Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A VETŐMAG ÉS A VETÉS. A vetőmag fogalma • A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük. • A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A VETŐMAG ÉS A VETÉS. A vetőmag fogalma • A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük. • A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a."— Előadás másolata:

1 A VETŐMAG ÉS A VETÉS

2 A vetőmag fogalma • A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük. • A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag minősége határoz­za meg.

3 A vetőmag értékmérő tulajdonságai I. • Tisztaság és idegenmag-tartalom. – Fajtaazonos tiszta magnak az ugyanazon fajtához tartozó érett és sértetlen magvakat számítjuk. – A tisztasági vizsgálat során az előírt mennyiségű vizsgálati mintát három részre bontjuk: fajtaazonos tiszta magvak, idegen magvak, hulladék. – A tisztaságvizsgálat eredményét a minta töme­gének %-ában fejezzük ki. • A csírázóképesség: – a csíráztatás célja annak megállapítása, hogy a tisztasági vizsgálatkor nyert fajtaazonos tiszta magból hány képes ép, egészséges csírát nevelni. – Csíráztathatunk papír tetején, papír között; homokban vagy homok tetején. – A csírázóképességet %-ban fejezzük ki.

4 A vetőmag értékmérő tulajdonságai II. • Életképesség: a csíráztatási próbánál gyorsabban meggyőződhetünk arról, hogy a magvak valóban élő szövetet tartalmaznak-e. • Az egészségi állapot. A vetőmag egészségi állapota jelentősen befolyásolja értékét. Az egészségi vizsgálat a kártevőkre, a kórokozókra és egyéb (élettani) betegségekre terjed ki. A legegyszerűbb az érzékszervi vizsgálat. A mag színe és szaga önmagában is utal az egészségi állapotra.

5 A vetőmag értékmérő tulajdonságai III. • Faj- és fajtaazonosság: a fajt és azon belül a fajtát, illetve azok keveredettségi arányát határozzuk meg. – Minimum 4x 100 magot használunk. – Az eredményt %-ban fejezzük ki. • A nedvességtartalom: Szárítószekrényben történő szárítás után határozzák meg a mag nedvességtartalmát és százalékban fejezik ki. Általában 14 %-os nedv. tartalommal tárolhatók.

6 A vetőmag értékmérő tulajdonságai IV. • Az ezermag-tömeg. Az ezermag-tömeg 1000 magnak grammokban kifeje­zett teljes tömege. – Megállapításához a fajtaazonos, tiszta magból válogatás nél­kül kiválasztunk 4x 500 magot. • Sűrűség: a lemért magtömeg értékét elosztjuk a mag térfogatának értékével. Az eredményt kg/m 3 -ben vagy g/cm 3 -ben fejezzük ki. • Hektolitertömeg. A hektolitertömeg (hektolitersúly) 100 liter termény kg-ban ki­ fejezett tömege.

7 A vetőmag értékmérő tulajdonságai V. • Osztályozottság: a vetőmag különböző méretei (szélesség, vastagság, hosszúság) azonosságának mértékére utal. – Rostasorral végezzük a vizsgálatot. – Az osztályozottság mértékét tömegszázalékban adjuk meg. • A kilogrammonkénti csíraszám: megmutatja, hogy a vetőmag 1 kg-jában mennyi csíra van

8 A vetőmagszükséglet kiszámítása I.

9 A vetőmagszükséglet kiszámítása II. •

10 A vetőmag előkészítése vetésre I. • Szárítással a vetőmag tárolhatóságát biztosítjuk. – Természetes : pl.: napon átforgatás mellett – Mesterséges szárításra : a mag hőmérsék­lete nem emelkedhet 40 °C fölé, mert a csíra károsodhat. • Tisztítás: Eltávolítjuk a vetőmagból az idegen anyagokat. – Az eltérő tulajdonságokat használjuk fel az elkülönítésre. Pl.: sűrűség, nagyság, alak, rugalmasság, szín, a felület érdessége. • Szelelés • Rostálással • mágneses magtisztítók (arankamag szétválasztása a lucernamagtól). • Csávázással a kártevőktől és kórokozóktól védjük a magot. A csávázás lehet: por-, nedves, permetezéses vagy kombinált. • A magbevonásnak (drazsírozásnak) lehet növényvédelmi célja vagy táp­anyagfelviteli célja. Az eljárással megnöveljük és azonos méretűvé tesszük a magot, ezáltal egyenletesebbé tesszük a vetőmagelosztást. • Oltás: a növénnyel szimbiózisban (együttélésben) élő baktériumkultúráját visszük fel a vetőmag felületére Pl.: pillangósok.

11 A vetés ideje, módja, végrehajtása • A vetés időpontját a növény igénye határozza meg. • A mélység függ a mag nagyságától és a talaj kötöttségétől. Általában a vetőmag átmérőjének tízszerese mélységre vetünk. • A vetésmélységgel függ össze a magtakarás. A mélyebbre vetett magokat általá­ban könnyű fogassal takarjuk, többnyire egy menetben a vetéssel. Az apró mag­vak vetését sima hengerrel zárjuk le.

12 A vetés módjai I. • A szórvavetés: a legrégebben alkalmazott vetési mód. Pl.: gyep • Sorbavetés: – Sortávolság x tőtávolság= tenyészterület 1.A sűrűsorú vetés: sortáv 7-9 cm-re vetjük (pl. len, gyep). 2.Gabona-sortávolságra (12 cm) vetjük a kalászo­sokat, repcét, lucernát, csalamádét. 3.A keresztsoros vetés is a sűrűsoros vetés egyik változata. A vetés lényege, hogy a vetőmag felét sorirányba, másik felét arra merőlegesen vetjük. Pl.: rostlen 4.szemenkénti vetés a nagyobb tenyészterület-igényű növények vetés­módja. Szemenkénti vetési mód a fellazított és a helyrevetés. 1.A fellazított vetést (40-70 cm) széles sortávolságra vetett kapásnövények esetén alkalmazzuk. 2.Helyrevetésnél a tőtávolság is azonos

13 A vetés módjai II. 5.Az ikersoros vetés lényege, hogy széles és keskeny sorok váltják egymást. (pázsitfüvek) 6.A sávos vetés : erózió elleni védekezésében jelentős. Kapás- és sűrűsorú vetést igénylő növényt vetünk el vál­ takozva a különböző sávokba a lejtőre merőlegesen. (pl. kukorica - szója). 7.A váltakozó sorú vetést évelő pillangósok és pázsitfüvek takarónövényes telepítésekor alkalmazzuk 8.A direkt vetést a talajművelés nélküli termesztéskor alkalmazzuk. A vetőcsoroszlyák előtt haladó rotavátor által 2-3 cm szélességben meglazított talajba vetünk

14 Egyéb vetési módok • Fészkes: (kukorica, tök). A fészket kapával készítjük. A fészek aljára trágyát teszünk, amit talajjal ta­karunk, és erre szórjuk a 2-3 magot. • A négyzetes vetés a fészkes vetés gépi változata. • A keverékvetésre a tavaszi és őszi takarmánykeverékek vetése. • Rávetéskor a már kikelt növényállományra vetünk (pl. búzára vagy őszi árpára vörösherét, rozsra somkórót).

15 A vetés agrotechnikai követelményei • A jól előkészített magágy: – növényi maradványoktól mentes, – egyenletes mélységű, – a vetés mélységéig aprómorzsás és laza, – a vetésmélység alatt kissé tömődött, – egyenletes felületű. • A vetőgépek pontos beállítása: – magmennyiségre, – vetésmélységre, – sortávolságra, – csatlakozósorra. • Gondos vetés: – a sorok egyenesen tartása, – a mag utántöltése – forgó vetésnél célszerű a vetést azzal kezdeni.


Letölteni ppt "A VETŐMAG ÉS A VETÉS. A vetőmag fogalma • A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük. • A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések