Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A klasszicizmus (kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A klasszicizmus (kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)"— Előadás másolata:

1 A klasszicizmus (kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)

2 Bonyolult, már-már „modern” időszak •A kezdetén még jelen van a barokk (rokokó, copf), majd szinte párhuzamosan bontakozik ki vele a romantikus stílus és a realizmus •Egy-egy alkotó sokszor nem is sorolható be egyértelműen egyik vagy másik stílusba •Kezd eltűnni a korstílusok eddigi egyneműsége

3 A klasszikus ókor más korokban is hatással volt az európai művészetre •Reneszánsz, 20. századi újklasszicizmus stb.

4 I. A korszakról általában

5 1. A név: klasszikus •Bármely jelenség tiszta megnyilvánulása •Tökéletes, példaképül ajánlható •Művészeti értelemben: az antik (görög-római) művészet stíluseszményéhez igazodó, különösen a görög „klasszikus kor” (i. e sz.) alkotásaihoz

6 2. Földrajzi elterjedése •Európán kívül a gyarmatokon, vagy volt gyarmatokon (pl. USA) is jellemző

7 3. Szellemisége •A tapasztalatra épülő ész mindenhatóságát hirdető eszmerendszer, a felvilágosodás (tudósok és filozófusok, Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, Diderot, Rousseau stb.) az egyik kiváltója Voltaire és Rousseau

8 Houdon: Voltaire

9 4. Művészeti céljai

10 Az ésszerűség, a szabályok, a rend erkölcsi szükségszerűség is •A barokk zavaros, szabálytalan, érzelmes és megtévesztő, el kell vetni •Szükség van valami mércére, mintaszerűre, hogy mérhető legyen a művészi teljesítmény

11 Nagy művész akarsz lenni? Másold a görögöket! •Winckelmann fejti ki, hogy milyen úton kell a művészetnek haladnia, a „Gondolatok a görög művészet utánzásáról a festészetben és a szobrászatban” című művében

12 Winckelmann •Német származású régész, művészettörténész •Ő különíti el az antik görög művészet alkotásait korszakonként

13 De mi a jellemzője a görög művészetnek Winckelmann szerint? •„Nemes egyszerűség és csendes nagyság” jellemzi őket, ezt kell elérniük a modern kor művészeinek is saját alkotásaikban •Nyugalom, szépség, ésszerűség (a túlzások kerülése), monumentalitás (erő, emelkedett ünnepélyesség)

14 5. Az antikvitás divatja •Az új eszmékért lelkesedők áramlanak Itáliába, a művészetek földjére •Az ekkoriban megkezdett pompeji ásatások növelik az antikvitásról nyert ismereteket

15 Piranesi Rómája

16

17 Pompeji

18

19

20

21 II. Klasszicista építészet

22 1. Jellemzői

23 Új építészeti feladatok: új középületek •Múzeumok (a tudomány és a művészet temploma) •Bankok (kapitalizmus) •Állami épületek (politikai hatalom)

24 Tiszta tömegek, egyszerű geometriai formák •Hasábok, kockák (épülettest) •Hengerek (kupoladob) •Félgömbök (kupola) •Szimmetria, áttekinthetőség •Nyugodt arányok (aranymetszés)

25 Zárt falsíkok, visszafogott díszítmények, szabályszerűen alkalmazott antik épülettagozatok (timpanonok, oszloprendek)

26 2. Példák

27 a/ British Múzeum, London,

28 •Az Európa-szerte ekkoriban épülő gyűjteményi épületek jellemző példája •Szimmetrikus, díszudvaros főhomlokzat

29 •A főbejárat timpanonnal kiemelt oszlopcsarnoka (portikusz) az antik görög templomok homlokzatát idézi

30 •A teljes homlokzatot szabályos ión oszlopos folyosó (kolonnád) határolja

31 A múzeum könyvtára •Az épületbelsőben megjelenik a kupolás, centrális tér motívuma

32 •A kupola tetején lévő köralakú nyílás (opeion, antik idézet: a római Pantheon)

33 b/ Péchy Mihály: Nagytemplom, Debrecen,

34 •A magyar klasszicista építészet egyik legfontosabb korai alkotása •Nemzeti jellegzetességet is mutató (a nemes építőanyagok rideg ünnepélyessége helyett alkalmazott tégla), az alföldi, alacsony építésű városképbe szervesen illeszkedő, széles homlokzatú épület

35 •A kupolás, centrális épület alapfalainak a középkori, tűzvészben elpusztult Szent András-templom alapjaihoz kellet igazodniuk

36 •Péchy centrális tervét anyagi okokból nem tudták teljesen kivitelezni, a módosításokat Rabl Károly építésvezető végezte el •A tervezett kupola elmaradása még szélesebbé teszi a szimmetrikus, két tornyos, ión féloszlopokkal és timpanonnal díszített homlokzatot Cegléd

37

38 •A belső fehérre meszelt, csak építészeti tagozatokkal (pilaszterek, párkányok) díszített falai a református előírásokat követik •Ebben az épületben olvasta fel Kossuth Lajos a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot 1849-ben

39 c/ Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Bp

40 Pollack Mihály •A legnagyobb magyar klasszicista építész főműve, a magyar klasszicizmus főműve

41

42

43 •A Széchényi Ferenc felajánlására létrejövő gyűjtemény elhelyezését szolgálta, nemzeti kultúránk jelentős intézménye

44 Célszerűség és reprezentáció •2 udvar köré szerveződő, folyosókra fűzött teremsorok téglány tömbje (célszerűség) •A bejárati szabadlépcső, a nyitott oszlopcsarnok, az előcsarnokok, a 3 karos lépcsőház, a Pantheon-szerű kupolaterem, és a díszterem ünnepi hangulatot teremtenek

45 Tiszta geometriájú tömegek, sík falak, kiegyensúlyozott, mértéktartó díszítmények

46 A főtengely reprezentatív térsorát indító portikusz 8 oszlopa és szobordíszes timpanonja

47 A portikusz korinthoszi oszlopai

48

49

50 Az emelet Pantheon-szerű körterme •A kazettás kupola és az 1:1 arányú tér klasszikus idézet

51

52

53

54 d/ Hild József: Főszékesegyház, Esztergom,

55 A legnagyobb egyházi épületünk

56 Az esztergomi várhegyen épült, a török időkben elpusztult középkori templom helyén

57 A nagyszabású egyházi központ építészeti tervei csak egyszerűsített formában valósulhatott meg

58 Több tervező dolgozott rajta (Louis von Rémy, Kühnel Pál, Packh János)

59 A mai kép kialakítója Hild József (több jelentős egyházi épület alkotója)

60 Eger. Székesegyház. Hild József,

61 Geometriai formákból komponált kupolás épület

62

63 •Szimmetrikus, timpanonos, korinthoszi oszlopos (portikusz, kupoladob) épület •A két torony a kupola félgömbjére rímel •A nyugodt arányok közelről és távolról egyaránt harmonikussá teszik •A belső dekoráción külföldi mesterek (Casagrande, Grigoletti) dolgoztak

64 A főoltár képe •A világ legnagyobb (13x6,5 m) egy darab vászonra festett oltár képe: Mária menybemenetele (Grigoletti műve)

65 Bakócz-kápolna •A reneszánsz Bakócz-kápolnát, amely túlélte a török időket, 1600 számozott darabra szedték szét, megváltoztatva a helyét és tájolását, beépítették az új székesegyházba

66 III. Klasszicista szobrászat

67 1. Jellemzői

68 Az antik szobrok másolatának tűnnek: •Görögösen eszményített, tökéletes szépségű emberi alakok (többnyire aktok) •Simára csiszolt felületű, többnyire fehér márványból faragott szobrok Thorwaldsen: 3 grácia

69 Nyugodt ünnepélyesség, elvont szépség •Kerüli a heves mozgás ábrázolását, frontális jellegű kompozíciók (főnézet) •Kerül minden egyedi emberi vonást (még a portrék is erősen idealizáltak) Canova: Perseus

70 A témák is gyakran ókoriak (antik istenek) Thorwaldsen szobrai

71 Még a kortársak portréi is antik külsőt kapnak •Napóleon mint antik hadisten, jobb kezében Niké, a győzelem istennője Canova

72 Napóleon nővére mint Vénusz (Canova szobra)

73 Pauline Borghese (Bonaparte)

74 2. példák

75 a/ Antonio Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Bécs,

76 A klasszicista szobrászat legnagyobb alakja: Antonio Canova •Olasz művész •A fehér márvány lágy formálásának a mestere Ámor és Psyche

77 Klasszikus 3 szög kompozíció

78 •A síremlék jelképes alakjait (hódoló gyászolók) piramis elé állítja (a halotti kultusz formája az ókori Egyiptomban és Rómában) a művész •A sötét ajtó élet és halál választóvonala, a különböző életkorú figurák (az emberi élet teljessége) mind felé tartanak (elkerülhetetlen vég, közös emberi sors)

79 Megtört gyászolók – élethű és egyben görögösen eszményített, antik viseletű alakok

80 •Bámulatos mesterségbeli tökélye a márvány megmunkálásának (a virágfüzér, a lépcsőkre terített szőnyeg)

81 Örök dicsőség és a lélek halhatatlansága •Jobb oldalt oroszlán és angyal figura: a nagyság és a hírnév jelképes alakjai

82 •A piramis felső részén az elhunyt portréja •Egy önmaga farkába harapó kígyó (végtelenség, halhatatlanság) keretezi •A pálmaág a puttó kezében ugyancsak az örökkévalóság jelképe

83 •Az ajtó felett felirat: „A legjobb feleségnek, Albert”

84 A halál szigorú ünnepélyessége

85 b/ Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), MNG, •Újkori szobrászatunk első jelentős alakja, Thorwaldsen tanítványa Itáliában •Még Itáliában készíti ezt a művét •Simára csiszolt felületű, lágyan formált márvány szobor

86 Allegorikus tartalom •A görögösen eszményített, antik ruházatú félakt •Világosan megformált, nyugodt kompozíció •A festészet születését jelképezi – jobb kezével egy férfi profilt rajzol a talapzatra

87 Ferenczy István: Kölcsey Ferenc portréja •Ferenczy a nemzeti szobrászatunk megteremtője •Tevékenysége nem igazán talál megértésre, nagy tervét, a Mátyás- emlékművet nem sikerül megvalósítania

88 IV. Klasszicista festészet David: A szabin nők

89 1. Jellemzése

90 A 16. századi érett reneszánsz klasszicizmusa a minta •Az ókor festészete kevéssé ismert a korban, az érett reneszánsz (pl. Raffaello) stílusa a példa Ingres: Homérosz apoteózisa

91 Szimmetrikus elrendezés, relief-szerű képtér, egyenletes fény Ingres: Aranykor

92 Tiszta körvonalak, visszafogott színek, sima képfelület Ingres: Riviere kisasszony portréja

93 Pontos, aprólékosan kidolgozott •Személytelen felületkezelés, kerüli az esetlegeset, eltünteti az ecset nyomokat Ingres: Riviera kisasszony (részlet)

94 Klasszikus szépségű aktok, eszményített emberek Klasszikusan megformált aktok Ingres-től

95 Görög szobrok kiszínezett másolatai Egy David kép részleteMengs festménye

96 A témák gyakran antik történetek, erkölcsileg magasztos példák David: Szókratész kiissza a méregpoharat

97 A portré is idealizál David: Napóleon Ingres: Női képmás

98 A figurális kép magasabb rendű mint az egyéb műfajok David: Labdaházi eskü

99 A táj is idealizált, eszményi Markó Károly: Itáliai táj

100 2. Példák

101 a/ Jacques-Louis David:A Horatiusok esküje, 1784.

102 A legjelentősebb klasszicista festő: Jacques-Louis David •Francia mester, forradalmár, jakobinus, majd Napóleon híve Önarckép

103 A francia klasszicista festészet indító műve •Emelkedett, erkölcsileg magasztos, az antik római történelemből ismert téma: a 3 római ikertestvér vállalja a harcot Róma védelmében (az önfeláldozó hazaszeretet eszméje)

104 Reneszánsz perspektívában ábrázolt háttérben 3 szögbe rendezett csoportok

105 A késő-barokk könnyedsége helyett kemény, szikár fogalmazás mód •Élesen megvilágított figurák a sötét háttér előtt •Tiszta körvonalak, világos formák •Domborműszerű térkezelés (az alakok a képfelülettel párhuzamos síkban helyezkednek el)

106 Visszafogott a motívumok száma, szűkszavú, puritán •Kopár építészeti keretben, színtelen háttér előtt helyezkednek el a figurák

107 Tökéletes egyensúly •Minden kiegyenlíti egymást (a férfiak egyenesekkel határolt csoportja szemben a nők íves vonalakkal határolt csoportja)

108 A színek egyensúlya •Nem túl színes: vörös, fehér, kék, szürkés háttér •A fehér keretbe fogja a jelenetet •A fényben megcsillanó kardok a középpontban

109 Az egyik legerőteljesebb képe: Marat halála

110 A portré festő David: Madame Recamier

111 Napóleon festője

112 A császár koronázás

113 David legnagyobb tanítványa: Jean-Dominique Ingres •A 19. sz. első felének legnagyobb francia mestere •A Raffaellóra visszavezetett „szép vonal” festője, csodálatosan tiszta rajzoló (tiszta vonalak és formák) Önarckép

114

115 Ingres példaképe: Raffaello Ingres: Raffaello és a péklány Raffaello önarcképe és a péklányról festett portréja

116 Ingres: Homérosz apoteózisa – a francia kultúra nagyjai

117 Poussin, Richelieu, XIV. Lajos, Moliére és Voltaire

118 Nagy erejű portrék

119

120 Elefántcsont fényű klasszikus aktok

121 b/ Ingres: A nagy odaliszk, 1814.

122

123 A háremek világa •Hűvös érzékiség •A tökéletesen kidolgozott, anyagszerű részletekkel megfestett klasszikus szépségű hátakt már a romantika egzotikum iránti érdeklődését is mutatja

124 Odaliszk: rabszolganő •Tiszta körvonalak és formák •Egyenletes, gyöngyházfényű megvilágítás •Sima, ecsetnyomok nélküli képfelület

125 c/ Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874., MNG

126 A kor magyar festészetének főalakja: Barabás Miklós •Aprólékosan kidolgozott, anyagszerűen részletezett festmények, főleg portrék festője

127 Reformkori nagyjaink arcképei Széchényi IstvánBatthyány Lajos

128 Arany JánosLiszt Ferenc

129 Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874., MNG •Az egyik legszebb kései női képmása (kifejező tekintet, szépen rajzolt kezek) •A fej félprofilja az oldalról ábrázolt felsőtest felett, semleges háttér előtt rajzolódik ki •Anyagszerű részletek (a bőr, a haj, a ruhaanyagok)

130 Derűs hangulatú életképek

131 Történelmi események A Lánchíd alapkőletétele

132 d/ Id. Markó Károly: Visegrád, MNG, 1824.

133 A kor legjobb tájképfestője: Id. Markó Károly •Itáliában és Bécsben alkotó tájképfestő •Ideális tájak alkotója, emlékezetből, műteremben, vázlatok alapján festi a főleg olaszos hangulatú klasszikus- romantikus tájképeit

134

135 •A táj közvetlen (realisztikusabb) szemlélete kiemeli egyéb műveinek sorából ezt a képét

136 A tájkép klasszikus hármas tagolása: sötét előtér, világos középtér, elmosódott háttér

137 Magyaros téma: A puszta


Letölteni ppt "A klasszicizmus (kb. a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések