Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A boldogság pszichológiája

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A boldogság pszichológiája"— Előadás másolata:

1 A boldogság pszichológiája
Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék

2 Témák A boldogság a filozófiában és a pszichológiában
Hedonizmus és boldogság A boldogság mérése A boldogságot befolyásoló tényezők evolúciós tényezők genetikus és idegrendszeri tényezők korai életesemények pozitív és negatív életesemények anyagi helyzet kultúra munka, szabadidő szociális kapcsolatok személyiség Alkalmazott Pozitív Pszichológia

3 I. A boldogság a filozófiában és a pszichológiában

4 A boldogság témája a filozófiában
az élet célja az átélt gyönyörök (hedone) maximalizálása Arisztippusz (Kr.e )

5 Thomas Hobbes (1588-1679) Marquis De Sade (1740-1814)
A boldogság vágyaink sikeres beteljesüléséből áll Marquis De Sade ( ) „(…) csak gyönyört hozó szenvedélyeitek szavára hallgassatok, ez az egyetlen hang, amely elvezet a boldogsághoz.” de Sade: Filozófia a budoárban Az élet értelme az érzéki gyönyörök keresése

6 Arisztotelész ( ) A hedonikus boldogság az embert vágyai rabszolgájává teszi. Az igazi boldogság az eudaimonia („jó szellem”)

7 A boldogság témája a pszichológiában
A pszichológia „viktimológizálódása” miatt sokáig elhanyagolt terület

8 1960-as évek: „poszt-materialista” filozófia 
Social Indicators Research mozgalom 1990-es évek: a „pozitív pszichológia” kialakulása

9 A boldogság fogalma a pszichológiában
1. A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective well-being, SWB) „összetevői” élettel való elégedettség pozitív érzelem magas szintje negatív érzelem alacsony szintje

10 2. A boldogság „típusai” (Ryan és Deci (2001))
eudaimonikus boldogság: olyan aktivitások közben éljük át, amelyekre jellemző az (a) intenzív bevonódás, (b) teljesség érzés és (c) annak az érzése, hogy erre a tevékenységre vagyunk teremtve hedonikus boldogság: bármilyen tevékenység közben átélhetjük, ahol pozitív érzelmeket élünk át, miközben szükségletkielégülés (fizikai, intellektuális, társas) történik

11 Hedonizmus és boldogság Veenhoven (2004)

12 Hedonikus beállítódás és boldogság
Fordyce (1972) boldogabb hallgatók több hedonikus témát említenek Veenhoven (2004)

13 Alkohol Ventegodt (1995) fordított U-alakú összefüggés a boldogság és a fogyasztott alkohol közt

14 Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten

15 Schulz és mtsai (1985) nem találtak összefüggést
Dohányzás Schulz és mtsai (1985) nem találtak összefüggést Bachman és mtsai (1978) a dohányzás nem befolyásolta a boldogságot; a korai boldogtalanság befolyásolta a dohányzást

16 Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten

17 Drog Veenhoven (2004) Akik sohasem használtak drogot, azok a legboldogabbak Bachman és mtsai (1978): a korai boldogtalanság bejósolja a droghasználatot

18 Szex Veenhoven (2004) liberális szexuális attitűd (pl. homoszexualitás iránt) pozitívan kapcsolódik a boldogsághoz Ventegodt (1995) a szexuálisan aktívak sokkal boldogabbak, mint a szexuálisan nem aktívak

19 Szabadidő Attitűd a szabadidővel szemben
Szabadidő eltöltése: a boldogabb emberek több szabadidős tevékenységről számolnak be

20 „Teljes élet” vs. „üres élet” Peterson és mtsai (2005)
„Teljes élet”: magas érték a jelentéskeresés, kellemességkeresés és elkötelezettség mentén „Üres élet”: alacsony érték a fenti dimenziók mentén Jelentésteli élet: 2, 5, 11, 12, 14, 17 Kellemes élet: 3, 8, 13, 15, 16, 18 Elkötelezett élet: 1,4, 6, 7, 9, 10

