Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar őstörténet Készült: 2007. május "Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, csak elfajult kor hős elődöket; a lelkes eljár ősei sírlakához, s gyújt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar őstörténet Készült: 2007. május "Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, csak elfajult kor hős elődöket; a lelkes eljár ősei sírlakához, s gyújt."— Előadás másolata:

1 Magyar őstörténet Készült: május "Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, csak elfajult kor hős elődöket; a lelkes eljár ősei sírlakához, s gyújt régi fénynél új szövétneket." Garay János

2 „Finnugor” kronológia a kormány honlapján •Magyarország történelme: •Kr.e k. Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek szétválása). •Kr.e k. A finnugor nyelvi közösség szétválása. Az ugorok Nyugat-Szibériában maradnak. •430 k. Pannónia hun uralom alá kerül. • Az avarok a Kárpát medencébe költöznek. • Nagy Károly megsemmisíti az avar kánságot. A Dunántúl frank uralom alá kerül. •830 k. A magyar és kabar törzsek elszakadnak a kazár birodalomtól. •862. Az első magyar kalandozás a Frank Birodalom területén. •895 tavasza A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete... •http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/tortenelem/kronologia.html

3 Így képzelik... "A magyarság, vagyis a vogulság története Kr.e évvel kezdődött a Káma folyó vidékén, ahol együtt élt a többi finnugor néppel. Ez a hely pontosan a 60. szélességi fok körül van, ahol a tél ma is 9 hónapig tart. Először a nyugati, meg a volgai finnek az ugorok és a permiek váltak ki közülük és nyugatra költöztek. Később a lappok meg az ugorok elődei összekerültek a permiekkel. Kr.e és 2000 között egy újabb szárazsági hullám következtében az elő- ugorok is átkeltek a Volgán nyugat felé. Itt ősirániakkal kerültek először kereskedelmi kapcsolatba, majd alighanem függő viszonyba is, ami elindította náluk a társadalmi tagozódást. Kr.e. II. évezred elején ismeretlen népek megint kelet felé, a Volgán túlra szorították őket. Itt egy ismeretlen őseurópai néptől eltanulták a lótenyésztést. Azután a Vjatka és a Káma vidékén leigázták az alacsonyabb kultúrájú halász-vadász őslakosságot, és vele két osztályos exogám társadalmi közösséget alkottak. Ebben a már ősugornak nevezhető csoportban az előmagyarok (vogulok) voltak legészakabbra. Az éghajlat romlásakor a szomszédos szamojédok hatására áttértek a lótenyésztésről a rénszarvas tenyésztésére. Kr. sz. körül újabb száraz periódusban az erdőövezet megint visszahúzódott és az előmagyarok (vogulok) a ligetes steppén egy ismeretlen nyelvű állattenyésztő nép hatására visszatértek a lóhoz." (Mór Elemér) Ennek a kitalált történetnek semmi alapja sincs! Nem támasztja alá semmiféle régészeti lelet, nincs egyetlen ókori vagy középkori történetíró sem, aki hallott, vagy írt volna bármiféle „finnugor” (vagy azzal azonosítható) ősnépről, uráli őshazáról, ill. abból való kirajzásról!

4 Tényleg ilyenek vagyunk? A finnugristák szerint ők a legközelebbi rokonaink!

5 Mit gondolt róluk Európa? „Európai állatkertekben mutogatták az eszkimókat” szeptember 21. „Abrahamot és az inuit csoport többi tagját egy norvég utazó, Adrian Jacobsen vitte el a hamburgi állatkereskedő, Carl Hagenbeck megbízásából Európába… Egészen az első világháborúig jellemző volt, hogy csak engedéllyel hagyhatták el az állatkertet vagy a kiállítás helyszínét… A Völkerschauk az európaiak indiánokról (inuitokról, hindukról, núbiaiakról stb) való képének akartak megfelelni…” The Diary of Abraham Ulrikab. Text and Context. Szerk. Hartmut Lutz. University of Ottawa Press, Nyilvánvaló, hogy a vogulokat és az osztjákokat is hasonló szemmel nézhették!

6 Egy kommentár... „A jelenleg hivatalos magyar történettudomány persze azt tanítja, hogy népünk fő magva az Ural erdőségeiből származik, s a vogulok az osztjákokkal együtt testvérnépeink. S még ma is együtt kergetnők a rénszarvast, ha úgy kétezer évvel ezelőtt egy török nép lóra nem ültet minket, majd néhány száz év múltán egy másik török nép lekerget a Kaukázus északi előterébe. Hogy aztán egy harmadik török nép a Kárpát- medencébe zavarjon minket, mi pedig ijedtünkben (!) száz éven keresztül sakkban tartsuk egész Nyugat-Európát.”  (Kánnai Zoltán: A szkítáktól a székelyekig és magyarokig)

7 Mit mond a genetika? „Finn-magyar kormányközi együttműködés keretében 1994 és 1997 között tizenhat ma élő eurázsiai etnikai csoportban végeztünk mitokondriális-DNS és Y- kromoszóma polimorfizmus vizsgálatokat.... Olasz és török-magyar kormányközi együttműködés keretében palóc és kiskun csoportokat, valamint kevert magyar mintákat elemeztünk... Az említett népességcsoportokban végzett vizsgálatokból az derült ki, hogy a korábbi feltevésektől eltérően nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel....Elemeztük az úgynevezett intergénikus 9-bp deléciót, ennek megléte vagy hiánya szintén perdöntő származási szempontból. Az ázsiai eredetű 9-bp teljesen hiányzott hazai populációinkból. Az ázsiai M haplocsoport jelen volt a finnekben, az erzákban és a lappokban, de egyetlen elemzett magyar egyénben sem....Egy másik marker (a TAT) 8-63 százalék közötti gyakorisággal van jelen a finnugor populációkban, bennünk, magyarokban viszont egyáltalán nem található meg. …Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyarok bejövetelével alig változott a térség génállománya.” (Dr. Béres Judit: Népességünk genetikai rokonsága)

8 A Semino-féle vizsgálatokról •"2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. Kiterjedt összehasonlító populációgenetikai vizsgálataik alapján állást foglaltak az európai népek genetikai rokonsági kapcsolatairól… E vizsgálatok keretében, reprezentatív mintákon, genetikailag a magyar népességet is elemezték. Népünk vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették: 1. A magyar nép ősei a napjainktól számított ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak. 2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus - őskőkori genetikai marker - igen magas, kontinensünk népei között a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal). 3. A magyar nép legközelebbi - genetikai szinten igazolható - rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép. Semino és társainak közlése az első olyan nyugat-európai tudósoktól származó kollektív állásfoglalás, mely a magyarság őseurópai származását ismeri el." (Szabó István Mihály)

9 A legutóbbi géntérkép EU19 EU18 TAT Hasonlítsuk össze magunkat a finnekkel és pl. a szlovákokkal! Az urali „gén” (lila)

10 Hogy lehet ez? Hogyan lehetséges ez? Úgy lehetséges, hogy a „hivatalos” magyar történelem figyelmen kívül hagyja a honfoglalás idején már itt élő őslakosokat, akik pedig ugyanúgy ősei a mai magyarságnak, mint a honfoglalók! Eddig a X. századból összesen sírt tártak fel a régészek. Ebből a honfoglaló nincs még ezer sem. Legtöbbjük ugyanolyan sarlós, halántékkarikás földműves, mint amilyeneket a honfoglalás előtti időkből is nagy tömegben találtak itt. Nemhiába állította László Gyula: legalább tízszer annyian voltak az itt lakók! Akad arra is példa, hogy megírják az igazat, de ez a tankönyvekbe és – amint az a kormányportálon is látszik, - a „hivatalos” történelmünkbe valahogy mégsem kerül bele...

11 Ezúttal megírták...

12 Hová lettek az őstelepesek? •Ezt az őstelepes földműves népet teljesen letagadni sohasem lehetett. Mivel azonban középkori krónikáink a nemeseknek a nemesekről, királyainknak királyainkról íródtak, a nem nemes népesség azokban csak mellékszereplőként jelenhetett meg. A finnugorizmus célja pedig mindenkor a magyarság betolakodókként való bemutatása volt, ezért a honfoglalás előtt itt élőket mindig igyekeztek idegeneknek, és jelentékteleneknek feltüntetni, akik aztán a honfoglalással el is tűnnek az írott történelemből! •A valóságban azonban nem tűntek el, nem voltak idegenek, és nem is voltak jelentéktelenek! Még a krónikáinkban is benne vannak, csak egy kicsit figyelmesebben kell olvasnunk őket!

13 Egy példa: Anonymus - Gesta Hungarorum "Mikor így gyökeret vertek, (Árpádék) akkor az OTT LAKÓK INTELMEIRE közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fiát Borsot a lengyelek földje felé, hogy SZEMLÉLJE MEG AZ ORSZÁG HATÁRAIT, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére. Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak, és A NAGY SZÁMBAN összegyűjtött PARASZTSÁGGAL a Boldva vize mellett várat építtetett." Mi következik mindebből? Ha az itt lakók intelmeire erősítették meg a határt, akkor azok az itt lakók ellenségek semmiképp sem lehettek! Ha Bors a „nagy számban összegyűjtött parasztsággal” építtetett várat, akkor léteznie kellett a nagyszámú parasztságnak! Érdemes felfigyelni arra is, hogy a határokat nem kijelölni, hanem megszemlélni küldték ki Borsot! A határok – valamilyen értelemben - tehát már a honfoglalás előtt is adottak voltak!

14 Mi történt az avarokkal? Ha időben egy kicsit messzebbre megyünk, ugyanabba a problémába ütközünk. Történészeink az avarokat is igyekeznek nyomtalanul eltüntetni, mondván, hogy Nagy Károly kiirtotta őket. Állításaik igazolására rendszerint előveszik Regino prümi apát korabeli krónikáját, aki állítólag az avarok elnéptelenedett pusztáiról írt. Valójában ez sem igaz, nézzük, mi van Regino évkönyvében!? "Regino krónikájának solitudines szavát sokan pusztaságnak, lakatlan földterületnek értelmezték. Velük szemben meggyőzőek Szádeczky- Kardoss Samu érvei. Pontosan ez a szó (solitudo) ugyanennek a szerzőnek ugyanebben a művében pár mondattal korábban ugyanis egyáltalán nem néptelen, hanem nagyon is sűrűn lakott földet jelent.„ (Olajos Terézia) Az avarok "pusztaságai" tehát sűrűn lakott földek voltak. Íme: így lehet egyetlen „rosszul” fordított szóra történelmet alapozni...

15 Mit mond Werbőczy? Werbőczy „Hármaskönyvében” ezt írja: „A nemesség, amelyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, amelyet most változtatott néven, az itt lakó magyaroktól Magyarországnak neveznek.” Tehát a nemesek ősei voltak a szkíta-hunok, míg a jobbágyoké az őslakosok. Ha pedig mindez így van, ha már tudjuk, hogy nem vagyunk finnugorok, és már azt is tudjuk, hogy őseink egy része már a honfoglalás előtt is itt élt, akkor felejtsük el végre az Uralt, egy kicsit tegyük félre a „honfoglalókat” is, és nézzük meg végre, kik éltek itt a honfoglalás előtt!? „Aki a magyarok őshazáját vagy eleit és rokonságát sikerre való kilátással akarja kutatni, annak első dolga, hogy itt, a magyar földön ismerje meg a magyarságot!” (Herman Ottó)

16 Hogy is volt akkor valójában? Az első ember-elődöknek tartott lények a „pitechusok” voltak. Legismertebb képviselőjük az Australopitechus, akinek a nyomait Afrikában találták meg, és akinek a kora kb. 4 millió év. Nálunk is találtak ilyen pitechust, mégpedig 1965-ben Rudabányán: ő a Rudapitechus Hungaricus, a Rudi, aki viszont 10 millió éves. Jelentősége ennél fogva legalább annyi, mint a sokat emlegetett Australopitechusé! (Ráadásul 1999-ben találtak egy majdnem teljesen ép rudapitechus koponyát is.) Hozzá kell viszont tenni mindehhez, hogy ezek a lények valójában még közelebb álltak a majmokhoz, kb. úgy is néztek ki, mint egy mai csimpánz.

17 Az első előember Az első valóban embernek nevezhető lény a Homo Erectus volt, a felegyenesedett ember. Mi sem természetesebb, mint hogy ennek is megtalálták itt a nyomait, mégpedig Buda és Vértesszőlős környékén. Az utóbbi helyszínen megtalált ősember a „Samu”, hivatalos nevén Homo Erectus seu Sapiens Paleohungaricus. Már a neve is mutatja, hogy itt valami nincs rendben! Hogy lehet egy ősember „erectus vagy sapiens”..? (Vagy ez, vagy az!) A vértesszőlősi leletegyüttes jelentősége egyedülálló, mert itt együtt találták meg a Homo Erectus telephelyeit, (egymás fölötti rétegekben,) a koponyacsont és lábnyom leleteit, pattintott kavics eszközeit, (amelyekkel darabolta a húst, nyúzta az állatokat, és kapargatta a lenyúzott bőröket,) tűzrakó helyeit, és az általa elfogyasztott állatok csontjait. Kora „hivatalosan” év, de valójában Kr.e és között, mindenféle időponttal találkozhatunk a róla szóló közlésekben. (Valószínűen Kr.e és között élt.)

18 Mi a baj a Samuval? Samu egy nagyon rendetlen ősember volt, sehogy sem akar beleférni a neki szánt „Homo Erectus” feliratú skatulyába! Gyakorlatilag mindenben megelőzi a saját korát! Számított agytérfogata a koponyacsont töredéke alapján 1400 cm3. Ez egy Homo Erectustól elfogadhatatlan... Pattintott kavics eszközei közül egynémelyik akár éves is lehetne, mert csak akkoriban készítettek hasonlókat. (Pl. Tata környékén) Azt állítják az illetékesek, hogy a Samu még nem tudott vadászni: nem találják nála a későbbi neandervölgyiek lándzsahegy-szerű kőeszközeit. Vadászni azonban akár bunkósbottal, vagy kihegyezett farudakkal is lehet! Ugyanakkor a telephelyek környékén megtalált állatcsontok mennyisége arányaiban megegyezik a későbbi, neandervölgyi típusú vadászok tanyái körül talált csontok mennyiségével! Erre meg azt mondják, biztos dögevő volt... Samu használta a tüzet is. Erre meg az a refrén, hogy igen, használta, de tüzet rakni még nem tudott! Biztosan a villám által okozott tüzet használta fel, és őrizgette ezer éveken keresztül! Van viszont egy újabb furcsaság ezzel kapcsolatban: azt állítják, hogy nem fával, hanem csontokkal tüzelt! (Ezt abból gondolják, hogy a tűzrakó helyei környékén rengeteg csonthamut találtak.) Namármost! Ha a Samu évezredeken keresztül égette a csontokat, de még mindig maradt annyi, mint a neandervölgyiek után, akkor valójában hány állatot evett meg ez az ősember? És akkor tényleg nem vadászott?

19 A neandervölgyiek megjelenése Samu, aki tehát – a hozzáértők szerint - még Homo Erectus volt, részben a Mindel jégkorszakban élt. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medence nem vált lakhatatlanná a jégkorszakok ideje alatt sem! Sőt, a következő jégkorszak, a Riss második felétől kezdve, (tehát kb éve) egész sor ősemberi civilizáció jelent meg itt! Ezek már neandervölgyi vadászok voltak. Közülük legjobban az érdieket, a tataiakat, és a bükki subalyukiakat ismerjük. Mamutra, barlangi medvére és kőszáli kecskékre vadásztak. Pattintott kőeszközöket készítettek, amelyeket lándzsáknak, késeknek, kaparóknak használtak. A bükkiek és a Tataiak barlangban, míg az érdiek már nyílt terepen kialakított lakótéren, sátorszerű építményekben laktak.

20 Európa az őskőkorban ( Az utóbbi évek pontosabb kormeghatározásai szerint az újkőkor legalább 2000 évvel korábban kezdődött.)

21 A szeletaiak A subalyukiból nőtt ki, kb ezer éve a Szeleta kultúra, amely elterjedt aztán a Bükktől észak-nyugatra egészen a Morva-fennsíkig, délen pedig a Dunántúl déli részéig. Világszerte elismerten ők készítették a legszebb, legtökéletesebb kőszerszámokat! Ennek magyarázata valószínűleg a kovakő hőkezelésében rejlik, aminek eredményeként olyan kristályszerkezetet tudtak kialakítani, amiből a legkiválóbb kőpengéket lehetett lehasítani. Több napig tartott a hőkezelés, és ha csak néhány tíz °C- kal eltértek a kívánatostól, már nem jött létre a megfelelő szerkezet. Nem is csoda, ha a régészek a csodájára járnak: kor.hu/cikk.php?article=10378 Tudósaink szerint beszélni még nem tudtak, de az előzőek alapján ezt is nyugodtan kétségbe vonhatjuk. Mellesleg: ugyanezt a hőkezelési technikát alkalmazták a Dunántúlon is, egészen a bronzkorig. (Bizony, még akkor is használtak kőszerszámokat!)

22 Az istállóskőiek Kb. 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg az istállóskői barlangnál Európában elsőként a „modern ember”, a Homo Sapiens (Fossilis). Mint a latin neve is mutatja, ez az ember már főleg csonteszközöket használt, ettől számít „modern” embernek. A Homo Sapiens elterjedt aztán egész Európában, a Pireneusoktól a Kaukázusig. Ennek az emberfajtának tulajdonítják az M173 jelű mutációt, amelytől származtatják az EU18 és az EU19 genetikai jelzőket, az európai népek két legősibb és legelterjedtebb Y-kromoszómás jellemzőjét. Ez utóbbiak egyesek szerint a Homo Sapiens és a Neandervölgyi emberek keveredésével jöhettek létre. Ezt a keveredést persze máig sokan vitatják. Az alapvető problémát az indoeurópaiak gondolkodásában meglevő „Kain-Ábel (Romolus-Remus) komplexus” okozza, amely szerint a történelem minden esetben győztesek és vesztesek harca. Csak összeütközésként tudják elképzelni embercsoportok találkozását, amelynek során az egyiknek feltétlenül győznie, a másiknak veszítenie kell!

23 Mégis? •„Együtt élhetett a Neander-völgyi és a Homo sapiens” „Az 50 évvel ezelőtt egy romániai barlangban talált leletek újraelemzése megerősíti azt az elméletet, hogy a Neander-völgyiek és a modern kori ember Európában élő korai képviselői szoros kapcsolatban állhattak egymással. Mivel a csontokon felismerhetők a modern kori ember és a Neander-völgyi ember jegyei egyaránt, a kutatók azt feltételezik, hogy a két csoport keveredhetett egymással, és közös utódokat hozott létre.” "Európában a modern kori ember korai képviselői találkoztak, együtt éltek és keveredtek a Neander- völgyiekkel... " - állítja Erik Trinkhaus, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatója....Sok vita folyik arról, hogy a két embercsoport milyen viszonyban volt egymással: háborúztak, békésen éltek egymás mellett vagy házasodtak? Trinkhaus mindenesetre meg van győződve arról, hogy a két embercsoport minden tekintetben működőképes utódokat hozott létre..” •www.mult-kor.hu?article=15402www.mult-kor.hu?article=15402 •„Homo Sapiens és neandervölgyi násza” „Az egyik legrégibb Homo Sapiens koponya, amelyet 3 évvel ezelőtt találtak meg a romániai Pestra cu Oasében, további bizonyítékokat ad annak az elméletnek, amely szerint őseink kereszteződtek a neandervölgyi emberrel. A koponyán olyan morfológiai jegyek figyelhetők meg, amelyek egyértelműen a modern emberre utalnak, ugyanakkor lapos szemöldökcsontja és hatalmas őrlőfogai a neandervölgyire emlékeztetnek....Az utóbbi tíz évben a lipcsei Max Planck intézetben...ma már leolvasható a neandervölgyi ember egész genómája, és az első eredmények szerint voltak ugyan kereszteződések, de csak ritkán…” •„Kereszteződhetett a Neander-völgyi emberrel a Homo sapiens” „Európa keleti részén találkozhatott a két faj...” •http://www.delvilag.hu/cikk.php?id=60&cid=142146#http://www.delvilag.hu/cikk.php?id=60&cid=142146#

24 Milyen is volt? „Mennyire volt modern a neandervölgyi ember?” „A neandervölgyi ember sokkal inkább hasonlított a modern emberre, mint azt korábban gondolták...” mennyire.html Gáboriné Csánk Vera írja, Az ősember Magyarországon c. könyvében, hogy az 1980-as évekig, mintegy 150 „komplett” neandervölgyi csontvázat találtak a régészek. Ezek közül azonban mindössze 3-4 az olyan robusztus, vastag szemöldökű, majomszerű, mint az a bizonyos Neander-völgyben talált csontváz. Az összes többi a mai emberhez jóval közelebb álló, „kifinomultabb csontozatú” volt! Mindenesetre a keveredés így már minden további nélkül elképzelhető! Ilyen lehetett!

25 A Würm után Kb. 15 ezer évvel ezelőtt véget ért az utolsó jégkorszak, és megkezdődött a felmelegedés. Az itt élők megkezdték a fokozatos áttérést a gyűjtögetésről és vadászatról az állattenyésztésre, és a földművelésre éves agyagedényeken találtak itt már tejtermék nyomokat, tehát az állattenyésztés és a kerámia készítés ennél régebbi eredetű kell, hogy legyen. •Hivatalosnak mondható vélemények szerint nagymértékben elősegítette ezt a folyamatot egy 7500 éve, délről bevándorló csoport, amely elterjesztette itt a földművelést, a kerámia készítést és a házépítést. Ma már ez sem igazán hihető, mert a körösiek megjelenésének idején itt már komplett falvak álltak. Az itteni ekés-szántásos földművelés, házépítés, vonaldíszes kerámiakészítés technikai színvonalát az állítólagos átadók soha nem is érték el.

26 Fejlett földművelés •„Rekonstruálják a kőkori gazdálkodók mindennapjait Az első gazdaságokat létrehozó emberek Közép-Európában az i.e. 6. évezredben... ismerték és alkalmazták a szántásos talajművelést és az állattenyésztést...” •http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=15600http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=15600 •Mindennek óriási jelentősége volt az emberiség történetében: a fejlett földművelés a korábban összegyűjtött táplálék sokszorosának előállítását tette lehetővé! •„Világméretű volt az újkőkori baby boom A legeltetésről mezőgazdálkodásra váltó újkőkori társadalmak demográfiai átmenetével foglalkozó új tanulmány szerint... bizonyíthatóvá vált a neolitikum idején lezajlott világméretű népességrobbanás...” •„Az élelemtermelés nyomán az egységnyi földterület eltartóképessége ötvenszeresére nőtt.” •http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12280http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12280

27 Egy kis számolgatás •Tudományosan bizonyított tény, hogy vadászó-gyűjtögető életmód esetén, egy Kárpát- medencényi terület maximum ezer embert képes eltartani. Amennyiben viszont az élelmiszerhiány nem gátolja a szaporodást, az emberek létszáma emberöltőnként általában megduplázódik. (Egy párnak – átlagosan - összesen négy gyereke születik.) •Ez azt jelenti hogy: 30 év múlva 50 ezren, 60 év múlva 100 ezren, 90 év múlva 200 ezren, 120 év múlva 400 ezren, 150 év múlva 800 ezren lehettek! •Joggal feltételezhető tehát, hogy ha egyéb körülmény nem akadályozta, akkor néhányszáz év alatt megtöltötték népességgel az egész Kárpát-medencét! A régészeti leletek éppen ezt mutatják!

28 Újra a régi vita... •„Mégiscsak vadászok voltak európai őseink” „A tudósok körében régi vitatéma, hogy az európai ember a Közép-Keletről érkező földművelők közvetlen leszármazottja-e, vagy a már több tízezer éve itt élő vadászó-gyűjtögető emberek átvették a földművelés tudományát, majd kiszorították a kontinensről a közel-keleti bevándorlókat. Egy új német kutatás ez utóbbi választ támasztja alá.” „A hozzávetőleg 40 ezer évvel ezelőtt vadászó-gyűjtögető embercsoportok által benépesített Európában a tudósok feltételezése szerint mégiscsak az őslakosok nyerték az „evolúciós háborút.” Hogy pontosan mi történhetett, miért halt ki a termékeny félhold területéről érkezett csoport, arra egyelőre nincsen magyarázat. A kutatók szerint azonban az már biztos, hogy a mai európai ember felmenői nem a közel-keleti bevándorlók, hanem az őshonos vadászok.” •A mai európaiak ősei valóban elsősorban az őshonos vadászok, erre utal a magyarságban meglévő magas EU 7, 8, 18, 19 arány is. De az őslakók nem „szorították ki” a földműveseket sem, hanem elkeveredtek velük! A déli bevándorlók hagyatéka az EU4 genetikai jelző, amelynek aránya ma is még 8-9 % a magyarságban!

29 Hogyan éltek neolitikumi őseink? „Sajtot ettek az Alföldön a neolitikumban” „Egyedülálló régészeti leletek bizonyítják, hogy az Alföld területén élő újkőkori őseink ismerték az olyan tejtermékek előállításának módját, mint a ma is kedvelt sajt vagy joghurt éves agyagedényeken talált zsíros ételmaradékok árulkodnak újkőkori őseink ételfogyasztási szokásairól, amelyek az eltelt évezredek dacára nem sokban különböznek attól, ahogy ma táplálkozunk. Legalábbis a választék tekintetében: tejföl, sajt, joghurt, hal, és mindenféle gyümölcs, mint például eper, málna, alma vagy szilva szerepelt a mindennapi étrendben. Na és persze rengeteg hús, legyen az marha, kecske, vagy akár juh...”

30 Új leletek " Középkori falu Budaörs mellett...Miután a földgépek eltávolították a felső humuszréteget, kiderült, hogy e helyen már hétezer évvel ezelőtt, a neolit korban éltek emberek... Innen kezdve összesen 14 korszak tárgyi emlékeit találták itt meg... Évezredekkel ezelőtt tároló gödrökben - a mai hűtőszekrény elődjében - óvták a melegtől a gabonát, húst - amint ez a feltárásokból is kiderült. A 6 ezer évvel ezelőtti neolitikumból már néhány ház maradványai is előkerültek, ez idő tájt cölöpök közé font, kötegek és agyagtapasz alkotta az otthonok falát." "Új eredmények Budakeszi őskori múltjáról...A tavasz folyamán a tervezett utak vonalában közvetlenül Budakeszi szélén egy újkőkori és egy kora bronzkori település maradványai kerültek elő. Az újkőkori falu gödrei között a feltárás során egy éves temetkezés is napvilágra került..." "...A kora bronzkori Makó-kultúrához tartozó település több mint 4000 éves épületei szintén érdekes adalékokkal szolgálnak a korszakról." "Kincsek a leendő vésztározókban (Szolnok megye)...Az előzetes felmérések alapján gazdag leletanyagot rejthet ez a terület, s az őskortól egészen az újkorig számítanak építészeti emlékekre, használati tárgyakra."

31 Új régészeti eredmények "Páratlan régészeti kincsek a Tisza mentéről" "Évezredekig lakták a Tisza-partot" "Szarmata kemencehálózatot tártak fel Rákóczifalván „...A területen számos nép élt az idők folyamán, s örökítette ránk hagyatékát. A bő háromezer évvel ezelőtti bronzkori halomsírokban talált urnák mellett kelta lakóház utalt a vasművesség egykori mestereire, kiknek emlékeit egy gödörben különös módon a szkítákéval összekeveredve találták meg. Ez fölveti annak lehetőségét, hogy a két nép egymás mellett is élhetett egy ideig ezen a tájon..." „Az avar korig lakták Rákóczifalva határát” „A Tisza bal partja... már az őskortól kezdődően ideális élettérnek bizonyult.. Az első megtelepedésre az újkőkorban került sor, a kisméretű települések sora a magasabb dombokon elszórva, a part teljes hosszában helyezkedtek el. Az egykori településekre a cölöpszerkezetes épületek, a tárológödrök és az agyagnyerő gödrök utalnak... Az újkőkort követően a korai- és a középső rézkor időszakában is lakták ezeket a Tisza menti dombokat...”

32 További példák „Az óbudai Duna-parton laktak Ötzi kortársai” „Különösen gazdag lelőhely lepte meg az Óbudán dolgozó szakembereket: viszonylag kis területen 7 régészeti korszak árulkodik a békásmegyeri Duna-part több, mint 5 ezer éves lakottságáról. A lelőhely hihetetlen gazdagságával még a szakembereket is meglepte: 7 régészeti korszak 499 objektuma került napvilágra...A legkorábbi leletek i.e tájáról, az újkőkor időszakából származnak, a rézkorban kisebb temető húzódott a területen, Ötzi rézkori kortársai pedig kisebb falvakban éltek az óbudai Dunaparton. Az i.e. második évezred közepe volt a terület a legintenzívebben lakott időszaka...” „Egyedülállóan temetkeztek a dunántúli neolit főnökök” november 24. „7000 éves, a késő neolitikus lengyeli kultúra települését és temetőjét tárják fel Alsónyék-Kanizsa-dűlőn. A Zalai-Gaál István (MTA Régészeti Intézet) vezette ásatás során kiderült, hogy a őskor embere gazdag mellékletekkel látta el halottait a túlvilági létre... A kutatott településen a dunántúli lengyeli kultúra esetében elsőként bukkantak cölöpszerkezetű, ún. "hosszúházak" maradványaira. E házak körülbelül 20 méter hosszúak és 8-10 méter szélesek voltak. Ehhez hasonló építmények nyomai eddig csak Zengővárkonyból voltak ismeretesek, itt azonban az ember végigsétálhat szinte az egész egykor "neolitikus utcán". Az eddig előkerült régészeti elszíneződések alapján jövőre több ilyen építmény maradványainak előkerülése várható. "A Körös műveltség népe Erdélyben központi, kályhafűtéses kőházakat épített, míg az Alföldön a felmenő falú vagy sátorszerű kisházak nyomai ismeretesek. A dunántúliak pedig hatalmas nagycsaládi, méteres gerendaházakat építettek. Nem lehetetlen, hogy e hatalmas építmények emléke kapcsán került a ház szó a német és angol nyelvbe Haus, illetve house alakban." (Radics Géza)

33 Leletek tömkelege... „Százezer régészeti lelőhely Magyarországon A Kárpát-medence kivételesen gazdag a régészeti leletekben. A medencében fekvő Magyarországon is szinte havonta kerülnek elő újabb és újabb régészeti leletek, melyeket - a különböző építkezéseket kötelezően megelőző - alapos talajvizsgálatok nyomán tárnak fel. Az országban jelenleg mintegy százezer régészeti lelőhelyet tartanak számon...” „A régészek nem tudnak mit kezdeni a lelethegyekkel Tíz év alatt annyi régészeti lelet került elő az épülő autópályák nyomvonalán, mint korábban száz év alatt - számolt be róla az Inforádió...” A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy itt már sokezer éve zajlik folyamatosan az élet!

34 A vonaldíszes kerámia „A bükki keramika az európai vonaldíszes edényművesség csúcspontja. Finoman iszapolt agyagból készült, vékony falú, kitűnően kiégetett, szabályos gömb testű, fényezett felületű fazekaikat hihetetlen biztonsággal látták el szalagköteg-, meander- és más bonyolult mintákkal, a díszítményeket fehér és vörös anyagok berakásával színezték. Rajzolataik néha kultikus értelműek, felemelt karú (oráns- imádkozó, könyörgő) emberek mértani figurái. Edényeik önmagukban is, obszidiánnal megtöltve is keresett árucikkek voltak, szétáramlásuk az európai vonaldíszes művelődés első számú lendítője, táplálója.” (Mesterházy Zsolt)

35 Ember alakos edények a neolitikumból és az avar-korból

36 Arcos edények az újkőkorból RákóczifalvaSzolnok „A kutatás jelenlegi állása szerint az európai vonaldíszes keramika egyik korai csoportja közvetlenül a Körös-kultúrától északra alakult ki helyi mezolitikus alapokból. Kezdeti szakaszában edényművességén és kőeszközein érződik a Körös-kultúra hatása, de csakhamar önállóvá válik. Jellemzője lesz például a déli előképeket utánzó talpcsöves tál. … Az edények tartalmát gyakran “védelmezik” peremükre karcolt vagy domborított emberarcokkal.” (Mesterházy)

37 Arcos folyamatosság... Biatorbágy BékásmegyerMezőcsáti Miska A neolitikumtól napjainkig...

38 Kőkorszaki edények Vonaldíszes, bütykös kerámiák Bütykös, talpcsöves tál

39 Az újkőkor színei

40 Terjeszkedés A Kárpát-medence benépesítését követően megkezdődött a kirajzás, a környező területek elfoglalása is. Kb éve, az innen kiköltöző földművesek hozták létre például a Cucuteni (Kukutyin) kultúrát. („Elmentek Kukutyinba zabot hegyezni!”) Ez a későbbi évezredekben tovább terjedt, egészen az Uralig. A földművesek az itt beszélt nyelvet terjesztették tovább mindenütt. Ennek nyomai fedezhetők fel a „finnugor”, ill. az „urali” nyelvekben. Vannak, akik innen eredeztetik a sztyeppei pásztornépeket is: „Két éve jelent meg Blagoje Govedarica, a hamburgi egyetem régészprofesszornője hatalmas monográfiája Jogarhordozók – a puszták urai címmel. A Govedarica által bemutatott régészeti feltárások arra utalnak, hogy a jogarhordozók kultúrája Erdélyből indult i. e körül, és több mint 2000 éven át állt fenn, legalábbis a bronzkorig. A zsugorított, guggoló testhelyzetben temetkezés megegyezik a Polgár-Csőszhalomnál i. e körül talált temetkezési móddal.” (G.A)

41 Terjeszkedés

42 Milyen nyelvet vittek magukkal? "… A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet. Mezolitikumi (kőkori) nyelvnek tartom, mely megelőzi a neolitikum (újkőkor) kezdetét… Legalább egy esetben itt megfordul a népesség vándorlásának általánosan elfogadott iránya. Általában azt állítják, hogy az uráli magyarok egy bizonyos keleti pontról vándoroltak Magyarországra a Kr. u. IX. században. Ehelyett én úgy vélem, hogy az összes egyéb uráli nyelvűek terjeszkedtek kifelé Magyarországról az ellenkező irányba és egy sokkal korábbi időben...” (Grover S. Krantz)

43 Krantz elmélete „A legtöbb szerző szerint az eredeti uráli haza az Ural-hegység területén volt, ahonnan a nevét is kapta. E központi helyről terjedtek el a feltételezés szerint minden irányban, hogy jelenlegi helyüket elérjék, és léptek be Magyarországra is Kr. u. 896-ban. Mindezt nagyon valószínűtlennek tartom több okból is... Egy észak-ázsiai törzs behatolása Közép-Európába a IX. században lehetséges. De a törzs által okozott népességcsere, vagy főleg nyelvcsere egy Magyarországhoz hasonló, jól benépesült mezőgazdasági vidéken abban az időben teljesen lehetetlen. Bármiféle ilyen állítást meg kellene magyarázni, hogy ez a változás miként mehetett végbe? Adódván ezen ellenvetések, az uráli nyelvek elterjedésére csak egy lehetséges magyarázat marad, hogy a nyelvcsalád Magyarországról ered és innen terjedt el ellenkező irányba. Ha ez igaz, ez annyit jelent, hogy a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb... Semmiféle más megközelítést nem ismerek, ami csak hozzávetőleg is megfelelne az ismert tényeknek és a tiszta következetességnek."

44 Nyugatra is... „Megtalálták Európa legrégebbi civilizációját” „Régészek több tucat templomból álló hálózatra bukkantak a mai Németország, Ausztria és Szlovákia területén. A földből és fából épült templomok kétezer évvel korábban keletkeztek, mint a megalit kultúra szimbólumának tekintett angliai Stonehenge, valamint az egyiptomi piramisok.” „Több mint 150 gigantikus műemléket azonosítottak be európai régészek a mai Németország, Ausztria és Szlovákia földjei és városai alatt. A földből és fából épült, vallási célt szolgáló épületeknek volt bástyájuk, és palánkot is húztak köréjük. A régészek szerint a civilizáció tagjai akár az ötven métert is elérő hosszúságú házakban csoportosan éltek. A bizonyítékok szerint szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést tartottak. A szenzációs felfedezésről az Independent brit napilap szombati száma számolt be. A civilizáció közel 7000 éve, időszámításuk előtt 4800 és 4600 között létezett...” „A régészek szerint a most feltárt helyek Európa első nagyméretű földépületei. A feltételezések szerint a civilizáció tagjai néhány száz évvel korábban a Duna vidékéről, a mai Észak-Szerbia illetve Magyarország területéről érkeztek. Kő-, csont- és faeszközöket, geometriai mintázatú agyagedényeket, valamint kisméretű ember-és állatszobrokat készítettek.” •http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=4972http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=4972 Már csak az előzményeket kellett volna hozzátenni!

45 Már tudják, hogy itt kezdődött... „2001-ben T. Douglas Price és munkatársai tollából alapvető jelentőségű munka látott napvilágot a nagytekintélyű „Antiquity” című régészeti szaklapban. Ebben a szerzők a legújabb stroncium-izotópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem előtti Európa első magasműveltsége, a vonaldíszes kerámia kultúra a mai Magyarország területéről indult ki 7700 évvel ezelőtt, mégpedig nem egyszerűen a kultúra terjedt el, hanem a népesség. Megírják, hogy Európa a vonaldíszes kerámia népének köszönheti a földművelés, a házépítés, a temetkezés, a kifinomult fazekasság, a magas színvonalú kőmegmunkálás tudományait.” (Grandpierre Attila: Atilla és a hunok)

46 A körépítmények is... „Kevesen tudják, hogy Magyarországon sok őskori kőkör található. Angolszász világban élünk: Stonehenge a favorit...” „A magyarországiakról tudtommal mindössze egy könyv jelent meg, az is németül, a szerző (Makkay János) kiadásában. Ebből írtam ki a következő kőkör-helyszíneket: Kovadomb (Kárpát-Ukrajna); Iklód; Balatonmagyaród; Hódmezővásárhely-Gorzsa; Tiszapolgár- Csőszhalom; Parác; Szászváros; Felsőlupkó; Füzesabony-Pusztaszikszó; Endrőd; Szolnok- Zagyvapart; Tiszanána; Nitriánsky Hrádok (Felvidék); Szarvas; Balatonmagyaród- Hidvégpuszta; Felsővárca; Bututcheni (Moldva); Bogit-Berg (Ukrajna); Susani (Erdély), Rákos (Erdély), Sarmizegetusa közelében két kőkört is találtak (Erdély). Nemrég újabb kőkört találtak, Kisompolynál, Erdélyben, Gyulafehérvártól nem messze, amely ezer évvel megelőzi Stonehenge-t, és nagyobb is nála. Európa első kőkörei a mai Magyarország területén, Polgár-Csőszhalom környékén épültek 7000 évvel ezelőtt, a vonaldíszes kerámia szülőföldjén. A Polgár-Csőszhalomnál talált, Stonehenge kőköreinek mintázatát megelőlegező koncentrikus körárok-rendszer az i.e közti időszakból származik, bejáratai a fő égtájakra mutatnak, vagyis csillagászati tájolásúak, és mellette parányi agyagtárgyak, napkorongok kerültek elő.” (GA: Atilla és a hunok)

47 Stonehenge, és a hazai körépítmények nyomai Stonehenge Solt Szólád

48 Kép viszont nincs róla... „Páratlan régészeti felfedezés Kisompolyban (Helyben) – Szenzációs régészeti leletre bukkantak a gyulafehérvári Nemzeti Múzeum munkatársai a Gyulafehérvár közelében fekvő Kisompolyban (Ampoitában). Az angliai Stonehenge-hez hasonló, hatalmas faragatlan kőoszlopokból álló építményt fedeztek fel, amely nyilvánvalóan szentélyként szolgált a bronzkori napkultusz idején. A kisompolyi szentély szinte a Salisbury közelében fekvő Stonehenge mása: a kizárólag fehér színű kőoszlopakat (menhireket) körben állították fel egy dombocskán. A lelet érdekességét az adja, hogy ilyen építményeket eddig csak Nyugat-Európában (Nagy-Britanniában, Franciaországban) találtak, és a szent körön belül óriási mennyiségű szénre akadtak. Horea Ciugudean professzor, a gyulafehérvári Nemzeti Múzeum igazgatója szerint a kisompolyi szentély majdnem egy évezreddel korábban keletkezett, mint a stonehenge-i.” (A Rompres nyomán)

49 A vonaldíszes kultúra továbbélése A hazai „vonaldíszes” kultúra, bár időről időre változott, - mert mióta világ a világ, a divat mindig változik, - de tovább élt, mind a mai napig. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyek az újkőkortól máig kimutathatók minden időből. Ilyen elemek: karcolt vonaldísz, paticsfalas ház, arcos edény, stb. A mellékelt képen egy hazai bronzkori edény látható. Lehetne akár újkőkori is!

50 Rézkor: a halomsíros népek megjelenése Ha megnézzük a hazai „kunhalmok” történetét, világosan láthatjuk, hogy halomsírokat itt az újkőkortól-rézkortól a római kereszténység felvételéig, folyamatosan építettek valakik. Vajon kik lehettek? Nézzünk néhány példát: „A legismertebb és legértékesebb a Mágorpusztai Régészeti Feltáróhely. Már az újkőkorban, a rézkorban és a bronzkorban is lakott volt (a domb környéke). Különösen fontos lelet a kb. 80 cm magasságú ülő istenszobor az i.e körüli időből, amelyhez hasonlót a szegvár-tűzkövesi lelőhelyen találtak először. Különösen értékes leletanyag került elő a szeghalmi Kovács-halomból. Az újkőkortól a magyar honfoglalásig bezárólag gazdag eredménnyel jártak a régészek. Hajdúböszörmény-Józsa határában áll a Csegei-halom. Innen került elő 1858-ban a „hajdúböszörményi bronz kincs”, több kard, sisak és edény. Ezek a rézkori (és későbbi) halomsír-építők minden ellenkező állítással szemben, már akkor is a szkíták, vagy ha úgy jobban tetszik, a szkíták ősei voltak. Nevezik őket harcibaltásoknak, (fokos!) „kurgán műveltségűeknek” is. Az indoeurópaiak egy része mind a mai napig, bennük szeretné megtalálni az indoeurópai ősöket. De ahogy Horvát István már régen megírta, hatalmas népek nem tűnnek el egyik napról a másikra, és az is kizárt, hogy mások – ugyanolyan jellemzőkkel – lepottyanjanak az égből a helyükre. Márpedig a harcibaltások és a szkíták minden lényeges vonatkozásban megegyeznek. Nem véletlenül állították az ókori szerzők: a szkíta a világ legrégebbi népe!

51 A kurgán „inváziók” „A "KURGÁN-INVÁZIÓK" elmélete szerint az ősi indoeurópaiak lovas harcosok voltak, akik a Fekete-tengertől északra elterülő őshazájukból (narancsszínű) i.e körül kezdtek elvándorolni. E térképet a Tudomány című lap Marija Gimbutas (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) térképe alapján rajzolta. Az elmélet szerint a harcosok első hulláma i.e körül jutott el Görögországba, onnan pedig észak és dél felé terjeszkedtek. A színes nyilak ábrázolják vándorlásaik irányát i.e után.” (Colin Renfrew: Az indoeurópai nyelvek eredete. Tudomány, december) Bár a szövegben szó sincs róla, a képről egyértelműen látszik, hogy a visszaköltözők célja elsősorban a Kárpát-medence volt.

52 A bronzkor A bronzkorban folytatódott a keletről visszaköltöző halomsírosok betelepedése. A hivatalosaink által hirdetett inváziókra azonban ezúttal sem kell gondolnunk, hiszen a legújabb régészeti feltárások egészen mást mutatnak: „...Sánta Gábor régész közlése szerint az új kultúrát halomsíros kultúrának nevezik. A leletek alapján (korábban) azt gondolták, hogy komoly etnikai váltás is történhetett, a Kárpát-medencét "inváziószerűen" elözönlötték a mai München környékén, a Cseh-medencében, valamint a Közép-Duna vidékén kialakult úgynevezett halomsíros kultúra képviselői.” (Északon megkerülték a Kárpátokat, úgy kerültek oda! TI) „Ma úgy látjuk, hogy kisebb közösségek, néhány nemzetség, család szivárgott be, és az éghajlati változásokkal együttesen késztették a helyi lakosságot, hogy átvegyék a betelepülők anyagi kultúráját, halomsíros temetkezési szokásait" (Összetartozást szimbolizálnak az elásott bronzkincsek. Múlt-kor.hu, október 20.) Szó sincs tehát népességcseréről, mindössze a temetkezési szokások változtak meg.

53 Elvándorlók Ugyanakkor a Kárpát-medencéből kiinduló terjeszkedés folytatódott a bronzkorban is. Minden valószínűség szerint ilyen elköltözők voltak pl. az etruszkok ősei, és talán a pelaszgok is. (Az „ősgörög” nyelv egészen közeli rokonságot mutat a magyarral, még a nyelvtanát illetően is!) „Az etruszkok ősei, az ún. villanovaiak a Kárpát-medence területéről származnak. E fontos felfedezés az amerikai Hugh Hencken régésznek köszönhető. (Az 1970-es évekből.) Megállapítását a későbbi kutatások is megerősítették.” (Mario Alinei: Ősi kapocs) Nincs új a nap alatt: „A terramaráknál sokkal régebbiek a magyarországi dombok. (tellek=lakódombok) Ezeket azok az ősnépek emelték, amelyek – már a rézkor kezdetén – a benyomuló turániak elől Felső-Olaszországba vándoroltak ki hazánkból.” (Márki Sándor: Az ó és középkor története, 1910)

54 Hazai bronzkori leletek Dunaújváros, Sárbogárd, Zajta, Alsónémedi, Áporka, Soltvadkert

55 Hazai bronzkori leletek Zsujta, Keszthely, Lovas

56 Ó-Magyarországi bronzok Esztergom, Budapest, Szatmár, Kér, Pecsenyéd, Kánya, Csalog

57 Még néhány... Felsőzsolca, Komárom, Kisapáti, Rimaszombat, Kisterenye

58 Akad arany is... „Ősi aranykincseink nyomában” „Októberi megnyitása óta valósággal zarándokolnak a látogatók a gall főváros közelében fekvő saint-germain-en-laye-beli Musée des Antiquités Nationales páratlan szépségű kastélyába, ahol – jobbára – a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő, történelem előtti leleteket állították ki. Párizsból az aranykincsek nyomába eredtünk. Csekély, 475 darab magyarországi aranytárgy vakítja el a látogatót a mi nemzeti múzeumunkkal egyenrangú francia régészeti múzeum földszinti termeiben. Az idő mély kútjába pillant az ember, hisz a történelmi Magyarország területéről származó kincsek Kr. e től a római hódítás kezdetéig nyúló periódusból valók.” rel=1&pass=3

59 Bronzkori rovásírásos emlék

60 Hol vannak a leleteink? „Az Olvasó saját szemével láthatja e táblákon, hogy amiről eddig beszéltem, azt meg is lehet nézni. Itt és most biztosan. Nézzék is meg alaposan. A valóságban azonban mégsem láthatják, annak ellenére, hogy a fenti ó-magyarországi anyag java a magyar múzeumok birtokában van, mert a leletek nagy része raktárakban pihen. A spirálok, a kardok, a kardmarkolatok díszei, az edények formavilága, díszítésmódja a rajtuk látható elemek megjelenítése mind állandóan ismétlődnek bárhová is tekintünk földrészünk nagy területein. Ezek az egységes műveltségű bronzkori magyar ó- magyarországi központú Európa létezésének és kisugárzó képességű műveltségének bizonyítékai.” (Mesterházy Zsolt: A magyar bronzkor)

61 A vaskor

62 Szkíták •A vaskor meghatározói nyugaton a kelták, a Dunától keletre egészen Kínáig a szkíták voltak. Akadtak ókori történetírók, akik a keltákat is szkítáknak tartották, nem is alaptalanul. •A szkítákat – ellentétben a mai hivatalos állásponttal – nem lehet „egy bizonyos” (indoeurópai) népnek tekinteni, és nem is lehet őket abba a szűk idősávba betuszkolni, amelybe a mai történetírás hangadói szeretnék. Meghatározó jellemzőik alapján (harcibalta, halomsír, lovas harcmodor, lovas temetkezés, lovas-íjászat, magas színvonalú fémmegmunkálás, stb.,) egyértelműen a korábbi harcibaltások utódainak kell tekintenünk őket! •Hérodotosz pl. ezt írta: "A szkíta szákok fejükön viseltek egyenesen álló hegyesen végződő turbánokat, bő nadrágba voltak öltözködve, honi íjakat, tőröket és sagaris nevű baltákat vittek.” Az –is görög toldalékot lehagyva marad a szagar, vagy szakar, amelynek alapja ugyanaz a gyök, mint ami a szag-gat, szak-ít, szeg (megszeg, pl. kenyeret) szavunkban mindmáig benne van. A szakar ácsszerszámmá szelídült változata a szeker-ce. A szagar-hoz hasonló képzés a jogar! Nem lehetetlen, hogy a szkíta szónak is köze van mindehhez! (Szakit-a?)

63 Nem „rézcsákány”- harcibalta vagy fokos! „A Kárpát-medence egyik leggazdagabb korabeli temetőjét ujjongva fogadta a régészvilág. A férfisírokban talált, nagyszerűen megmunkált, pattintott kovakések, réztőrök, a hatalmi jelvényként a halott mellé helyezett rézcsákányok, páros arany női ékszerek, rézkarperecek immár nemzeti kincsünk legbecsesebb darabjai közé tartoznak...”

64 Kinek az ősei a szkíták? •„Szeretném megtudni, - ezért itt most a végére is járok, - hogy a szkítákat néhány személynév és görögös átiratban lejegyzett szótöredék alapján hogyan voltak képesek indoeurópainak kijelenteni? Honnan tudtak olyan nagy bátorságot meríteni, amivel e vélt tényt az egész világgal közölni tudták és azóta történelemkönyveikben tényként kezelik?” (Mesterházy Zsolt: Az indoeurópai szkíta elmélet cáfolata) •„Köztudott, hogy Schlözer és követői pusztán egyes szkíta szavak görög torzítással lejegyzett bizonytalan alakjára - és saját még torzabb következtetéseikre - építették az egész indogermán-szkíta teóriát. Ehhez nem kevesebbre volt szükségük, mint hogy az egykori kútfők megbízhatóságát porig rombolják, sőt az antik írókat komplett idiótáknak bélyegezzék: "die Byzantinischen Ignoranten (!)" (Kánnai Zoltán: A szkítáktól a székelyekig és magyarokig) •„Európa egyetlen népe, amelynek hagyományai, krónikái, az akkori kor dokumentumaival egyezően a szkíta eredetet tanúsítják, a magyar. Világos: ha a hagyományaink és krónikáink szerinti őseinket, a hunokat törököknek tekintik, és őseinket, a szkítákat indoeurópainak, miközben minket, magyarokat újabban finnugorokként tartanak számon, akkor hagyományainkat, krónikáinkat figyelmen kívül hagyják. Az idegen szemléletű történetírás erőlködése nyomán őseink és leszármazottaik a lehető legtávolabb kerülnek egymástól!” (G.A)

65 Ókori források a szkítákról •Iustinus (Világkrónika): "A szkítákat mindig a legrégibb népnek tartották, bár a szkíták és az egyiptomiak között hosszú időn át folyt a vetélkedés eredetük régisége felől." • Trogus Pompeius: "A szkíták ezerötszáz éven át, minden más nép előtt birtokolták Káldeát, (Mezopotámiát) s ők a világ legősibb nemzete, régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják."  Ez a két állítás csak akkor értelmezhető helyesen, ha a szkítákat tényleg a harcibaltások utódainak tekintjük! Valóban ők voltak ugyanis azok, akik saját magukat (okkal vagy ok nélkül) nemesebbnek tartva másoknál, (főleg a földműveseknél) legelőször a történelem során, „nemzetként” különítették el! Addig ilyesmi nem létezett! A hivatalos szkíta történelemhez tehát hozzá kell adni a harcibaltások évezredeit is, és így már valóban megelőzik régiségben az egyiptomiakat is! Ha a szkíták „minden más nép előtt” ezerötszáz éven át birtokolták Káldeát, akkor ez a szöveg csak a sumér időszakra vonatkozhat! Az őket követő asszír korszakot ugyanis már jól ismerték a rómaiak, tehát a „minden más nép előtt” csak az asszírok előtti időket jelentheti! Az asszírok előtt „ezerötszáz éven át” pedig nem létezett más káldeai birodalom, csak a sumér, így ez a közlés egyértelműen igazolja a sumér-szkíta rokonságot is!

66 Ókori források a szkítákról •Szicíliai Diodorosz: "...nagyon megsokasodott az a nép, (a szkíták) s nevezetes királyai voltak, kiktől némelyek szaka, mások a masszagéta, (...stb.)nevet kapták. Egy másikat, amely Médiából a Don vidékére költözött, szarmatáknak hívnak." • Strabo (XI. könyv) a Kaspi-örnyéki szkítákról: "A scythák legtöbbjei, elkezdve a caspiumi tengertől, daáknak (dákoknak) neveztetnek, az ezeknél keletebbre lakókat pedig massagétáknak és szákoknak nevezik, a többieket pedig közönségesen scytháknak nevezik..." • Plinius: "A perzsák által szakának nevezett szkíta népet általában a hajdani arameusokhoz legközelebbi nemzetnek tartják.„ •Hérodotosz: "A szarmaták szkíta nyelvvel élnek, azonban azt régóta furcsán ejtik ki..." •„Procopius VI. századi bizánci író természetszerűleg azonosítja a hunokat a régi masszagétákkal, (De Bello Vandalico) És a bizánci-perzsa háborúval kapcsolatban: "Massagetae, quos nunc Hunnae apellamus" ; Atilla hunjairól pedig: "Attilam Massagetarum Scytharumque exercitu armatum adversus Aetium processisse" (Kánnai)

67 Fehér hunok – pártusok - avarok •”Az egykori párthusokat a kútfők egyértelműen a szkíta (daha, masszagéta, szarmata, szaka) népcsoportból eredeztetik, ugyanakkor eftalita (fehér hun) eredetűnek is mondják; mi több, eredeti nevük: apar (a forrásokban parn, aparn vagy abar, amiből a görög hangrendszer hiányos volta miatt lett avar. Az avarokat viszont a bizánci Teofilaktosz Szimokatta tartja fehér hunnak.” ( Kánnai) •A pártus birodalom megalapítója Nagy Arszak volt. Utódai az arszakidák. •Strabo: "A Káspi-tenger környéki dáhok, akik Párthiát is elözönlötték, a médekkel egyesültek, és hamarosan megalakították a Párthus Birodalmat." •Luciánus: "Sinatrokles, a pártusok királya, nyolcvan éves korában hazájába vitetvén a szakauraki szkíták által, ott uralkodott még hét évig." (A hosszú életűekről) •Mela Pomponius: "A szarmata nemzet tulajdonaira s fegyvereire nézve leginkább a párthusokhoz közelít, de amint keményebb éghajlat alatt lakik, úgy keményebb erkölcsű is."

68 Pártus kéztartás Szajoli újkőkori hombár Berekháti avar edény

69 Hunor és Magor? „Szaszanida” perzsának tartott pártus ezüst tál „Égberagadási jelenet” a nagyszentmiklósi avar kincsről

70 Szkíták - folytatás •„A masszagéták királya Sanesan vala az Arszakidák nemzetségéből, mert tudnunk kell, hogy az örmények és masszagéták királyai vérrokonok, és azon egy Arszakida nemzetségből származnak. Gergely tehát a masszagéták királyának, számos hun had fejedelmének jelenlétében hirdetni kezdé népének Krisztus evangéliumát ben Krisztus után." (Faustus Byzantinus: Historia Armeniae) •A Képes Krónika a hunokról így fogalmaz: “...mihelyt egy szkíta elesett, Atilla nyomban másikat állított helyére.” •"... Az avarok magvát az eftalita birodalom "var" és "hun" nevű törzsei alkották..." (Altheim, F.: Geschichte der Hunnen, I. kötet) •Theophylactos Simocatta: "az avarok törzse ugyanis, mint mondják, a legvitézebb a szkíta népek sorában". •Menander Protector: "... a rómaiak veresége után az avarok hadvezére üzenetet küldött Tiberioshoz. A kiküldött üzenetvivő így szólt: 'Hogyan merészeltetek harcos kezek hiányának a betegségében szenvedve az avarok, tehát éppen szkíták ellen háborút indítani? Vagy nincsenek irataitok és feljegyzéseitek, amelyek olvasása megismertethet benneteket azzal a ténnyel, hogy a szkíta törzsek leküzdhetetlenek és megverhetetlenek?" •„Az avarok tehát a kora ókor óta megőrizték szkíta eredettudatukat, s ennek ténye azonnal hangot is kap, midőn egy közlés forrásai közvetlenül maguk az avarok.” (Kánnai: A szkítáktól a székelyekig és a magyarokig)

71 Szkíták - hungárusok - magyarok •Herodotos: "Az Iszter legnagyobb folyó levén mindenek közül, melyeket ismerünk... Ez az első, mely a scythaországi folyók közül nyugatról folyván ilyen okból lett a legnagyobb, mivel ti. más folyók ömlenek beléje..." •El Bakri: „A hungárusok Khoraszánból származnak.” •Anonymus: „A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredetét a szkíta nemzetből vette...” •Werbőczy "A nemesség, a melyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, a melyet most változtatott néven, az itt lakó magyaroktól Magyarországnak neveznek". •Coccius Sabechius: “...Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a hunok vagy magyarok szkíták voltak…” •Bonfini: “...Az összes történetírók megörökítik azt, hogy a magyarok a hunoktól eredtek.... akik a szkítáktól származtak.” •II. Pius pápa: “Azt tartják, hogy a Duna partját lakó hungarok is a szkíták neméből valók.”

72 Szkíták - magyarok •II. Szilveszter pápa: “Mienk, mienk a római birodalom. Erőt ad gyümölcsben Itália, katonát adó Gallia és Germánia, s nem hiányzik nálunk a szkíthák hatalmas királya sem.” (Szt. István) •A Gellért-legendában is szkíta bálványokról szólnak. •I. Endre törvényeiből: “Minden magyar (itt biztosan nem ez a szó szerepel) avagy jövevény Magyarországon, (itt sem) ki a scythiai ősi pogány szokást el nem hagyja, Jézus Krisztus igaz vallására nyomban vissza nem tér és nem hallgat a szent törvényre, melyet a dicsőséges István király adott vala, feje és jószága vesztével bűnhődjék”. 4. paragrafus: “A szentségtelen scytha szokásoktól és hamis istenektől forduljanak el és rontsák el a bálványokat”. •„Az első szkítáktól, azoktól a vallásos lelkületűektől és mocsoktalan jelleműektől az idegen vétkekkel való megfertőződés következtében eltávolodtak az időközben élő szkíták… addig a korig, amelyben a magyar név alatt váltak ismeretesekké és Pannóniában kezdtek örök állandó hazát alapítani. Akkor ugyanis, miként ha a tűztől eltávolítjuk a vizet, magától visszatér eredeti hűvösségéhez, éppúgy tértek vissza ők… őseredeti erkölcsi romlatlanságukhoz.” (Eusthatius metropolita )

73 Mégegyszer a kunhalmokról „Jászalsószentgyörgy határában található a Borsa-halom. Az 5- 6 m mélységből előkerült fejedelmi sírt egy II., legkésőbb III. századbeli jász törzsfő sírjának tartják.” (Kiss Csaba: A kunhalmok védelme és megmentésük lehetőségei.) Tehát a jászok már ekkor itt voltak, és ők is halomsírba temették az előkelőiket! Illusztráció: Soproni halomsír

74 Hazatérések Szkíták voltak tehát a szarmaták, a dákok, a jászok, a hunok, az avarok, és a honfoglalók is! Megjelenésük a rézkor óta nem számított meglepetésnek errefelé. A Kr.e. VIII. század előtt betelepülőket harcibaltásként, a következő 500 évben jövőket „szkítákként” ismerjük. Az első saját néven nevezettek a szarmaták és a dákok voltak a Kr.e. II-III században. Ők a keltákkal összefogva próbálták megállítani a római terjeszkedést, de nem sikerült. Hosszas küzdelem után, Kr.e. 12 és Kr.e. 9 között Pannónia mégiscsak elesett. A pannon-magyarok római iga alá kerültek. A Kr.u. III-IV. század során erősödtek meg a Turáni-alföldön a fehér hunok, Atilla népe. A szarmatákkal együtt foglalták vissza Pannóniát a 300-as évek végén. Orosius (Kr.u. 417): "Pannónia európai ország, amit nemrég a hunok foglaltak el, ezt az országot a nép saját nyelvén Hungaria-nak nevezi". Magyarország tehát ettől kezdve Hungária! Atilla halála után viszont a hunok Kárpát-medencei birodalma, eddig még nem kellően tisztázott körülmények között felbomlott. A pártusok és fehér hunok közép-ázsiai utódai, maradékai voltak az avar-hunok, akik ellen a Kr.u. 550-es években szövetkeztek a perzsák a belső-ázsiai törökökkel. Miután legyőzték őket, az avar-hunok (várhunok, várkunok, várkonyok) is nyugatra költöztek. Itt egyértelműen hunokként fogadták őket, akárcsak nyugaton, ahol a krónikák is gyakran ezen a néven emlegetik ezt a népet.

75 Avarok A 800-as évek elejére – szintén eléggé tisztázatlan körülmények között – az avarhun uralom is összeomlott. Valószínű azonban, hogy csak az uralkodó családot érte az a puccsszerű támadás, amelyet a Nagy Károlyt dicsőítő krónika emleget. (Eginhard Sárvár elfoglalásáról ír, ami ma Vas megyében van. Ha megnézzük az avar birodalom térképét, akkor egyértelmű, hogy nem jutottak túl messzire, és túl nagy pusztítást sem végezhettek!) Ekkor rabolták el viszont az avarok mesés kincseit, amit aztán a „kalandozó” magyarok próbáltak meg később visszaszerezni.

76 A „honfoglalás” Mindenesetre szkíta uralkodó nélkül maradt az ország, ezért az itt élők felkérték Atilla Kijev környékén élő utódát: Álmost az uralkodásra. Álmos el is fogadta a felkérést, de ekkorra már megöregedett, így a „honfoglalást” fia, Árpád hajtotta végre. Árpád népe hunokból, szabirokból és besenyőkből állt. Honfoglaló vezérünk utódai uralkodtak aztán azután 400 esztendeig, miután megalapították a Magyar Királyságot.

77 Hová lettek a szkíták? „A szkíták mindenütt beolvadtak Eurázsiában, de részünkké is váltak. Ezért ők bennünk és még több tucatnyi népben élnek tovább mind a mai napig. Így mindenkinek igaza van, ha őket büszkén vállalva tiszteli. Egy uralkodásra termett, tenni kész és képes nép fiai ők. A megszállt területek földműveseit uralva és kiszolgálva (!) az öntudatos, független ember eszményét terjesztették el. Ők szervezték ütőképes állammá Magyarországot, ők törvénykeztek a hagyományok alapján és az uralkodáson kívül az ő "kiváltságuk" volt csatatereken meghalni is. Létrehozták a földművesek és az erősek szövetségét. Emiatt sok más kiváltságot is szereztek maguknak. Az ő kiváltságuk volt pl. a magyar díszviselet is, amelynek párhuzamai visszamutatnak a párthus-szkíta korba. Jól uralkodni csak független, erős és szellemileg felkészült, hagyományaikat megtartó, istenüket félő emberek tudnak. Ez a nemeslelkű szkíták üzenete. Az ilyen emberek ettől szabadok, ettől járnak egyenes gerinccel.” (Mesterházy Zsolt) Pártus kőfaragás

78 Kárpát-medencei folyamatosságunk Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a mi hazánk már az ősidőktől fogva a Kárpát-medence volt! Itt alakult ki népünk, és egyik ága itt műveli a földet immár 8 ezer esztendeje! Mások útra keltek, bejártak, benépesítettek messze földeket, helyenként részesei lettek hatalmas birodalmak megalapításának is. Közülük sokan beolvadtak más népekbe, de voltak olyanok is szép számmal, akik szkítákként, hunokként, honfoglalókként visszatértek őseik hazájába. Nekünk, mai magyaroknak mind az őstelepesek, mind a szkíta „honfoglalók” ugyanúgy az őseink! Tisztelet mindannyiuknak! „Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!” (Gróf Széchenyi István)


Letölteni ppt "Magyar őstörténet Készült: 2007. május "Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, csak elfajult kor hős elődöket; a lelkes eljár ősei sírlakához, s gyújt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések