Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adatvédelmi kérdések a gyermekvédelemben

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adatvédelmi kérdések a gyermekvédelemben"— Előadás másolata:

1 Adatvédelmi kérdések a gyermekvédelemben
Dr. Purda Zsuzsánna Veszprém, X. 12.

2 Előzmények A háborítatlan magánélethez való jog fogalma, amely napjainkban egyre inkább felértékelődik, az adatvédelem területére is elvezet bennünket. Angolul privacy-ként megfogalmazott jogot először 1890-ben vetette fel két amerikai jogász, amire szerintük azért volt szükséges felhívni a figyelmet, mert az új technológiák (fényképezés, sajtó, beszélgetések rögzítése) lehetővé tették, hogy bárkinek minden addiginál gyorsabban és hatékonyabban gázoljanak bele a magánéletébe. Azóta a filmezés, az internet használata, a különböző adatok tömeges nyilvántartása még inkább veszélyezteti magánéletünk tiszteletben tartásához való jogainkat. Hazánkban 1895 óta kötelezővé vált a születések, a házasságkötések és a halálesetek állami anyakönyvezése,amely első lépés volt az adatvédelem területén (ki tekinthet bele?)

3 Az adatok gyűjtése, kezelése, nyilvántartása, feldolgozása számítástechnika.
Az adatokkal való visszaéléseket, jogosulatlan hozzáféréseket biztonságosan kell akadályozni. A személyekkel kapcsolatos adatok összekapcsolása, azok ellenőrizhetetlen felhasználása komoly veszélyeket rejt magában, ezért alkotmányos kérdéssé vált az adatvédelem. Az adatok gyűjtése, nyilvántartása, kezelése az Alkotmány évi módosításával került alkotmányos alapjogi védelem alá.

4 Alkotmányos jog Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

5 Alapelvek Az adatvédelem és nyilvántartás legfontosabb alapelveit több határozatában is az Alkotmánybíróság határozta meg [11/1990. (V. 11.) AB hat., 15/1991.(IV. 13.) AB hat.]: mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról, vagyis a személyes adatok védelméhez való jogot – annak aktív és passzív oldalát is figyelembe véve – információs önrendelkezési jogként értelmezi; célhozkötöttség elve, ami egyben az ún. „készletre gyűjtés” tilalmát is jelenti – vagyis személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra szabad; a személyi szám – mint korlátlanul felhasználható, általános és egységes személyazonosító kód – alkotmányellenes; személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett hozzájárulásával szabad; mindenkinek joga van tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen célra használja fel az ő személyes adatát; törvény kivételesen előírhatja azonban a személyes adat kötelező kiszolgáltatását, valamint meghatározhatja annak módját (pl.:választójog,Gyvt, anyakönyv)

6 A személyes adatok védelme a polgári jog és a büntetőjog védelme alatt is áll.
A Ptk. is tartalmaz rendelkezéseket a személyes adatok védelmére vonatkozóan, amikor a 83. §-ban kimondja, hogy a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyes adatok védelméhez való jogot nem sértheti. A Btk. 177/B. § pedig bűncselekménnyé nyilvánítja a különleges személyes adatokkal való visszaélést.

7 Az adatvédelmi törvény rendelkezései
A személyes adatok védelméről külön kétharmados törvény rendelkezik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (Atv.) A tv. 3. §-a értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Különleges adat pedig akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli, illetve egyéb esetekben azt törvény elrendeli.

8 Alapfogalmak Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet (gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása) Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj-, vagy tenyérlenyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

9 Adatkezelés célhoz kötöttsége: személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Adatok védelme: az adatkezelő szerv védi az adatokat a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, valamint biztosítja azt, hogy az általa tárolt adatokhoz arra jogosulatlan szerv vagy személy ne férhessen hozzá.

10 Személyes adat: Bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, továbbá az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

11 A személy akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. A személyes adat tehát a számokkal kifejezhető adat vagy a néhány szóval meghatározható személyes tulajdonság is, de ennek tekintendő a fénykép, hangfelvétel, az ujjlenyomat vagy akár a szagminta is.

12 Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, illetőleg az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Természetes személyazonosító adat: a polgár családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, valamint anyja családi és utóneve. Védett adat: törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok.

13 Nyilvánosságra hozatal
Az adatok körének kifejezett megjelölésével közérdekből törvény elrendelheti a személyes adatok nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatalhoz minden egyéb esetben az érintett hozzájárulása, különleges adatok esetében írásos hozzájárulása szükséges. Kétség esetén pedig azt kell vélelmezni, hogy a hozzájárulást az érintett nem adta meg. Közérdek - igen nehezen meghatározható fogalom, a jogalkotás nem konkretizálja, hogy egyes területeken mi a közérdek, így értelmezését illetően a közigazgatási hatóságok, bíróságok, önkormányzatok szabadon mérlegelhetnek. Statisztikai adatszolgáltatás - a kezelt adatokat – személyes azonosító adatok nélkül – statisztikai célra felhasználhatják, e szervek statisztikai célra adatokat szolgáltathatnak, sőt bizonyos adatszolgáltatást törvény kötelezően elő is ír számukra.

14 Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulást vélelmezni kell. Az érintettet egyértelmű és részletes tájékoztatással kell ellátni az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, valamint arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

15 A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. Így felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes legyen, az adatok pontosak, teljesek és ha szükséges, időszerűek legyenek. A személyes adatok akkor továbbíthatók, illetőleg a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy törvény azt megengedi. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, továbbá a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, továbbá kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve törlését. Jogainak megsértése esetén az érintett az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

16 Hatósági eljárásban A hatóság jogosult az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére, sőt eljárása során – jogszabályban meghatározott módon és körben – a szükséges védett adat megismerésére is jogosult. Az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása – kivéve az azonosításhoz szükséges adatokat– amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.

17 Lakcímkutatás, mint kiemelt hatósági lehetőség
A hatáskört gyakorló szerv a jogosultság megállapításához, illetve a hatósági intézkedések megtételéhez az eljárás alá volt ügyfélre vonatkozó egyedi adatszolgáltatást kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a következő adatok tekintetében: név, állampolgárság, nem, születési hely és idő, anyja neve, elhalálozás helye és ideje, lakcím, családi állapot, házasságkötés (bejegyzett élettársi kapcsolat) helye és ideje, személyi igazolvány és lakcímkártya száma.

18 Adatvédelem a gyermekvédelemben
A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatásköröket gyakorló állami és nem állami szervek feladataik ellátásához a Gyvt.-ben felsorolt adatkörben, az ott meghatározott célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelhetik. (Gyvt §)

19 Adatok célhoz kötöttsége
A gyermekvédelem rendszerében résztvevő szervek és személyek igen sok olyan adatot kezelhetnek, amelyek egy család életében úgymond „bizalmas” információk lehetnek. Itt is érvényesül azonban a célhozkötöttség elve, vagyis tilos az adatok ún. készletre gyűjtése. Minden ügyben csak olyan adatok gyűjthetők és kezelhetők, amelyek abban az adott esetben relevánsak, és nélkülözhetetlenek a helyzet megítéléséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, megszüntetéséhez, vagy a megalapozott döntés meghozatalához.

20 Adatkezelésre jogosult szervek
a helyi önkormányzat képviselő-testülete, A települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal (Gyvt.16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, (a gyermek panaszának orvoslása érdekében a betegjogi, illetve az ellátottjogi képviselő), f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.

21 Az adatkezelésre jogosító feladatok I.
Gyvt. 15. § (1) Pénzbeli és természetbeni ellátások: (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: (3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: (4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:

22 Az adatkezelésre jogosító feladatok II.
A gyermek sérelmére elkövetett hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozatra vagy megelőző távoltartó határozatra vonatkozó adatok

23 Az adatkezelésre jogosító feladatok III.
A gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos ügyek, valamint a kiskorúak vagyoni ügyei Az örökbefogadó, illetve a családbafogadó személy személyazonosító adatai, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatok

24 Kinek az adatait kezelhetik?
Gyermek Szülő, törvényes képviselő, helyettes szülő, nevelőszülő Gyermek más hozzátartozói, jelentőséggel bíró személyek

25 Mely adatokat kezelhet a gyermekjóléti szolgálat (vezetője) a gyermekre vonatkozóan?
Személyazonosító adatai, TAJ száma Anyanyelve Családi jogállása Veszélyeztetettségének megállapításához szükséges adatok (vagyoni helyzet, környezet, élelmezés, ruházat, lakhatás) Ellátáshoz és gondozásához szükséges adatok (személyisége, magatartása, személyes kapcsolatai, szokásai, tanulmányi eredménye, neveltségi állapota) Egészségi állapota Kóros szenvedélye Büntetlen előélete, vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárások, határozatok Áldozattá válásának körülményei A gyermek által elkövetett bűncselekmények A szülő v. más tv-es képviselő által a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények Gyermek sérelmére elkövetett id. megelőző és megelőző távoltartó határozat Ezeket az adatokat a Gyvt-ben megnevezett adatkezelésre jogosult szervek EGYMÁSNAK átadhatják

26 Mely adatokat kezelhet a gyermekjóléti szolgálat a szülőkre vonatkozóan?
Személyazonosító Vagyoni helyzetére vonatkozó Munkahelyére vonatkozó Iskolai végzettségére vonatkozó Kapcsolataira vonatkozó Gyermekneveléssel összefüggő (életvezetés, nevelési magatartás) Egészségi állapot Áldozattá válás körülményei A szülő v. más tv-es képviselő által a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények Gyermek sérelmére elkövetett id. megelőző és megelőző távoltartó határozat Ezeket az adatokat a Gyvt-ben megnevezett adatkezelésre jogosult szervek EGYMÁSNAK átadhatják

27 Mely adatokat kezelhet a gyermekjóléti szolgálat más személyekre vonatkozóan?
A gyermek testvéreinek személyazonosító Saját gyermekének személyazonosító Kapcsolattartásra jogosult személyazonosító (szülő, nagyszülő, nk. testvér, + szülő testvére, házastársa) Lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek személyazonosító és személyes körülményeire vonatkozó Sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, különösen volt gondozó, szomszédok elérhetősége Háziorvosának, védőnőjének, oktatási intézmény vezetőjének elérhetősége Ezeket az adatokat a Gyvt-ben megnevezett adatkezelésre jogosult szervek EGYMÁSNAK átadhatják

28 Kinek adhatnak át még adatokat?
A gyermek személyazonosító adatai + az egészségi állapotára + vagyoni helyzetére vonatkozó adatok A szülők és más törvényes képviselő személyazonosító adatai + egészségi állapotára + vagyoni helyzetére vonatkozó adatok: A szociális hatáskört gyakorló szervnek szociális ellátás megállapítása végett. Rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés céljából, ill. bírósági eljárás lefolytatására Külföldi hatóságnak(bíróságnak) csjh, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, id, jogellenes külföldre vitel megszüntetése ügyben Minisztérium Központi hatóságának

29 Kinek adhatnak át még adatokat?
A gyermek személyazonosító adatai + TAJ számára, + egészségi állapotára vonatkozó adatok, A szülők és más törvényes képviselő személyazonosító adatai + egészségi állapotára + vagyoni helyzetére vonatkozó adatok: Egészségügyi szerveknek gyógykezelés céljából Egészségbiztosítási szerveknek jogosultság megállapítása céljából

30 Kinek adhatnak át még adatokat?
A gyermek személyazonosító adatai + tanulmányi eredményére vonatkozó adatok + gyermekvédelmi kedvezmény (természetbeni ellátás) jogosultságával kapcsolatos adatok: A szülők és más törvényes képviselő személyazonosító adatai + egészségi állapotára + vagyoni helyzetére vonatkozó adatok: - Közoktatási és felsőoktatási intézménynek

31 Iratbetekintési jog Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba akkor is, ha korábban nem vett részt az eljárásban. A tanú csak saját vallomásába tekinthet be. Harmadik személy csak akkor tekinthet be a személyes adatot tartalmazó iratba, ha joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon alapuló kötelessége teljesítéséhez szükséges. Nem lehet betekinteni: Döntés tervezetébe, Zártan kezelt iratokba Állami v. szolgálati titkot tartalmazó iratba

32 Az ügyfél kérheti az adatok megjelölésével az iratbetekintési jog korlátozását üzleti v. méltányolható magánérdeke védelmében. A tanú a tolmács és szakértő kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését.(Korábban bejelentő is!) Hatóság végzésben dönt, megismerhetetlenné teszi ezeket az adatokat, és így élhet a másik ügyfél iratbetekintési jogával.

33 Macis lapokba való betekintés
Gyvt. 136/A. § (1) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. (2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.

34 Iratbetekintés a gyermekjóléti szolgálatnál
A szülő tájékoztatásának megtagadása A szülő iratbetekintési jog korlátozása A gyermek és az őt nevelő szülő (tv-es képviselő) tartózkodási helyére vonatkozóan, ha: Büntető eljárás van folyamatban a gyermek v. a másik szülő sérelmére Távoltartó határozat van hatályban Az eljárás jogerős befejezéséig – utána felül kell vizsgálni

35 Adatvédelemmel kapcsolatos jogok az egészségügyben
Szabályozó jogszabályok: 1997. évi CLIV. törvény (EüTv) 1992. évi LXXIX. Tv. (A magzati élet védelméről)

36 A gyógyintézet elhagyásának joga
A 14 és 16 év közötti kiskorú személy is jogosult önállóan gyakorolni az intézmény elhagyásának jogát, azonban ilyenkor ennek tényéről a törvényes képviselőjét kötelező tájékoztatni. A 16. életévét betöltött kiskorú esetében a törvényes képviselő helyett azt a nagykorú személyt is elegendő tájékoztatni, akit a kiskorú korábban kijelölt.

37 A 14 év alatti, koránál fogva cselekvőképtelennek minősülő kiskorú személy főszabály szerint kizárólag törvényes képviselőjének egyetértésével hagyhatja el a gyógyintézetet. Ellenkező esetben a gyógyintézetnek azonnal értesítenie kell a törvényes képviselőt, szükséges esetben pedig a hatóságokat is. Gyakran előfordul azonban, hogy a törvényes képviselő „unja meg” a beteg gyermeke hosszan tartó gyógykezelését, és önkényesen dönt úgy, hogy hazaviszi a kórházból. Az egészségügyi törvény szerint olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén a kiskorú beteg egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, nem utasítható vissza. Így a kiskorú gyermek a kórházból önkényesen csak akkor vihető haza, ha az így elmaradó egészségügyi ellátása a kiskorú betegnek nem okozhat súlyos vagy maradandó károsodást. Szükség esetén ilyenkor hatóság közreműködését kell kérni a kiskorú további gyógykezelése érdekében, a szülővel szemben pedig kiskorú veszélyeztetése miatt indítható büntetőeljárás.

38 Orvosi titoktartás kérdései
Az orvosi titoktartáshoz való jog: a betegnek joga van ahhoz, hogy a gyógykezelésével összefüggő, valamint a kezelés során előkerülő személyes információit a kezelőorvosa és mindazok, akik a gyógykezelés folyamatában a titokról tudomást szereztek, orvosi titokként kezeljék, s azt csak az érdekelt páciens beleegyezésével közöljék másokkal. Az orvosi titoktartáshoz való jog felnőttet, gyermeket egyaránt megillet. Amit egy gyermek mond el egy orvosnak vagy egy ápolónak, azt ugyanúgy titokban kell tartani. Kivételt jelent ez alól, ha a gyermek egészségügyi ellátása szempontjából fontos, hogy valaki más is tudja azt.

39 Kívülálló harmadik személyek felé az orvosi titoktartás ugyanúgy kötelezettsége az orvosnak mind a kiskorú, mind pedig a nagykorú betegek esetében. Arra vonatkozóan azonban, hogy a kiskorú beteget a saját szüleivel, illetve törvényes képviselőjével szemben is megilleti-e és mikor az orvosi titoktartáshoz való jog, arra a hatályos szabályozás csak közvetve nyújt információt. (16. év felettiekre vonatkozó szabályok)

40 A törvény a 16. életévét betöltött kiskorúnak lehetőséget ad arra, hogy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban – vagy írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezze azt a cselekvőképes személyt, akit a törvény előírásai szerint részletesen és teljes körűen tájékoztatni kell, és aki jogosult lesz helyette a beleegyezés és visszautasítás jogának gyakorlására. Ebben az esetben van tehát egyedüli jogosultság a hatályos magyar szabályok szerint arra, hogy a 16. életévét már betöltött kiskorú személy saját szüleivel, vagy törvényes képviselőjével szemben kérje orvosi titoknak minősülő adatainak bizalmas kezelését azáltal, hogy más arra alkalmas személyt jelöl ki a felvilágosítás jogosultjaként.

41 Lényeges szabály azonban, hogy ez nem vonatkozik a terhesség megszakítására, mert a magzati élet védelméről szóló évi LXXIX. Tv. 8.§-a értelmében a korlátozottan cselekvőképes személy (14-18 éves) nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet tudomásul vevő nyilatkozata szükséges, a cselekvőképtelen személy (14 év alatt) terhességmegszakításra vonatkozó kérelmét pedig nevében törvényes képviselőjének kell előterjeszteni.

42 Mentesülés a titoktartási kötelezettség alól
Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult a személyazonosító és egészségügyi adat továbbításához mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségesség teszi. (pl. fertőző betegség – AIDS?) A kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait köteles átadni pl. büntetőügyben, polgári és közigazgatási ügyben a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, igazságügyi orvosszakértő írásbeli megkeresésére. Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

43 Kötelező jelzés A kiskorú gyermek első ízben történő egészségügyi ellátásakor az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás illetve elhanyagolás következménye, a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást. Ilyenkor tehát nincs szükség sem az érintett, sem pedig az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult szülő, vagy törvényes képviselő beleegyezésére. Lényeges – a kiskorúakra is vonatkozó – korlátja még az orvosi titoktartásnak az a szabály is, miszerint az orvos házassági, apasági és származás megállapítása, illetve szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben az orvosi titoktartásra hivatkozással a tanúságtételt nem tagadhatja meg.

44 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "Adatvédelmi kérdések a gyermekvédelemben"

Hasonló előadás


Google Hirdetések