Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Niklas Luhmann A tömegmédia valósága Készítették : Lókucza Sándor, Hadobás Nóra Fritz Zsuzsanna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Niklas Luhmann A tömegmédia valósága Készítették : Lókucza Sándor, Hadobás Nóra Fritz Zsuzsanna."— Előadás másolata:

1 Niklas Luhmann A tömegmédia valósága Készítették : Lókucza Sándor, Hadobás Nóra Fritz Zsuzsanna

2 A tömegmédia fogalma  Luhmann: mindazon társadalmi intézmények, melyek a kommunikáció terjesztéséhez a sokszorosítás eszközeit alkalmazzák.  Ezek közé tartoznak a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképészeti, vagy elektronikus másolási eljárások, illetve az elektronikus média.

3  A tömegmédia társadalomelméleti beágyazódását azon meghatározottsága teszi lehetővé, hogy kizárja a közvetlen interakció lehetőségét.  Ezáltal tartható meghatározott keretek között maga a rendszer és így jöhet létre a társadalom szabályozott, etikai és gazdasági keretek közt megvalósuló önmegfigyelése is.

4 A tömegmédia két hangsúlyos szelekciós tényezőnek ki van téve:  1. az adáskészség és a bekapcsolási érdek, minek értelmében a szervezetek, melyek a tömegmédia kommunikációját létrehozzák pusztán sejtésekkel (közvélemény-kutatás) élhetnek tartalmaik elfogadását illetően.  2. A specifikus médiatartalom-gyártás a programok standardizálódásához, de egyidejű differenciálódásához is vezethet, aminek következtében a befogadó azt veheti át a kínálatból ami neki fontos, vagy amiről úgy érzi, környezetében tudni illik.

5  A luhmann-i kommunikáció- és médiaelmélet, mint társadalomelmélet differenciaelméleti (tágabban rendszerelméleti) alapokon fekszik.  Ez pedig a tömegmédiumok esetén is azt jelenti, hogy a média, mint rendszer is a rendszer/környezet megkülönböztetés alapján, az információ/nem információ kódja alapján határolja el magát a társadalom többi alrendszerétől.

6 Miképpen lehetséges a tömegmédia valóságkonstrukciójának valóságát leírni?  A kommunikáció témái biztosítják, melyek lehetővé teszik, hogy a tömegmédiumok műveleti zártságuk ellenére se különüljenek el a társadalomtól és a kifelé irányuló referencia és önreferencia összhangban maradjon a rendszerszerű kommunikáción belül.  Mindezt pedig úgy tegyék, hogy közben fenntartsák a társadalom folyamatos ingerlését, vagyis a témák nyilvánosságra hozatalával és ismertségük elterjedésével, azok későbbi kikopásával (hírérték- vesztésével) fenntartsák a társadalom részéről az információigényt azáltal is, hogy a tömegmédiumok más társadalmi szférákhoz (politika, tudomány, jog, politika, művészet) kapcsolódnak.

7 Hírek és tudósítások  A hírek és tudósítások esetén a legnagyobb paradoxon, amit fel kell oldani, az-az, hogy a médiának folyamatosan friss híreket (vagy a hírek hírré váló reflexióját) kell szolgáltatnia, vagyis nem pusztán akkor kell eseményeket gyártania, ha azok újdonságként előttünk állnak, hanem ezt naponta kiszámítható ütemben és keretek mellett kell tenniük.

8 Hírek és tudósítások  Itt is fontos előtérbe állítani, ez esetben már nem a hagyományos igazságfogalom működéséről, hanem egy szabályozott, professzionális (zsurnalizmus) keretek mellett működő rendszer eseményszelektáló- így konstruáló tevékenységéről van szó.

9 Szelekciós tényezők  Újdonság  Konfliktusok  Mennyiségek  Helyi vonatkozás  Normasértések  Erkölcs  Személyek  Aktualitás  Véleménynyilvánítás

10  Mindenfajta válogatás mögött a sűrítés, megerősítés, általánosítás, sematizálás összefüggése rejlik.  Ez az absztrakció a külvilágban nem található meg, csak a róla való kommunikációban, mely egyidejűleg aláhúzza a munka legfontosabb tézisét is: „..csak a kommunikáció (helyesebben: a tömegmédiumok rendszere) kölcsönöz jelentést a tényállásoknak.

11  Értelemsűrítmények, témák, tárgyak a tömegmédiumokon keresztül zajló kommunikáció "saját értékeiként" keletkeznek.” (Luhmann 2008: 48)  A tömegmédiumok így egyszerre ápolják és ássák alá hitelességüket - hiszen éppen a manipuláció gyanújában térnek vissza egységükhöz az információ és nem-információ kódértékei.

12  „A rendszernek így együtt kell élnie a manipuláció gyanújával, mert ezen a módon bontakoztatja ki és adja vissza a rendszernek saját paradoxonát, információ és nem- információ különbségének egységét.” (Luhmann 2008: 48)

13 Niklas Luhmann A tömegmédia valósága A reklám Készítette : Fritz Zsuzsanna

14 A reklám  A tömegmédiumok szférájában a reklám tartozik a legrejtélyesebb jelenségek közé.  Hogyan lehetnek a társadalomnak a jól szituált tagjai annyira ostobák, hogy sok pénzt adjanak ki reklámra, megerősítvén mások ostobaságba vetett hitét?  Balgaság, ám a dolog nyilvánvalóan működik!

15  A reklám manipulálni próbál, őszintétlen, és előfeltételezi, hogy ezt feltételezik róla.  Egy reklámban egy csapásra megoldódnak az indíték-gyanú problémái.  Egy reklám elárulja szándékait.  Eszközei rafináltak és rejtettek.  Komplex lélektani eszközökkel reklámoznak, melyek megkerülik a kritikára hajló kognitív szférát, érzékeinket.  A reklámokban a nevek és az optikai jelzések különös figyelmet érdemelnek.

16

17  A közönség felismeri, hogy reklámról van szó, de azt már nem, hogy miként befolyásolják.  Döntési szabadságot beszélnek a néző hasába, aztán ráveszi, hogy önként akarjon valamit, amit egyáltalán nem akart.  Elterjedt módszere az „elhomályosítás”- a paradox nyelvhasználat. Pl.: Javasolják, hogy pénzkiadással „spórolni” tudunk.

18 A reklám célja  Célja, tehát az ellentétes indítékok bekebelezése.  a nézők tudatos döntéseket hoznak, tudattalanul. Pl.: bujtatott reklám  Fontos, hogy érdeklődés által rögzített területre törjenek be.  A reklám legfontosabb látens funkcióihoz tartozik, hogy ízlés nélküli embereket ízléssel ruház fel.

19 A reklám és divat  A divat elég nagy körben önmagában is motivál, szinte kényszer követni a divatot…

20  Ebből következik, hogy rövid időn belül támad igény az információra.  A reklám folyton újat kíván és ezen alapul a divat hatalma is.  A „trend-felderítők” kémlelik, mi a menő  kultusztárgyakat gyártanak.  Az irány egyértelműen a tömegtermelés és a tömegdivatok irányába tart.  A tömegmédiumok rendszerének itt saját funkciója van, amely a mindennapi kultúrában a redundancia (felesleges, új információtól mentes közlemény) és a változatosság közti viszonyban lelhető fel.

21  Inkább kétségbeesett, mint okos cselekedet ugyanazt még egyszer megvenni.  motivikus támasztékra van szükség, s ennek legjobb eszköze az illúzió, hogy az ugyanaz valójában nem is ugyanaz, hanem valami új.  Például egy BMW mindig BMW marad  „újracsomagolják”

22 Régi BMW versus új BMW

23 Niklas Luhmann A tömegmédia valósága A szórakoztatás Készítette : Hadobás Nóra

24 Mi az a szórakoztatás?  ~: a modern szabadidő-kultúra része  Funkciója: elütni a felesleges időt  A tömegmédia keretei között a valóságkonstrukció keretei között vizsgáljuk információ és nem-információ kódolásban.  Olyan külső keret, melyben a fiktív valóság érvényesül.  A valóság metszete, amelyben a második világ létrejön.  Optikailag vagy akusztikusan körülhatárolt, erre a célra preparált zajok sora, amelyeket „hangokként” értelmeznek.

25 Kiindulópont: a játék általános elmélete  A játék a valóság megkettőzése: a játék gyanánt felfogott valóság kiválik a hétköznapi realitásból, második valóság teremtődik.  A játék műveletében utalások vannak a vele egyidejűleg létező valóságra.  Igazodni kell a játékszabályokhoz.

26 Társasjáték és szórakoztatás  Társasjáték: szociálisan egyeztetett viselkedéssor.  Szórakoztatás: egy egész világ, a fiktív valóság, nincs szüksége szabályokra.  Közös vonás: a néző megfigyelheti a kezdetet és a véget.

27 Kétoldalas tárgyak  A szórakozás által teremtett valóságos tárgyak, amelyek átmenetet biztosítanak a valóságos valóság és a fiktív valóság között.  Filmek vagy szövegek.  Belső oldalukon a képzelet világa látható, amelyhez információkra, és nem játékszabályokra van szükség.

28 Információk  Különbségek, amelyek különbségeket teremtenek.  Visszamenőleg vannak beágyazva.  Egymásból adódóan egymásutániságukban is valószínűtlen eredmények szerint rendeződhetnek.  Az információ-feldolgozó műveletek sora teremti meg a plauzibilitást (nyilvánvalóságot) a valóságos valóság és a fiktív valóság közötti különbségtételben.

29 Bizonytalanság, feszültség  A szórakozás izgalmát az ábrázolt fiktív valóság bizonytalansága adja, mely további információkra van utalva annak feldolgozása érdekében.  Minden feszültség egyéni módon keletkezik és oldódik fel.  A feszültség megteremtéséhez engedni kell, hogy a szerző visszalépjen a szöveg mögé.

30 Elbeszélés  A szórakozás alapmintája.  Látszólag kevés vele funkcionálisan egyenértékű képződmény létezik: vetélkedő, sportesemények közvetítése.

31 Modern regény  A közönséghatásra számító tömegmédiumok egyik szüleménye.  Műfaja az újkori újságírásból jött létre.  A fikciós regényekből az olvasó saját életére következtethet.  Jövőorientált regénytervezés.  Múltba visszanyúló utalások.  Jövő és múlt együttese adja a történet megérthetőségét.

32 Szórakoztatás a modern regényben  A befogadás során a megfigyelő megtanulja a másodfajú megfigyelést: a szövegben felvonultatott személyek élményeire és indítékaira összpontosítja figyelmét.

33 Regény a 19. század közepén  Elhagyja a szórakoztatás területét és átengedi a tömegmédiának.  A 20. Század művészete már nem fikciós.  A fikciós jelleg feltételezi, hogy tudjuk, miként kellene festenie a világnak ahhoz, hogy a fikció a világ helyes leírásának számíthasson.

34 Szórakoztatás és a résztvevők  Támaszkodni kell a nézők meglévő tudására.  A szórakoztatásnak nem a tanítás a célja (kivéve hírek és tudósítások).  A szórakoztatás a meglévő tudást arra használja, hogy eltávolodjon tőle azzal, hogy átlépi a néző tapasztalati horizontját a tipikusság, az idealizálás, vagy valószínűtlen kombinációk felé.

35 A szórakoztatás célja  Az én által átélt, remélt, félt, elfeledett tartalmak felélesztése.  Az új „mitológiát” a tömegmédiumok szórakoztatási formái teremtik meg.  A szórakoztatás újból megerősíti mindazt, amik amúgy is vagyunk: az emlékezeti teljesítmények itt is tanulási folyamatokhoz kötődnek.

36 Másodfajú megfigyelők  Nem saját viselkedésünk hasonlítására vagyunk motiválva, hanem arra, hogy megtanuljunk megfigyelni megfigyelőket.  A másodfajú megfigyelők okosabbak, de kevésbé motiváltak, mint akiket megfigyelnek.

37 A szórakoztatás résztvevői  Felszólítást kapnak, hogy önmagukra vonatkoztassanak vissza.  Az önmegfigyelés, a sajátmegfigyelés megfigyelése közben lelhető fel önazonosságunk.  A szórakozás az én elhelyezkedését teszi lehetővé az ábrázolt világban.  Az egyén a szubjektum oldaláról szabályozza a szórakozást: befogadja, vagy kirekeszti.

38 A tömegmédia valósága, mint a valóságos valóság  mindazok a technikai műveletek, melyek a médiatartalmak létrehozásáért felelősek: nyomtatás, sugárzás, adás-vétel, terjesztés  az átadott és feldolgozásra kerülő üzenetek megértése, vagy félreértése

39 A tömegmédia valósága, mint a másodlagos valóság  A másodrendű megfigyelés valósága.  Felváltja azokat a tudásnormákat, amelyeket más társadalmi alakzatokban kitüntetett megfigyelők írtak elő, pl. bölcsek, papok, nemesség stb.  Itt nem a műveletek megfigyelése a fontos, hanem a médiumok megfigyeléseinek megfigyelése.

40 Morál és botrány  A tömegmédiumok meghatározzák a világ olvasatának módját, a morált.  A morálnak botrányra van szüksége, ami a tömegmédiát igényli.  A film és televízió világában a valóságos valóság és a fikciós valóság kibogozhatatlanul összekeveredik.

41 Szabadság  A tömegmédiumok aláássák a szabadságmegértést: a szabadságot a kényszer hiányaként fogják fel.  A tömegmédiumok társadalmi ártatlansága abban áll, hogy senkit sem kényszerítenek.

42 Önmeghatározás (autonómia)  A tömegmédia rendszere önmagát „vérfrissíti”: maga teremt ellenállást saját megszokásaival szemben.  Az empirikus társadalomkutatás célja, hogy a tömegmédiumok valóságkonstrukcióját tesztelje.

43 Valóság, de milyen?  A tömegmédiumok nem közmegegyezéses valóságot teremtenek.  Megfigyeléseiben az önreferencia és a kifelé irányuló referencia közötti megkülönböztetéshez kell tartania magát.

44 Fogadjuk el…  Fogadjuk el saját beállítódásunkat a valósághoz, de ne azt tartsuk általános érvényűnek.  Elegendő saját valóságszemléletünket önnön identitásunkkal eggyé olvasztani, s projekcióként felmutatni.  A valóság már nem közmegegyezéses.

45 Mi a tömegmédia funkciója?  Erre a kérdésre maga a szerző adja meg a legkompaktabb választ:  „a tömegmédia funkciója a társadalmi rendszer önmegfigyelésének irányítása - amin nem egy specifikus tárgyat értünk, hanem a világnak rendszerre (társadalom) és környezetre való felosztását...(...)... a tömegmédia funkciója így az ingerlés felkeltésében és fenntartásában áll - nem pedig a tudás bővítésében és az emberek normákhoz való nevelésében."

46  Ingerelhetőség pedig Luhmann szerint olyan rendszerekben jön létre, melyek rendelkeznek az ellentmondások észrevételét és kompenzálást lehetővé tevő memóriával, vagyis képesek valóságot generálni.  Így a tömegmédia társadalmilag elfogadott és az egyének számára ismerős jelent garantál minden funkciórendszernek.  A tömegmédia fő hozzájárulása a modern társadalomhoz pedig a kommunikáció szabadságfokának növelése, mely átszövi a mindennapi kommunikációt is, illetve kitermeli a társadalom sajátértékeit.

47  A társadalom és a tömegmédia rendszere így nem a habermasi élet- világkoncepción alapuló konszenzusra épül, hanem a társadalom stabilitása éppen azon objektumok generálásán alapul, melyek a későbbi kommunikációban adottnak vehetőek.  Tehát a társadalmi struktúrák dinamikája akkor jön létre, ha véleménykülönbség áll fenn az egyes felek közt, így további interakciók alapját jelentő kommunikációk jönnek létre.

48  A Luhmann-i elmélet leíró, hiszen éppen a szocialitás média általi keletkezését, mint a társadalom megfigyelésének megfigyelését lehetővé tevő társadalmi konstrukciók létrejöttét írja le és elemzi.  Ez pedig szorosan kapcsolódik ahhoz az értékbeállítódáshoz és ismeretelméleti szempontrendszerhez is, melynek értelmében a német rendszerelméleti, leíró gondolkodás szembehelyezkedik azokkal a normatív társadalomkoncepciókkal, melyek pusztán egyfajta társadalommodellt tartanak kívánatosnak és annak létrejöttéhez, fenntartásához meghatározott cselekvési modelleket várnak el a társadalom szereplőitől.

49  A tömegmédia elméletének leírásával a szerző a társadalom keletkezését, mint annak kommunikációk általi ingerlését akarja leírni, a megfigyelők (média) megfigyelésén keresztül.  Ennyiben pedig magyarázatot ad arra is, hogy miért jönnek/jöhetnek létre a szocialitás keletkezésében kulcsfontosságú - de önmagában valószínűtlennek tartott - kommunikációk elfogadásai.

50 Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal:  Humberto Maturana az autopoiézis- és az operacionális zártság elméletén keresztül kapcsolódik szorosan a luhmann-i társadalom- és médiaelmélet fő áramához.  Talcott Parsons pedig a funkcionális rendszerek koncepcióján keresztül illeszkedik a szerzőhöz. De természetesen hozzá sorolhatóak még a kibernetika, illetve logika tudományaihoz kötődő Gregory Bateson (információ fogalom) és Heinz von Foerster (másodlagos kibernetika) munkái is.  Természetesen szoros viszonyt ápolt Luhmann a rendszerelmélet alkalmazott és rokon diszciplináival (szervezetelmélet, gazdaság- és jogelelmélet, stb.), illetve a konstruktivizmus más kiemelt szerzőivel is. (Baecker, Schmidt, stb.)

51 Kitekintés: Luhmann után  Niklas Luhmann ( )  A 20. század második felének legjelentősebb német szociológusa, a modern társadalomelmélet nagyszabású alakja.  Teoretikus építményében kulcsszerepet játszik a kommunikáció, a jelentés és interakció fogalma.

52 Az internet térhódítása  1990-es évek a World Wide Web kialakulása  alkalmazások számának robbanásszerű növekedése alkalmazások számának robbanásszerű növekedése  1990-es évek vége  további, dinamikus növekedés  az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése)  az Internet popularizálódása (pl. ingyenes szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása)

53 Mit gondolna Luhmann 2009-ben?  Az internet meghatározó szerepet tölt be a tömegmédiában.  A számítógépek végzik a legtöbb információcserét.

54 Felhasznált irodalom, elérhetőségek Akinek nem szűnik előadásunk után sem az érdeklődése Niklas Luhmann után, az nézze meg a következő német nyelvű weblapot!

55 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Niklas Luhmann A tömegmédia valósága Készítették : Lókucza Sándor, Hadobás Nóra Fritz Zsuzsanna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések