Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A korrupció ma Magyarországon A korrupció fogalma és területei dr. Burai Petra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A korrupció ma Magyarországon A korrupció fogalma és területei dr. Burai Petra."— Előadás másolata:

1 A korrupció ma Magyarországon A korrupció fogalma és területei dr. Burai Petra

2 Botrányok és pénzek I. Forrás:

3 Botrányok és pénzek II. Forrás:

4 Botrányok és pénzek III. Forrás:

5

6 A korrupció elleni fellépés okai Társadalmi és politikai okok •A fejlődés egyik legfőbb gátja. •Eltorzítja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, feszültségeket gerjeszt a társadalmi struktúrában. •Aláássa a törvényi szabályozást, a szervezett bűnözés termékeny táptalajává válik. •Gyengíti a közintézmények iránti bizalmat, kockára teszi a demokrácia alapelveit. •Általános demoralizáló hatást fejt ki a társadalom egészére.

7 A korrupció elleni fellépés okai Gazdasági és üzleti okok •Az árak emelkedéséhez, a személyes javak és állami erőforrások elpazarlásához vezet. •Megingatja a befektetők bizalmát, és hosszútávon azt eredményezi, hogy azok befektetéseiket külföldre viszik. •Átláthatatlanná teszi a (gazdasági) folyamatokat, és versenytorzító hatása van.

8 Mi a korrupció?

9 A korrupció fogalma •„Corruptio”: megromlás, romlottság, fonákság, megvesztegetés. •Nehezen definiálható, bonyolult, összetett társadalmi jelenség. •Kultúráról-kultúrára, korszakról-korszakra változik, így a fogalom is folyamatosan módosul.

10 A korrupció jogi fogalma •A vesztegetés az Árpád-házi királyok idejétől büntetett hivatali bűncselekmény. •Közélet tisztasága elleni bűncselekmények: hivatali visszaélés (225.§), vesztegetés (250.§) és a befolyással üzérkedés (256.§) törvényi tényállásai (Btk. XV. fejezet, IV, VII-VIII. cím). •Közélet fogalma nem tisztázott, de védendő önálló jogi érték. •Jogelméleti vita: a korrupció alatt a gyakorlatban értett magatartások (pl. önkényeskedés, nepotizmus) nem kis hányada büntetőjogi szempontból nem kategorizálható egyértelmű módon. Nem a „közélet tisztasága elleni", hanem más természetű bűncselekménynek minősül, a Btk. is másutt veszi ezeket számba (pl. sikkasztás, csalás).

11 A passzív és az aktív korrupció Passzív korrupció: • szándékos cselekedet, • amikor a tisztviselő saját maga vagy harmadik személy részére • közvetlenül vagy közvetítő útján • előnyt kér vagy kap, hogy • hivatali kötelességeit megszegve járjon el, vagy • tartózkodjon kötelességeinek teljesítésétől. Aktív korrupció: • előnyt ígér vagy biztosít.

12 A korrupció szociológiai fogalma •„Közrossz”. •Hankiss Elemér – Társadalmi csapdák: „A javak társadalmi elosztásának torzulása” – „a javak társadalmilag rögzített elosztás-rendjét egy, az elosztásért felelős személy valaki javára megsérti, s ezért a kedvezményezettől valamilyen ellenszolgáltatást kap vagy legalábbis vár cserébe.” (~Transparency International: közhatalommal való visszaélés magáncélok érdekében. ~ INTOSAI: hatalommal való visszaélés személyes haszonszerzés érdekében.) •Jogon túli jelentésének síkjai: nepotizmus, érdekkijárás, szürkegazdaság, paraszolvencia, rossz privatizációs gyakorlatok, a kapcsolati tőke.

13 A korrupció közgazdaságtani fogalma •„Kereslet-kínálat-csere”: a közhivatalnok a tisztségét olyan üzletnek tekinti, amelyben haszon- maximalizálásra törekszik – a haszon a piaci viszonyoktól, illetve a saját ügyességétől függ. A közhivatalnokok a korlátozottan rendelkezésre álló közösségi források elosztása feletti befolyásukat egyéni érdekeik miatt pénzre vagy más személyes előnyre cserélik. •„Megbízó-ügynök-harmadik fél”: a harmadik fél nyeresége vagy vesztesége az ügynökön múlik. Az ügynök akkor válik korrupttá, ha a megbízója érdekeit – kötelessége megszegésével – feláldozza saját előnyéért.

14 A korrupció típusai és egyéb elméletek •Politikai/hivatali és piaci/gazdasági korrupció (tevékenységben résztvevők minősége, helyzete, jogállása alapján). •Kis-, rutin- vagy súlyos korrupció (elterjedtség, szint alapján). •Kríziskorrupció: sok fenntartó kereskedik különleges tételekkel – pl. egy politikai rendszer válságakor, amikor a közjavak és a közösségi döntések válik áruvá (Magyarország a rendszerváltás után). •Szürke és fehér korrupció: a társadalom részben vagy egészben tolerálja a jog által korruptnak minősített tevékenységet. •„Greasing the wheel” – „a kerekek megolajozása”: a korrupció segíti a társadalmi fejlődést és a gazdasági növekedést.

15 Korrupció-fogalom – belső használatra •Az államháztartás körébe tartozó szerv nevében és megbízásából eljáró személy •hivatali kötelességszegése, amelyet •valamely saját illegitim előny érdekében követ el úgy (azért), •hogy azzal egy, a szerven kívüli szervezet vagy személy számára •kedvezményt, illetve előnyt biztosítson.

16 A korrupció elleni fellépés kiemelt területei •Párt- és kampányfinanszírozás (politikai korrupció) •Közbeszerzések •Uniós források felhasználása •Hatósági engedélyezés •Igazságszolgáltatás

17 A korrupcióval összefüggő kérdések •Információszabadság •Honvédelem és biztonságpolitika •Oktatáspolitika •Szegénységpolitika •Fejlesztéspolitika •Környezetvédelem •Emberi jogok, humanitárius segélyezés

18 A korrupció elkövetői

19 Kik korruptak? Korrupciógyanús esetek a magyar médiában között (On-line hírforrások tartalomelemzése) – A BCE Korrupciókutató-központ kutatási jelentése

20 Kik korruptak? II. Korrupciógyanús esetek a magyar médiában között (On-line hírforrások tartalomelemzése) – A BCE Korrupciókutató-központ kutatási jelentése

21 Kik korruptak? III.

22 A korrupció mérése A korrupciós szint megítéléséhez több módszer alkalmazható: •A hatóságok tudomására jutott korrupciós ügyek vizsgálata (igazságügyi statisztika): ERÜBS: az elmúlt tíz év átlagában a Btk.-ban szankcionált korrupciós bűncselekmények évenkénti száma kb. 700; valamivel több, mint az évenként regisztrált összes bűncselekmény egy ezreléke. •A válaszadásra kijelöltek véleményének megkérdezése (percepciók mérése): Transparency International, Freedom House, Gallup Intézet, stb.; •A válaszadásra kijelöltek esetleges konkrét ügyekre vonatkozó beszámolóinak vizsgálata mélyinterjúk során (tapasztalatok mérése); •Sajtóelemzések, korrupciós szakirodalom feldolgozása (pl. „K” Monitor).

23 A mérés nehézségei •A mérést végzőknek egzakt korrupció-fogalommal kellene dolgozniuk (eltérő fogalomhasználat). •Rejtett társadalmi jelenség, az érintettek érdekei azt kívánják, hogy a korrupciós ügyletek titokban maradjanak (erős látencia). •Mennél kiterjedtebb kutatások folynak, annál több ügy kerül felszínre, mely által az ország megítélése akár jelentősen is romolhat. Ez elbizonytalaníthatja a döntéshozókat (a korrupció elleni küzdelem paradoxonja). •Esetenként jelentős lehet a válaszadók torzítása is: a megkérdezettek saját környezetükben alacsony korrupciós fertőzöttségről számolnak be. A médiák olyan ügyeket is korrupcióként állít be, amelyek eredetileg nem tartoznak ebbe a fogalmi körbe (a korrupció „démonizálása”).

24 Korrupciós rangsor •Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe •évente 180 ország rangsora •Magyarország: 2008: pontszám: 5,1 – helyezés: : pontszám: 5,1 – helyezés: 46

25 Transparency International CPI 2009-es élmezőny és sereghajtók

26 Közérdekű bejelentések •Közérdekű bejelentő – Whistleblower: 1)annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő kárt előzzön meg, azaz nem saját előnyére cselekszik; 2)a helyzetet elsősorban a szervezeten belül biztosított keretek között próbálja megoldani; 3)olyan bizonyítékok birtokában, amelyek alkalmasak a meggyőzésre. •A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CLXVIII. törvény. •2010. április 1-jén lépett hatályba. •Célja, hogy megfelelő védelmet biztosítson a közérdeksértő cselekményekről bejelentést tevő munkavállalók számára. •Hivatali háttér hiánya.

27 Korrupciós bejelentések Magyarországon

28 Közérdekű bejelentések címzettjei

29

30

31 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A korrupció ma Magyarországon A korrupció fogalma és területei dr. Burai Petra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések