A VETŐMAG ÉS A VETÉS.

Az előadások a következő témára: "A VETŐMAG ÉS A VETÉS."— Előadás másolata:

1 A VETŐMAG ÉS A VETÉS

2 A vetőmag fogalma A növények generatív szaporítóképletét vetőmagnak nevezzük. A vetőmag értékét az öröklött tulajdonságok, a fajtaérték és a vetőmag minősége határoz­za meg.

3 A vetőmag értékmérő tulajdonságai I.
Tisztaság és idegenmag-tartalom. Fajtaazonos tiszta magnak az ugyanazon fajtához tartozó érett és sértetlen magvakat számítjuk. A tisztasági vizsgálat során az előírt mennyiségű vizsgálati mintát három részre bontjuk: fajtaazonos tiszta magvak, idegen magvak, hulladék. A tisztaságvizsgálat eredményét a minta töme­gének %-ában fejezzük ki. A csírázóképesség: a csíráztatás célja annak megállapítása, hogy a tisztasági vizsgálatkor nyert fajtaazonos tiszta magból hány képes ép, egészséges csírát nevelni. Csíráztathatunk papír tetején, papír között; homokban vagy homok tetején. A csírázóképességet %-ban fejezzük ki.

4 A vetőmag értékmérő tulajdonságai II.
Életképesség: a csíráztatási próbánál gyorsabban meggyőződhetünk arról, hogy a magvak valóban élő szövetet tartalmaznak-e. Az egészségi állapot. A vetőmag egészségi állapota jelentősen befolyásolja értékét. Az egészségi vizsgálat a kártevőkre, a kórokozókra és egyéb (élettani) betegségekre terjed ki. A legegyszerűbb az érzékszervi vizsgálat. A mag színe és szaga önmagában is utal az egészségi állapotra.

5 A vetőmag értékmérő tulajdonságai III.
Faj- és fajtaazonosság: a fajt és azon belül a fajtát, illetve azok keveredettségi arányát határozzuk meg. Minimum 4x 100 magot használunk. Az eredményt %-ban fejezzük ki. A nedvességtartalom: Szárítószekrényben történő szárítás után határozzák meg a mag nedvességtartalmát és százalékban fejezik ki. Általában 14 %-os nedv. tartalommal tárolhatók.

6 A vetőmag értékmérő tulajdonságai IV.
Az ezermag-tömeg. Az ezermag-tömeg 1000 magnak grammokban kifeje­zett teljes tömege. Megállapításához a fajtaazonos, tiszta magból válogatás nél­kül kiválasztunk 4x 500 magot. Sűrűség: a lemért magtömeg értékét elosztjuk a mag térfogatának értékével. Az eredményt kg/m3-ben vagy g/cm3-ben fejezzük ki. Hektolitertömeg. A hektolitertömeg (hektolitersúly) 100 liter termény kg-ban ki­fejezett tömege.

7 A vetőmag értékmérő tulajdonságai V.
Osztályozottság: a vetőmag különböző méretei (szélesség, vastagság, hosszúság) azonosságának mértékére utal. Rostasorral végezzük a vizsgálatot. Az osztályozottság mértékét tömegszázalékban adjuk meg. A kilogrammonkénti csíraszám: megmutatja, hogy a vetőmag 1 kg-jában mennyi csíra van

8 A vetőmagszükséglet kiszámítása I.

9 A vetőmagszükséglet kiszámítása II.

10 A vetőmag előkészítése vetésre I.
Szárítással a vetőmag tárolhatóságát biztosítjuk. Természetes : pl.: napon átforgatás mellett Mesterséges szárításra : a mag hőmérsék­lete nem emelkedhet 40 °C fölé, mert a csíra károsodhat. Tisztítás: Eltávolítjuk a vetőmagból az idegen anyagokat. Az eltérő tulajdonságokat használjuk fel az elkülönítésre. Pl.: sűrűség, nagyság, alak, rugalmasság, szín, a felület érdessége. Szelelés Rostálással mágneses magtisztítók (arankamag szétválasztása a lucernamagtól). Csávázással a kártevőktől és kórokozóktól védjük a magot. A csávázás lehet: por-, nedves, permetezéses vagy kombinált. A magbevonásnak (drazsírozásnak) lehet növényvédelmi célja vagy táp­anyagfelviteli célja. Az eljárással megnöveljük és azonos méretűvé tesszük a magot, ezáltal egyenletesebbé tesszük a vetőmagelosztást. Oltás: a növénnyel szimbiózisban (együttélésben) élő baktériumkultúráját visszük fel a vetőmag felületére Pl.: pillangósok.

11 A vetés ideje, módja, végrehajtása
A vetés időpontját a növény igénye határozza meg. A mélység függ a mag nagyságától és a talaj kötöttségétől. Általában a vetőmag átmérőjének tízszerese mélységre vetünk. A vetésmélységgel függ össze a magtakarás. A mélyebbre vetett magokat általá­ban könnyű fogassal takarjuk, többnyire egy menetben a vetéssel. Az apró mag­vak vetését sima hengerrel zárjuk le.

12 A vetés módjai I. A szórvavetés: a legrégebben alkalmazott vetési mód. Pl.: gyep Sorbavetés: Sortávolság x tőtávolság= tenyészterület A sűrűsorú vetés: sortáv 7-9 cm-re vetjük (pl. len, gyep). Gabona-sortávolságra (12 cm) vetjük a kalászo­sokat, repcét, lucernát, csalamádét. A keresztsoros vetés is a sűrűsoros vetés egyik változata. A vetés lényege, hogy a vetőmag felét sorirányba, másik felét arra merőlegesen vetjük. Pl.: rostlen szemenkénti vetés a nagyobb tenyészterület-igényű növények vetés­módja. Szemenkénti vetési mód a fellazított és a helyrevetés. A fellazított vetést (40-70 cm) széles sortávolságra vetett kapásnövények esetén alkalmazzuk. Helyrevetésnél a tőtávolság is azonos

13 A vetés módjai II. Az ikersoros vetés lényege, hogy széles és keskeny sorok váltják egymást. (pázsitfüvek) A sávos vetés : erózió elleni védekezésében jelentős. Kapás- és sűrűsorú vetést igénylő növényt vetünk el vál­takozva a különböző sávokba a lejtőre merőlegesen. (pl. kukorica - szója). A váltakozó sorú vetést évelő pillangósok és pázsitfüvek takarónövényes telepítésekor alkalmazzuk A direkt vetést a talajművelés nélküli termesztéskor alkalmazzuk. A vetőcsoroszlyák előtt haladó rotavátor által 2-3 cm szélességben meglazított talajba vetünk

14 Egyéb vetési módok Fészkes: (kukorica, tök). A fészket kapával készítjük. A fészek aljára trágyát teszünk, amit talajjal ta­karunk, és erre szórjuk a 2-3 magot. A négyzetes vetés a fészkes vetés gépi változata. A keverékvetésre a tavaszi és őszi takarmánykeverékek vetése. Rávetéskor a már kikelt növényállományra vetünk (pl. búzára vagy őszi árpára vörösherét, rozsra somkórót).

15 A vetés agrotechnikai követelményei
A jól előkészített magágy: növényi maradványoktól mentes, egyenletes mélységű, a vetés mélységéig aprómorzsás és laza, a vetésmélység alatt kissé tömődött, egyenletes felületű. A vetőgépek pontos beállítása: magmennyiségre, vetésmélységre, sortávolságra, csatlakozósorra. Gondos vetés: a sorok egyenesen tartása, a mag utántöltése forgó vetésnél célszerű a vetést azzal kezdeni.