Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hidegháború kezdeti szakasza 1945-1953 2014. június 21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hidegháború kezdeti szakasza 1945-1953 2014. június 21."— Előadás másolata:

1 A hidegháború kezdeti szakasza június 21.

2 1944/45: Új világrend épül  A tengelyhatalmak feletti győzelem ekkor már csak „a túlerő megfelelő alkalmazásának módszerén” múlott – ez közös siker Új világrend:  „4 csendőr” elmélete (USA-Kína, CCCP-UK)  Unipoláris (USA-központú) világ elképzelése  ENSZ  Bretton Woods

3 Súrlódások a szuperhatalmak között  az USA 1945 augusztusában leállítja a szállításokat a Szovjetunióba, sőt, a lend lease törvény alapján majd kéri a törlesztést  az USA nem számolja fel az atomfegyvereit, sőt, tovább fejleszti azokat (1946: Bikini-szigetek)  a Szovjetunió nyilvánvalóan előkészíti az általa „felszabadított” területek szovjetizálását  szovjet-török konfliktus (Dardanellák, 1945)  szovjet-brit/amerikai konfliktus (Irán, 1946)  görög polgárháború ( )  a németországi megegyezések be nem tartása

4 A konfliktus dokumentálása  1946: Kennan „hosszú távirata”  1946: Churchill (Fulton); Byrnes (Stuttgart)  március 12/13.: Truman elv (feltartóztatás; brit érdekeltségek átvétele)  április: GATT létrejötte (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény)  június 5. Marshall-terv (feltartóztatás $$$)  szeptember : Zsdanov tézise: két tábor (Szklarska Poreba; Tájékoztató Iroda – Kominform)  1947: CIA létrehozatala (Központi Hírszerző Ügynökség) az NKVD ellensúlyaként  1948: Csehszlovákiával elkezdődik a szovjetizálás

5 Mi a hidegháború? Az USA és a CCCP, mint két szuperhatalom globális szembenállása 1945/7-1989/91 között  ideológiai-politikai  társadalmi  katonai  gazdasági  vallási Mitől hideg? Mert nem vívták meg. A „keresztapa”: Walter Lippmann

6 A hidegháborús rendszer jellemzői  A két szuperhatalom közötti háború nem robbanhat ki az atomfegyverek (atompatt) miatt  A nemzetközi kapcsolatok szereplői a két szuperhatalom köré rendeződnek, a hagyományos birodalmi érdekszférák eltűnnek  Washington végig, minden téren jelentős fölényben van a Szovjetunióval szemben, ugyanakkor 1945-ös helyzetéhez képest a világ egészével szemben folyamatos a relatív hanyatlása (máig)

7 Szövetségi rendszerek kiépítése  1947: Riói-paktum (Inter-American Treaty of Reciprocal Assistance); továbbfejlesztése 1948: OAS  1948: Szovjetunió és a csatlós államok szerződései  1948: Brüsszeli szerződés / 1949: NATO (Észak-Atlanti térség)  1951: ANZUS (Csendes-óceáni térség)  1954: SEATO (Dél-Kelet-Ázsia)  1955: CENTO (Közép-Kelet)  1955: Varsói Szerződés (azért jön létre, hogy „kölcsönösen” megszűnjön a NATO-val együtt)  Fontos: Direkt összeütközés nincs – amerikai és szovjet csapatok szinte sosem lőnek egymásra a hidegháború folyamán – az világháborút jelentene

8 Szövetségi rendszer a hidegháborúban

9 Rió Paktum – 22 tagállam (1947-)

10 A NATO – 12 tagállam (1949-)

11 Az ANZUS – 3 tagállam (1951-)

12 A SEATO - 8 tagállam ( )

13 A CENTO – 5 tagállam ( )

14 Varsói Szerződés ( )

15 Az USA körbezárja a Szovjetuniót

16 Szövetségi rendszer a hidegháborúban

17 1948/49 – készülődés a háborúra  A KGST megalakulása, erőteljes fegyverkezés a Szovjetunióval szövetséges országokban is  A NATO megalakulása  Sikeres szovjet atombombakísérlet  Kínában győznek a kommunisták  Megalakul az NSZK és az NDK  Létrejön az első COCOM lista (célja a szovjet technológiai háttér fenntartása – ez sikeres is) HELYI KONFLIKTUSOK KIÉLEZŐDÉSE

18 A berlini válság ( )  A nyugati szövetségesek egyesítik Németország három övezetét (Trizónia), és a Marshall-terv végrehajtása érdekében pénzreformot hajtanak végre június 18-án – önálló államalapítás kezdete  A Szovjetunió megpróbálja ezt megakadályozni: a közösen megszállt Berlinben képes zavart kelteni: június 24.: műszaki nehézségekre hivatkozva lezárják a teljes vasúti, közúti és vízi közlekedést Nyugat-Berlin és a szovjet zóna területe között „berlini blokád”

19 A nyugati szövetségesek légihidat állítottak fel: bő egy év alatt berepülést hajtottak végre  a szovjetek nem merték lelőni az amerikai és brit (katonai) repülőgépeket  sikerült megoldani a város ellátását élelemmel, szénnel, nyersanyaggal (2 millió tonna áru) március: a nyugati szövetségesek kiterjesztették a valutareformot Nyugat-Berlinre is május: lezárul a nyugati zónákban létrehozandó német állam alkotmányozási folyamata A szovjetek belátták, hogy a blokád értelmetlen, tevékenységük a nyilvánosság előtt többet árt mint használ

20

21

22 1949. május 12.: a szovjetek feloldották a blokádot  A Szovjetunió május 4-én négyhatalmi szerződésben ismerte el (ismét) a szövetségesek jelenlétét Nyugat-Berlinben  Egyezményben rögzítették az országúti, vasúti és vízi közlekedés jogait (eddig ilyen nem volt)  a Szovjetunió elfogadta a nyugati valutareform kiterjesztését Nyugat-Berlinre A „berlini blokád” véget ért, négyhatalmi megszállásában fennmaradt a status quo

23 A koreai háború ( )  Korea – korábban Japán megszállás alatt  A potsdami egyezmény alapján kéthatalmi szovjet- amerikai megszállás a 38. szélességi fok mentén  1948 folyamán külön választások; a fejlettebb, iparosodottabb északon a kommunista Kim Ir Szen, az agráriusabb délen Li Szi Man vezérletével külön államok szervezése indul el (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Dél- Korai Köztársaság; egymást nem ismerik el.  A szovjet (1948) és amerikai (1949) csapatokat egyaránt kivonják, de a tanácsadókat nem.

24 A háború menete  június 25 sikeres északi katonai támadás (Kína, Szovjetunió és további 5 ország támogatásával), szeptemberre csak Korea délkeleti csücske (Pusan város és környéke) maradt a déliek kezén  ENSZ felhatalmazással (BT 82. határozata) ellenakció 22 ország részvételével; Pusan erősítése amerikai csapatokkal MacArthur vezetésével  : Inchonnál sikeres ENSZ partraszállás  : Phenjan elfoglalása, Jalu folyó elérése  : a kínai „önkéntesek” támadása, mely visszaveti az ENSZ csapatokat a 38-as szélességhez

25

26 Állóháború és fegyverszünet  1951 január-június között a 38-as szélességi fok körül dúlnak a harcok, majd 1953 júliusáig állóháború következik.  július 27.: panmindzsoni fegyverszünet, mely a 38-as szélességi fok mentén egy demilitarizált övezetet hozott létre  Katonai veszteségek: USA: halott, kínai önkéntesek: halott, Észak-Korea: halott, Dél-Korea: halott. További résztvevők: halott.  Civil áldozatok száma: kb. 2 millió fő

27 Az első indokínai háború  A japánokat a háború végén a 17. szélességi foktól délre brit, északon Kuomintang csapatok fegyverzik le szeptemberében kikiáltják a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A briteket azonban a visszatérő francia gyarmati haderő váltja fel, akik az egész ország megszállására igényt formálnak – ellenállás északon.  Franciaország elismeri a déli „Kokinkínai Köztársaság” franciabarát kormányát: függetlenségi háború robban ki Vietnam, de Laosz és Kambodzsa területén.  Eleinte francia katonai fölény érvényesült, 1949-től azonban kínai és szovjet segítség a franciaellenes erőknek.  1950-től amerikai támogatás Dél és a franciák részére (költségek 80 %-át állják).  Franciaország Dien Bien Phu-nál vereséget szenved (1954).  július 21.: genfi konferencia – felosztás a 17-es szélességi fok mentén.  1955: Északon megalakul a kommunista Vietnami Demokratikus Köztársaság, délen azonban a francia báb Bao Dai elnöktől Ngo Dinh Diem vette át a hatalmat, és kilépett a Francia Unióból – a francia csapatokat teljes egészében kivonják.  1956: Genf értelmében Északon és Délen is választásokat kellene tartani az egyesítés céljából, ezt azonban Délen Diem elszabotálja – a konfliktus folytatódik.

28

29 A kelet-berlini felkelés (1953. június 17.) 1952: SED 2. Kongresszusa – további lépések a szocializmus útján „A szocializmus a kapitalizmushoz vezető leghosszabb és legnehezebb út”  a költségvetés 11 %-a katonai kiadás, további csaknem 10 % jóvátétel a Szovjetuniónak (1953-ig)  a lakosság ellátása katasztrofális, jegyrendszer 1958-ig, nagyságrendje a fele a háború előttinek  „Mehr Arbeit für gleichen Lohn“ – normaemelés 1953 májusában – nyilvánosságra június 15.  Sztálin halála szimbolikusan is hozzájárult a zavargásokhoz

30 Június 16.: építőipari sztrájk, munkásgyűlések – a normaemelést még aznap visszavonták A kormány lemondását, SZABAD VÁLASZTÁSOKAT követeltek a demonstrálók Június 17.: szerte az NDK-ban 500 helyszínen sztrájkok, tüntetések, majd összecsapások  Tucatnyi párt- és kormányzati épületet foglalnak el szerte az országban  A résztvevők számát – közé tehetjük  A legnagyobb megmozdulások Kelet-Berlinben; nyugat-berliniek is jöttek

31

32 Otto Grotewohl: A zavargások kirobbantói „provokatőrök és külföldi hatalmak fasiszta ügynökei, valamint az őket támogató német kapitalista monopóliumok“ „az ellenforradalom” leverése érdekében rendkívüli állapotot hirdettek és beavatkoztak a szovjetek (ehhez minden jogi alapjuk rendelkezésre állt)  nagyjából szovjet katona több száz páncélossal – nincs komoly ellenállás (55 halott)  6000 embert ítéltek el a zavargások miatt; fő menekül nyugatra (1953)

33

34 1953/54 - korszakhatár  Sztálin halála (1953. március 5.)  Utódlási harc a Szovjetunióban  Átmeneti háborús kimerültség mindkét oldalon  Igény van mindkét oldalon több évek óta megoldatlan kérdés tárgyalásos rendezésére  Mindkét fél észleli az „atompatt” tényét; az erőegyensúly miatt taktikai jellegű tárgyalásokban érdekeltek a felek


Letölteni ppt "A hidegháború kezdeti szakasza 1945-1953 2014. június 21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések