Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jóléti rendszerek fejlődése Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jóléti rendszerek fejlődése Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 A jóléti rendszerek fejlődése Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Alapfogalmak •jóléti (vagy: gondoskodó) állam: az állam felelősségvállalása polgá- rai jólétének egy meghatározott szintjéért, amit a jövedelmek újrael- osztása és a szociális szolgáltatások rendszere útján biztosít •társadalombiztosítás: a munkahelyi balesetbiztosítás, egészségügyi, nyugdíj-, és munkanélküli-biztosítás összefoglaló neve. Általában valamiféle járulékfizetés alapján valósul meg •szociális biztonság: a társadalombiztosítás négy fő ága + közegész- ségügy, szociális segélyezés, háborús károsultak segélyei, illetve a családok segélyezése (ezek nem kötődnek járulékfizetéshez) (ILO) •szociális közkiadások: ide tartozik az egészségügy, a különféle nyugdíjak, a munkanélküli segély, az oktatásra, s más szociális szolgáltatásokra (pl. az anyasági juttatásokra, a rokkantak segélye- zésére, a családtámogatásra, a minimális jövedelmek garantálására, lakástámogatásra) fordított minden kiadás (OECD) •szociális védelem: ld. az előbbit az oktatás kivételével (EU)

3 A jóléti rendszerek fő sajátosságai 1. •rendszerint az ipari balesetbiztosítást vezették be legkorábban, majd a betegség-, a nyugdíj-, és legvégül a munkanélküli-biztosítást •a kezdetben szűk körű szolgáltatások sajátos „érésen” mentek ke- resztül: egyre szélesebb körnek adtak egyre nagyobb juttatásokat •az állam szerepe eleinte csekély (egyes csoportok számára kötelező- en választható magánbiztosítók), •később megjelent az állami támogatású magánbiztosítás is •a II. világháború után terjedt el az egész lakosságot átfogó, államilag ellenőrzött általános biztosítás •néhány szolgáltatást már csak az állam finanszírozott (családi pótlék) •a jóléti kiadásokat a GDP-ben elért arányuk szerint hasonlítjuk össze (a 20. sz. első felében csak a társadalombiztosítási kiadásokról van adat, később a szociális biztonságról, szociális közkiadásokról is, amelyek lényegesen nagyobb arányúak)

4 A jóléti rendszerek kezdetei időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európa 19. század első két- harmada önkéntes biztosító egyesületek állami részvétel nélkül (ezek túl kicsik voltak, szűk körű és alacsony szintű szolgáltatást adtak) a család, a rokonság, az egyházak látták el a szociális gondoskodás szerepét 1880– 1914 a modern állami szociális politika kezdete az 1880-as évek Németországában; 1914-re szinte minden államban volt valamilyen ba- leset-, betegség-, nyugdíjbiztosítás egyaránt. Ezek nem nagyvonalúak, a dinamikus növe- kedés lehetősége azonban megvolt. Fő célja a kiszolgáltatott helyzet megelőzése; állami szerepvállalással, kötelező (néhol viszont önkéntes) tagsággal; járulékfizetésre alapult. Eleinte csak a férfiak vettek részt benne. Kisebb arányban a rászorultsági elv is jelen volt. A GDP legnagyobb részét Németország fordította társadalombiztosításra (1–2,5%) Csehország (Ausztriá- val) a második, Magyar- ország pedig a harmadik európai ország, ahol bevezetik a betegség- biztosítást. A jóléti intézmények fejlődése a nyugati trendeknek megfelelő

5 A gondoskodó állam létrejötte időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaSkandinávia 1918–39a kötelező biztosítás lassan kiszorította az önkéntest; el- terjedtek az általános biztosí- tások. Németo., Anglia és Ausztria tb-kiadása a leg- több (4–5%) 1929 után terjed a munkanélküli-biztosítás. Nyugdíj: kb. a fizetés 12%-a a biztosítottak száma Csehszlovákiában gyor- san nőtt, Lengyelország- ban és Magyarországon viszont alacsony maradt; ám ezek esetében a juttatás színvonala elérte a nyugatiét a tb-kiadások szerények (Dániát kivéve 1%); a lefe- dettség terén viszont itt a leggyorsabb a bővülés 1945–60NSZK, Franciao., Belgium, Ausztria tb-kiadása a legna- gyobb (8–10%); a költségek növekedése lelassult. Elterjed a családi pótlék. A bismarcki tb-modell mellett elterjed az Beveridge-típus (állampolgá- ri jogon járó juttatás; a jogo- sultak köre ugrásszerűen nő. Nyugdíj: a fizetés 20–30%-a A hagyományos szegény- politika megszűnt. A tb- jogosultak aránya gyor- san nőtt, de osztályszem- pontú diszkrimináció valósult meg (a juttatások lefelé nivellálása révén is) ig a szociálpoli- tika része az ártámogatás, de ennek hatása kétes tb-kiadásai még mindig kisebbek (1960-ban 5– 8%)

6 A jóléti rendszerek kiterjedése időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaSkandinávia 1960–75a jóléti kiadások látványo- san növekednek; az eddig az élcsoportban lévő Ang- lia a sereghajtók közé ke- rült. A nyugdíjakra fordí- tott összeg lett a legna- gyobb tétel, de az egész- ségügyi kiadások növeke- dése volt a legnagyobb a jogosultak köre gyor- san nőtt, a jogosultság feltételei egységesül- tek, a diszkrimináció megszűnt. A lefedett- ség előbb érte el a 100%-ot, mint Ny-on. A juttatások relatív szintje viszont elmaradt felzárkózik, majd élre kerül a szociá- lis kiadások aránya terén (20–25%); leghamarabb itt válik közel 100%- sá a társadalmi lefedettség 1975–90a tb-kiadások aránya 10– 20%, a szociális közkiadá- soké 1980-ban 25–40% körül tetőzik; a gazdasági recesszió és az elöregedés lefékezte/megállította a jóléti programok bővü- lését. A nyugdíjak összege a fizetések 55–60%-a itt is gyorsan nőnek a kiadások; a nyugdíjak összege a fizetések 30– 45%-a (Mo.-on 57%). A juttatások mértékét a fizetések nagyságából számították ki, ám egyre több juttatás állampolgári jogon járt a szociális közkia- dás tovább nő (35– 40%); a nyugdíjak összege több, mint a fizetések 2/3-a, a táppénz mértéke majdnem megegye- zik a fizetésével

7 A jóléti államok fő vonásai •a jóléti kiadások 1945–50 között bővültek először (élénk szociális törvénykezés) •1960–75 között ismét dinamikus bővülés. Ennek okai: –egyre többféle jóléti program (pl. lakástámogatás, családi pótlék) –nőtt a programok lakossági lefedettsége (közelíti a 100%-ot) •egyre több alkalmazott, majd az önállóak, végül a családtagok is biztosítottak •országonkénti eltérések: rászorultsági elven (Bismarcki, konzervatív típus) vagy állampolgári jogon (Beveridge-típusú, szociáldemokrata modell) jár a biztosítás •a politikai jogokkal szemben a szociális jogok alulról felfelé (a szegényebbektől a gazdagabbak felé) terjedtek el •ahol a juttatások kevésbé terjedtek ki a középosztályra, ott a rendszer társadalmi támogatottsága kicsi; válság esetén a kiadásokat vissza is fogták (pl. Angliában) –nőtt az ellátások színvonala is (közelíti a fizetések nagyságát) –az oktatási és egészségügyi rendszer fejlődése is költséges –1973 után pedig újra megjelent a tömeges munkanélküliség is •a jóléti rendszerek az olajválságok után válságba kerültek: a gazda- sági növekedés lassulása nem tette lehetővé a kiadások növelését. Kialakult az „új szegények” rétege, akik „állami függésbe” kerültek

8 A jóléti rendszerek alaptípusai 1. SzociáldemokrataKonzervatívLiberális A szociális jogok alapja alanyi, állampolgárimunkavégzés, státusz rászorultság Szervezési elvállampolgári garanciák és társadalombiztosítás társadalombiztosítássegélyezés és magánbiztosítás Adminisztrációállamikorporatív alapú önkormányzati központi és helyi állami, ill. a piac A piac szerepe a jóléti szektorban kicsikorlátozottjelentős A magánbiztosítás szerepe kicsikorlátozottjelentős A jövedelemigazo- láshoz kötött juttatások szerepe kicsikorlátozottjelentős A szolgáltatások szerepe a jóléti szektoron belül jelentőskorlátozott

9 A jóléti rendszerek alaptípusai 2. SzociáldemokrataKonzervatívLiberális A teljes foglalkoz- tatottságra irányuló politikák szerepe jelentőskorlátozottkicsi Az állami újraelosztás mértéke jelentősközepesalacsony A jóléti intézmé- nyek szerepe egyenlősítőstátuszt megőrzőpiackorrigáló Társadalmi jellegközéposztályos a társadalom kettészakadása A szegénység mértéke alacsonymérsékeltmagas PéldákSvédország, Dánia, Norvégia, Finnország kontinentális Nyugat-Európa (pl. Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország) Egyesült Államok, Nagy-Britannia (korlátokkal)

10 A jóléti fejlődés mozgatói •diffúziós folyamat (a jó példa ragadós) •szocioökonómiai okok: az iparosodás társadalmi hatása igényelte, a gazdasági következményei pedig lehetővé is tették a bevezetését •demográfiai okok (pl. az elöregedés, gyerekszám csökkenése) •politikai okok (pl. a választójog kiterjesztése, Angliában a szervezett munkásság nyomása, 1929 után a válságok elkerülésének szándéka is) –nem mutatható ki közvetlen összefüggés a kormánypártok politikai iránya és a jóléti rendszer bevezetése között –autoriter államok gyakran előbb vezették be (legitimációs okokból) Ez jellemző Németo.-ra is (felülről bevezetett reformok) –a már kialakult állami beavatkozást nehéz is lett volna visszafejleszteni •egyik ok sem emelhető ki abszolút mértékben, mindegyik ellen számos ellenérv hozható fel •a szocioökonómiai elmélet magyarázza legjobban a jóléti rendszerek összeurópai elterjedését •az országok közötti különbségek viszont főleg politikai okokkal magyarázhatók


Letölteni ppt "A jóléti rendszerek fejlődése Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések