit a meghatározott védett tulajdonságok összehasonlításában;  Sorrend: Először a két védett tulajdonsággal rendelkező tesztelő, majd a két kontroll (nem roma férfi és nem roma nő) tesztelő hívja fel ugyanazt a hirdetést, meghatározott sorrendben és eloszlásban, úgy hogy mind az öt védett tulajdonságra kb. ugyanolyan arányban kerüljön sor.

25 3. A telefonos teszthelyzet: a védett tulajdonság  Kulcskérdés: hogyan hozzuk a munkáltató tudomására a védett tulajdonságot?  Nők-férfiak: név és hang.  Romák: jellegzetesen roma név  majd a beszélgetés végén a roma jelentkező közli a telefonos interjú során, hogy roma. („Nem baj, hogy roma vagyok?”).  Kisgyermekes: megemlíti, hogy kisgyermeket nevel, és előfordulhat, hogy alkalmanként szülői értekezletre kell mennie. Egyébként a nagyszülők besegítenek betegség esetén, és el is tudják hozni az óvodából.  45 éven felüli: közli a korát, és rákérdez, hogy ez nem jelent-e problémát.

26 3. Mintavétel: A foglalkozások kiválasztása SZEMPONTOK: a munkaerőpiac egy szegmensét, a speciális végzettséget nem igénylő munkákat teszteltünk; Cél: összehasonlíthatóság (TÁRKI korábbi kut.) (tesztelhetőség !) KIVÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSOK: • bolti eladó, pénztáros, •titkárnő, irodai asszisztens, •portás, karbantartó, •pultos/felszolgáló, •raktáros, karbantartó, •tele-marketinges, ügyintéző, •üzletkötő, virágkötő, •mezőgazdasági munkás, •biztonsági- és vagyonőr • varró- és vasaló(nő).

27 3. Eredmények: A beszélgetések kimenetele A beszélgetések alakulásában ötféle kimenetelt különböztettünk meg:

28 3. Eredmények: a beszélgetések kimenetele az álláskereső tulajdonsága alapján Személyes találkozó Visszahívás, CV, adatbázisElutasítottákÖsszesen nem roma nő (N=68) roma nő (N=26) roma férfi (N=25) kisgyermekes nő (N=23) éven felüli nő (N=21) éven felüli férfi (N=25) Összesen (N=188)

29 3. Eredmények: a beszélgetések kimenetele: Nyílt és rejtett elutasítás Személyes találkozó Visszahívás / önéletrajzot kérnekRejtett elutasításNyílt elutasításösszesen Nem roma nő (N=68) roma nő (N=26) roma férfi (N=25) kisgyermekes nő (N=23) éven felüli nő (N=21) éven felüli férfi (N=25) Összesen (N=188)

30 3. Eredmények: a diszkrimináció mértékének maghatározása sikeres tesztek (párosítások száma) nincs diszkr. Diszkr. kisebbséggel szemben Diszkr. többséggel szemben Nettó diszkr. férfi-nő % roma-nem roma % középkorú- fiatal % kisgyermek es- nincs kisgy %

31 3. Eredmények: a diszkriminációs mutatók számítása  Sikeres tesztek (párosítások száma) : Ahol mind a három (két védett tulajdonságú és a kontroll nő) tesztelőre vonatkozóan van információ a tesztelés kimeneteléről és legalább egy tesztelőt a háromból nem utasítottak el.  Nincs diszkrimináció: azonos módon (vagy egyaránt elutasították, vagy egyaránt pozitívan fogadták, azaz személyes találkozóra hívták, visszahívást ígértek illetve önéletrajzot kértek) viszonyultak a védett tulajdonsággal rendelkező, illetve a kontroll tesztelőhöz.  Diszkrimináció a kisebbséggel szemben: Csak a férfi, a roma, a középkorú illetve a kisgyermeket nevelő tesztelőt utasították el.  Diszkrimináció többséggel szemben: Csak a női, a nem roma, a fiatal illetve a kisgyermeket nem nevelő tesztelőt utasították el.  Nettó diszkrimináció számítása: [(diszkrimináció a kisebbséggel szemben)- (diszkrimináció a többséggel szemben)] / (sikeres teszt)*100.

32 3. Eredmények- megjegyzések az általánosíthatóságról  Általánosíthatósági korlátok:  a diszkrimináció mért értéke csak a munkaerőpiac egy szegmensére vonatkozik  az álláskeresés első és nem személyes kapcsolatot feltételező – tehát az alkalmazáshoz vezető út elejét jelentő – fázisára vonatkozik,  tehát ez az eredmény nem általánosítható sem a teljes munkaerőpiacra, sem az álláskeresés teljes menetére.  E korlátok között azonban kijelenthető, hogy az általunk vizsgált foglalkozások esetében keresettebbek a nők, mint a férfiak, valamint a fiatalabbak, mint az idősebbek.

33 Kérdések, észrevételek Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Diszkrimináció mértéke a munkaerő-piacon A diszkrimináció mérése kérdőíves és tesztmódszerekkel Sik Endre - Simonovits Bori 2009. november. 13. Szirák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések