Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A gyermekvédelem rendszerében történő változások és a változásokra való felkészülés Budapest, 2013. május 16. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet Szociális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A gyermekvédelem rendszerében történő változások és a változásokra való felkészülés Budapest, 2013. május 16. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet Szociális."— Előadás másolata:

1 1 A gyermekvédelem rendszerében történő változások és a változásokra való felkészülés Budapest, május 16. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet Szociális és gyermekvédelmi Főigazgatóság

2 Gulyásné dr.Kovács Erzsébet22 A gyermekek, gyermekes családok helyzetének néhány jellemzője Kiskorúak száma (KSH 2012.jan.1. ): fő (2001-ben ) Házasságkötések (KSH 2011) Válás: A gyerekek 84%-a kétszülős családban A gyerekek 16 %-a egyszülős családban Az egyszülős családok 86 %-ában az anya él együtt egy vagy több gyermekkel (KSH népszámlálás 2011) ÉvÉlve születés Házasságon kívül: 42,3 % Születések száma (KSH) Gulyásné dr. Kovács Erzsébet

3 3 A gyermekek, gyermekes családok helyzetének néhány jellemzője Veszélyeztetett gyermekek száma dec.31.(KSH): • fő (ezer azonos korúra jut 113,6) • elmúlt 10 évben összességében folyamatosan csökken – ezen belül a magatartási ok miatti nő, az anyagi ok miatti csökken Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül: fő (2011. évi átlag) Halmozottan hátrányos helyzetű: ~ fő (ovisok 11 %-a, ált. isk.14 %, szakisk.11 %, gimnázium 1,6%) (Okt.Stat.2010/2011) Védelembe vett gyermekek száma dec.31.(KSH): • fő (ezer azonos korúra jut 16,6) • elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt, a duplájára A gyermekjóléti szolgálatok évente ezer gyermeket gondoznak. Gyermekvédelmi szakellátásba kerül évente ~ gyermek. (idén eddig 1454 gyereket utaltak be, közülük 946-an 12 év alatt )

4 4 A gyermekek, gyermekes családok helyzetének néhány jellemzője Gyermekszegénység Szegénységi küszöb alatt él a lakosság 13,8 %-a, 1,23 millió fő Gyermekszegénység aránya 23 %, 413 ezer gyermek • az EU-ban azon 5 ország közé tartozunk ahol a legnagyobb a távolság a népesség és a gyermekek szegénysége között A szegénység szempontjából legmeghatározóbb társadalmi jellemzők: • alacsony iskolai végzettség – szülő alacsony isk. végzettsége 3-szor valószínűbbé teszi gyermekei szegénységét • – a roma származás – 750 ezres roma népességen belül a szegénységi arány 70% (TÁRKI) • a családok gyermekszáma • 3 vagy több gyermekes 33%-a, egyszülős: 29,9%-a szegény, • Magyarországon a legnagyobb a különbség a gyermekes és a gyermek nélküli háztartások jövedelmi szegénysége között • a szegény gyermekek 60%-a inaktív, ill. alacsony munkaintenzitású családokban él – a 3. generáció nő fel úgy, hogy a környezetében nincs aktív dolgozó 4Gulyásné dr.Kovács Erzsébet

5 5 A gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett kiskorúak száma és aránya (KSH: Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig május)

6 6 Jelentés a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetéről a lekérdezés időpontja: A gyermekek száma és gondozási helye tárgyév (2012.) december 31-én (Előzetes adatok. Forrás:KSH) 6

7 7Gulyásné dr. Kovács Erzsébet7 Fővárosi beutalások életkori megoszlása (Békés Zoltán, Temesi Balázs:A gyermekvédelmi szakellátás legfontosabb fővárosi sajátosságai (Kapocs, XI.évf.2.szám)

8 8 Örökbefogadás Örökbeadható gyermekek száma: ~ fő – 3 év alatti 6,7% – Fogyatékos 36,6 % – 10 év feletti 69,3 % Örökbefogadásra alkalmas várakozó: 1627 (2011 dec.)

9 9 A szakszolgálatok által előkészített 2012-ben lezárult örökbefogadások (Lantai Csilla, Deli Judit EMMI diái)

10 10 A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek örökbefogadhatóvá válásának okai az elmúlt három évben

11 11

12 évi nemzetközi örökbefogadás Ország Örökbe fogadott gyermekek száma Örökbefogadási esetek száma Olaszország 7950 USA 2114 Hollandia 146 Norvégia 1411 Spanyolország 127 Svédország 65 Franciaország 11 Mindösszesen 14794

13 13 Iskolai adatok Korai iskolaelhagyók: (18-24 évesek alapfokú isk. végz. és nem tanul) 11 % SNI gyerekek az ált.iskolában (2011/12): 52 ezer, 6,9% (KSH) A szakellátásba bekerült gyermekek 10%-a volt SNI-nek minősítve (2010 KSH) A bent levő gyermekeknek 21 %-a volt fogyatékossága miatt különleges szükségletű (2010 dec. 31-én) Szakellátásba kerüléskor túlkoros volt: 1025 fő 23 % – Alsó tagozatos 235 fő 23 % – Felső tagozatos 570 fő 55% Általános iskolába járók közül túlkorosok aránya (2010): – Gyermekotthonban: 52% (fővárosban 48%) – Nevelőszülőnél: 24,8 % (fővárosban 24 %) 2011-ben utógondozói ellátásból kikerülők (1541 fő) több mint 40 %-ának csak általános iskolai végzettsége van

14 14 Jogszabályi változások I. Gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvétele jan.1-től állami fenntartásba kerültek a megyei önkormányzatok által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények jan. 1-től állami fenntartásba kerültek a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézmények Az állam fenntartói feladatait a Kormány rendeletében kijelölt szerv (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság) végzi január 1-től a gyermekvédelmi szakellátás biztosítása állami feladat, az államra száll át a települési önkormányzat (főváros, megyei jogú város) • tulajdonában levő gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény, • ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá • vagyon és vagyoni értékű jog. A települési önkormányzatok helyébe jogutódként az állam lép. Az átvett intézmény területi ellátási kötelezettsége megmarad.

15 15 Gyvt. • 122. § * (1) * Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a 95. § szerinti állami ellátási kötelezettségnek intézmény fenntartásával, vagy - a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével - az intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. • (2) Az (1) bekezdés szerinti intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez, valamint az (1) bekezdés szerinti ellátási szerződés megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter ezen jogkörében a 96. § (6) bekezdése szerinti értékelésben foglaltak figyelembevételével, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti helyi szükségletek alapján dönt. 15

16 16 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (316/2012.(XI.13.) Korm.r., hatályba lép XI.16.) Központi hivatal, központi költségvetési szerv EMMI miniszter irányítja Központi szerv + megyei/fővárosi kirendeltség Főigazgató • Tervezési, gazdálkodási feladatok, vagyonkezelés (intézmények gazdasági önállósága megszűnik július 1-én) • Intézmények költségvetését, létszámát, alapító okiratát jóváhagyásra a miniszterhez • Kinevezi az intézmények vezetőit Kirendeltség • Fenntartói feladatok (ellenőrzés, szmsz, szakmai program jóváhagyás, panasz kivizsgálás stb.) Módszertani feladatok ellátása (módszertani intézmények megszűnnek)

17 17 Szervezeti változások (számokban ) A Főigazgatóság átvett • 47 intézményt a települési önkormányzatoktól, • 110 intézményt Megyei Intézményfenntartó Központoktól, továbbá • 12 intézményt az EMMI-től Összesen 169 intézmény átvételére került sor. Ebből gyermekvédelmi intézmény összesen: 60 Átvett férőhelyek: , ebből gyermekvédelmi Foglalkoztatottak száma:

18 18 Az SZGYF szervezeti felépítése Főigazgató Belső ellenőrzés Főigazgatói Hivatal: Gazdasági, szociális és gyermekvédelmi, koordinációs és kommunikációs tanácsadók Főigazgató-helyettes Gazdasági Főosztály Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Főosztály Informatikai Főosztály Beszerzési Osztály Üzemeltetési Osztály Költségvetési Osztály Számviteli Osztály Bérügyi Osztály Pénzügyi Osztály Adatszolgáltatási és Elszámoltatási Osztály Jogi és Igazgatási Főosztály Humánpolitikai Főosztály Módszertani Főosztály Jogi és Igazgatási Osztály Ügyviteli Osztály Személyügyi Osztály Oktatási Osztály Tervezési Osztály Szociális Módszertani osztály Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Módszertani Osztály Monitoring Osztály OGYSZB Intézmény- irányítási Főosztály Szociális Intézmények Osztálya Gyermekvédelmi Intézmények Osztálya Megyei és Fővárosi Kirendeltségek Igazgató Intézmények SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Vagyon- gazdálkodási Osztály Projekt Igazgatóság Közbeszerzési Osztály Közvetlen Fenntartású Intézmények Főosztálya Üzemeltetési Osztály Szakmai Felügyeleti Osztály Pénzügyi Osztály

19 19 Intézményirányítási Főosztály Központi szakmai irányítás célja: • Az ellátottak azonos színvonalú ellátásának biztosítására való törekvés, • Ésszerű egységesítés, egységes szemléletű szakmai munka • Jó gyakorlatok gyors elterjesztése • Ellátási igények, és az ellátórendszer kapacitásainak folyamatos, országos szintű nyomon követése • Az ellátórendszer megye-határainak átlépési lehetősége, a jobb ellátásszervezés érdekében • A problémák gyors érzékelése, szükség esetén közvetítése az irányító minisztérium felé • A „terepről” érkező javaslatok összegyűjtése, koncepciók kidolgozása, jogszabály módosítások kezdeményezése • Ellátási hiányok pótlása (speciális szükséglet, kettős szükséglet) 19

20 20 Intézményirányítás/feladatmegosztás/központi szerv 316/2012.(XI.23.)Korm.r. 4.§ (3) A központi szerv a fenntartott intézmények vonatkozásában az alábbi fenntartói hatásköröket gyakorolja: • a) felterjeszti miniszteri döntésre az Szt. 91. § (3)-(4) bekezdése, valamint a Gyvt § (2) bekezdése szerinti iratokat, – ellátási szerződés: a központtal történt előzetes egyeztetést követően a kirendeltség készíti el a szerződés tervezetet Gyvt § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója * • a) dönt az intézmény alapító okiratáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, )(Központ) • b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi térítési díjat, (Központ) 20

21 21 Intézményirányítás/feladatmegosztás/kirendeltség 4) A kirendeltség • a) ellátja a Gyvt § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott fenntartói feladatokat, • b) megállapítja az intézményi térítési díjat, • c) eljár a működési engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben, 104. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója * • c) ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, (kirendeltség) • d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, (kirendeltség) • e) * ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát, (kirendeltség) • f) * gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, (kirendeltség) TÁMOP

22 22 Intézményirányítás/feladatmegosztás/kirendeltség • g) * gyakorolja az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat,(központ) • h) * gondoskodik az érdek-képviseleti fórum megalakításának feltételeiről, (kirendeltség) • i) * kikéri a gyámhatóság véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások, az intézmény átszervezésének, megszüntetésének, feladatkörének megváltoztatása esetén, (kirendeltség) • j) * kivizsgálja a 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet, (kirendeltség) • k) * kijelöli és működteti az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek befogadására szolgáló nevelőszülőt és gyermekotthont,( kirendeltség) • l) * működteti az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket (kirendeltség)

23 23 Gyvt. • 122. § * (1) * Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a 95. § szerinti állami ellátási kötelezettségnek intézmény fenntartásával, vagy - a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével - az intézményt működtető fenntartóval létrejött ellátási szerződés megkötésével tehet eleget. • (2) Az (1) bekezdés szerinti intézmény létrehozásához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez, valamint az (1) bekezdés szerinti ellátási szerződés megkötéséhez, módosításához és megszüntetéséhez a miniszter jóváhagyása szükséges. A miniszter ezen jogkörében a 96. § (6) bekezdése szerinti értékelésben foglaltak figyelembevételével, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti helyi szükségletek alapján dönt. 23

24 24 Intézmény létrehozásának, átszervezésének, megszüntetésének a kérdésében, • előzetesen a főigazgató dönt (saját, vagy a kirendeltség kezdeményezése alapján) a tervezet elkészítéséről, vagy minisztériumi kezdeményezés alapján elkészítteti a tervezetet • a kirendeltség kikéri a szoc.és gyámhivatal véleményét, • a főigazgató kéri a miniszter jóváhagyását. Ellátási szerződés kérdésében • előzetesen a főigazgató dönt (saját, vagy a kirendeltség kezdeményezése alapján) a szerződést előkészítő tárgyalások megkezdéséről, vagy minisztériumi kezdeményezés alapján megkezdi az előkészítő tárgyalásokat, • a főigazgató kéri a miniszter jóváhagyását. 24

25 25 Jogszabályi változások II. járások kialakítása, hatósági hatáskörök változása január 1. Jegyző gyámügyi hatásköre erősen csökken •Megszűnt pl. –Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele –Szülői nyilatkozat felvétele a gyermek ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulásról –Védelembe vétel –Ideiglenes hatályú elhelyezés –Döntés csp. természetben, iskoláztatási támogatás szüneteltetése •Megmaradt pl. –Környezettanulmány készítése –Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása –Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság –Óvodáztatási támogatásra való jogosultság

26 26 Jogszabályi változások II. járások kialakítása, hatósági hatáskörök változása január 1. Városi gyámhivatal helyett: járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal, • amely a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve •Hatásköre bővebb, mint a városi gyámhivatalé volt –„új” hatáskörök (jegyzőiből) –Védelembe vétel –Döntés csp. természetben, iskoláztatási támogatás szüneteltetése •Új illetékességi szabály az örökbefogadással kapcsolatban –A megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, fővárosban az V. kerületi gyámhivatal dönt •Örökbefogadhatóvá nyilvánításról •Örökbefogadás engedélyezéséről, felbontásáról •Kérelemre felvilágosítást ad a vérszerinti szülő adatairól stb. –Járási hivatalnál: • öf. alkalmasságról döntés •Szülői nyilatkozat felvétele

27 27 Jogszabályi változások III. gyermekvédelmi gyámság Gyermekvédelmi gyám • Megszűnik a gyermekotthon vezetőjének és a nevelőszülőnek a gyámi jogköre, ehhez kapcsolódóan a gyámi gondozói tanácsadás • TEGYESZ alkalmazza • Max. 30 gyermek gyámságát látja el • Jogköre: – gondozás-nevelés elősegítése, figyelemmel kisérése – törvényes képviselet – Vagyonkezelés – családgondozás • Fontos a kompetenciák tisztázása a nevelőszülő/gyermekotthon és a gyermekvédelmi gyám között (pl. családgondozás, iskolai kapcsolattartás,)! • Hatályba lépés: január 1.

28 28 Jelentés a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok A jogszabályban előírt munkakörben foglalkoztatottak létszáma (december 31-én) (Előzetes adatok. Forrás:KSH) 28

29 29 • Tegyeszben foglalkoztatatott (ug./csalg., gondnok, gyám, gyámi tanácsadó) 351 fő • gyermekotthonokban (csalg./ug.) 239 fő • Összesen: 590 fő • Kiskorú gondozottak: (id:1463) • :30= 566 fő Felkészülés: munkacsoport, felmérés (humánerőforrás, státuszok) 29

30 30 Jogszabályi változások IV. nevelőszülői ellátás 12 év alatti gyermek elhelyezése csak befogadó szülőnél (helyettes szülő, nevelőszülő, különleges, vagy speciális nevelőszülő), kivéve a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket, ill. ha a testvéreket nem lehet együtt elhelyezni, vagy más okból szükséges Hatályba lépés: január 1. A rendszerben levő 12 éven aluliak kihelyezése szakaszolva: 2014-től 2016-ig – 3 éven aluliak 2014 dec.31-ig – 3-6 év közöttiek dec.31-ig – 6-12 közöttiek dec. 31-ig Nevelőszülői jogviszony: még nincs a törvényben Nevelőszülői ellátás fejlődése hosszabb folyamat eredménye volt az elmúlt években Az utóbbi 6 évben országosan 200-zal nőtt a nevelőszülők száma, ez 3,6 %-os növekedés • Növekedés: BAZ megye, Hajdú (50 %-kal), Szabolcs, Bács, Békés, • Csökkenés: Veszprém, Győr, Vas, Zala, Somogy, Tolna, Nógrád

31 31 A szakellátásban élők aránya a kijelölt gondozási hely szerint (KSH: Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig május)

32 32 A nevelőszülők száma és aránya (KSH: állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig május)

33 33 Nevelőszülői ellátás Összes bekerülő 47%-a 12 éven felüli • Gyerekotthonba bekerülők 61 %-a • Nevelőszülőhöz 26 %-a Bent levők 52 %-a 12 éven felüli • Gyermekotthonban 71 %-a • Nevelőszülőnél 40 %-a Bent töltött idő 5 évnél több • Gyermekotthonban 36 %-a • Nevelőszülőnél 50 %-a Felkészülés: • Munkacsoport, feladatok számbavétele • Nevelőszülői hálózat bővítése • Ellátórendszer átstrukturálódása, • Újszülötteket is vállaló nevelőszülők bevonása, csecsemőotthoni férőhelyek csökkentése

34 34 ÁGOTA kampány • Nevelőszülőnek jelentkezett idén eddig összesen: 690 fő. • A tanfolyamokon eddig kb. 230 fő végzett. • Jelen pillanatban kb. 334 fő vesz részt tanfolyamon.

35 35 Jogszabályi változások V. hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát augusztus 31-éig a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény tartalmazza. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben ennek meghatározása már nem szerepel szeptember 1-jétől – évi XXVII. törvénnyel módosult

36 36 Jogszabályi változások V. hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: 1. a szülő, a családbafogadó gyám iskolai végzettsége alacsony; 2. a szülő, családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága; 3. az elégtelen lakáskörülmények/ szegregátumban élnek; 4. a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a meghatározott körülmények közül egy fennáll. Halmozottan hátrányos helyzetű - az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, - a nevelésbe vett gyermek, - az utógondozói ellátásban részesülő, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

37 37 Jogszabályi változások V. hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet 1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során – kérelem esetén – a jegyzői gyámhatóság megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskolai végzettségéről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes. Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ igazolása alapján, az elégtelen lakáskörülmény pedig az integrált városfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány alapján megállapítható. 2. A nevelésbe vett gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, hiszen ebben az esetben nincs mit mérlegelni- a gyámhivatal határozata alapján a jegyzői gyámhatóság nyilvántartásba veszi. 3. Az utógondozói ellátásra jogosult, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt érdekében az ügyében eljáró gyámhivatal hivatalból állapítja meg a halmozottan hátrányos helyzet fennállását, melyről jogerős döntésével értesíti a nyilvántartást vezető jegyzői gyámhatóságot.

38 38 Gyámhivatali feladatok • a nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része tartalmazza tájékoztatást arról, hogy a nevelésbe vétellel a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, • az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része tartalmazza annak megállapítását, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetű

39 39 Legnagyobb kihívások • Speciális szükségletű gyerekek • Kettős szükségletűek (2011-ben 177, 2012-ben 220 fő) • Egyes megyékben komoly férőhelyhiány • Nevelésbe vett gyermekek iskolai sikerességének javítása A problémák megoldásának egyik legfontosabb feltétele a jól felkészült, stabil, a gyerekeknek állandóságot biztosító szakember gárda.

40 40 Köszönöm szépen a figyelmüket!


Letölteni ppt "1 A gyermekvédelem rendszerében történő változások és a változásokra való felkészülés Budapest, 2013. május 16. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet Szociális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések