Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Kereskedünk, tehát gyarapodunk… Av agy miről szól az Európai Unió közös kereskedelempolitikája? Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, RMDSZ, EPP.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Kereskedünk, tehát gyarapodunk… Av agy miről szól az Európai Unió közös kereskedelempolitikája? Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, RMDSZ, EPP."— Előadás másolata:

1 1 Kereskedünk, tehát gyarapodunk… Av agy miről szól az Európai Unió közös kereskedelempolitikája? Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, RMDSZ, EPP Babes-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság kar Kolozsvár, november 8.

2 2 TÉMAKÖRÖK 1.Közös kereskedelempolitika 2.Az EU súlya a világkereskedelemben 3.Kereskedelmi egyezmények típusai a partnerországokkal illetve régiókkal 4.Döntéshozatal az EU-ban, és konkrétan a közös kereskedelempolitikában, a Lisszaboni Szerződés után 5.Esettanulmány: EU - Dél-Korea Szabadkereskedelmi Megállapodás - FTA

3 3 1. Az EU közös kereskedelempolitikája

4 4 Mit jelent: EU közös politika ! Közös politika ≠ Közösségi politika ! •Közös politikák – azon politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés* értelmében az EU döntési kompetenciája a meghatározó Ezek: közös kereskedelempolitika, közös mezőgazdasági politika, közös közlekedési politika, versenypolitika, gazdasági és monetáris unió, regionális politika •Közösségi politikák – kiegészítik a tagállamok e területen folytatott nemzeti politikáit, pl. iparpolitika, energia, foglalkoztatás, stb. * Az EU működéséről szóló szerződés (Lisszaboni Szerződés), az EU Hivatalos Lapja C83/1,

5 5 Mit jelent: EU közös kereskedelempolitika I. - A közös kereskedelempolitika bevezetésének szükségességét az Európai Közösségek megalakulásának egyik fő célja, a vámunió hívta életre. A vámunióval a tagállamok a külső országokkal folytatott kereskedelmük szabályozását közösségi szintre emelték.

6 6 Tehát: Két EU tagország közötti kereskedelem nem minősül külkereskedelmi ügyletnek. A tagállamok egymás közötti kereskedelmét a belső piaci politika szabályozza. A vámunió: a tagállamok közös külső vámtarifákat alkalmaznak az Unióba belépő árukra. VAGYIS: függetlenül attól, hogy egy termék mely tagországnál lépi át az Unió határát, az exportőrének ugyanazokkal a feltételekkel kell számolnia. Egy kívülről érkező termék, amelyre egy tagországban már megfizették a vámot, szabadon továbbszállítható egy másik tagországba. A mezőgazdasági termékek kereskedelme nem tartozik a közös kereskedelempolitika hatálya alá, arra a közös agrárpolitika rendelkezései vonatkoznak.

7 7 Mit jelent: EU közös kereskedelempolitika II. A következő tevékenységeket foglalja magába a közös kereskedelempolitika: •a tagállamok közös vámtarifákat fogadnak el •közösen kötnek vám és kereskedelmi megállapodásokat külső országokkal vagy régiókkal •egyesítik liberalizációs intézkedéseiket, exportösztönző politikájukat és a kereskedelmük védelmét biztosító (védintézkedések) mechanizmusokat

8 8 A kereskedelem- politika alakulásának útja • 1957: Római Szerződés, Európai Gazdasági Közösség a hatok között (Franciao., Németo., Olaszo., BeNeLux államok) • között a kereskedelmi forgalom meghatszorozódik a hatok között • 1968: Létrejön a vámunió • A közös kereskedelempolitika a tagállamok közti vámok végleges lebontása után, 1970-ben lép hatályba, azonban bizonyos elemei a tagállamok különböző érvényben lévő kétoldalú kereskedelmi megállapodásai miatt csak 1975-től működnek !! A tagországok csatlakozásukkal egyidejűleg átveszik az EU-s közös kereskedelempolitikát (Románia, jan. 1.)

9 9 A kereskedelem szerepe az európai integrációban Célok: Közös piac egységes piac (vagy belső piac) Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek (4 alapszabadság) szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak az EU területén 1.Az áruk szabad mozgása vámunió 2.A szolgáltatások szabad áramlása 3.A tőke szabad áramlása 4.A személyek szabad áramlása munkaerő szabad mozgása

10 10 2. Az EU súlya a világkereskedelemben

11 11 Az EU világgazdasági súlya A kereskedelempolitika eredményei: 1.Jelenleg a világ egyik legnagyobb kereskedelmi játékosa 2.A világ legnagyobb exportőre 17,1%-os részesedéssel (követi: Kína 13%, USA 12%, Japán 7%) 3.A világ legnagyobb importőre 17,6%-os részesedéssel (követi: USA 16,8%, Kína 10%, Japán 6%) 4.Kiterjedt szerződésrendszere átszövi az egész világot 5.A világ legnagyobb segélyezője (fejlesztési segélyek több mint fele) Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, 2009-es adatok

12 12 EU = A világ egyik legnagyobb kereskedelmi hatalma ~20% a világ kereskedelmi forgalmából 17% (áru), 27% (szolgáltatások) Elsőszámú exportőr (1.094 mld. euró) Elsőszámú importőr (1.199 mld. euró) Vezető a külföldi befektetések terén (2008): mld. euró: EU befektetései külső országokban mld. euró: külső országok befektetései az EU-ban Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, 2009-es adatok

13 13 Az EU legfontosabb partnerei 1.USA 2.Svájc 3.Kína 4.Oroszország 5.Törökország 6.Norvégia 7.Japán 8.Egyesült Arab Emirátusok 9.India 10.Brazília, Dél-Korea 19% 8% 7% 6% 4% 3% 2% 2% Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, 2009-es adatok 1.Kína 2.USA 3.Oroszország 4.Norvégia 5.Svájc 6.Japán 7.Törökország 8.Dél-Korea 9.Brazília 10.India 18% 13% 10% 6% 5% 3% 2% Export Import

14 14 3. Kereskedelmi egyezmények típusai a partnerországokkal illetve régiókkal

15 15 Kereskedelmi egyezmények típusai Többoldalú WTO – Doha forduló Kétoldalú (bilaterális) Szabadkeresk. egyezménynek (FTA)/ Regionális egyezmények Egyoldalú Preferenciális egyezmények (GSP), stb. 3 DIMENZIÓ

16 16 Többoldalú keresk. kapcsolatok (multilaterális) •Kereskedelemi Világszervezet (WTO): multilaterális kereskedelmi szervezet. Célja: a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az ún. tarifáris keresk. akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifáris keresk. akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése révén •1995. január 1-jén jött létre az 1947-ben megkötött GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény) utódaként •jelenleg 153 ország a tagja (2/3-át a fejlődő országok teszik ki) •Az EU-t a kereskedelmi biztos, De Gucht, képviseli •Tárgyalási fordulók(miniszteri konferenciák): legutolsó a Dohai-forduló •Befulladt tárgyalások... –Ki miatt és miért?

17 17 Unilaterális kereskedelmi kapcsolatok Az Európai Unió unilaterális kereskedelmi kapcsolataiban egyoldalú kedvezményekkel segíti a fejlődő országok kereskedelmét. Általános Preferenciarendszer (Generalised System of Preferences, GSP) •Ez alapján az EU vámmentes vagy csökkentett vámú kedvezményes hozzáférést kínál piacaihoz a legtöbb fejlődő országból vagy átalakuló gazdaságból származó import esetén. Konkrétan: támogatja a készáruk és feldolgozott mezőgazdasági termékek fejlődő országokból az Unióba történő exportját. (pl. Sri Lanka) •A GSP körülbelül 150 országra terjed ki + A világ 49 legszegényebb országa esetében még ennél is nagyobb kedvezményt nyújt. Ezen országok teljes exportja – a fegyverek kivételével – vámmentesen kerülhet az EU piacára. (EBA – Everything but Arms)

18 18 Kétoldalú kapcsolatok •Az Európai Unió számos kétoldalú együttműködési megállapodást kötött harmadik országokkal, pl. Törökországgal (társulási megállapodás, vámunióban van), Nyugat-Balkán országokkal, Ukrajnával, Oroszországgal (Partnerségi és Együttműködési Szerződés 1997), Japán (ágazati együttműködések), de afrikai, karibi és csendes-óceániai országokkal is (AKCS országokkal Gazdasági Partnerségi Megállapodások). •Az Európai Unió a világ más feltörekvő hatalmaival – mint Kína, India (Együttműködési Szerződés 1994, Stratégiai partner 2004, cél FTA kialakítása) vagy Közép- és Dél-Amerika- is fokozza kereskedelmét. •Az EU regionális tömörülésekkel is szorosabbra kívánja fűzni keresk. kapcsolatait, pl. MERCOSUR (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, Venezuela), ASEAN (Dél-Kelet Ázsia), Mediterrán régió: Algéria, Egyiptom, stb.

19 19 Kétoldalú kapcsolatok: Szabadkereskedelmi megállapodások Free Trade Agreements I. •Az EU-nak több mint 20 olyan megállapodása van, amelyek vagy szabadkereskedelmi egyezmények vagy olyanok, amelyek szabad kereskedelemre vonatkozó részeket tartalmaznak: -FTA (Norvégia, Izland, Svájc) -Stabilizációs és társulási megállapodások (Albánia, Macedónia, Montenegró) -Gazdasági és kereskedelmi együttműködési megállapodások (Mexikó, Dél-Afrikai Köztárs.) -Társulási megállapodások (Algéria, Egyiptom, Izrael, Csille, stb) -Gazdasági Partnerségi Egyezmények – tárgyalások folyamatban (Afrikai országokkal)

20 20 Kétoldalú kapcsolatok: Szabadkereskedelmi megállapodások Free Trade Agreements II. -Nem jöttek létre kereskedelmi megállapodások az Európai Unió és a fejlett országok közül kikerülő legfőbb uniós kereskedelmi partnerek, például az USA, Japán vagy Kína között. -A velük folytatott kereskedelem a Világkereskedelmi Szervezet mechanizmusai keretében zajlik, noha az EU számos ágazati megállapodást írt alá ezen országokkal.

21 21 A későbbiekben esettanulmány az EU – Dél- Korea Szabadkereskedelmi Megállapodásról

22 22 FONTOS: Az uniós érdek védelme a kereskedelmi egyezmények mentén Kereskedelmi védintézkedések Lényegük: eszközök az EU kezében, amelyek révén biztosítják a méltányos kereskedelmet (fair trade) és megvédik az európai vállalatok érdekeit - Piacvédelmi intézkedések (safeguards) - Szubvencióellenes (anti-subsidy) intézkedések - Dömping ellenes intézkedések Dömping ár: Külpiacon alkalmazott alacsony ár, amely tönkreteheti az adott országban a helyi termelőket, a versenytársakat. pl. A kétcentes kínai zokni esete az uniós piacon

23 23 4. Döntéshozatal az EU-ban, és konkrétan a közös kereskedelempolitikában, a Lisszaboni Szerződés után

24 24 Lisszaboni Szerződés életbelépésével megváltozott a döntéshozatal a kereskedelempolitika terén Lisszabon előttLisszabon után (2009. dec. 1) Jogalap: 133 sz. cikkely az Európai Közösség Alapszerződésében (TEC, Treaty of the European Community) Jogalap: 207 sz. cikkely az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésben (TFEU, Treaty of Functioning of the EU) Jogalkotási eljárás: Fő szerep: Európai Bizottság és Európai Tanács, az EP – hozzájárulási eljárásban (assent procedure) ≈ csak véleményt mondott Felértékelődik az EP szerepe: Jogalkotási eljárás: jelentős szerep az Európai Bizottságé, az Európai Tanács és EP EGYÜTT DÖNT (Rendes jogalkotási eljárásnak nevezzük) Az Európai Bizottság köteles rendszeresen tájékoztatni az EP-t a tárgyalások helyzetéről

25 25 Döntéshozatal az EU-ban (általános séma) EURÓPAI BIZOTTSÁG -javaslat EURÓPAITANÁCS EURÓPAIPARLAMENT EU-JOGSZABÁLYOK •rendeletek •irányelvek •döntések RÉGIÓK BIZOTTSÁGA GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG BÍRÓSÁG SZÁMVEVŐSZÉK

26 26 Rendes jogalkotási eljárás (Ordinary legislative procedure) Egyeztetőbizottság (amennyiben szükséges) Európai Bizottság Bizottsági javaslat Első olvasat a Tanácsban (Tanácsi álláspont) Második olvasat a Tanácsban (amennyiben szükséges) Második olvasat az EP-ben (amennyiben szükséges) Az Európai Unió Tanácsa Európai Parlament Első olvasat az EP-ben (Parlamenti álláspont) Végső szavazás harmadik olvasatban (amennyiben szükséges) (Lisszabon előtt együttdöntési eljárásnak nevezték)

27 27 Rendes jogalkotási eljárás a kereskedelempolitikában: Az Európai Bizottság folytatja le a tárgyalásokat • mandátumot/felhatalmazást kap az Európai Tanácstól, hogy az EU-27 nevében tárgyaljon • rendszeresen tájékoztatja az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet a tárgyalások alakulásáról • Teljes mértékben felkészül a tárgyalások megkezdése előtt EGYÜTTDÖNTÉSBEN Európai Tanács: •Tárgyalási irányelvek (Directives for negotiations) elfogadása •Követi a tárgyalási folyamatokat •Elfogadja a tárgyalások eredményét (általában minőségi többséggel szavaz) együttdöntve a Parlamenttel – ezt tagállami ratifikálás követi Európai Parlament: •Minden kereskedelempolitikai törvénykezést együttdöntési eljárásban hoz meg a Tanáccsal, kivéve a tárgyalási irányelveket (tárgyalási mandátum) •Követi a tárgyalási folyamatokat

28 28 5. Esettanulmány: EU - Dél-Korea Szabadkereskedelmi Megállapodás - FTA

29 29 EU – Dél-Korea kereskedelmi kapcsolatok I. •1962 óta az EU Dél-Korea egyetlen nagyobb külföldi befektetője •Ezért vált Dél-Korea 2006-ban a Global Europe kereskedelempolitikai stratégia prioritásává •2007 májusában, Seoul-ban elindították a Dél-Koreával való tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) létrehozásának céljából •8 tárgyalási forduló után, 2009 októberében a megállapodás végleges formájába került

30 30 EU – Dél-Korea kereskedelmi kapcsolatok II. •Az EU és Dél-Korea képviselői október 6.-án Brüsszelben aláírták a szabadkereskedelmi megállapodást •A megállapodást az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia rendes jogalkotási (együttdöntési) eljárásban •Ezt követően minden tagország kormányának ratifikálnia kell •A megállapodás (a hivatalos megerősítését megelőzően) július 1-jétől ideiglenesen alkalmazandó lesz

31 31 EU – Dél-Korea kereskedelmi kapcsolatok III. (számokban 1.) •Az Unió és Dél-Korea közötti kereskedelmi forgalom 2008-ban mintegy 65 milliárd eurót jelentett, 2009-ben pedig 55,5 milliárd eurót. •Főbb kereskedelmi termékek: ipari gépek és szállítási eszközök, vegyipari termékek, információ-technológia, irodai felszerélesek, stb. •2009 export – import adatok: Románia Export Dél-Koreába: 144 mil. € Románia Import Dél-Koreából: 343 mil. € EU Export Dél-Koreába: 21.5 mld. € EU Import Dél-Koreából: 32.0 mld. € Forrás: Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság; Románia Gazdasági Minisztériuma, Külkereskedelmi Részleg

32 32 EU – Dél-Korea kereskedelmi kapcsolatok III. (számokban 2.) •az EU árukereskedelmi mérlege Dél-Koreával szemben jelenleg negatív, azonban a trendek azt mutatják, hogy a koreai piac jelentős növekedési potenciállal bír •az olyan termékek esetében, mint a vegyi anyagok, gyógyszerek, autóalkatrészek, ipari gépek, lábbelik, orvosi berendezések, színes fémek, vas és acél, bőr és szőrme, fa, kerámia és üveg az EU kereskedelmi mérlege határozottan pozitív •ugyanígy a mezőgazdasági termékek esetében Dél-Korea az uniós termelők számára a világ értékes exportpiacai közé tartozik: az exportőrök 1 milliárd euró feletti éves forgalmat bonyolítanak le •a szolgáltatások vonatkozásában az EU kereskedelmi mérlege Dél-Koreával szemben 3,4 milliárd euró többlettel bír: 2008-ban az export 7,8 milliárd euróra rúgott, míg az import csak 4,4 milliárd eurót tett ki

33 33 FTA EU – Dél-Korea I. •Az eddigi legfontosabb, külső országgal kötött szerződés ”deep and comprehensive FTA” •A lisszaboni Szerződés életbe lépése után ez az első kereskedelmi megállapodás, amely az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra

34 34 FTA EU – Dél-Korea II. Pozitív vonatkozások 1. •Hatására szakértői becslések szerint a következő húsz évben több mint kétszer akkorára nő az unió és a távol-keleti ország közötti kereskedelem, mint amekkorára a megállapodás nélkül bővülne •A megállapodás életbelépése lehetővé teszi a Korea felé irányuló exportot terhelő 1,6 milliárd eurónyi vám gyors felszámolását •Ebből a gépipar 450 millió eurót, a vegyipar 150 millió eurót, a textilipar pedig 60 millió eurót lesz képes megtakarítani •Az FTA átláthatóságot és előreláthatóságot fog nyújtani az olyan kérdésekben, mint a szellemi javak védelme •Egyik alapelve a fenntartható fejlődés, bevonva a kereskedelem ellenőrzésébe a civil társadalmat

35 35 FTA EU – Dél-Korea II. Pozitív vonatkozások 2. •Szolgáltatások terén: a megállapodás lehetőséget fog nyújtani olyan szolgáltatási ágazatok részére, amelyek terén az EU versenyképes (telekommunikáció, hajózás, pénzügyi és jogi szolgáltatások). •Ami a vámtarifákat illeti, gyakorlatilag valamennyi vámot megszüntet a két gazdaság között. •A megállapodás hatálybalépését követő 5 éven belül Dél-Korea és az EU meg fogja szüntetni a vámok 98,7%-át mind az iparcikkek, mind a mezőgazdasági termékek esetében. A dokumentum az Unió történetének valaha is létrejött legambiciózusabb kereskedelmi megállapodása.

36 36 FTA EU – Dél-Korea III. Érzékeny pontok: •Bizonyos iparágak számára egy ilyen megállapodás fenyegetést jelenthet Pl. Autóipar. A tárgyalások alatt az Európai Autógyártók Szövetsége kemény lobbyt folytatott az EU-s intézményeknél (Elsősorban a Ford és Fiát konszern fejezete ki aggályait, hogy az olcsóbb koreai autók veszélyeztethetik az európai autógyártók versenyhelyzetét az uniós piacon) - a Romániai Ford esete

37 37 FTA EU – Dél-Korea IV. •A szabadkereskedelmi megállapodás magába foglalja a kereskedelmi folyamatokat ellenőrző módszereket is, valamint az ezek áthágására alkalmazható szankciókat is ”safeguard measures” •Ezek legfőképpen a versenyhelyzet szabályozására és egészséges fenntartására irányulnak •Tiltják a kartelek kialakítását, valamint a monopólium helyzetek kialakulását •Ezek az intézkedések a fogyasztók jogainak védelmét biztosítják, valamint meggátolják a magas árak kialakulását

38 38 FTA EU – Dél-Korea az Európai Parlamentben Az EP-nek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia: 1. Előbb a megállapodásban szereplő kereskedelmi védzáradékra vonatkozó rendelkezéseket tavaszán érkezett a javaslat a Bizottságtól az Európai Parlamenthez, az ügyért az EP Külkereskedelmi Szakbizottsága (INTA) felelős. A szakbizottság júniusban szavazott, majd novemberben kerül sor a végleges szavazásra az EP Plénumában - időközben folyamatos (formális és informális) egyeztetések voltak az EP (INTA) és a Tanács között = trialógus 2. Majd magát a megállapodást - December 1-én szavaz az INTA, a Plénum elé várhatóan dec. közepén kerül az anyag. Elfogadása esetén a rendes jogalkotási eljárás tovább folytatódik.

39 39 Források: • Uniós portál: • Európai Parlament honlapja: • Az Európai Parlament Külkereskedelmi Bizottságának (INTA) honlapja: HU&body=INTA HU&body=INTA • Az Európai Bizottság Külkereskedelmi Főigazgatóságának (DG Trade) honlapja: • Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának honlapja:

40 40 Köszönöm a figyelmet! Winkler Gyula Brüsszel Parlament européen Bât. Altiero Spinelli 05F158 60, rue Wiertz / Wiertzstraat 60 B-1047 Bruxelles/Brussel Tel.:+32 (0) Fax:+32 (0) Strasbourg Parlement européen Bât. Winston Churchill T08036 Allée du Printemps F Strasbourg Cedex Tel.:+33 (0) Fax:+33 (0) Területi képviselői iroda Déva, Hunyad megye Iuliu Maniu út, Bl.L2, parter tel-fax:


Letölteni ppt "1 Kereskedünk, tehát gyarapodunk… Av agy miről szól az Európai Unió közös kereskedelempolitikája? Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, RMDSZ, EPP."

Hasonló előadás


Google Hirdetések