A hivatkozás módja közleményekben

Az előadások a következő témára: "A hivatkozás módja közleményekben"— Előadás másolata:

1 A hivatkozás módja közleményekben

2 Mikor kell hivatkozni? Gondolatot Elméletet Konkrét mondatot
Kifejezést Ábrát Vagy bármilyen más elemet idézünk Külső vagy Saját forrásból → HIVATKOZNUNK kell! Ha nem hivatkozunk az eredeti forrásra, akkor PLÁGIUMOT követünk el!

3 Szó szerinti idézet 40 szó alatt a szöveg részévé tesszük: pl.
Szokolszky Ágnes (2004, p. 566) szerint „a felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben”. „A felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566). Így válnak a hivatkozott irodalmak egyértelműen visszakereshetővé. „A szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566) is hivatkoznunk kell az eredeti forrásokra.

4 Szó szerinti idézet 40 szó fölött különálló egységként tüntetjük fel
Pl. A közlemény stílusa meghatározó a megértés, követhetőség szempontjából. Ezt nagyon jól megragadja a következő részlet: A közlés legkisebb egységét a szavak, illetve kifejezések jelentik. A jó stílus tehát a szavak és kifejezések megfelelő megválogatásával kezdődik. A szaknyelv megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület elfogadott nyelvezetén, fogalmain keresztül fejti ki. Feleslegesen és indokolatlanul nem használ, de ha kell, akkor tud megfelelő szakkifejezéseket és idegen kifejezéseket alkalmazni. (…) A tudományos nyelvezet nem alkalmaz túlzó jelzőket, érzelmi elfogultságot sugalló kifejezéseket vagy érveléssel alá nem támasztott minősítéseket. A stílus világossága nagyrészt a mondatok szerkezetén múlik. (Szokolszky, 2004, old.)

5 Szó szerinti idézet és átfogalmazott szöveg
Pontosan visszakereshetőnek kell lennie: Ha van oldalszám szerepeljen. „A felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566). Ha nincs, bekezdésszám szerepeljen. „Basu and Jones (2007) went so far as to suggest the need for a new "intellectual framework in which to consider the nature and form of regulation in cyberspace"(para. 4).” (APA, 2010, p. 172) Ha az sincs, akkor alfejezet cím, bekezdés számával „Valójában azonban még az egyes folyóiratokon belül sincsen egységesen követett szempontrendszer, cikkenként változnak a jegyzetek tartalmi–formai elemei és rövidítési szokásai” (Fons szerkesztősége, 2011, A bibliográfiai hivatkozások elkészítése szekció, 1. bekezdés).

6 Szó szerinti idézet pontossága
Eltérhetünk az eredeti szövegtől: -az idézet végén az írásjel -az idézet elején a nagy/kis betű -idézőjel típusa (‘ versus „) Kihagyhatunk a szövegből „A szaknyelv megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület (…) fogalmain keresztül fejti ki” (Szokolszky, 2004, p. 569). Kiegészíthetjük a szöveget „ A jó stílus tehát a szavak és kifejezések [, illetve mondatszerkezetek] megfelelő megválogatásával kezdődik” (Szokolszky, 2004, p. 569). Kiemelhetünk részeket „A szaknyelv [kiemelés tőlem] megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület elfogadott nyelvezetén, fogalmain keresztül fejti ki” (Szokolszky, 2004, p. 569).

7 Engedélyköteles idézet
Ha szerzői jogvédelem alatt (copyright) áll a közlemény amely tartalmát idézzük, engedélyt kell beszereznünk az idézéshez! Általában kikereshető, hoy milyen típusú idézetek engedélyezettek automatikusan. Nem kell külön engedélyt kérnünk APA folyóiratoknál, ha: -maximum 3 ábrát vagy táblázatot mutatunk be az eredeti műből -kevesebb, mint 400 szót idézünk egyben -összesen kevesebb, mint 800 szót idézünk

8 Hivatkozás a szövegben
Hivatkozni kell a szövegben a szerző(k) nevének, megjelenés évszámának megjelölésével. Az eredeti forrás visszakereshető az irodalomjegyzék segítségével. -Ha a forrás kétszerzős: minden hivatkozáskor mindkét szerző -Ha három, vagy többszerzős: először mindenki nevét feltüntetjük, aztán első szerző mts. vagy et al. ! kivéve ha zavart okoz Pl.(Perry, Kane, Bernesser, & Spicker, 1990) majd (Perry et al.,1990) -Ha legalább hatszerzős a forrás: egyszer sem kell az összes szerzőt kiírni Ha ugyanabban a bekezdésben szerepel már az évszám és a szerző neve benne van a szövegben, többet nem kell az évszámra hivatkozni. Azonos családnevű szerzők esetén keresztnév első betűje is feltüntetésre kerül.

9 Hivatkozás a szövegben
Ha egyszerre több munkára hivatkozunk - akkor abc rendben szerepelnek a zárójelben. Pl. A tehetség aktívan kutatott témakör (pl. Dávid, 2002; Páskuné, 2008;Tóth, 1995). - ugyanazon szerzőtől időrendben Pl. (Dávid, 1998, 2002; Páskuné, 2008;Tóth, 1995). -ha az évszám is egyezik, akkor betűvel jelölve Pl. (Dávid, 1998a, 1998b; 2002, Páskuné, 2008;Tóth, 1995). Kiemelhetünk publikációt Pl. (Tóth, 1995; lásd még Dávid, 1998a, 1998b; 2002, Páskuné, 2008).

10 Hivatkozás a szövegben
Közvetett hivatkozás Pl. (Anastasi, 1982, as cited in Szokolszky, 2004) Pontosítás miatt oldal, fejezet, táblázat, ábra, egyenlet is szerepelhet a zárójelben. Csak az old.-t használjuk rövidítve. Pl. (Szokolszky, 2004, p. 328, Figure 5.10) Személyes kommunikáció Pl. (Vargha, 2000 jun. 23) Utóbbi nem szerepelhet az irodalomjegyzékben.

11 Hivatkozás az irodalomjegyzékben
A hivatkozások abc rendben szerepelnek. A rövidebb név megelőzi a hosszabbat, az egyszerzős cikk a többszerzőst, a korábbi publikáció a későbbit. Az irodalomjegyzék dupla sorközzel íródik, behuzással indítunk minden hivatkozást. A hivatkozásokban szerepel a szerző családneve, keresztneve rövidítve, a publikálás évszáma, a közlemény címe, forrása, pontos elérhetősége. Csak olyan forrásra hivatkozzunk, amelyre hivatkoztunk korábban a szövegben, és amit valóban olvastunk.

12 Hivatkozás az irodalomjegyzékben
Könyv: Abelson, R. P., Frey, K. P., & Gregg, A. P. (2004). Experiments with people: Revelations from social psychology. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates. McCulloch, C. E., & Searle, S. R. (2001). Generalized, linear, and mixed models. New York: Wiley. Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Budapest: Osiris. Folyóirat: Festinger, L., & Carlsmith, J. M. (1959). Cognitive consequences of forced complience. Journal of Abnormal and Social Psychology, 58, Wilson, M. (1989). Saltus: A psychometric model of discontinuity in cognitive development. Psychological Bulletin, 105,

13 Hivatkozás az irodalomjegyzékben
Cikk egy szerkeztett könyvben: Tuerlinckx, F., & De Boeck, P. (2004). Models for residual dependencies. In P. De Boeck & M. Wilson (Eds.), Explanatory item response models: A generalized linear and nonlinear approach (pp ). New York: Springer. Szerkeztett könyv: De Boeck, P., & Wilson, M. (Eds.). (2004). Explanatory item response models: A generalized linear and nonlinear approach. New York: Springer. A szerző nem személy: SAS Institute. (1999). SAS online doc (Version 8) [Software manual on CD-ROM]. Cary, NC: Author.

14 Hivatkozás az irodalomjegyzékben
Megjelenés alatt álló közlemény: Schepers, J., & Hofmans, J. (in press). TwoMP: A MATLAB graphical user interface for two-mode partitioning. Behavior Research Methods. Nem publikált közlemény: Kondé Z. (2004). Matematikai intelligencia és végrehajtói kontroll funkciók. Figyelemváltás, figyelmi szelekció, emlékezeti frissítés. Nem publikált doktori értekezés, Debreceni Egyetem.

15 Hivatkozás az irodalomjegyzékben
On-line elért közlemény: Dijksterhuis, A., & van Knippenberg, A. (1996). Trait implications as a moderator of memory for stereotype-consistent and inconsistent information. Personality and Social Psychology Bulletin, 22, Letöltve: Digital Object Identifier-rel rendelkező közlemény: Kuppens, P., Van Mechelen, I., Nezlek, J. B., Dossche, D., & Timmermans, T. (2007). Individual differences in core affect variability and their relationship to personality and adjustment. Emotion, 7, doi: /

16 Hivatkozás általában Mindig tájékozódjunk a formai követelményektől!
A szakdolgozat formai követelményei sem tökéletesen felelnek meg az APA legújabb szabályainak !! Tóth L. (2002): Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.