Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hivatkozás módja közleményekben. Mikor kell hivatkozni?  Gondolatot  Elméletet  Konkrét mondatot  Kifejezést  Ábrát  Vagy bármilyen más elemet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hivatkozás módja közleményekben. Mikor kell hivatkozni?  Gondolatot  Elméletet  Konkrét mondatot  Kifejezést  Ábrát  Vagy bármilyen más elemet."— Előadás másolata:

1 A hivatkozás módja közleményekben

2 Mikor kell hivatkozni?  Gondolatot  Elméletet  Konkrét mondatot  Kifejezést  Ábrát  Vagy bármilyen más elemet idézünk Külső vagy Saját forrásból → HIVATKOZNUNK kell! Ha nem hivatkozunk az eredeti forrásra, akkor PLÁGIUMOT követünk el!

3 Szó szerinti idézet   40 szó alatt a szöveg részévé tesszük: pl. Szokolszky Ágnes (2004, p. 566) szerint „a felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben”. „A felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566). Így válnak a hivatkozott irodalmak egyértelműen visszakereshetővé. „A szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566) is hivatkoznunk kell az eredeti forrásokra.

4 Szó szerinti idézet  40 szó fölött különálló egységként tüntetjük fel Pl. A közlemény stílusa meghatározó a megértés, követhetőség szempontjából. Ezt nagyon jól megragadja a következő részlet: A közlés legkisebb egységét a szavak, illetve kifejezések jelentik. A jó stílus tehát a szavak és kifejezések megfelelő megválogatásával kezdődik. A szaknyelv megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület elfogadott nyelvezetén, fogalmain keresztül fejti ki. Feleslegesen és indokolatlanul nem használ, de ha kell, akkor tud megfelelő szakkifejezéseket és idegen kifejezéseket alkalmazni. (…) A tudományos nyelvezet nem alkalmaz túlzó jelzőket, érzelmi elfogultságot sugalló kifejezéseket vagy érveléssel alá nem támasztott minősítéseket. A stílus világossága nagyrészt a mondatok szerkezetén múlik. (Szokolszky, 2004, 569. old.)

5 Szó szerinti idézet és átfogalmazott szöveg Pontosan visszakereshetőnek kell lennie:  Ha van oldalszám szerepeljen. „A felhasznált irodalom kétféleképpen jelenik meg a dolgozatban: a szöveg közben és a szöveg végén, az irodalomjegyzékben” (Szokolszky, 2004, p. 566).  Ha nincs, bekezdésszám szerepeljen. „ „Basu and Jones (2007) went so far as to suggest the need for a new "intellectual framework in which to consider the nature and form of regulation in cyberspace"(para. 4).” (APA, 2010, p. 172)  Ha az sincs, akkor alfejezet cím, bekezdés számával „Valójában azonban még az egyes folyóiratokon belül sincsen egységesen követett szempontrendszer, cikkenként változnak a jegyzetek tartalmi–formai elemei és rövidítési szokásai” (Fons szerkesztősége, 2011, A bibliográfiai hivatkozások elkészítése szekció, 1. bekezdés).

6 Szó szerinti idézet pontossága  Eltérhetünk az eredeti szövegtől: -az idézet végén az írásjel -az idézet elején a nagy/kis betű -idézőjel típusa (‘ versus „)  Kihagyhatunk a szövegből „A szaknyelv megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület (…) fogalmain keresztül fejti ki” (Szokolszky, 2004, p. 569).  Kiegészíthetjük a szöveget „ A jó stílus tehát a szavak és kifejezések [, illetve mondatszerkezetek] megfelelő megválogatásával kezdődik” (Szokolszky, 2004, p. 569).  Kiemelhetünk részeket „A szaknyelv [kiemelés tőlem] megfelelő alkalmazása azt jelenti, hogy a szerző gondolatait hozzáértően, a szakterület elfogadott nyelvezetén, fogalmain keresztül fejti ki” (Szokolszky, 2004, p. 569).

7 Engedélyköteles idézet Ha szerzői jogvédelem alatt (copyright) áll a közlemény amely tartalmát idézzük, engedélyt kell beszereznünk az idézéshez! Általában kikereshető, hoy milyen típusú idézetek engedélyezettek automatikusan. Nem kell külön engedélyt kérnünk APA folyóiratoknál, ha: -maximum 3 ábrát vagy táblázatot mutatunk be az eredeti műből -kevesebb, mint 400 szót idézünk egyben -összesen kevesebb, mint 800 szót idézünk

8 Hivatkozás a szövegben Hivatkozni kell a szövegben a szerző(k) nevének, megjelenés évszámának megjelölésével. Az eredeti forrás visszakereshető az irodalomjegyzék segítségével. -Ha a forrás kétszerzős: minden hivatkozáskor mindkét szerző -Ha a forrás kétszerzős: minden hivatkozáskor mindkét szerző -Ha három, vagy többszerzős: először mindenki nevét feltüntetjük, aztán első szerző + mts. vagy et al. -Ha három, vagy többszerzős: először mindenki nevét feltüntetjük, aztán első szerző + mts. vagy et al. ! kivéve ha zavart okoz ! kivéve ha zavart okoz Pl.(Perry, Kane, Bernesser, & Spicker, 1990) majd (Perry et al.,1990) majd (Perry et al.,1990) -Ha legalább hatszerzős a forrás: egyszer sem kell az összes szerzőt kiírni Ha ugyanabban a bekezdésben szerepel már az évszám és a szerző neve benne van a szövegben, többet nem kell az évszámra hivatkozni. Azonos családnevű szerzők esetén keresztnév első betűje is feltüntetésre kerül.

9 Hivatkozás a szövegben Ha egyszerre több munkára hivatkozunk - akkor abc rendben szerepelnek a zárójelben. Pl. A tehetség aktívan kutatott témakör (pl. Dávid, 2002; Páskuné, 2008;Tóth, 1995). - ugyanazon szerzőtől időrendben Pl. (Dávid, 1998, 2002; Páskuné, 2008;Tóth, 1995). -ha az évszám is egyezik, akkor betűvel jelölve Pl. (Dávid, 1998a, 1998b; 2002, Páskuné, 2008;Tóth, 1995). Kiemelhetünk publikációt Pl. (Tóth, 1995; lásd még Dávid, 1998a, 1998b; 2002, Páskuné, 2008).

10 Hivatkozás a szövegben Közvetett hivatkozás Pl. (Anastasi, 1982, as cited in Szokolszky, 2004) Pontosítás miatt oldal, fejezet, táblázat, ábra, egyenlet is szerepelhet a zárójelben. Csak az old.-t használjuk rövidítve. Pl. (Szokolszky, 2004, p. 328, Figure 5.10) Személyes kommunikáció Pl. (Vargha, 2000 jun. 23) Utóbbi nem szerepelhet az irodalomjegyzékben.

11 Hivatkozás az irodalomjegyzékben A hivatkozások abc rendben szerepelnek. A rövidebb név megelőzi a hosszabbat, az egyszerzős cikk a többszerzőst, a korábbi publikáció a későbbit. Az irodalomjegyzék dupla sorközzel íródik, behuzással indítunk minden hivatkozást. A hivatkozásokban szerepel a szerző családneve, keresztneve rövidítve, a publikálás évszáma, a közlemény címe, forrása, pontos elérhetősége. Csak olyan forrásra hivatkozzunk, amelyre hivatkoztunk korábban a szövegben, és amit valóban olvastunk.

12 Hivatkozás az irodalomjegyzékben Könyv: Abelson, R. P., Frey, K. P., & Gregg, A. P. (2004). Experiments with people: Revelations from social psychology. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates. McCulloch, C. E., & Searle, S. R. (2001). Generalized, linear, and mixed models. New York: Wiley. Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Budapest: Osiris. Folyóirat: Festinger, L., & Carlsmith, J. M. (1959). Cognitive consequences of forced complience. Journal of Abnormal and Social Psychology, 58, Wilson, M. (1989). Saltus: A psychometric model of discontinuity in cognitive development. Psychological Bulletin, 105,

13 Hivatkozás az irodalomjegyzékben Cikk egy szerkeztett könyvben: Tuerlinckx, F., & De Boeck, P. (2004). Models for residual dependencies. In P. De Boeck & M. Wilson (Eds.), Explanatory item response models: A generalized linear and nonlinear approach (pp ). New York: Springer. Szerkeztett könyv: De Boeck, P., & Wilson, M. (Eds.). (2004). Explanatory item response models: A generalized linear and nonlinear approach. New York: Springer. A szerző nem személy: SAS Institute. (1999). SAS online doc (Version 8) [Software manual on CD-ROM]. Cary, NC: Author.

14 Hivatkozás az irodalomjegyzékben Megjelenés alatt álló közlemény: Schepers, J., & Hofmans, J. (in press). TwoMP: A MATLAB graphical user interface for two-mode partitioning. Behavior Research Methods. Nem publikált közlemény: Kondé Z. (2004). Matematikai intelligencia és végrehajtói kontroll funkciók. Figyelemváltás, figyelmi szelekció, emlékezeti frissítés. Nem publikált doktori értekezés, Debreceni Egyetem.

15 Hivatkozás az irodalomjegyzékben On-line elért közlemény: Dijksterhuis, A., & van Knippenberg, A. (1996). Trait implications as a moderator of memory for stereotype-consistent and inconsistent information. Personality and Social Psychology Bulletin, 22, Letöltve: Digital Object Identifier-rel rendelkező közlemény: Kuppens, P., Van Mechelen, I., Nezlek, J. B., Dossche, D., & Timmermans, T. (2007). Individual differences in core affect variability and their relationship to personality and adjustment. Emotion, 7, doi: /

16 Hivatkozás általában Mindig tájékozódjunk a formai követelményektől! A szakdolgozat formai követelményei sem tökéletesen felelnek meg az APA legújabb szabályainak !! Tóth L. (2002): Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen.


Letölteni ppt "A hivatkozás módja közleményekben. Mikor kell hivatkozni?  Gondolatot  Elméletet  Konkrét mondatot  Kifejezést  Ábrát  Vagy bármilyen más elemet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések