Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TERMÉSZETI JELENSÉGEK A TURIZMUSBAN

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TERMÉSZETI JELENSÉGEK A TURIZMUSBAN"— Előadás másolata:

1 TERMÉSZETI JELENSÉGEK A TURIZMUSBAN
Dr. Dombay István - egyetemi docens - „Babeş-Bolyai” Tudományegyetem Kolozsvár Földrajz Kar Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozat

2 1. A turizmus földrajzának helye a földrajztudományok rendszerén belül
Az ember a turizmusnak mozgató ereje, önmagában és önmagáért. Ezért elsősorban a népességföldrajz keretén belül kell a helyét keresni. A turizmusnak a pszichológiai és egészségi jellege mellett, gazdasági jelentősége is van. Az idegenforgalom értékét nemcsak az ember számára hajtott haszna alapján, hanem főleg gazdasági haszna szerint határozzák meg. Tehát a turizmus egy elsőrendű gazdasági ágazattá válik, egy „füst nélküli ipar”, ezek szerint a gazdasági földrajz egyik ága. A természeti tényezők meghatározóak az idegenforgalmi adottságok között. A különböző természeti jelenségek nagymértékben befolyásolják a turizmus ütemét és erősségét. Az előbbiekből kitűnik, hogy rendszertanilag a gazdasági földrajzhoz sorolták, mégis az „Idegenforgalom földrajza” egy geográfiai szintézis tárgyát képezi. Kutatási területe révén – a földrajzi környezet – és az általa befolyásolt társadalmi-gazdasági jelenségeken át a földrajz mindhárom ágazatára rátevődik. A természeti földrajzra – a természeti források miatt -, a népesség földrajzra az emberi tényezőn át, végül a gazdasági földrajzra azon gazdasági folyamatok révén, amelyeket létrehozza. Az „Idegenforgalom földrajz” azon kevés földtudományok közé tartozik, amely valóban átfogó jellegű, csak a környezetföldrajz és a Kartográfia versenyzik vele.

3 1. A turizmus földrajzának helye a földrajztudományok rendszerén belül
Az Idegenforgalom földrajz tehát szoros kapcsolatban van a természeti földrajzzal (geomorfológia, vízrajz, éghajlat, élővilág stb.) a természeti jelenségeken keresztül. A természeti adottságok bármilyen turisztikai hasznosítása egy előzetes és részletes felmérést, ismertetést igényel. Mindez azért szükséges, mert a természetföldrajzi táj szerkezetében létezik egy optimális határ, amelyen belül turisztikailag felhasználható. Ezt átlépve a természeti egyensúly megbomlik, negatív hatásokat okozva. Mivel a turizmus jellegzetes emberi tevékenység, a különböző korú, szakmájú és társadalmi helyzetű egyénekre jellemző. Ezért magától érthető a népességföldrajz és a demográfia szerepe a turisztikai jelenség tanulmányozásában. Könnyen megfigyelhető a turisztikai tevékenységek kapcsolata más gazdaság-földrajzi ágazatokkal, főleg a szállítás- és kereskedelem földrajzával. Végeredményben, gazdasági jellegével, a turizmus a nemzetközi anyagi- és szellemi javak cseréjének része. Végül az Idegenforgalom földrajza más tudományok területét is átfedi, pl. geológia, történelem, biológia. A turizmus gazdasági funkcióját nehéz lenne meghatározni a statisztika, marketing és más közgazdasági tudományok segítsége nélkül. Figyelembe véve a turizmus emberi jellegét, a pszichológiának fontos szerep jut a jelenség tanulmányozásában.

4 1. A turizmus földrajzának helye a földrajztudományok rendszerén belül
Bármelyik terület turisztikai potenciálja a „három A elvétől” függ (E. Bergman, 1996): attraction (vonzás): a természeti és emberi vonzó források gazdagsága accessibility (megközelíthetőség): a célövezet megközelíthetősége a kibocsátó országokkal és körzetekkel szemben accommodations: elszállásolási lehetőségek, szállodák, vendéglők (minőség és mennyiség). Földrajz Természetföldrajz Humánföldrajz Geomorfológia Hidrológia Klimatológia Pedológia Biogeográfia Népesség földrajz Település földrajz Politikai földrajz Társadalmi földrajz Idegenforgalom földrajza Ipari földrajz Mezőgazdasági földrajz Szállítási földrajz Kereskedelmi földrajz Gazdaságföldrajz Ökogeográfia 1. ábra - A földrajztudományok rendszere (saját ábra)

5 2. A természeti táj adottságai
TURISZTIKAI POTENCIÁL TURISZTIKAI FORRÁSOK (adottságok, vonzerők) ANYAGI ALAP TERMÉSZETI ANTROPIKUS TURISZTIKAI TÁJAK Karszttáj Vulkáni vidékek tája Magas hegységek tája Dombságok tája Tengerpartok tája A TERMÉSZETI TÁJ ELEMEI Domborzat Éghajlat Vízrajz Élővilág 2. ÁBRA – A TERMÉSZETI ADOTSÁGOK ÉS A TURISZTIKAI TÁJAK

6 2. A természeti táj adottságai
Keletkezésük, jellegük, méreteik alapján nagyon változatosak. Ezek teszik a földrajzi környezet elemeit (domborzat, vizek, kőzettani szerkezetek, növényzet) és tulajdonságait (főleg az éghajlati vonások) az idegenforgalom vonzó tényezőivé. A természeti táj egyszerre két szerepet tölt be: az idegenforgalmi tevékenység tartóváza és szellemi indíték is szépségeivel. A természeti tájnak az idegenforgalomban való hasznosítása nagyon változatos formákat ölthet, a turisták különböző igényei szerint. A városi környezetből érkező turisták az eredeti, egzotikus természetet szeretik. Ahhoz, hogy a természethez közel lehessen jutni, biztonságban csodálni, modern közlekedési hálózatra van szükség, ami a természeti táj nagyméretű átalakítását igényli.

7 2. A természeti táj adottságai
A természeti tájnak léteznek olyan elemei, amelyek megközelíthetetlenek a turisták számára. Ezek hasznosítása szerkezeti átalakítást igényel, például: a barlangok, szorosok kialakítása. Ilyen esetekben úgy kell cselekedni, hogy ne módosítsuk a táj alapvető tulajdonságait (vagy legalábbis minimálisan), biztosítsunk egy olyan dinamikus egyensúlyt, amely megvédi a környezetet. Az emberi hatás mindig visszahatást eredményez. A zavaró hatást ellenőrzéssel és a környezet védésével kell ellensúlyozni. Egyes környezeti elemek hasznosítása, mint a felszínalatti topoklíma, nagyon figyelmes munkát igényel. Az ember egyszerű jelenléte megzavarhatja azokat, csökkentve idegenforgalmi jelentőségüket. Ilyen esetben megfelelő módszereket kell választani, csökkenteni kell az ember hatását. A természeti táj fontosabb adottságai a következők: domborzat, vízrajz, éghajlat, növényzet, állatvilág, kőzetszerkezetek, kozmikus tényezők.

8 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
Ezek a Föld legváltozatosabb és leggazdagabb vonzó tényezői. A domborzat biztosítja egy táj gerincoszlopát, adja meg egyéniségét. A domborzat más természeti elemek jellemzőit is meghatározza például: az éghajlatot, a vízrajzot vagy az élővilágot. De ez egy kölcsönös hatás, mert a domborzati tényezők gazdagodnak az utóbbiakkal. A domborzat változatos formáival játszik fontos szerepet az idegenforgalomban. A jelentősebb domborzati formák közül megemlítjük: a szakadékokat, gerinceket, hágókat, hasadékokat, szorosokat, kanyonokat, vulkáni kúpokat és krátereket, völgyeket, tengerpartokat, homokdűnéket, víznyelőket, barlangokat, meándereket, stb. Különlegesen vonzóak a karszt-, a vulkáni- és a glaciális formák.

9 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A szakadékok méreteikkel vonzzák az embereket. A szakadékok minden emberre másképp hatnak. Főleg a meredek sziklafalaknál, a mélységük vonzó. Például a Himalájában, Andokban, Kordillerákban, Alpokban. Ugyanakkor vonzóak a meredek partszakaszok is. A szakadékok a karsztvidéken is gyakoriak, ahol vagy a szerkezet vagy a szelektív erózió hozta létre őket, például a Királykő- havasok, Torockói-, Érchegység meredek szakadékai Erdélyben. Szintén vonzóak az erősen elegyengetett felszínek tanúhegyeinek falai, például a trópusi karszt mogotái Dél - Kínában, Új - Guineában, Kubában, Jamajkában, a dinári karszt hasadékai; a Tasszili és Tibeszti hegységek Észak Afrikában stb. Idesorolhatók az észak - amerikai és brazíliai fennsíkok (messas) peremei is (Espinhaco, Bandeira, Barborema). A szakadékok a turisták egy külön csoportját, az alpinistákat vonzzák. Az alpinista útvonalakat hat nehézségi csoportra osztják, két változattal A. és B. Híresek a Himalája szakadékai (Everest, Kangcsendzönga, Dhaulagiri, Annapurna), Karakorum (Nanga Parbat, K2), Alpok (Matterhorn, Eiger). Romániában nehéz útvonalak vannak a Királykő hgs.-ben, Bucsecsben, Fogarasi - havasokban, Hagymásban.

10 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A gerincek és hegycsúcsok. Az ember hajlamos a csúcsok megmászására, hogy onnan gyönyörködhessen a környező tájban. Ismert egyes eróziós tanúk vonzó hatása, amelyek Európa és Észak – Amerika lekoptatott fennsíkjain találhatók (ezeket az ember gyakran erődítmények és kolostorok építésére használta - Salzburg, Lourdes, San Marino, Monte Casino), ahol nem a szintkülönbség, hanem a forma meredeksége és a kilátás elbűvölő. Némely gerinc méreteiben (hosszúság, magasság) lenyűgöző. A Himalája, Andok, Kordillerák domborzata több száz kilométer hosszú és m magas gerincekben bővelkedik. Különálló vonulatként jelentkezhetnek, mint például a Királykő gerince, vagy csoportosan, mint a Fogarasi – havasok, Páring, Radna, Retyezát Erdélyben; a Pireneusok, Alpok, Kaukázus vagy Himalája. Egyes gerincek régi vulkáni szerkezetek maradványai, vagy kristályos szerkezet, például a fogarasi havasok északi gerince. A mészkő fennsíkok feldarabolásából és offiolitos behatolásából jöhetnek még létre. A Királykő gerince egy függőszinklinális nyugati oldalának belső és külső erők általi átalakításából jött létre.

11 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A magas hegységek gerincvonulatainak kialakításában az eljegesedésnek nagy szerepe volt. Ennek eredményeként a turisták megcsodálhatják a cirkusz völgyeket, morénákat, az „U” alakú gleccservölgyeket stb. A gerincek és csúcsok különálló turisztikai adottsággá válnak, ha őket egy aránylag egyenes domborzat veszi körül. Másrészt háttérbe szorulnak a hegységeken belül, vagy együttesen alakulnak vonzó tényezővé. Gazdasági felhasználás szempontjából azok vannak előnyös helyzetben, amelyek egyediségükkel vonják magukra a figyelmet. Ezek a turisták áramlását eredményezik, ami az infrastruktúra kialakulását igényli. A nagy hegyrendszerek csúcsainak és gerinceinek hasznosítása nagyobb gondot okoz az úthálózat kialakításával, a technikai alap kiépítésével, a turisztikai központok létrehozásával.

12 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A hágók fontos szerepet játszanak a turisztikai áramlat irányításában. Fontosságukat nemcsak a vonzó hatás, hanem a közlekedés könnyítése is biztosítja. Éppen ezért ide építették a vasutakat és a közutakat. Számos alagutat építettek például Simplon, Mont Blanc, Frejus az Alpokban. Az európai idegenforgalom számára jelentősek az Alpok hágói: St. Bernard 2478 m magasan; St. Gotthard, Simplon, Frejus, Brenner. A Pireneusokban: Pas de la Casa –2406 m; a Kárpátokban Predeal 1033 m. Fekvésük és a kilátás miatt a hágók környékén jól kihasznált turisztikai létesítmények alakultak ki (szállodák, motelek, kempingek stb.).

13 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
Szurdokvölgyek, szorosak, kanyonvölgyek együtt a legfontosabb természeti adottságok csoportját alkotják. Kialakulásuk epigenetikus, antecedens, felszínalatti völgylefejezés stb. útján történhet. Ennek eredményeképpen jönnek létre a meredek falak. Mindegyik völgyforma számos eredeti érdekességet tartogat a turista számára: barlangok, vízesések, források, érdekes növény és állatfajok. A szurdokvölgyek a bevágódás szakaszát jelölik, amikor a középvíz- és a nagyvízmeder egybeesik. Előfordulhat, hogy a völgy keresztmetszete annyira keskeny, hogy még az ember áthaladása is körülményes, például néhány folyóé a bihari hegységben. Az előrehaladottabb fejlődési szakaszban levő szurdokvölgyek keresztmetszete szélesebb. A völgyfalak magassága a bevágódás ütemétől, a folyó eróziós tevékenységétől, a kőzetek keménységétől függ. A gyors bevágódás és a karsztkaptáció az árkádok, „természetes hidak” kialakulásához vezettek. A szorosok tulajdonképpen fejlett szurdokvölgyek. Itt már elkülönül a nagyvízmeder, a völgy kiszélesedik, és helyenként megjelennek a teraszok. Különösen szép a Duna - szorosa (amelyet elöntött a vaskapui vízgyűjtő tó), az Olt, Maros, Szamos, Aranyos, Sebes - Körös szorosa.

14 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A kanyonok a legfejlettebb völgytípusok. Ott képződnek, ahol a vízfolyás különböző keménységű, vízszintes (tabuláris) kőzeteket vágott át. A legszebb példa erre a Colorado folyam „Nagy Kanyonja”, amely mezozoós és paleozoós vízszintes rétegekbe mélyedt, létrehozva egy kb. 450 km hosszú és 2,5 km mély lépcsőzetes völgyet. A völgy falai gazdagok különböző formákban. Az észak - amerikai fennsíkok több, természetbarátok figyelmét felhívó kanyonnak adnak helyet, például Bryce Canyon, a Yosemite és a Yellowstone folyók kanyonjai, stb. Annak ellenére, hogy a Brahmaputra, Salween, Irrawadi kanyonjai elérik a 6000 m-es mélységet, mégis kevésbé látogatottak, mivel Dél - Kelet Ázsiában a turizmus kevésbé fejlett. A szurdokvölgyek, szorosok, kanyonok vonzó hatása az itt található érdekes kőzettani szerkezetekkel, endémikus vagy reliktum növény- és állatfajokkal bővül. A turisztikai alap kibővítéséhez a karsztvidéken előforduló vak- és szárazvölgyek is hozzájárulnak. A vakvölgyek a víz hirtelen eltűnésével vonzzák a turistákat.

15 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A víznyelők jellegzetes karsztformák. Változatos alakban jelentkezhetnek szakadékok, dolinák (töbör), üregek, amelyeken át a felszíni vízfolyások a felszín alá hatolnak, barlangokat hozva létre. Például a Csodavár - fennsík az Erdélyi – Szigethegységben. A víznyelők tehát a barlangok előcsarnokai. Az esővíz barázdák az emberi tevékenység egyik negatív bizonyítéka. Habár a természeti táj jelentős romlásához vezetnek, idegenforgalmi jelentőségük is lehet. Az esővíz barázdák a lejtőleöblítés eredményei. Az eróziós folyamat térben és mélységben nyilvánul meg, elszállítva a porlékony rétegeket. Ennek eredménye egy nagyon tagolt domborzat kialakulása (szakadékok, tornyok, völgyek). Nagyon érdekesek a keményebb kőzetből álló maradványok. Világviszonylatban említésre méltóak a nagy esővíz barázdák a Préri fennsíkról, a Missouri medencéjéből. Itt a márgás - homokos, homokköves, konglomerátos beágyazódásos oligocén agyagok erőteljesen erodáltak, ami a híres „bad – lands- ek” (rossz földek) kialakulásához vezetett. Egy másik hasonló terület a Sziklás - hegység, ahol a Badland Nemzeti Park és a Zion Nemzeti Park található. A világ más részén is létre jönnek, ahol megvan a két feltétel: a mállékony rétegek és a bő csapadék. Az esővíz barázdák turisztikai objektummá való alakítása jó példa arra, hogyan lehet hasznosítani a másra nem alkalmas területeket.

16 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A vulkáni kráterek és kúpok csak ott fordulnak elő, ahol volt vagy van ilyen jelenség. A kráterek és kúpok eredetiségét alakjuk és az ott zajló jelenségek biztosítják. Némely vulkán hírét története (az emberi településekre való hatása) alapozza meg. A Vezúv 79. évi kitörése betemette Pompeji városát megőrizve az utókor számára. Az Etna látványos kitöréseivel számos turistát vonz, míg a Fuji a japánok szent hegye lett. Afrikában nagy jelentőségük van a Kilimandzsáró és a Kenya vulkánoknak, Mexikóban a Sierra Vulcanica Transversal vulkánjai híresek, a Popocatepetl, Citlatepetl, Colima, Paricutin; a Csendes - óceán térségében a Hawaii szigeteken a Mauna Kea, Mauna Loa, Kilauea. Szintén jelentősek az észak - amerikai Kordillerákban, Indonéziában (a Krakatoa vulkán kitörése legendává vált), illetve a Kamcsatkában levő vulkánok. A vulkánok varázsát a kitörések erőssége is növeli, habár ez külön veszélyt is jelenthet. Ezért az ilyen különleges helyek turisztikai felhasználásánál figyelemben kell venni a biztonságot is. Teljesen más a helyzet a kialudt vulkáni övezetekben, ahol a formákhoz az utóvulkáni jelenségek is hozzáadódnak (gázkitörések, mofetták, ásvány- és hévizek). Tusnád- és Bálványos - fürdők pontosan ezt a vonzó tényezőt használják fel a Hargita és Csomád hegységekben.

17 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
Az atollok a térítők tengereinek jellegzetes korall képződményei. A parti sekély, meleg vizekben a korallok jellegzetes gyűrű alakú képződményeket építenek, amelyekben egy lagúna van. Az atollok szépsége vonzza a turistákat. Ilyen vidék a floridai part, a Vörös - tenger, Indiai - óceán, Óceánia. Külön említésre méltó a kelet - ausztráliai Nagy - Korallzátony, ahol nem képződtek szigetek, de a zátonyok csodálatos vízi élővilágot rejtenek magukban. A homokdűnék a sivatagokra jellemzőek. Az atollokhoz és a vulkánokhoz hasonlóan, a dűnék is a felhalmozódásnak és nem a rombolás eredményeként keletkeznek. Egy felhalmozódás, amely változatos formákat ölt (homokhullámok, barkánok, parabolikus dűnék), egyesülve dűne mezőket hoz létre több száz négyzetkilométernyi területen a Szaharában, az Arab – félszigeten, Ausztráliában. A mérsékelt éghajlat alatt főleg a tengerpartokon fordulnak elő, ahol homok halmozódik fel, és egyirányú szelek fújnak. A homokdűnék ridegséget kölcsönöznek a sivatagi tájnak, és állandó mozgásban vannak. Nem jelentenek különálló turisztikai forrást, de a sivatagok jellemzői. Az éghajlati viszonyok miatt a sivatagok nem válnak turisztikai övezetté.

18 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
Más, vonzó hatást jelentő felszíni formák a sárvulkánok ( a Szubkárpátokban Romániában , Kaukázusban, a Yellowstone parkban ). Az erózió különleges formái: a lengő kövek, állat- vagy emberformák (a Szfinx a Bucsecs hgs- ben, a Kelemen – havasokban a „Tizenkét Apostol”), természetes hidak vagy az oldás formái (sóban, gipszben, löszben). Jelentősek a homokos partok, nem turisztikai objektumok, hanem fontos segédeszköze az egyik legelterjedtebb turizmusformának, a heliotermális üdülésnek. A partok méretei, a homok minősége alapvető tényezők a partvidékek infrastruktúrájának kialakításakor.

19 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A barlangok. Habár kiemelkedő fontosságúak, nem fektetnek nagy hangsúlyt rájuk több okból. Először is azért, mert olyan formák, amelyeknek különleges tulajdonságaik megkülönböztetik őket a többi felszínformától. Másodszor azért, mert csak kis területeken fordulnak elő, ahol oldódó kőzetek, főleg mészkövek vannak. És nem utolsó sorban azért, mert hasznosításuk különleges munkálatokat igényelnek, amelyek drágák. A barlangok nem egyszerű domborzati formák, hanem egy egyedi felszínalatti morfogenetikai rendszer. A barlangok idegenforgalmi értékét nem mindig becsülik megfelelően. Pedig azok, amelyek a turisztikai körforgalomba kerültek, már bebizonyították gazdaságosságukat és vonzó hatásukat. A barlangok vonzó hatása tulajdonságukban rejlik, amelyek kis területen összpontosulnak. Ezek közül megemlítjük: - a barlang eredetisége; - a változatos formakincs; - őslénytani és archeológiai leletek; - fosszilis gleccserek.

20 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A barlangok helye a többi felszínforma között, komplex szerkezetének köszönhető. Bármelyik más formának (vulkáni kúpok, szakadékok, szurdokvölgyek) méretei ellenére nincs ennyire árnyalt szerkezete. A barlang nem csak egyszerű felszínalatti „üreg”, hanem a felszíntől eltérő fejlődési rendszer eredménye. Eredetisége háromdimenziós méreteiben rejlik, hosszúság, szélesség, magasság, ami a mélyben még érdekesebb. Ezen kívül, azoknak a részletformáknak, amelyek a felszínalatti morfodinamikai rendszert alkotják nincs felszíni megfelelőjük. Ezek a formák csakis endokarsztban jelentkeznek: számos ásvány különleges formában és színben csak az endokarszt jellemzője. A földalatti szépségek megismerése ösztönözte az embert a barlangba való hatolásra. A barlangok eredeti formavilágukon kívül, „hangulatukkal” is vonzzák a turistákat. Az egyik hangulati elem a sötétség, amely ott uralkodik. Erről így nyilatkozik Jean Baures: „a mélységes, titokzatos, varázslatos álom éjszakája, amely vonzza a bátrakat és eltaszítja a gyávákat, egy behálózó és csalárd álom, amely fenségessé teszi az egyik legszebb emberi kalandot”.

21 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A másik hangulati elem a rendkívüli akusztika. Ezért egyes barlangokban koncerttermeket létesítettek, például: Aggtelek Magyarországon stb. Külön érdekességet jelentenek az óriási üregek a bennük levő küklopszi formákkal. Az ember joggal teszi fel a kérdést, milyen erő hozta létre ezeket, mennyi időre volt szüksége a víznek ezek megalkotására? Különleges méretű termeket találunk az Erdélyi – Szigethegységben (a Szelek - barlang), Aggtelek. Világviszonylatban megemlítjük az Alpokban Holloch Eisriesenwelt, a Pireneusokban Pierre St. Martin, Észak - Amerikában Mammouth Cave barlangokat. Más barlangok csak egyetlen teremből állnak. De nem csak a termek érdekesek, hanem a nagy kijáratok is, amelyeket a víz hozott létre. A barlangi formák két csoportra oszthatók: azok, amelyeket az oldódás és olyanok, amelyeket a kicsapódás hozott létre. Azok, amelyeket az oldódás hozott létre, az egyszerű formák csoportját alkotják. Megemlítjük a meándereket, korróziós vájatokat, üstöket (tetaraták), törmelék kúpokat, függő tömböket.

22 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A kicsapódási formák nagyon érdekesek. A függő cseppkövek (sztalaktit), az álló cseppkövek (sztalagmit), csepkkőoszlopok sokszor nagyobb méreteket öltenek, mint egy emberi alkotás. A függő cseppkövek, megkövesedett „jégcsapok”. Általában henger vagy kúp alakúak, hosszúságuk néhány centimétertől, 1-2 m-ig változik. Nagyon ritkán elérhetik az m – es hosszúságot. Ritkább sztalaktitformák a sztilolitok (néhány milliméter átmérőjűek és 1-2m hosszúak) heliktitek, anemolitek, ezek ferde képződmények. A függő cseppkövek megfelelői, az álló cseppkövek (sztalagmit). Méreteik szintén nagyon változatos. A cseppkőoszlopok, a függő és álló cseppkövek összenövéséből keletkeznek. A baldachinok a mésznek a mennyezetre és a falakra történő kicsapódásából jönnek létre. A kalcit kicsapódása útján keletkeznek a „függönyök”. A sztalagmit folyások nem mások, mint a beszivárgó vízből kicsapódó mész. Különleges esetekben ejtőernyő, torpedó, harang alakokat is ölthetnek. Ha a régi járatok medre mállékony kőzeteken képződött, ez utóbbi eltávolítása után „függő” padozatok képződhetnek. Más, ritka formák a tetaraták, korellitek (korallhoz hasonló képződmények), heliktitek, kristályok, anthoditek (kővirágok).

23 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
Mindezek mellett, a felszínalatti jégnek is nagy vonzó hatása van. Például az Aranyosfői – jégbarlang (Erdélyi – Szigethegységben) gleccsere 27m- s magasságával. A m3-es térfogata jól ábrázolja a jég felhalmozódását az utóbbi 3000 évben. Ugyanebben a barlangban, ahol Délkelet - Európa legnagyobb jégtömbje található, tavasszal és ősszel jég cseppkövek képződnek 2-3 m-es magassággal. Európában híres jégbarlangok Demanovka Szlovákiában, Eisriesenwelt Ausztriában. A barlangok világa őslénytani és archeológiai leleteket is őriz. A barlangok jellegzetes éghajlata tette lehetővé, hogy az őskövületek megmaradjanak: például a barlangi medve (Ursus spaeleus) maradványai számos barlangban megtalálható, egy teljes csontvázat találtak a kiskői Medvék – barlangban (Erdélyi - Szigethegység). Megtalálhatók a évvel ezelőtt kipusztult ősragadozó nyomai is: a kölykező gödrök, karmok nyomai a padló agyagjában, barrenschlift-ek (az állandó dörzsöléstől simára csiszolt felületek). Sokkal ritkábbak és értékesebbek az ősember nyomai. Világviszonylatban az Altamira, Trois Fréres, Combarelles, Niaux, Lascaux barlangokat kell megemlíteni. A barlangok hasznosítása különleges szervezést igényel: a világítás, ösvények kiépítése, valamint az ökoszisztéma védelme.

24 2. A természeti táj adottságai A domborzati formák jelentősége a turizmusban
A kőzettani szerkezetek ritkaságukkal vonzzák a turistákat. Nagyon érdekes kőzettani szerkezetek vannak az Alpokban, Pireneusokban, Andokban, Kordillerákban, Himalájában. Tájegységként a domborzati formák nagyon vonzó és jellegzetes képet alkotnak. Több domborzat típust különböztetünk meg: karszt-, vulkáni-, folyami-, tengerparti formákat. Mindezek együtt határozzák meg egy táj turisztikai vonzó hatását. Megjelenik az ún. „összhang együttható”, ami a táj és környezete közötti arányt jelenti. A táj elemei a turisztikai kínálat változatosságát biztosítják.

25 2. A természeti táj adottságai Éghajlati adottságok
Míg a domborzat a pihenési tevékenységek anyagi alapját képezi, az éghajlat ezek lezajlásának állapotát határozza meg. Biztosítja a pihenés kellemes vagy kellemetlen légkörét, illetve befolyásolja ezeket. A turisták, sőt a kutatók nagy része, az éghajlat jelentőségét a „szép időre” csökkenti, amelynek gyakorisága és időtartama meghatározza a pihenést egy adott helyen. Megfigyelhetjük tehát, hogy az éghajlat a turista pszichológiájában nyilvánul meg, a rossz idő áthághatatlan akadályt jelenthet. Annak ellenére, hogy a többi tényező optimális, kezdve a vonzó tényezőktől, az infrastruktúrától, egészen a turisztikai termékig. A „szép idő” meghatározásához több tényező is hozzájárul: felhősödés, a csapadék gyakorisága és fajtája, a hőmérséklet, szelek stb. A felhősödés közvetlenül befolyásolja a napsütéses órák számát, amely fontos tényezője a tengerparti és hegyvidéki turizmusnak. Jelentős különbségek vannak a kontinensek nyugati partjai – ahol az óceáni levegőtömegek éreztetik hatásukat –, a földközi - tengeri partok (Fölközi - tenger, Vörös - tenger) és a keleti partok (Karib tenger) között, ahol a napsütéses órák száma maximális. Kivételt képez Kalifornia, ahol a hasonló nevű hideg áramlat stabil anticiklonális övezetet alkot, ami megmagyarázza a hosszabb üdülési idényt.

26 2. A természeti táj adottságai Éghajlati adottságok
A hegyvidéken a szép idő ritkább, a levegő konvekciós folyamatai és az orográfiai emelkedések miatt. A magas hegyekben a szép idő tovább tart, amennyiben meghaladjuk a felhőrétegeket. A felhőzet, ha nem erőteljes és vékony felhők alkotják (Cirrus család) pozitív tényező, mivel csökkenti a déli erős sugárzást. Különálló képződményekben a felhők növelik a táj szépségét. A csapadék gyakorisága és erőssége a felhőzet közvetlen következménye. Az esős idő egy stresszállapotot okoz, ami a turista helyhez kötöttségéhez vezet. Míg az eső negatív hatású, addig a hó pozitív tényező. A havat pihenésként sokféleképpen hasznosítják (sízés, szánkózás, a jeget korcsolyázásra). Ezért Kanadában „fehér aranynak” nevezik. A levegő hőmérséklete csak szélsőséges értékeivel befolyásolja a turizmust. A nyári hőségek ugyanannyira kellemetlenek, mint a – 15C° alatti fagyok. Ezeken a határokon túl a hőmérsékletnek negatív hatása van a turizmusra.

27 2. A természeti táj adottságai Éghajlati adottságok
A szeleknek időtartamuktól és erősségüktől függően különböző hatásuk van. A tengerparti- és a hegyi - völgyi szelek enyhítenek, a tengerparti szél az aeroszolokat szállítja. A viharok károsan hatnak az idegenforgalomra úgy a tengerpartokon, mint a hegyekben. A többi éghajlati tényező közül megemlítjük a köd és az ónos eső negatív hatását, mert gátolják a turisták biztonságos közlekedését. Az előbb említett meteorológiai paraméterek többnyire együttesen hatnak, és a turizmus számára más - más jelentőségű éghajlati típusokat hoznak létre. Elkülönül tehát a mérsékelt éghajlatra jellemző két szélsőséges évszak: a nyár és a tél. A nyári idény jellemzői: csökkent felhőzet, erősebb napsütés, kedvező hőmérséklet, ritkább és gyengébb szelek. A tengerparti és a hegyvidéki üdülés idényszerű, a pihenő és komplex turizmus jellemző (gyógyászati – pihenő - kulturális). Ekkor zajlik teljességben a városkörnyéki turizmus, ami a „zöldbe menéssel” egyenlő. Ebben az évszakban a szép idő miatt maximális a turisztikai kereslet. A turisztikai területek a földrajzi szélességtől és magasságtól, illetve az éghajlati tényezőktől függően kiszélesednek vagy beszűkülnek.

28 2. A természeti táj adottságai Éghajlati adottságok
A téli idény jellemzői: alacsony hőmérsékletek, gyakori havazás, erőteljes felhőzet. Az éghajlati elemek a magasságban fordítottan alakulnak: míg a hőmérséklet csökken, a napsütéses órák száma nő. Hőmérsékleti szempontból két kedvezőtlen magassági szint különíthető el: 1200 m fölött a zord éghajlat miatt és a medencék, a termikus inverziók miatt. A köd gyakori felhősödéshez vezet 1000 m alatt. Idegenforgalmi szempontból a tél legjelentősebb tartaléka a hó. Első sorban a vastagsága és időtartama fontos. A hóréteg a földrajzi szélességtől és a magasságtól, valamint a lejtő kitettségétől függ. Minimális a mérsékelt éghajlat déli részén és maximális a sarkvidéken. A téli sportok űzésére a hórétegnek több mint 90 napig kell megmaradnia.

29 2. A természeti táj adottságai Éghajlati adottságok
Éghajlatturisztikai kitevő. Az időjárási elemek összefüggése, valamint időbeni és térbeni változásai, egy éghajlatturisztikai kitevő kiszámításához vezetettek. Ennek kifejezésére Clausse és Guerault három fontos elemet vesz figyelembe: a napsütéses órák száma, a hőmérséklet és a csapadék időtartama egy adott helyen. A következő képletben foglalják össze: E – éghajlatturisztikai kitevő N - a napsütéses órák száma T - havi középhőmérséklet (tizedfokokban) Cs - csapadék időtartama egy nap alatt (egy esős óra 5 napsütéses órának felel meg) Az említett szerzők szerint egy idegenforgalmi vidék vagy terület éghajlati jellemzésénél nem vesznek figyelembe számos más tényezőt (szelek, csapadékfajták), ami az eredményeknek relatív értéket kölcsönöz, de ez elegendő egy általános jellemzésre. Az adatok szerint a mérsékelt éghajlaton három éghajlattípust különíthetünk el: hegyvidéki, dombvidéki (fennsíki), alföldi.

30 2. A természeti táj adottságai Éghajlati adottságok
A hegyvidéki éghajlat 700 m fölötti magasságban található. A nyári idény kevesebb, mint 200 nap (május-október), 120 nap nagyobb magasságokban (V-IX). A téli idény ellenben hosszabb (XII-IV). Az alacsony vidékeken a turisztikai idény 100 nap alá csökken. A hegyvidéki éghajlatnak két altípusa van: alpesi és szubalpesi. A dombvidéki (fennsíki) éghajlatra a nyári idény időtartama kb. 240 nap, a téli idény csak januárban és februárban tart. Az alföldi éghajlaton a nyári idény hosszabb, mint 240 nap. A téli idény jelentéktelen. A legjelentősebb változata a tengerparti éghajlat. Világviszonylatban minden éghajlattípus sajátos turisztikai viszonyt fejez ki. Ezért az egyenlítői éghajlat, magas nedvességtartalmával és hőmérsékletével kevés turistát vonz. A trópusi - óceáni éghajlatra jellemző nyugati szelek és passzátszelek enyhítik a nagy meleget és szárazságot, ezért jelentős idegenforgalmi övezetek a Közép- és Dél – Amerikai partok, Ausztrália és Indokina partjai. Ennek ellentéte a száraz - trópusi éghajlat Afrikában, Közép - Ausztráliában, Közép - Ázsiában. Ezekre a területekre, kevés kivétellel (Nílus völgye, Mekka, Tasszili), gyenge idegenforgalmi tevékenység jellemző, hasonlóan Antarktiszhoz, Grönlandhoz és Eurázsia északi részéhez. A két évszakos éghajlatok alatt turizmust a száraz évszakban lehet végezni, a szubtrópusi alatt, pedig tavasszal és ősszel a legkedvezőbb. A szubpoláris éghajlatra a rövid nyár a jellemző.

31 2. A természeti táj adottságai Éghajlati adottságok
Az éghajlat, mint vonzó tényező. Az éghajlat nem csupán a turisztikai tevékenységek légkörét határozza meg, hanem tulajdonságaival különálló tényező is. Ilyenek a menedék éghajlat, a felszínalatti éghajlat, tengerparti éghajlat. A menedék éghajlat olyan területekre jellemző, ahol a domborzat enyhe éghajlati viszonyok kialakulásához vezetett. Védett medencékre, völgyekre, fennsíkokra kell gondolni. A szélsőségek hiánya miatt főleg a gyógyászati turizmusnak jó. Például Erdélyben Borszék, Biharfüred ilyen medencékben helyezkednek el, ami növeli gyógyászati értéküket. A felszínalatti éghajlat barlangokban, bányákban fordul elő és a hőmérséklet, nedvesség, légmozgások kiegyensúlyozottsága jellemzi ezeket. Nem minden barlangnak van ilyen éghajlata, csak azoknak, amelyeknek egy bejárata van, és nincs nagy szintkülönbség. Egyes barlangokban végzett topoklimatológiai mérések a következőket mutatják ki: az évi hőingadozások legtöbb 0, 8C°, relatív nedvesség 3%. Konstans jellege mellett, a felszínalatti éghajlatnak a levegő ionizációs foka is fontos. Az elhagyott sóbányákban az aeroszolok mennyisége jelentős, ezért megjelentek a szanatóriumok, ahol a légzőszervi megbetegedéseket kezelik. Például: Parajd Erdélyben. A tengerparti éghajlat esetében a napsütéshez a sugárzás (ibolyántúli) és az aeroszolok is hozzáadódnak. Ezek járultak hozzá a hullámterápia megjelenéséhez és a gyógyászati – pihenési turizmus fejlődéséhez.

32 2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a turizmus
A vízhálózat a természeti környezet másik fontos vonzó tényezője a domborzat mellett. A vonzó hatás a vízhálózat szerkezetében, a víz fizikai-kémiai tulajdonságaiban és a vízfelület méreteiben nyilvánul meg. Az idegenforgalom számára fontos vízrajzi formák a következők: - a folyóvizek (felszíni és felszínalatti); - a tavak; - a tengerek és óceánok vize; - a vízesések; - a karsztforrások és gejzírek; - a hévizek és ásványvizek; - a gleccserek. A vízfolyások függetlenül a méreteiktől, elsődleges turisztikai források a parti hatás, halászat, vízisportok és a táj változatossága folytán. A folyók partja a mikroklíma és a táj miatt a hétvégi turizmus fő célja. Maga a part lefutása befolyásolja a vonzó hatást. Például a meánderek szépségükben nyilvánulnak meg, az alacsonyak, pedig a hozzáférhetőségükkel vonzanak. Egy másik tényező a víz mélysége és a sodrás sebessége. Főleg a lassú folyású és a legtöbb 2 m mély szakaszok közkedveltek. A halászat számára azok fontosak, amelyek bővelkednek halban.

33 2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a turizmus
Különös helyzetben vannak azok a folyók, amelyek a nagy városokon haladnak át (a Duna Pozsonynak, Budapestnek, Bécsnek vagy Belgrádnak; a Rajna Zürichnek, Strassbourgnak; a Szajna Párizsnak; a Temze Londonnak). Ezeket városnéző hajóutakra használják. Máskülönben a vízhálózat fontossága nemcsak a vonzóerejében, hanem az infrastruktúrában játszott szerepében is megnyilvánul. A felszíni vízfolyások mellett a felszínalattiakra is gondolni kell, amelyek a nagy barlangokat szelik át, helyenként ezek is bekerülnek az idegenforgalomba (Punkva, Mammouth Cave, Posztojna). A tavak a vízfolyásoktól eltérően jobban elkülönülnek. Ezért jelentősebb turisztikai övezetek a halászat, úszás, csónakázás, parti hajózás miatt. Turisztikai értékük szoros kapcsolatban van eredetükkel. Ilyenformán a glaciális és a vulkáni tavak a környező tájjal együtt érvényesülnek; a karszttavak vízellátásuk miatt; a sós tavak a víz gyógyhatása révén; limánok és a lagúnák, mint halászati és evezési területek fontosak.

34 2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a turizmus
A tengerpart nélküli országokban a nagyobb méretű tavak jelentős turisztikai övezetek, valóságos beltengerek szerepét játsszák, például a Balaton Magyarországon; Lehmann és Bodensee Svájcban; Viktória Ugandában. Érdekesek azok a tavak, amelyek régi sóbányák helyén jöttek létre, például a Medve-tó Szovátán. Ennek különlegessége a heliotermális jelenség. Sós tavakat más tényezők is létrehoznak, például a száraz éghajlati viszonyok, a tengerparti limánok és lagúnák. Ezeknél nem csak a víznek, hanem a szapropél eredetű iszapnak is gyógyhatása van. A nagy barlangok mélyén hajózható tavak létezhetnek. A tengerek és óceánok vize a partok morfo-hidro-klimatikus rendszerén keresztül jut a turisztikai körforgalomba. A tengerpartok világviszonylatban is a legjelentősebb turisztikai elemek. A mérsékelt éghajlattól az Egyenlítőig, a tengerek és óceánok vize teszi lehetővé a hullámterápiát. A partok turisztikai jelentőségét a morfológiájuk és éghajlatuk is befolyásolja. Ezért az alacsony partokat jobban kedvelik a strand miatt (a Földközi - tenger partja Nizza és Cannes között, szemben a spanyol partokkal). Az éghajlat lehetővé teszi az állandó felhasználást (Florida, Nagy - Antillák, Azori), vagy az idényszerűt (hosszabb a Földközi - tenger esetében, rövidebb a Fekete - tengernél).

35 2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a turizmus
A vízesések vonzó hatása magasságukban és az akusztikai hatásokban nyilvánul meg. Híres vízesések az Angel, a maga 979 m-es magasságával, őt követik a Potero folyó vízesései (226 m), Yellowstone stb. Más esetekben a vízmennyiség érdekes, például a Viktória (Zambezin), Niagara, Iguacu, Yosemite stb. A karsztforrások a karsztvidékre jellemzőek. A gejzírek forró vizet kilövellő időszakos források. Vulkáni vagy utóvulkáni jelenségként fordulnak elő (Izlandon, Kamcsatkán, U.S.A.-ban). A leghíresebb az Old Faithful ( az „Öreg hűséges”) a Yellowstone Parkban, amely több mint 80 m magasba dobja a vizét. Az ásványvizek és a hévizek nagy mélységekben találhatók és fúrásokon vagy természetes forrásokon keresztül kerülnek a felszínre. A magas hőmérséklet az ásványi sók gyors oldódását okozzák. Az ásványisó tartalom az átmosott kőzetektől függ. A legfontosabb tulajdonsága a hévíznek és az ásványvíznek, a gyógyhatás (fürdővel kezelhetők a reumás betegségek). Világviszonylatban számos hévízforrás van a Yellowstone parkban (több mint 3000), Japánban, a Fülöp szigeteken, Kínában, stb.

36 2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a turizmus
Az ásványvizek külön csoportot alkotnak úgy genetikailag, mint turisztikai jelentőségük szerint. Fontosságuk az ásványi só tartalmukban rejlik. Számos betegség gyógyítható velük, kezdve a reumától, szívérrendszeri-, emésztési-, idegrendszeri-, légzőszervi betegségekig. Területi megoszlásuk szerint észrevehető, hogy egyes országokban sok van belőlük, másokban viszont hiányoznak. Romániában több mint 3000 ásványvízforrás van (hozzá kell még adnunk számos, fel nem leltározott forrást), ezzel első Európában. Nagy távolságra követi őt Magyarország (447), Olaszország (264), Németország (165), Franciaország (116), Szlovákia (57), Svédország (7). A leghíresebb üdülők közül megemlítjük Karlovy – Vary-t, Marianske Lazne-t, (Csehország és Szlovákia), stb.

37 2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a turizmus
Gyógyhatásuk alapján az ásványvizeket a következőképpen osztályozhatjuk: 1. Gyenge ásványvizek a) hévizek: Félix – fürdő; b) hidegvizek. 2. Szénsavas ásványvizek: a) ivásra alkalmasak: Borszék, Bodok, Lippa; b) fürdőre alkalmasak: Kovászna; 3. Lúgos és lúgos - vasas vizek: a) lúgos, szénsavas: Málnás, Bikszád; b) lúgos, lúgos – vasas: Kovászna; c) vasas vizek: Tusnád. 4. Sós vizű források: Szováta. 5. Jódos vizek. 6. Kénes vizek: Herkules – fürdő. 7. Szulfatált vizek. 8. Radioaktív vizek: Herkules - fürdő, Félix – fürdő.

38 2. A természeti táj adottságai A vízrajz és a turizmus
Elterjedésüket illetően, első helyen a szénsavasak állnak, ezeket követik a sósak és kénesek. Az erdélyi ásványvizek CO2 tartalma (Borszék, Kovászna, Tusnád 2, 800 mg/l) messzemenően meghaladja a más országokét. Az ásványvizekkel együtt gyakran a mofetták és a kénkigőzölgések („büdösök”) is megjelennek. Kovásznán, Európa legkoncentráltabb mofettái találhatók (97-98 % CO2 a Büdösben, Torja mellett). A felszíni vizekkel ellentétben, amelyeket gyakorlatilag állandóan használhatunk, az ásványvizek hasznosításánál figyelemben kell venni a kritikus határt, amelyen túl ezek károsodhatnak. A gleccserek a hideg övezetekre jellemzőek (sarkvidék, magas hegységek, barlangok). Idegenforgalmi szerepük főleg a természeti táj szépségében nyilvánul meg. Másfelől a gleccserek lehetővé teszik a téli idény meghosszabbítását. A vízrajz a következő turisztikai típusokat befolyásolya: a rövid távú turizmust a folyók és tavak partján, a közép- és hosszú távú turizmust tengerparton, gyógyturizmust, a sportturizmust.

39 2. A természeti táj adottságai Turisztikai tájak
A domborzathoz, éghajlathoz, vízrajzhoz, tartozó turisztikai elemek nem választhatók el attól a környezettől, ahol megjelentek és fejlődtek. A különböző tájelemek szoros kapcsolatban vannak egymással, meghatározzák egy vidék idegenforgalmi jelentőségét. Ezek alapján különböző turisztikai tájak jöttek létre, a legismertebbek a következők: - a karszttáj; - a vulkáni vidékek tája; - a magas hegységek tája; - a dombságok tája; - a tengerpartok tája.

40 2. A természeti táj adottságai Turisztikai tájak
A karszttájra az alkotó elemek nagy változatossága jellemző. A felszíni formák (szakadékok, gerincek, szorosok), a felszínalattiak (barlangok, aknazsombolyok), a vízhálózat (tavak, karsztforrások, felszínalatti folyók), az éghajlat (felszínalatti éghajlat), növény és állatvilág sokfélesége teszi jelentőssé a turizmus számára ezt a természeti tájat. A turisztikai objektumok sűrűsége magas értékeket érhet el, ami nagymértékben megnöveli a turisztikai hatékonyságot. A karszttájak főleg a pihenési, kulturális- és gyógyturizmust fejlesztik. Ez utóbbi a hévízforrásokat és egyes barlangok klímáját használja fel. A vulkáni vidékek tája teljes mértékben különbözik az előbbitől. Itt a fontosabb formák a vulkáni kúpok, kráterek, vulkáni fennsíkok; a vízrajz esetében az ásványvízforrások és a kráter tavak. Az utóvulkáni működések eredményeként megjelennek a mofetták és a kénkigőzölgések. Az élővilág megfelel a földrajzi szélességnek és magasságnak. Ezekre a tájakra a gyógyászati turizmus jellemző. A működő vulkánok esetében megnövekedhet a látogatottság (vulkánturizmus), de gondot okoz az infrastruktúra kialakítása.

41 2. A természeti táj adottságai Turisztikai tájak
A magas hegységek tájára szintén a változatos formák jellemzőek. A kőzetek változatossága, az erőteljes tagoltság, az eróziós rendszerek a csúcsok, gerincek, szakadékok kialakulásához vezetettek. A domborzat részleteit főleg a jég hozta létre. Ezen tájak szépségét a tavak (glaciális, tektonikus, természetes- vagy mesterséges völgyzáró tavak), vízesések, zuhatagok emelik ki. A változatos élővilág, a hó, a magas hegységeket fontos turisztikai körzetté emelik ki. Erre a tájra a téli - sportturizmus, a hegymászás, a kaland turizmus jellemző. A dombságok táját a tagoltság és az ellentétek enyhülése jellemzi. A felszín enyhe hullámzása egy kellemes tájat eredményez. Főleg a hidrológiai tartalékok fontosak, a sós vizű tavak, a hévizek. Az ásványvizek közül a sósak és a szénsavasak találhatók meg itt. Számos mesterséges halastó fordul elő. Az antropizáció miatt a „park” típusú táj található meg. A dombvidéken a hangsúly a gyógyturizmuson van.

42 2. A természeti táj adottságai Turisztikai tájak
A tengerpartok tája változatos forrásokkal rendelkezik, amelyek közül kiemelkedik a víz, az éghajlat és a domborzat. Különböző parttípusokat figyelhetünk meg: magasak és alacsonyak, dalmát, riassz, tölcsértorkolatok, delták, fjordok, limánok, lagúnák. Ki kell emelnünk a delták jelentőségét (vízrajz, növényzet, állatvilág). Az alacsony partok a strand miatt keresettek. A tenger sós vize, a sós tavak iszapja, az aeroszolos levegő, a napsütés nagymértékben növeli a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. Azaz a „három S” előnyberészesítése: sea – tenger, sun – napfény, sand – homok. Az ökoturizmus az ember által a természetnek még meg nem változtatott tájait hasznosítja. Ott, ahol az ökoturizmus megjelenik, az a tendencia, hogy a területek védetté vállnak. Az ökoturizmuson keresztül mind nagyobb és nagyobb területek lesznek védettek.


Letölteni ppt "TERMÉSZETI JELENSÉGEK A TURIZMUSBAN"

Hasonló előadás


Google Hirdetések