Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A boldogság pszichológiája Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A boldogság pszichológiája Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék."— Előadás másolata:

1 A boldogság pszichológiája Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék

2 Témák n A boldogság a filozófiában és a pszichológiában n Hedonizmus és boldogság n A boldogság mérése n A boldogságot befolyásoló tényezők –evolúciós tényezők –genetikus és idegrendszeri tényezők –korai életesemények –pozitív és negatív életesemények –anyagi helyzet –kultúra –munka, szabadidő –szociális kapcsolatok –személyiség n Alkalmazott Pozitív Pszichológia

3 I. A boldogság a filozófiában és a pszichológiában

4 n A boldogság témája a filozófiában –az élet célja az átélt gyönyörök (hedone) maximalizálása Arisztippusz (Kr.e )

5 Thomas Hobbes ( ) A boldogság vágyaink sikeres beteljesüléséből áll Marquis De Sade ( ) Az élet értelme az érzéki gyönyörök keresése „(…) csak gyönyört hozó szenvedélyeitek szavára hallgassatok, ez az egyetlen hang, amely elvezet a boldogsághoz.” de Sade: Filozófia a budoárban

6 Arisztotelész ( ) A hedonikus boldogság az embert vágyai rabszolgájává teszi. Az igazi boldogság az eudaimonia („jó szellem”)

7 n A boldogság témája a pszichológiában A pszichológia „viktimológizálódása” miatt sokáig elhanyagolt terület

8 1960-as évek: „poszt-materialista” filozófia  Social Indicators Research mozgalom 1990-es évek: a „pozitív pszichológia” kialakulása

9 n A boldogság fogalma a pszichológiában 1. A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective well-being, SWB) „összetevői” –élettel való elégedettség –pozitív érzelem magas szintje –negatív érzelem alacsony szintje

10 2. A boldogság „típusai” (Ryan és Deci (2001)) •eudaimonikus boldogság: olyan aktivitások közben éljük át, amelyekre jellemző az (a) intenzív bevonódás, (b) teljesség érzés és (c) annak az érzése, hogy erre a tevékenységre vagyunk teremtve •hedonikus boldogság: bármilyen tevékenység közben átélhetjük, ahol pozitív érzelmeket élünk át, miközben szükségletkielégülés (fizikai, intellektuális, társas) történik

11 Hedonizmus és boldogság Veenhoven (2004)

12 n Hedonikus beállítódás és boldogság Fordyce (1972) boldogabb hallgatók több hedonikus témát említenek Veenhoven (2004)

13 n Alkohol Ventegodt (1995) fordított U-alakú összefüggés a boldogság és a fogyasztott alkohol közt

14 Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten

15 n Dohányzás Schulz és mtsai (1985) nem találtak összefüggést Bachman és mtsai (1978) a dohányzás nem befolyásolta a boldogságot; a korai boldogtalanság befolyásolta a dohányzást

16 Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten

17 n Drog Veenhoven (2004) Akik sohasem használtak drogot, azok a legboldogabbak Bachman és mtsai (1978): a korai boldogtalanság bejósolja a droghasználatot

18 n Szex –Veenhoven (2004) liberális szexuális attitűd (pl. homoszexualitás iránt) pozitívan kapcsolódik a boldogsághoz –Ventegodt (1995) a szexuálisan aktívak sokkal boldogabbak, mint a szexuálisan nem aktívak

19 n Szabadidő –Attitűd a szabadidővel szemben –Szabadidő eltöltése: a boldogabb emberek több szabadidős tevékenységről számolnak be

20 „Teljes élet” vs. „üres élet” Peterson és mtsai (2005) n „Teljes élet”: magas érték a jelentéskeresés, kellemességkeresés és elkötelezettség mentén n „Üres élet”: alacsony érték a fenti dimenziók mentén Jelentésteli élet: 2, 5, 11, 12, 14, 17 Kellemes élet: 3, 8, 13, 15, 16, 18 Elkötelezett élet: 1,4, 6, 7, 9, 10

21 n a fiatalabbak, a kevésbé iskolázottak és a nem házasok inkább gyönyörkeresés n mindegyik pozitívan kapcsolódik az élettel való elégedettséghez: a gyönyörkeresés gyengén (0,17), az elköteleződés (0,3) és az értelemkeresés (0,26) erősebben n hierarchikus többszörös regresszió: az élettel való elégedettséget nagyon erősen bejósolta a három orientáció interakciója n a Teljes Élet garantálja a legmagasabb elégedettséget

22

23 II. A boldogság mérése

24 n Kérdőív A leggyakrabban használt kérdőívek: • Satisfaction with Life Scale (Diener és mtsai, 1985) •Life Satisfaction Index (Neugarten és mtsai,1961) • Affect Balance Scale (Bradburn, 1969) • Delighted – Terrible Scale (Andrews és Withey, 1976)

25 n „Napló” - tanulmányok n Élményértékelő mintavételi eljárás n Családtagok, ismerősök kikérdezése n Az érzelmek kódolása az arcon n Az érzelmek agyi vizsgálata

26 III. A boldogságot befolyásoló tényezők

27 1. Evolúciós tényezők

28 n A boldogság evolúciós „előnyei” Mastekaasa (1993): a boldogabb emberek nyitottabbak; nagyobb valószínűséggel kötnek házasság és tovább maradnak házasok Myers (1999): jobban kedveljük a boldogabb embereket és azt gondoljuk róluk, hogy nagy valószínűséggel a mennyországba kerülnek

29 Salovey és mtsai (2000): a boldogabb emberek egészségesebbek Danner és mtsai (2001): a fiatal felnőttként mért boldogságszint jó bejóslója az élettartamnak Weiss és mtsai (2002) A boldogság egyfajta evolúciós „fitnessz indikátor”, mely a személy genetikai rátermettségét jelzi - ezáltal segít, hogy a párválasztás során a legmegfelelőbb egyént válasszuk.

30 n A boldogságot csökkentő evolúciós tényezők Grinde (2002) Nagyfokú eltérés jelenlegi környezetünk és az Evolúciós Alkalmazkodás Környezete (Environment of Evolutionary Adaptation, EEA) közt Bizonyíték: Gullone (2000) A „biofília” jelensége.

31 Buss (2000) Evolúciós tényezők, melyek csökkenthetik a boldogságot: • a potenciális partnerek száma •distresszhez vezető - adaptív - mechanizmusok •a versengés elkerülhetetlen volta

32 2. Genetikus tényezők

33 Tellegen és mtsai (1988) együtt és külön nevelt egypetéjű (monozigóta, MZ) és kétpetéjű (dyzigóta, DZ) ikrek vizsgálata A külön nevelt MZ ikrek érzelmi mintázata hasonlóbb, mint az együtt nevelt DZ ikrek érzelmi mintázata a pozitív érzelmek 40% - ban } genet. determináltak a negatív érzelmek 55% - ban

34 Lykken és Tellegen (1996) A szubjektív jóllét 80% - a genetikailag meghatározott. Roysamb és mtsai (2002) Nőknél 54% - ban (férfiaknál 46% - ban) genetikailag meghatározott a szubjektív jóllét szintje.

35 3. Idegrendszeri tényezők

36 Öningerléses vizsgálatok állatoknál: A legjutalmazóbb agyterület a mezolimbikus dopamin rendszer - ezen terület elektromos ingerlése a legismertebb megerősítő tényező (erősebb, mint az étel vagy a szexuális partner)

37 A mezolimbikus dopaminrendszer sejtjeinek sejtteste a ventrális tegmentalis area (VTA)- ban található. A VTA rendszer befolyásolja a viselkedésirányításban kiemelkedő szerepet játszó prefrontális lebeny működését. A VTA területen történő dopamin termelődés bír megerősítő hatással. A dopamin termelődést kiválthatja bármilyen pozitív inger (pl. étkezés, szex). Minden addiktív drog dopamin termeléshez vezet ezen agyterületen ( heroin, kokain, amfetaminok, alkohol, nikotin).

38 Damasio (2001) •„Elterjedt nézet, hogy minden érzelemnek a limbikus rendszer az idegrendszeri alapja. Számos bizonyíték igazolja azt, hogy ez nem igaz.” •„Az amygdala elsődlegesen nem vonódik be az olyan pozitív érzelmek feldolgozásába, mnt például a boldogság (…)”.

39 Pelletier et al (2003) Megnövkedett aktivitás - az orbitofrontális lebenyben - a mediális prefrontális lebenyben - a bal oldali ventrolaterális prefrontális kéregben fMRI vizsgálat színészeken, akik boldog emlékek felidézésével boldog hangulatot idéztek elő maguknál

40 Paradiso és mtsai (1999) Kellemes, kellemetlen és semleges tartalmú képek - PET - el agyi aktivitás mérése A kellemetlen ingerek megfigyelése a szubkortikális limbikus struktúrákban, a kellemes ingerek a kortikális struktúrákat aktiválnak. A pozitív inegerek észlelésért felelős agyi struktúrák filogenetikusan fiatalabbak, mint a veszélyészlelő struktúrák.

41 A boldogságot meghatározó tényezők II. Gyerekkor, pozitív és negatív életesemények, anyagi helyzet

42 n A gyerekkori boldogtalanság nagy valószínűséggel felnőttkori boldogtalanságra predesztinál. igaz – hamis n A tehetősebb országok lakosai boldogabbak, mint a kevésbé tehetős országok lakosai. igaz – hamis n A fizetésemelés kis mértékben, de növeli a boldogságszintet. igaz – hamis

43 Korai életesemények

44 Kapcsolat a gyerekkori boldogság (felnőttkorban megítélve) és a gyermekkori életesemények közt. A gyerekkori boldogságot a következő változók csökkentették: - érzelmi abúzus - gyakori dühkitörések valamelyik szülőnél - szülői elhanyagolás - gyakori anyagi problémák a családban - fizikai abúzus - konfliktus a szülők közt

45 Kapcsolat a gyerekkori boldogság, gyerekkori életesemények és a felnőttkori boldogság közt 387 fős mintánál. – gyenge kapcsolat a felnőttkori boldogság és a specifikus gyerekkori életesemények közt – fontosabb gyermekkori életesemények •szülői drog, illetve alkohol abúzus •válás •fizikai és szexuális abúzus

46 A gyermekkori boldogtalanság nem predesztinál boldogtalan felnőttkorra Azon személyek 60% - a, akik gyerekkorukat boldogtalannak írták le, „boldog” vagy „nagyon boldog” felnőttként.

47 Pozitív és negatív életesemények

48 n Brickman és mtsai (1978) - múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság - hétköznapi tevékenységek örömértéke (pl. barátokkal való beszélgetés, TV nézés, vásárlás) 22 lottónyertes és 29 lebénult (kvadriplégiás és paraplégiás) személy vizsgálata

49 –a lottónyertesek nem voltak boldogabbak, mint a kontroll –a lottónyertesek kevésbé élvezték a hétköznapi örömöket –a bénult személyek a múltjukat boldogabbnak tekintették, mint a kontroll („nosztalgia hatás”); jelenlegi boldogságukat alacsonyabbnak értékelték, mint a kontroll, DE a különbség minimális A pozitív és negatív események csak kis mértékben befolyásolják a SWB - t

50 Suh és mtsai (1996) –az életesemények csak 3 három hónapig befolyásolják az élettel való elégedettséget, a pozitív és a negatív érzelmek szintjét 2 éves longitudinális vizsgálatban az életesemények szubjektív jóllétet befolyásoló hatását vizsgálták.

51 Hedonikus adaptáció = pozitív és negatív ingerekhez való adaptáció

52 „Hedonikus taposómalom”

53 Anyagi helyzet

54 n Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét egyéni szinten? n Az anyagi helyzet változása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllét szintjét? n Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten? n Egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet? n Mi a kapcsolat az anyagi javak utáni vágy és a szubjektív jóllét között?

55 A. Jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése egyéni szinten n A rendkívül gazdag személyek az átlagosnál boldogabbak, de a különbség minimális. n Más kutatások nem talált összefüggést az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje közt

56 Diener és mtsai (1996)

57 B. Az anyagi helyzet változása és a szubjektív jóllét Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata •munkahely elhagyása •szociális környezet változása •konfliktusok a barátokkal és családtagokkal  a kezdeti öröm után negatív következmények

58 Brickman és mtsai (1978)  a lottónyertesek szubjektív jóllét szintje csak időlegesen javult  a hétköznapi tevékenységek örömértéke csökkent Diener és mtsai (1993) a fizetésemelés nem növeli a boldogság szintjét

59 C. Anyagi helyzet és szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten

60 S kandináv államok USA Hollandia Magyarország Kelet-európai államok

61 Az élettel való elégedettség a gazdagabb országokban a legmagasabb és a volt szocialista országokban a legalacsonyabb.

62 A fejlődő országokban egyértelmű az összefüggés a nemzeti jövedelem és az élettel való elégedettség közt. Miután az ország elér egy bizonyos fejlettségi szintet, az összefüggés gyengül.

63 Miért boldogabbak a tehetős országok lakosai? Ezen tényezők vezetnek a magasabb boldogságszinthez a tehetősebb országokban. Az anyagi jólléttel együtt járó tényezők:  jobb élelmezés, tiszta víz  magasabb fokú iskolázottság  jobb egészségügyi ellátás  az emberi jogok tiszteletben tartása  magasabb fokú egyenlőség a nemek között  hosszabb élettartam

64 D. A gazdasági helyzet változása és a szubjektív jóllét Diener és mtsai (1998)

65 Diener és Oishi (2000) A „tehetős” államok boldogságszintje állandó a gazdasági változások ellenére. Hellevik (2003) közt Norvégiában a gazdasági helyzet javulását nem kísérte a boldogságszint növekedése

66 A gazdasági helyzet változása ellenére Angliában nem változott az önmagukat boldogtalannak, illetve boldognak valló emberek aránya.

67 A SWB szintjében mutatkozó változások nem követik a gazdasági változásokat. Ezzel szemben az élettel való elégedettség szintjében mutatkozó fluktuáció a gyors társadalmi változásokhoz köthető.

68 E. Anyagiak utáni vágy és szubjektív jóllét Milyen következményekkel jár, ha valakinek az anyagi helyzetének javítása a legfőbb célja? Az anyagi javak utáni vágy magasabb szorongás és depresszió szinthez társul

69 • bizonytalan családi háttér • rossz anyagi körülmények Magasabb szorongás és depresszió szint Bizonytalanság Média Anyagi jóllét elérése, mint elsődleges cél (biztonságérzet) • az intim kapcsolatok leértékelése • kevesebb intrinzik motivált cselekvés • magasabb elvárások az anyagi jóllét pozitív hatásaival kapcsolatban

70 A boldogságot befolyásoló tényezők III. Kulturális hatások

71 7. Kulturális hatások

72 A. Kulturális különbségek a SWB szintjében World Value Survey II (www.worldvaluessurvey.org) –élettel való elégedettség –pozitív érzelem –negatív érzelem –hedonikus egyensúly (a pozitív és negatív érzelmek különbsége) 51 országban

73 Élettel való elégedettség Hed. egy. Poz. érz. Neg. érz. Magyarország Svájc Bulgária

74 B. A kulturális különbségek okai 1. Anyagi helyzet és történelmi örökség

75 2. Individualizmus Individualista kultúrák - személyes célok hangsúlyozása - relatíve több szabadság - pl. USA Kollektivista kultúrák - a csoport céljainak hangsúlyozása - kevesebb egyéni szabadság - pl. Japán Hofstede (1980)

76 Diener, Diener and Diener (1995) es korreláció az individualizmus és a SWB szintje közt World Value Survey II: ös korreláció az individualizmus és a SWB közt DE Az öngyilkossági és válási arány sokkal magasabb az individualista kultúrákban

77 A személyes szabadság előnyei és hátrányai Kollektivista kultúrákban a korlátozott egyéni szabadsághoz magas fokú társas támogatottság társul, ami stresszhelyzetben védő tényezőként működik

78 Politikai szabadságjogok és demokratikus intézmények 3. Szabadságjogok Magyarország Kína

79 A kulturális normák megszabják, hogy az érzelmek milyen szintje az „ideális” 4. A boldogságra vonatkozó kulturális normák

80 Konfúciánus kultúrák (pl. Kína) - negatív érzelmek elfogadottabbak - a pozitív érzelmek kevésbé fontosak Latin kultúrák : - a kellemes érzések kívánatosak - a kellemetlen érzések nem kívánatosak

81 8. Munka, szabadidő

82 Argyle (1999) - a munkanélküliség hatásai • alacsonyabb pozitív érzelem • alacsonyabb élettel való elégedettség •alacsonyabb önértékelés • rossz egészségi állapot • unalom •depresszió, öngyilkosság és alkoholizmus magas szintje A. Munka

83 Munka Boldogság •önértékelés •idő strukturálás •szociális élet •anyagi biztonság •jobb egészségmagatartás •jobb egészség

84 Veenhoven és mtsai (1994) a boldogság és a szabadidővel való elégedettség közti korreláció 0.4 Glancy és mtsai (1986) 1521 középiskolás 24 éves követése a serdülőkori szabadidős tevékenységek jelenléte jól bejósolta a felnőttkori boldogságot B. Szabadidő

85 1. Sport Thayer (1989) 10 perces intenzív séta két órára megnöveli a pozitív érzések szintjét Biddle and Mutrie (1991) Aerobik héten keresztül (hetente 2-4 alkalommal) megnöveli a boldogságot, csökkenti a szorongást és a depressziót  endorfin termelés  szociális interakció  sikerélmény, énhatékonyság

86 2. Társas aktivitások Argyle (1999) A boldogság erős korrelációt mutat a barátok számával és a velük való találkozás gyakoriságával.  szociális támogatás  intimitás, kooperáció iránti vágy kielégülése

87 3. Flow tevékenységek A flow - tevékenységek jellemzői : • tökéletes koncentráció • egyértelmű célok • visszajelzés a teljesítményről • kontroll - érzés • negatív érzések csökkennek • időérzékelés megváltozik

88 4. TV nézés 5. Nyaralás A „kanapé-lakók” kevésbé boldogak, mint az átlag populáció (Argyle, 1999) Általában megnöveli a bologságszintet (Argyle, 1999).

89 6. Önkéntes munka A boldogság magas szintjét eredményezi

90 9. Szociális kapcsolatok

91 Zoon politikon (társas lény) vagyunk Evolúciós belénk kódolt az igény a társas kapcsolatok keresésére

92 Kötődés Biztonságos kötődés Bizonytalan kötődés Elkerülő kötődés …felnőttként Kötődési stílus... - könnyen közel kerül másokhoz - kielégítő kapcsolatok és szexuális élet - alacsony bizalom - birtokló és féltékeny - félelem az érzelmi közelségtől - alacsony szintű bevonódás - egy-éjszakás kalandok …gyerekként -az anya jelenlétében felfedezi az idegen környezet - ha az anya kimegy, nyugtalanok lesznek - ha visszatér, megnyugszanak - szeparáció alatt alacsony distressz - a viszontlátáskor alacsony érdeklődés - idegen környezetben idegesen az anyára csimpaszkodik - ha az anya kimegy sír, nyugtalan - ha visszajön, nehezen nyugszik meg

93 Myers (1999) Összehasonlítva az alacsony fokú szociális támogatással rendelkező személyekkel, a kiterjedt szociális hálózattal rendelkező személyek tovább élnek. Közeli kapcsolatok és egészségi állapot

94 1.234 szívrohamon átesett személy : 6 hónap alatt a megismétlődő szívroham valószínűsége a magányosan élők közt kétszer olyan magas volt, mint a párkapcsolatban élőknél (Case és mtsai, 1992) Leukámiás páciensek : csontvelő transzplantáció után 2 évvel az alacsony szociális támogatással rendelkező személyek 20% - a volt életben. Az erős érzelmi, szociális támasszal rendelkező személyeek közt ez az arány 54% volt (Colon és mtsai, 1991) gyermek 70 éves utánkövetése: azon személyek, akiknek a szülei nem váltak el, 4 évvel tovább éltek, mint azok, akiknek elváltak a szülei (Friedman és mtsai, 1995).

95 I. Barátság, szerelem Szociális kapcsolatok és SWB Azok a legelégedettebb egyetemi hallgatók, akik elégedettek a párkapcsolatukkal (Emmons és mtsai., 1983) A közeli kapcsolatokkal rendelkező személyek hatékonyabban küzdenek meg a stresszorokkal (betegség, munkanélküliség, gyász, stb. ) (Myers, 1999)

96 II. Házasság Myers (2000) A házasságban élők boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban

97 A házasok kicsit boldogabbak, mint az együtt élő párok. Ingelhart (1990)

98 A házasság hatásának moderáló faktorai n a férfiak többet profitálnak a házasság boldogságnövelő hatásából n a házasság hatásosabban növeli a boldogságot, ha a házaspár szerelmes és fiatal n a család „Életciklusa”

99 Életközelség Mézeshetek „Üres fészek” 5 évesnél fiatalabb gyerek Serdülőkorú gyerek

100 - hatékonyabb egészségviselkedés - erősebb immunrendszer - magasabb önértékelés - szociális támasz - lehetőség az önfeltárásra A boldogabb emberek hamarabb és nagyobb valószínűséggel kötnek házasságot ( Mastekaasa, 1993) Boldogság Házasság

101 Összegezve: a szociális kapcsolatok hatásai Érzelmi támogatásCompanionship „Materiális” segítség

102 Érzelmi támogatás „Materiális” segítség Companioship Társas támogatás SWB r = 0.5

103 A szociális kapcsolatok változása –a házasság ideje kitolódott (férfiaknál:26,7 év, nőknél 24,5 év) –válások gyakorisága megnőtt (az as gyakorisághoz képest megduplázodott) –kisebb a házasodási kedv –nő a válás utáni újraházasodásig eltelt idő

104 A szingli felnőttek egyre nagyobb aránya „Szingli - kultúra”

105 10. Személyiség

106 Mely személyiségvonások a legfontosabbak? 1. Eysenck személyiségmodellje

107 2. Big Five modellek Extraverzió Neuroticizmus Barátságosság Lelkiismeretesség Nyitottság Erős pozitív kapcsolat a SWB - el Erős negatív kapcsolat a SWB - el Gyenge pozitív kapcsolat a SWB - el Gyenge pozitív kapcsolat a pozitív és a negatív érzelmek szintjével = megbízhatóság, kitartás = kíváncsiság, nyitottság = kedvesség, nagylelkűség = érzelmi labilitás = szociabilitás, önérvényesítés

108 Extraverzió SWB ? • szociális igények kielégülése • az extravertált személyek több pozitív életeseményt élnek át • nyugati társadalmakban az extravertált viselkedés kívánatos

109 3. Egyéb fontos vonások • önbizalom • optimizmus • belső kontrollhely A SWB magas szintje

110 DeNeve and Cooper (1998) 149 tanulmány metaanalízise A legfontosabb vonások: - represszió (elnyomás) (r = ) - interperszonális bizalom (r = 0.37) - érzelmi stabilitás (r = 0.36) - külső kontrollhit (r = ) Nem a negatív érzelmek, hanem ezek elnyomása vezet boldogtalansághoz! Nem csak a kapcsolatok száma, hanem ezek minősége fontos! Összegzés

111 IV. Hogyan növelhető a boldogság?

112 Lyubomirsky (2002) A SWB - et befolyásoló tényezők

113 • kapcsolataink újragondolása • az aktivitások, tevékenységek megváltozatása Kasser (2002)

114 • gyönyör keresése • az élet jelentésének megtalálása • elköteleződés, beolvadás a tevékenységekbe Peterson et al (2005) „Teljes élet”

115 Seligman (2005) Happiness Building Exercises (www.reflectivehappiness.com) •„Három áldás” •„Hála látogatás” •„Erősségeink” •„Akítv és konstruktív barátságok és párkapcsolat” •„Jelentés és pozitív szolgálat”

116 Malin (2003) 1. Újraértékelés Negatív események pozitív fényben való értékelése, „minden rosszban van valami jó” 2. Hála 3. Kedvesség A kedvesség aktusai növelik a boldogságot (Lyubomirsky, 2001) Akik „hála naplót” vezetnek, azon dolgokról, amiért hálásak, boldogabbak.

117 4. Tartalmas szociális kapcsolatok 5. Koncentrált figyelem a pillanatnyi gyönyörökre 6. Mozgás 7. Flow - tevékenységek 8. Az életfeladat megtalálása Ld „Szociális kapcsolatok és boldogság” Ld. „Szabadidő és boldogság” Célok Pl. zene

118 V. Néhány szó a boldogtalanságról

119 Hogy lehet a boldogtalanság, depresszió adaptív? A depresszió egy szociális versengés vesztese esetében hasznos, mert • segít abban, hogy a vesztes elfogadja a vereség tényét •önalávetést jelez és így leállítja a győztes agresszív viselkedését 1. Szociális behódolás hipotézis (Social yielding hypothesis) (Price és mtsai., 1994 )

120 A depresszió szociális - kognitív funkciói: –a kognitív kapacitást a legfontosabb szociális problémák elemzésére és megoldására fókuszálja –ráveszi a szociális partnereket, hogy támogatást és segítséget nyújtsanak 2. Szociális navigációs hipotézis (Social Navigation Hypothesis) (Watson, 2002)

121 A stresszel, nehézségekkel való megküzdés fejleszti a személyiségünket 3. A pozitív pszichológia álláspontja

122


Letölteni ppt "A boldogság pszichológiája Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések