Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A PUSZTÍTÓ Radics József – DKKI - Darány 2008. A PUSZÍTÓ NEM AZ ŰRBŐL ÉRKEZETT!

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A PUSZTÍTÓ Radics József – DKKI - Darány 2008. A PUSZÍTÓ NEM AZ ŰRBŐL ÉRKEZETT!"— Előadás másolata:

1

2 A PUSZTÍTÓ Radics József – DKKI - Darány 2008.

3 A PUSZÍTÓ NEM AZ ŰRBŐL ÉRKEZETT!

4 Ő AZ. TE VAGY AZ!

5 VÁDIRAT vád 1 – globális felmelegedés • Az ember tevékenysége - nagyrészt a fosszilis üzem- agyagok (szén, kőolaj föld- gáz) ipari méretű elégetése - következtében történő ég- hajlatváltozást értjük glo- bális felmelegedés alatt • A globális felmelegedés oka a Föld légkörében jelentke- ző üvegházhatás -, amit az üvegházhatású gázok kon- centrációjának növekedése okoz. – HATÁSAI: – a Golf-áramlat lassulása – Tengerszint-emelkedés – Gleccserek olvadása – Szibéria jegének olvadása – El Niño – Tavak kiszáradása – Biológiai hatásai – Óceánok savasodása és felmelegedése – Hatások az emberi egészségre.

6 VESTÉLYBEN A GOLF-ÁRAMLAT • A globális felmelegedés okozta jégolvadás miatt hatalmas tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceán- ba, aminek következté- ben irányt változtathat, lelassulhat, vagy akár meg is szűnhet a Golf-áramlás. Emiatt több mint 10 °C-ot is csökkenhet Észak-Eu- rópa téli középhőmér- séklete.

7 TENGERSZINT EMELKEDÉS • A jégtakaró olvadásának következtében emelkedik a tengerek vízszintje. Ennek egyrészt az az oka, hogy a melegebb tengervíznek na- gyobb a térfogata, másrészt a nem úszó típusú jég (szá- razföldi jégtakaró) elolvad. A víz-szintemelkedés elsősorb- an a kicsi szigetországokat és az alacsonyan fekvő ten- gerparti területeket (például Hollandia, Florida) érinti. • A Jeges-tenger jégtakaró- jának össztérfogata a 1970 és 2000 között 40%-kal csök- kent, és néhány évtizeden belül a maradék jég is elol- vadhat.

8 GLECCSEREK OLVADÁSA A gleccserek is visszahúzódnak, sőt eltűnnek szerte a világ- on, mivel nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra megfagy. Rohamosan olvadásnak in- dult számos gleccser pl.:- Columbia-gleccser (Alaszka), az Upsala-gleccser (Patagó- nia).

9 SZIBÉRIA JEGÉNEK OLVADÁSA • Ha 5 °C-ot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, ak-kor felolvad az össze- függő jégtakaró a föld a- latt Szibériában. Az ott ta- lálható jég 10%-ban me- tánt tartalmaz; Ha mindez felszabadul akkor össze- sen 450 milliárd tonna me-tán jut a légkörbe.

10 EL NIŇO El Niño-jelenségnek nevezik mindazokat az időjárási rendellenességeket, amelyek rendszerint Észak- és Dél- Amerika csendes-óceáni partjain viharokat és áradást, ezzel egyidőben pedig Délkelet-Ázsiában és a Csendes- óceán nyugati medencéjében aszályokat idéznek elő.

11 Tavak kiszáradása A Föld negyedik (Aral-tó) és hatodik (Csád-tó) leg- nagyobb édesvizű tava a kiszáradás közelébe ke- rült. Ugyanerre a sorsra jutott a Gairdner-tó, és a Mackay-tó. Az idősza- kos tavak egyre na- gyobb hányada szárad ki (pl. Poopó-tó).

12 BIOLÓGIAI HATÁSOK • A globális felmelegedés biológiai hatásai a jegesmedvék élőhelyén, a sarkvidéken jelentkeznek a leg- súlyosabban. A jégmezők foko- zatos olvadásával beszűkül a ra- gadozók vadászterülete, amelyek így nem juthatnak táplálékhoz. Mivel egyre nehezebben és egyre kevesebb zsákmányt tudnak ej- teni, ezért nem tudnak megfelelő zsírréteget felhalmozni az ínsé- gesebb időkre, ami a pusztulá- sukhoz vezet. • 1103 állat- és növényfaj 2050-re várhatóan kihal az éghajlatvál- tozás következtében.

13 ÓCEÁNOK SAVASODÁSA ÉS MELEGEDÉSE Az emberi eredetű szén-dioxid-emisszió harmadát – naponta 25 millió tonnát – a tengerek nyelik el. Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért a víz kémhatása jobban változik. A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat.

14 HATÁSOK AZ EMBERRE A globális felmelegedés miatt jelentek meg a ma- láriát hordozó szúnyogok Kelet-Afrika olyan maga- sabban fekvő területein, ahol eddig alig fordultak elő. A Dengue-láz, sár- galáz, agyvelőgyulladás is nagyobb mértékben terjed el.

15 VÁDIRAT vád 2 – erdőpusztítás • A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki. Egyelőre. Ugyanis az erdőirtás napjainkban meghaladja az évi km2-t. Az amazóniai esőerdők eredeti terü- letükből már mintegy 25%-ot vesztettek. Tudósok szerint ha ilyen ütemben folyik to- vább a fakitermelés éven belül eltűnhetnek az őserdők. Föld tüdejének is szok- ták nevezni őket, mivel hatalmas felületükkel csökkentik a légkör szén-dioxid szintjét, rengeteg oxigént termelnek, sőt a légkörben található port is megkötik a levelek felül- etén. Az esőerdőket különféle célok miatt irtják az emberek,-az elsőrendű okok, hogy mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság, illetve az értékes fák kitermelése.

16 VÁDIRAT vád 2 – erdőpusztítás A pálmaolaj egy olcsó növényi olaj, melyet az olajpálma terméséből nyernek ki. Rúzsok, szappanok, mosószerek, fagyi vagy porleves,- csak néhány termék, melyek olcsó, Indonéziából származó pálmaolajat tartalmaznak. A pálmaültetvények léte- sítésnek érdekében végzett hatalmas és embertelen méreteket öltött esőerdő pusz- títás főleg Indonézia, Malajzia és Pápua Új Guinea esőerdőit és annak lakóit sújtják.

17 Orangután bébik mentése Borneón Szüleik a felégetett erdőkből menekülve hagyták őket el.

18 VÁDIRAT vád 3 – környezetszennyezés A környezetszennyezés az emberi tár-sadalom környezetének ked- vezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változ- ásával és minőség-romlásával járó tevékenység, illetve jelenség. A környezetszennyezés lehet fizi- kai (zajszennyezés, hőszennye- zés, fényszennyezés), kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túl- zott agrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen átal- akított ( vagy tájidegen élőlények alkalmazása).

19 VÍZSZENNYEZÉS • A kóros algásodás előzménye az, hogy a tengerbe műtrágya, vala- mint tisztítatlan, magas nitrát- és foszfáttartalmú szennyvíz kerül. A halak és más vízi élőlények nem jutnak elegendő napfényhez. Az algák toxinjai az emberre is veszé- lyesek lehetnek. A vizeket is szá- mos szennyezés éri. Legyakrabb- anaz iparban és a háztartásokban keletkezett,a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak kör- nyezeti károkat(egy egymillió la- kosságú városban évente tonna szennyvíz képződik). A víz- szennyezés következménye lehet a tápanyag-feldúsulás.

20 TALAJSZENNYEZÉS A talajszennyezés leggyakoribb for- rásai a szemét- és hulladék-lera- kók. Ha nem tartják be a környe- zetvédelmi előírásokat, ve-zélyes anyagok (mérgek,-nehézfémek) szivárognak a talajba. A talaj számos élőlény élőhelye. A ta- lajt főleg rovarírtószerekkel, hul- ladékokkal, nitrogénnel és fosz- fortartalmú műtrágyákkal szeny- nyezik. A talaj szennyezésének mellékhatása az, hogy a növények felszívják a szennyezést és rajtuk át mi is megesszük, így megbete- gítve különböző szerveineket. Hulladékfelhalmozódás a Latorca folyón

21 HULLADÉKOK LEBOMLÁSI IDEJE • Pamutruha: 1-5 hónap • Kötél: 3-14 hónap • Papír: 2-5 hónap • Tejesdoboz: 5 év • Nejlonzacskó: év • Pelenka: év • Konzervdoboz: év • Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év • Zöld üveg: 1 millió év • Műanyag flakon: soha(!)

22 LEVEGŐSZENNYEZÉS A kipufogógázok miatt a levegő nitro- gén-dioxid tartalma magasan az ideá- lis tartalom felett van. A felsorolt ve- gyületek napfény hatására fotokémi- • ai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsáta- nak ki. A WHO becslése alapján éven- te 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a légszennyezőket kivonnák a forgal- omból. A Világbank 2010-re 816 milli- óra teszi a motoros járművek számát, szemben az 1990-es 580 milliós adattal.

23 VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása Kipusztult madarak • Kenguru-szigeti emu – Kenguru-sziget 1827 • Kubai ara – Kuba, 1864: vadászat • Labradori réce – 1875, vadászat • Madagaszkári strucc – Madagaszkár 17. század • Mauritiusi ásólúd – Mauritius 1698: vadászat • Mauritiusi réce – Mauritius 1696: vadászat • Norfolk-szigeti kakadu - Norfolk-szigeten 1851: vadászat • Óriásalka – Atlanti-óceán 1844: vadászat, tojásgyűjtés • Óriásmoa – Új-Zéland, a fehér ember bejövetele előtt • Óriásvöcsök – Guatemalában1989 • Pápaszemes kormorán– Bering-szigeten • Paradicsompapagáj – Ausztráliai - emberi közreműködés • Réunioni ásólúd – Réunion sziget, 1710: vadászat • Réunioni íbisz – Rodrigues-sziget, 1761: ember megjelenése • Rodrigues-szigeti galamb– Réunion sziget, 1705: vadászat • Amszterdam-szigeti réce– Amszterdam sziget: vadászat • Auckland-szigeteki bukó– Aucklanszigetek1902 vadászat, állatok betelepítése • Búbos seregély– Réunion sziget 1705: vadászat, állatok betelepítése, mezőgazdaság • Dodó– Mauritius 1685: vadászat • Emu alfaj – Tasmania, 1850 • Fekete emu– King-sziget, 1842 • Guadalupe-karakara – Mexikó, 1900 • Hawaii vízicsibeHawaii-szigetek – 1890 • Himalájai fürj– Himalája • Hosszúlábú álfakusz– Új-Zéland 1950: behurcolt patkányok • Huja (madár) – Új-Zéland: vadászat • Jávai bíbic – Szumátra, Jáva 1939: emberi tevékenység, • Karolinai papagáj – USA, 1914: vadászat • Rózsásfejű réce – Ázsia, 1935: vadászat • Új-zélandi fürj – Új-zéland valószínűleg betegség. • Vándorgalamb – Észak-Amerika, 1914: vadászat