21 a fiatalabbak, a kevésbé iskolázottak és a nem házasok inkább gyönyörkeresés
mindegyik pozitívan kapcsolódik az élettel való elégedettséghez: a gyönyörkeresés gyengén (0,17), az elköteleződés (0,3) és az értelemkeresés (0,26) erősebben hierarchikus többszörös regresszió: az élettel való elégedettséget nagyon erősen bejósolta a három orientáció interakciója a Teljes Élet garantálja a legmagasabb elégedettséget

22

23 II. A boldogság mérése

24 Kérdőív A leggyakrabban használt kérdőívek:
Satisfaction with Life Scale (Diener és mtsai, 1985) Life Satisfaction Index (Neugarten és mtsai,1961) Affect Balance Scale (Bradburn, 1969) Delighted – Terrible Scale (Andrews és Withey, 1976)

25 „Napló” - tanulmányok Élményértékelő mintavételi eljárás Családtagok, ismerősök kikérdezése Az érzelmek kódolása az arcon Az érzelmek agyi vizsgálata

26 III. A boldogságot befolyásoló tényezők

27 1. Evolúciós tényezők

28 A boldogság evolúciós „előnyei”
Mastekaasa (1993): a boldogabb emberek nyitottabbak; nagyobb valószínűséggel kötnek házasság és tovább maradnak házasok Myers (1999): jobban kedveljük a boldogabb embereket és azt gondoljuk róluk, hogy nagy valószínűséggel a mennyországba kerülnek

29 Salovey és mtsai (2000): a boldogabb emberek egészségesebbek
Danner és mtsai (2001): a fiatal felnőttként mért boldogságszint jó bejóslója az élettartamnak Weiss és mtsai (2002) A boldogság egyfajta evolúciós „fitnessz indikátor”, mely a személy genetikai rátermettségét jelzi - ezáltal segít, hogy a párválasztás során a legmegfelelőbb egyént válasszuk.

30 A boldogságot csökkentő evolúciós tényezők
Grinde (2002) Nagyfokú eltérés jelenlegi környezetünk és az Evolúciós Alkalmazkodás Környezete (Environment of Evolutionary Adaptation, EEA) közt Bizonyíték: Gullone (2000) A „biofília” jelensége.

31 Buss (2000) Evolúciós tényezők, melyek csökkenthetik a boldogságot:
a potenciális partnerek száma distresszhez vezető - adaptív - mechanizmusok a versengés elkerülhetetlen volta

32 2. Genetikus tényezők

33 Tellegen és mtsai (1988) együtt és külön nevelt egypetéjű (monozigóta, MZ) és kétpetéjű (dyzigóta, DZ) ikrek vizsgálata A külön nevelt MZ ikrek érzelmi mintázata hasonlóbb, mint az együtt nevelt DZ ikrek érzelmi mintázata a pozitív érzelmek 40% - ban } genet. determináltak a negatív érzelmek 55% - ban

34 Lykken és Tellegen (1996) Roysamb és mtsai (2002)
A szubjektív jóllét 80% - a genetikailag meghatározott. Roysamb és mtsai (2002) Nőknél 54% - ban (férfiaknál 46% - ban) genetikailag meghatározott a szubjektív jóllét szintje.

35 3. Idegrendszeri tényezők

36 Öningerléses vizsgálatok állatoknál:
A legjutalmazóbb agyterület a mezolimbikus dopamin rendszer - ezen terület elektromos ingerlése a legismertebb megerősítő tényező (erősebb, mint az étel vagy a szexuális partner)

37 A VTA területen történő dopamin termelődés bír megerősítő hatással.
A mezolimbikus dopaminrendszer sejtjeinek sejtteste a ventrális tegmentalis area (VTA)- ban található. A VTA rendszer befolyásolja a viselkedésirányításban kiemelkedő szerepet játszó prefrontális lebeny működését. A VTA területen történő dopamin termelődés bír megerősítő hatással. A dopamin termelődést kiválthatja bármilyen pozitív inger (pl. étkezés, szex). Minden addiktív drog dopamin termeléshez vezet ezen agyterületen (heroin, kokain, amfetaminok, alkohol, nikotin).

38 Damasio (2001) „Elterjedt nézet, hogy minden érzelemnek a limbikus rendszer az idegrendszeri alapja. Számos bizonyíték igazolja azt, hogy ez nem igaz.” „Az amygdala elsődlegesen nem vonódik be az olyan pozitív érzelmek feldolgozásába, mnt például a boldogság (…)”.

39 Pelletier et al (2003) Megnövkedett aktivitás
fMRI vizsgálat színészeken, akik boldog emlékek felidézésével boldog hangulatot idéztek elő maguknál Megnövkedett aktivitás - az orbitofrontális lebenyben - a mediális prefrontális lebenyben - a bal oldali ventrolaterális prefrontális kéregben

40 Paradiso és mtsai (1999) A kellemetlen ingerek megfigyelése a szubkortikális limbikus struktúrákban, a kellemes ingerek a kortikális struktúrákat aktiválnak. A pozitív inegerek észlelésért felelős agyi struktúrák filogenetikusan fiatalabbak, mint a veszélyészlelő struktúrák. Kellemes, kellemetlen és semleges tartalmú képek - PET - el agyi aktivitás mérése

41 A boldogságot meghatározó tényezők II.
Gyerekkor, pozitív és negatív életesemények, anyagi helyzet

42 A gyerekkori boldogtalanság nagy valószínűséggel felnőttkori boldogtalanságra predesztinál igaz – hamis A tehetősebb országok lakosai boldogabbak, mint a kevésbé tehetős országok lakosai. igaz – hamis A fizetésemelés kis mértékben, de növeli a boldogságszintet. igaz – hamis

43 Korai életesemények

44 Kapcsolat a gyerekkori boldogság (felnőttkorban megítélve) és a gyermekkori életesemények közt.
A gyerekkori boldogságot a következő változók csökkentették: - érzelmi abúzus - gyakori dühkitörések valamelyik szülőnél - szülői elhanyagolás - gyakori anyagi problémák a családban - fizikai abúzus - konfliktus a szülők közt

45 fontosabb gyermekkori életesemények
Kapcsolat a gyerekkori boldogság, gyerekkori életesemények és a felnőttkori boldogság közt 387 fős mintánál. gyenge kapcsolat a felnőttkori boldogság és a specifikus gyerekkori életesemények közt fontosabb gyermekkori életesemények szülői drog, illetve alkohol abúzus válás fizikai és szexuális abúzus

46 A gyermekkori boldogtalanság nem predesztinál boldogtalan felnőttkorra
Azon személyek 60% - a, akik gyerekkorukat boldogtalannak írták le, „boldog” vagy „nagyon boldog” felnőttként.

47 Pozitív és negatív életesemények

48 - múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság
Brickman és mtsai (1978) - múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság - hétköznapi tevékenységek örömértéke (pl. barátokkal való beszélgetés, TV nézés, vásárlás) 22 lottónyertes és 29 lebénult (kvadriplégiás és paraplégiás) személy vizsgálata

49 a lottónyertesek nem voltak boldogabbak, mint a kontroll
a lottónyertesek kevésbé élvezték a hétköznapi örömöket a bénult személyek a múltjukat boldogabbnak tekintették, mint a kontroll („nosztalgia hatás”); jelenlegi boldogságukat alacsonyabbnak értékelték, mint a kontroll, DE a különbség minimális A pozitív és negatív események csak kis mértékben befolyásolják a SWB - t

50 Suh és mtsai (1996) az életesemények csak 3 három hónapig befolyásolják az élettel való elégedettséget, a pozitív és a negatív érzelmek szintjét 2 éves longitudinális vizsgálatban az életesemények szubjektív jóllétet befolyásoló hatását vizsgálták.

51 = pozitív és negatív ingerekhez való adaptáció
Hedonikus adaptáció = pozitív és negatív ingerekhez való adaptáció

52 „Hedonikus taposómalom”

53 Anyagi helyzet

54 Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét egyéni szinten?
Az anyagi helyzet változása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllét szintjét? Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten? Egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet? Mi a kapcsolat az anyagi javak utáni vágy és a szubjektív jóllét között?

55 A. Jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése egyéni szinten
A rendkívül gazdag személyek az átlagosnál boldogabbak, de a különbség minimális. Más kutatások nem talált összefüggést az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje közt

56 Diener és mtsai (1996)

57 Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata
B. Az anyagi helyzet változása és a szubjektív jóllét Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata munkahely elhagyása szociális környezet változása konfliktusok a barátokkal és családtagokkal a kezdeti öröm után negatív következmények

58 Brickman és mtsai (1978) Diener és mtsai (1993)
 a lottónyertesek szubjektív jóllét szintje csak időlegesen javult  a hétköznapi tevékenységek örömértéke csökkent Diener és mtsai (1993) a fizetésemelés nem növeli a boldogság szintjét

59 C. Anyagi helyzet és szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten

60 Skandináv államok USA Hollandia Magyarország Kelet-európai államok

61 Az élettel való elégedettség a gazdagabb országokban a legmagasabb és a volt szocialista országokban a legalacsonyabb.

62 Miután az ország elér egy bizonyos fejlettségi szintet, az összefüggés gyengül.
A fejlődő országokban egyértelmű az összefüggés a nemzeti jövedelem és az élettel való elégedettség közt.

63 Miért boldogabbak a tehetős országok lakosai?
Az anyagi jólléttel együtt járó tényezők:  jobb élelmezés, tiszta víz  magasabb fokú iskolázottság  jobb egészségügyi ellátás  az emberi jogok tiszteletben tartása  magasabb fokú egyenlőség a nemek között  hosszabb élettartam Ezen tényezők vezetnek a magasabb boldogságszinthez a tehetősebb országokban.

64 D. A gazdasági helyzet változása és a szubjektív jóllét
Diener és mtsai (1998)

65 Diener és Oishi (2000) Hellevik (2003)
A „tehetős” államok boldogságszintje állandó a gazdasági változások ellenére. Hellevik (2003) közt Norvégiában a gazdasági helyzet javulását nem kísérte a boldogságszint növekedése

66 A gazdasági helyzet változása ellenére Angliában nem változott az önmagukat boldogtalannak, illetve boldognak valló emberek aránya.

67 A SWB szintjében mutatkozó változások nem követik a gazdasági változásokat.
Ezzel szemben az élettel való elégedettség szintjében mutatkozó fluktuáció a gyors társadalmi változásokhoz köthető.

68 E. Anyagiak utáni vágy és szubjektív jóllét
Milyen következményekkel jár, ha valakinek az anyagi helyzetének javítása a legfőbb célja? Az anyagi javak utáni vágy magasabb szorongás és depresszió szinthez társul

69 Magasabb szorongás és depresszió szint Bizonytalanság Anyagi jóllét
az intim kapcsolatok leértékelése kevesebb intrinzik motivált cselekvés magasabb elvárások az anyagi jóllét pozitív hatásaival kapcsolatban bizonytalan családi háttér rossz anyagi körülmények Magasabb szorongás és depresszió szint Bizonytalanság Anyagi jóllét elérése, mint elsődleges cél (biztonságérzet) Média

70 A boldogságot befolyásoló tényezők III.
Kulturális hatások

71 7. Kulturális hatások

72 A. Kulturális különbségek a SWB szintjében
World Value Survey II (www.worldvaluessurvey.org) élettel való elégedettség pozitív érzelem negatív érzelem hedonikus egyensúly (a pozitív és negatív érzelmek különbsége) 51 országban

73 Élettel való elégedettség
Hed. egy. Poz. érz. Neg. érz. Bulgária Magyarország Svájc

74 B. A kulturális különbségek okai
1. Anyagi helyzet és történelmi örökség

75 Individualista kultúrák
2. Individualizmus Hofstede (1980) Individualista kultúrák - személyes célok hangsúlyozása - relatíve több szabadság - pl. USA Kollektivista kultúrák - a csoport céljainak hangsúlyozása - kevesebb egyéni szabadság - pl. Japán

76 DE Diener, Diener and Diener (1995)
es korreláció az individualizmus és a SWB szintje közt World Value Survey II: ös korreláció az individualizmus és a SWB közt DE Az öngyilkossági és válási arány sokkal magasabb az individualista kultúrákban

77 A személyes szabadság előnyei és hátrányai
Kollektivista kultúrákban a korlátozott egyéni szabadsághoz magas fokú társas támogatottság társul, ami stresszhelyzetben védő tényezőként működik

78 Politikai szabadságjogok és demokratikus intézmények
Magyarország Politikai szabadságjogok és demokratikus intézmények Kína

79 4. A boldogságra vonatkozó kulturális normák
A kulturális normák megszabják, hogy az érzelmek milyen szintje az „ideális”

80 Latin kultúrák: Konfúciánus kultúrák (pl. Kína)
- negatív érzelmek elfogadottabbak - a pozitív érzelmek kevésbé fontosak Latin kultúrák: - a kellemes érzések kívánatosak - a kellemetlen érzések nem kívánatosak

81 8. Munka, szabadidő

82 A. Munka Argyle (1999) - a munkanélküliség hatásai alacsonyabb pozitív érzelem alacsonyabb élettel való elégedettség alacsonyabb önértékelés rossz egészségi állapot unalom depresszió, öngyilkosság és alkoholizmus magas szintje

83 Munka Boldogság önértékelés idő strukturálás szociális élet
anyagi biztonság jobb egészségmagatartás jobb egészség Munka Boldogság

84 B. Szabadidő Veenhoven és mtsai (1994) a boldogság és a szabadidővel való elégedettség közti korreláció 0.4 Glancy és mtsai (1986) 1521 középiskolás 24 éves követése a serdülőkori szabadidős tevékenységek jelenléte jól bejósolta a felnőttkori boldogságot

85 10 perces intenzív séta két órára megnöveli a pozitív érzések szintjét
1. Sport Thayer (1989) 10 perces intenzív séta két órára megnöveli a pozitív érzések szintjét Biddle and Mutrie (1991) Aerobik héten keresztül (hetente 2-4 alkalommal) megnöveli a boldogságot, csökkenti a szorongást és a depressziót  endorfin termelés  szociális interakció  sikerélmény, énhatékonyság

86 2. Társas aktivitások Argyle (1999) A boldogság erős korrelációt mutat a barátok számával és a velük való találkozás gyakoriságával. szociális támogatás intimitás, kooperáció iránti vágy kielégülése

87 A flow - tevékenységek jellemzői:
tökéletes koncentráció egyértelmű célok visszajelzés a teljesítményről kontroll - érzés negatív érzések csökkennek időérzékelés megváltozik

88 4. TV nézés A „kanapé-lakók” kevésbé boldogak, mint az átlag populáció (Argyle, 1999) 5. Nyaralás Általában megnöveli a bologságszintet (Argyle, 1999).

89 6. Önkéntes munka A boldogság magas szintjét eredményezi

90 9. Szociális kapcsolatok

91 Evolúciós belénk kódolt az igény a társas kapcsolatok keresésére
Zoon politikon (társas lény) vagyunk Evolúciós belénk kódolt az igény a társas kapcsolatok keresésére

92 Kötődés Elkerülő kötődés Kötődési stílus... …felnőttként
- idegen környezetben idegesen az anyára csimpaszkodik - ha az anya kimegy sír, nyugtalan - ha visszajön, nehezen nyugszik meg -az anya jelenlétében felfedezi az idegen környezet - ha az anya kimegy, nyugtalanok lesznek - ha visszatér, megnyugszanak - szeparáció alatt alacsony distressz - a viszontlátáskor alacsony érdeklődés …gyerekként Elkerülő kötődés Kötődési stílus... Biztonságos kötődés Bizonytalan kötődés -könnyen közel kerül másokhoz - kielégítő kapcsolatok és szexuális élet - félelem az érzelmi közelségtől - alacsony szintű bevonódás - egy-éjszakás kalandok - alacsony bizalom - birtokló és féltékeny …felnőttként

93 Közeli kapcsolatok és egészségi állapot
Myers (1999) Összehasonlítva az alacsony fokú szociális támogatással rendelkező személyekkel, a kiterjedt szociális hálózattal rendelkező személyek tovább élnek.

94 1.234 szívrohamon átesett személy: 6 hónap alatt a megismétlődő szívroham valószínűsége a magányosan élők közt kétszer olyan magas volt, mint a párkapcsolatban élőknél (Case és mtsai, 1992) Leukámiás páciensek: csontvelő transzplantáció után 2 évvel az alacsony szociális támogatással rendelkező személyek 20% - a volt életben. Az erős érzelmi, szociális támasszal rendelkező személyeek közt ez az arány 54% volt (Colon és mtsai, 1991). 1.528 gyermek 70 éves utánkövetése: azon személyek, akiknek a szülei nem váltak el, 4 évvel tovább éltek, mint azok, akiknek elváltak a szülei (Friedman és mtsai, 1995).

95 Szociális kapcsolatok és SWB
I. Barátság, szerelem Azok a legelégedettebb egyetemi hallgatók, akik elégedettek a párkapcsolatukkal (Emmons és mtsai., 1983) A közeli kapcsolatokkal rendelkező személyek hatékonyabban küzdenek meg a stresszorokkal (betegség, munkanélküliség, gyász, stb. ) (Myers, 1999)

96 A házasságban élők boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban
II. Házasság Myers (2000) A házasságban élők boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban

97 A házasok kicsit boldogabbak, mint az együtt élő párok.
Ingelhart (1990) A házasok kicsit boldogabbak, mint az együtt élő párok.

98 A házasság hatásának moderáló faktorai
a férfiak többet profitálnak a házasság boldogságnövelő hatásából a házasság hatásosabban növeli a boldogságot, ha a házaspár szerelmes és fiatal a család „Életciklusa”

99 5 évesnél fiatalabb gyerek
Életközelség 5 évesnél fiatalabb gyerek Mézeshetek Serdülőkorú gyerek „Üres fészek”

100 - hatékonyabb egészségviselkedés
- erősebb immunrendszer - magasabb önértékelés - szociális támasz - lehetőség az önfeltárásra Házasság Boldogság A boldogabb emberek hamarabb és nagyobb valószínűséggel kötnek házasságot (Mastekaasa, 1993)

101 a szociális kapcsolatok hatásai
Összegezve: a szociális kapcsolatok hatásai „Materiális” segítség Érzelmi támogatás Companionship

102 „Materiális” segítség
Érzelmi támogatás Társas támogatás r = 0.5 SWB „Materiális” segítség Companioship

103 A szociális kapcsolatok változása
a házasság ideje kitolódott (férfiaknál:26,7 év, nőknél 24,5 év) válások gyakorisága megnőtt (az as gyakorisághoz képest megduplázodott) kisebb a házasodási kedv nő a válás utáni újraházasodásig eltelt idő

104 A szingli felnőttek egyre nagyobb aránya
„Szingli - kultúra”

105 10. Személyiség

106 Mely személyiségvonások a legfontosabbak?
1. Eysenck személyiségmodellje

107 Erős pozitív kapcsolat a SWB - el
2. Big Five modellek Extraverzió Erős pozitív kapcsolat a SWB - el = szociabilitás, önérvényesítés Neuroticizmus Erős negatív kapcsolat a SWB - el = érzelmi labilitás Barátságosság Gyenge pozitív kapcsolat a SWB - el = kedvesség, nagylelkűség Lelkiismeretesség = megbízhatóság, kitartás Nyitottság Gyenge pozitív kapcsolat a pozitív és a negatív érzelmek szintjével = kíváncsiság, nyitottság

108 ? • szociális igények kielégülése
• az extravertált személyek több pozitív életeseményt élnek át • nyugati társadalmakban az extravertált viselkedés kívánatos ? Extraverzió SWB

109 • optimizmus • belső kontrollhely 3. Egyéb fontos vonások • önbizalom
A SWB magas szintje

110 149 tanulmány metaanalízise
Összegzés DeNeve and Cooper (1998) 149 tanulmány metaanalízise Nem a negatív érzelmek, hanem ezek elnyomása vezet boldogtalansághoz! A legfontosabb vonások: - represszió (elnyomás) (r = ) - interperszonális bizalom (r = 0.37) - érzelmi stabilitás (r = 0.36) - külső kontrollhit (r = ) Nem csak a kapcsolatok száma, hanem ezek minősége fontos!

111 IV. Hogyan növelhető a boldogság?

112 Lyubomirsky (2002) A SWB - et befolyásoló tényezők

113 Kasser (2002) • kapcsolataink újragondolása
• az aktivitások, tevékenységek megváltozatása

114 Peterson et al (2005) • gyönyör keresése
„Teljes élet” • gyönyör keresése • az élet jelentésének megtalálása • elköteleződés, beolvadás a tevékenységekbe

115 Happiness Building Exercises (www.reflectivehappiness.com)
Seligman (2005) Happiness Building Exercises (www.reflectivehappiness.com) „Három áldás” „Hála látogatás” „Erősségeink” „Akítv és konstruktív barátságok és párkapcsolat” „Jelentés és pozitív szolgálat”

116 Malin (2003) 1. Újraértékelés 2. Hála 3. Kedvesség
Negatív események pozitív fényben való értékelése, „minden rosszban van valami jó” 2. Hála Akik „hála naplót” vezetnek, azon dolgokról, amiért hálásak, boldogabbak. 3. Kedvesség A kedvesség aktusai növelik a boldogságot (Lyubomirsky, 2001)

117 4. Tartalmas szociális kapcsolatok
Ld „Szociális kapcsolatok és boldogság” 5. Koncentrált figyelem a pillanatnyi gyönyörökre Pl. zene 6. Mozgás Ld. „Szabadidő és boldogság” 7. Flow - tevékenységek Ld. „Szabadidő és boldogság” 8. Az életfeladat megtalálása Célok

118 V. Néhány szó a boldogtalanságról

119 Hogy lehet a boldogtalanság, depresszió adaptív?
1. Szociális behódolás hipotézis (Social yielding hypothesis) (Price és mtsai., 1994) A depresszió egy szociális versengés vesztese esetében hasznos, mert segít abban, hogy a vesztes elfogadja a vereség tényét önalávetést jelez és így leállítja a győztes agresszív viselkedését

120 2. Szociális navigációs hipotézis (Social Navigation Hypothesis) (Watson, 2002)
A depresszió szociális - kognitív funkciói: a kognitív kapacitást a legfontosabb szociális problémák elemzésére és megoldására fókuszálja ráveszi a szociális partnereket, hogy támogatást és segítséget nyújtsanak

121 A stresszel, nehézségekkel való megküzdés fejleszti a személyiségünket
3. A pozitív pszichológia álláspontja A stresszel, nehézségekkel való megküzdés fejleszti a személyiségünket

122


Letölteni ppt "A boldogság pszichológiája"

Hasonló előadás


Google Hirdetések