24 VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása Kipusztult emlősök • Kaszpi tigris – Kaszpi-tenger környéke 1970-es évek – vadászat • Jávai tigris– Jáva, Indonézia 1980-as évek – vadászat • Steller tengeri tehene – Bering tenger, 1768: vadászat • Kvagga – Dél-afrikai Köztársaság 1878: vadászat • Tarpán – Kelet-Európa, 1879 (házilóból újrate- nyésztették) • Őstulok – Eurázsia, 1637: vadászat (újratenyész- tették) • Kék lóantilop – Dél-afrikai Köztársaság, 1799: vadászat • Arab gazella – Arab-félsziget – vadászat • Jemeni gazella – Jemen – vadászat • Vörös gazella– Algéria– vadászat • Mezopotámiai dámvad – Elő-Ázsia, 1955: vadászat • Schomburgk-szarvas – Thaiföld, 1938 – vadászat • Erszényes farkas– Ausztrália és Tasmania, 1936– vadászat • Sivatagi bandikut– Ausztrália- betelepített ragadozók • Fehérfarkú erszényesnyúl - Ausztrália betelepített ragadozók • Sivatagi patkánykenguru – Ausztrália – betelepített ragadozók • Szélesfejű potoró – Ausztrália – betelepített ragadozók • Falklandi pamparóka – Falkland-szigetek – vadászat • Tengeri nyérc – Kanada – prémvadászat • Atlasz-medve– Észak-Afrika – vadászat • Barbadosi mosómedve – Barbados – vadászat • Karibi barátfóka – Karib-tenger, 1952– élőhelyének elpusztítása, vadászat • Bali tigris– Bali, Indonézia 1940-es évek – vadászat

25 KIHALT ÁLLATOK Tasmániai farkas Kvagga Dodo Labradori réce

26 VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása Veszélyeztetett fajok: A veszélyeztetett állatfajok száma 1996-tól 5205-ről 7266-ra ugrott! Kihaló Ez a vadon élő fajok esetében a legsú- lyosabb kategória. Azokat a fajokat so- rolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 év- ben több mint 80%-kal csökkent a szá- muk, kisebb területen élnek mint 100 km² vagy az állományuk 250 felnőtt e- gyednél kevesebbet számlál. Végveszélyben Végveszélyben van az a faj, amelyet a jelenlegi tendenciák mellett a termé- szetes környezetében már a közeli jö- vőben biztosan a kihalás veszélye fog fenyegetni. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 50%-kal csökkent a számuk, kisebb területen élnek mint 5000 km² vagy az állományuk 2500 felnőtt egyednél kevesebbet számlál.

27 VESZÉLYEZTETETT FAJOK A szélesszájú orrszarvú vagy más néven fehér orrszarvú Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat. Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza cm, marmagassága 180 cm, súlya kg

28 VESZÉLYEZTETETT FAJOK • A gorillák a legnagyobb emberszabású majmok: a keleti hímek elérhetik a 185 cm-s magasságot és megközelíthetik a 300 kilót. A nőstények jóval kisebbek, legfeljebb 100 kg-osak. • A gorillák az esőerdők, hegyi köderdők talaj- szintjén élnek; csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára.

29 BŰNÖK FÓKABÉBIK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A PRÉMJÜKÉRT.

30 BŰNÖK 2 BÁLNÁK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A ZSÍRJUKÉRT

31 Tengeri olajszennyezések

32 Bánásmód az állatokkal A Pusztítót minősíti, ahogyan a házi-, illetve a vágóállatokkal bánik.

33 ÖNPUSZTÍTÁS Napi 150 ezer ember pusztul éhen, közöttük 96 ezer gyerek!

34 VÁDIRAT vád 5 – űrszemét • Űrszemétnek nevezik minda- zokat a világűrben keringő, le- begő mesterséges eredetű tár- gyakat, amelyeknek már nincs semmiféle hasznuk. • Ha egy 1 cm 3 térfogatú anyag- darabka 10 km-es másodper- cenkénti sebességgel becsa- pódna egy űrállomásba, vagy egy űrrepülőgépbe vagy bár- mely más objektumba, az üt- közés robbanási energiája egy kézigránátéval lenne egyenlő, ami bizony már csöppet sem veszélytelen.

35 MIT TEHETÜNK? Beszélgetés.

36 Források: INTERNET -Greenifo, -Natoinal Geographic -Wikipedia -Sulinet -astro.u-szeged Rj DKKI


Letölteni ppt "A PUSZTÍTÓ Radics József – DKKI - Darány 2008. A PUSZÍTÓ NEM AZ ŰRBŐL ÉRKEZETT!"

Hasonló előadás


Google Hirdetések