Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ETE Senior Klub, 2006.02.16.Dr. Aszódi Attila, BME NTI1 A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok ETE Senior.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ETE Senior Klub, 2006.02.16.Dr. Aszódi Attila, BME NTI1 A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok ETE Senior."— Előadás másolata:

1 ETE Senior Klub, Dr. Aszódi Attila, BME NTI1 A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok ETE Senior Klub Budapest, február 16. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME NTI

2 Dr. Aszódi Attila, BME NTI2ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű balesetének okai, lefolyása és következményei • A nyomottvizes reaktorok és az RBMK közötti fő különbségek • Az RBMK típus jellemzői • A baleset lefolyása • A baleset következményei • Helyszíni tapasztalatok Csernobil, USSR

3 Dr. Aszódi Attila, BME NTI3ETE Senior Klub, Az atomerőművek és a konvencionális erőművek felépítésének összehasonlítása

4 Dr. Aszódi Attila, BME NTI4ETE Senior Klub, Maghasadás és láncreakció Egy urán mag elhasadása során szer annyi energia szabadul fel, mint egy szénatom oxidációja során!

5 Dr. Aszódi Attila, BME NTI5ETE Senior Klub, Nyomottvizes reaktorral szerelt atomerőművek (PWR) 1 Reaktortartály 6 Gőzfejlesztő 11 Kisnyomású turbina 16 Tápvíz szivattyú 2 Fűtőelemek 7 Fő keringtető szivattyú12 Generátor 17 Tápvíz előmelegítő 3 Szabályozó rudak 8 Frissgőz 13 Gerjesztőgép 18 Betonvédelem 4 Szabályozórúd-hajtás 9 Tápvíz 14 Kondenzátor19 Hűtővíz szivattyú 5 Nyomástartó edény 10 Nagynyomású turbina 15 Hűtővíz

6 Dr. Aszódi Attila, BME NTI6ETE Senior Klub, RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor 1 Urán üzemanyag 7 Cseppleválasztó/gőzdob 13 Hőelvezetés 18 Keringtető szivattyú 2 Hűtőcső 8 Gőz a turbinához 14 Tápvíz szivattyú 19 Vízelosztó tartály 3 Grafit moderátor 9 Gőzturbina 15 Tápvíz előmelegítő 20 Acélköpeny 4 Szabályozórúd 10 Generátor 16 Tápvíz 21 Betonárnyékolás 5 Védőgáz 11 Kondenzátor 17 Víz visszafolyás 22 Reaktorépület 6 Víz/gőz 12 Hűtővíz szivattyú

7 Dr. Aszódi Attila, BME NTI7ETE Senior Klub, RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor

8 Dr. Aszódi Attila, BME NTI8ETE Senior Klub, RBMK - Nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor

9 Dr. Aszódi Attila, BME NTI9ETE Senior Klub, Hátrányok : •Nehézkes szabályozás a nagy méret miatt Az RBMK típus előnyei és hátrányai •Inherens biztonság feltételeit nem elégíti ki •Nincs nagy nyomásra méretezett reaktortartály •Nincs baleseti szituációkra méretezett védőépület Az USA az 50-es évek elején (többek között Teller Ede javaslatára) megtiltotta a típus civil alkalmazását. •Elérhető egységteljesítménynek nincs felső határa •Üzemanyagcsere lehetséges a reaktor leállítása nélkül •(Gazdaságosan alkalmazható lenne fegyverminőségű plutónium termelésére) A Szovjetunió a katonai plutónium-termelő reaktorokkal szerzett tapasztalatait felhasználva kifejlesztette az RBMK típust. Előnyök:

10 Dr. Aszódi Attila, BME NTI10ETE Senior Klub, Moderátor anyagok jellemzői

11 Dr. Aszódi Attila, BME NTI11ETE Senior Klub, A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek

12 Dr. Aszódi Attila, BME NTI12ETE Senior Klub, A PWR és az RBMK közötti fizikai különbségek

13 Dr. Aszódi Attila, BME NTI13ETE Senior Klub, Az üregeffektus és a pozitív visszacsatolás A vízhűtésű-grafit moderálású rendszerben a víz-gőz keverék neutronméregként viselkedik. Ha a keverék átlagos sűrűsége csökken (pl. erősebben forr), csökken az általa elnyelt neutronok száma. Kevesebb neutron nyelődik el, megbomlik a láncreakció egyensúlya, a teljesítmény növekedni kezd A növekvő teljesítmény erősebben forralja a vizet, nő a gőz aránya, tovább csökken a hűtővíz átlagos sűrűsége Eredmény: pozitív visszacsatolás, öngerjesztő folyamat !

14 Dr. Aszódi Attila, BME NTI14ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű-baleset

15 ETE Senior Klub, Dr. Aszódi Attila, BME NTI15 A csernobili atomerőmű-baleset Előzmények ( , péntek) Tervezett karbantartási leállás a Csernobil-4 blokkban......egybekötve az egyik turbógenerátor kifutási próbáival. 01:06 - elkezdik csökkenteni a reaktor teljesítményét 03:47 - a reaktor teljesítménye 53%-on stabilizálódik 14:00 - zóna üzemzavari hűtőrendszer bénítása 14:00 - a teherelosztó utasítja az erőművet a további teljesítménycsökkentés elhalasztására - Xenonmérgeződés! 23:10 - a teherelosztó engedélyt ad a leállásra 24:00 - műszakváltás

16 Dr. Aszódi Attila, BME NTI16ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre ( , szombat) 00:05 - a reaktor teljesítménye 24%-on - ezen teljesítmény alatt pozitív a visszacsatolás! 00:28 - a reaktor teljesítménye 17%-on 00:30 - operátori vagy műszerhiba miatt a reaktor teljesítménye 1%-ra esik 00:32 - az operátor a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására szabályozórudakat húz ki a zónából Az engedélyezettnél kevesebb rúd van a zónában! 01:00 - a reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódik 01:03, 01:07 - a 6 működő mellé további két fő keringető szivattyút kapcsolnak be, csökkenni kezd a vízszint a gőzdobban

17 Dr. Aszódi Attila, BME NTI17ETE Senior Klub, :15 - „gőzdob vízszint alacsony” jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:22 - az operátor további szabályozórudakat húz ki a zónából annak érdekében, hogy növeljék a gőzdobban a nyomást A csernobili atomerőmű-baleset Felkészülés a kísérletre ( , szombat)

18 Dr. Aszódi Attila, BME NTI18ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet ( , szombat) 01:23 - „második turbina gyorszáró zár” jelre az üzemzavari védelem bénítása 01:23:04 - lezárják a második turbina gyorszáróit 01:22 - az operátor észleli, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedett fele

19 Dr. Aszódi Attila, BME NTI19ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet ( , szombat) 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot

20 Dr. Aszódi Attila, BME NTI20ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű-baleset A kísérlet ( , szombat) 01:23:10 - az automatika szabályozórudakat húz ki a zónából 01:23:35 - a zónában a gőzfejlődés szabályozhatatlanná válik 01:23:40 - az operátor megnyomja a vészleállító gombot 01:23:44 - a reaktor teljesítménye a névleges érték százszorosára nő 01:23:45 - a fűtőelempálcák felhasadnak 01:23:49 - az üzemanyagcsatornák fala felnyílik 01:24 gőzrobbanás gázrobbanás grafittűz

21 Dr. Aszódi Attila, BME NTI21ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű-baleset következményei A robbanások és az azokat követő grafittűz az üzemanyag kb. 4%-át szétszórta a környezetben. A megrongálódott reaktorépületből a tűz és a hasadási termékek bomláshőjének hatására felmelegedett levegő nagy magasságba emelte a kiszabadult radioaktivitást. A kibocsátást körülbelül egy hónap alatt tudták megszüntetni. Az oltási munkálatokban, a szarkofág építésében több százezer ember vett részt.

22 Dr. Aszódi Attila, BME NTI22ETE Senior Klub, Konstrukciós hibák: •alacsony teljesítményen erősen pozitív üregegyüttható; •nagy méretű zóna bonyolult szabályozással; •a reaktorban alkalmazott anyagok szerencsétlen kombinációja (víz-grafit-cirkónium); •nem építettek védőépületet; •nem volt reaktortartály; •nem méretezték a rendszert nagy mértékű hűtőközeg- vesztés lekezelésére; •fontos biztonsági rendszereket az operátorok kikapcsolhattak. A balesethez vezető okok összefoglalása

23 Dr. Aszódi Attila, BME NTI23ETE Senior Klub, Társadalmi okok: •ilyen konstrukciós hiányosságok mellett a típus építését más országban aligha engedélyezték volna; •a kísérlet terve nem volt engedélyeztetve a megfelelő szakértői intézetekkel és a hatósággal; •az operátorok még a rossz tervtől is el mertek térni (üzemeltetői fegyelem és biztonsági kultúra hiánya); •sok fontos technológiai korlátot csak a szabályzat rögzített, technikai berendezés nem akadályozta meg a korlát átlépését; •reaktorbiztonsági kutatások nem megfelelő szintje; •USA - Szovjetunió párbeszéd hiánya. A balesethez vezető okok összefoglalása Ilyen erőművet sehol a világon nem lenne szabad építeni és üzemeltetni!

24 Dr. Aszódi Attila, BME NTI24ETE Senior Klub, Az RBMK reaktorokon a csernobili atomerőmű- baleset után végrehajtott módosítások •Új zónatervezési módszerekkel, az üzemanyag összetételének módosításával mérsékelték illetve megszüntették az öngerjesztő jelleget. •Jelentősen megnövelték a biztonságvédelmi (vészleállító) rendszer beavatkozási sebességét. •A névleges teljesítményt az egyes blokkokon MWe értékkel csökkentették. •A korábbiakhoz képest javított üzemzavari elemzések, számítógépes szimulációk készültek. •Üzemviteli kultúrát érintő és vezetési módosításokat vezettek be. •Szimulátoros gyakorlatokkal, korszerű oktatási módszerek bevezetésével növelték az üzemeltetők képzési színvonalát.

25 Dr. Aszódi Attila, BME NTI25ETE Senior Klub, Az RBMK és a könnyűvizes reaktorok közötti legfőbb különbségek RBMKPWR,BWR,VVER A reaktivitás teljesítménytényezője pozitívvá válhat, azaz öngerjesztő folyamatok indulhatnak be. A reaktivitás teljesítménytényezője minden üzemmódban negatív, a folyamatok önszabályozóak. Nincs védőépület. Néhány régebbi egység (VVER-440/230) kivételével van lokalizációs torony vagy konténment. A hűtés elvesztése nem vonja maga után a láncreakció leállását. A hűtés elvesztésekor leáll a láncreakció. A grafit moderátor gyúlékony és vízzel érintkezve éghető gázokat termel (CO, H 2 ). A víz nem éghető, az üzemanyagpálcák burkolatának oxidációjából keletkező hidrogén esetleges felrobbanását kibírja a konténment.

26 Dr. Aszódi Attila, BME NTI26ETE Senior Klub, Összefoglalás •Csernobil tanulsága: az erőművek biztonságát szigorú tervezési kritériumok betartásával, az üzemeltetők magas színvonalú képzésével és hatékony ellenőrzésével kell garantálni. •Egyéb reaktortípusokban az RBMK-nál fennálló műszaki hiányosságok nincsenek meg, így a csernobilit megközelítő méretű és hatású baleset más reaktorokban nem képzelhető el!

27 Dr. Aszódi Attila, BME NTI27ETE Senior Klub, A csernobili baleset egészségügyi következményei •A kikerült radioaktív anyagok összes aktivitása a becslések szerint 1-2 EBq lehetett. •A környezetbe került: –a nemesgázok 100 %-a, –I, Te, Cs %-a, –üzemanyag és a kevésbé mozgékony izotópok (Sr, Zr) 3.5 %-a.

28 Dr. Aszódi Attila, BME NTI28ETE Senior Klub, A csernobili baleset egészségügyi következményei •A radioaktív anyagok két nagyobb hullámban jutottak ki a reaktorból: –közvetlenül a robbanás után: szétszóródott üzemanyag, és a nemesgázok; –a baleset utáni napokon a reaktorban fellépő magas hőmérséklet miatt; –A legszennyezettebb területek: az oroszországi Byransk, és a fehérorosz Gomel és Mogilev régiók. Ezekben a körzetekben a Cs-137 aktivitás-koncentrációja az 5000 kBq/m 2 -t is elérte. (Portugáliában 0.02 kBq/m 2 -t mértek.)

29 Dr. Aszódi Attila, BME NTI29ETE Senior Klub, A csernobili baleset egészségügyi következményei

30 Dr. Aszódi Attila, BME NTI30ETE Senior Klub, A csernobili baleset egészségügyi következményei •Baleset közvetlen áldozata 3 fő (1 szívinkfartus, 2 épület ráomlás miatti elhalálozás) •Összesen 237 embert (erőművi dolgozót és tűzoltót) szállítottak akut sugárbetegség miatt kórházba. Közülük: •A közvetlen áldozatok zöme tűzoltó volt.

31 Dr. Aszódi Attila, BME NTI31ETE Senior Klub, szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete •A korábbi 28 helyett összesen 50 ember halálát hozták közvetlen összefüggésbe a baleset utáni nagy sugárdózisok determinisztikus hatásával (zömük tűzoltó volt). •2004 decemberéig 4000 gyermeknél diagnosztizáltak pajzsmirigyrákot. Közülük 9-en haltak meg. Korai diagnózis esetén a pajzsmirigyrák jól gyógyítható (99% fölötti gyógyulási arány). •A 150 mSv fölötti dózist kapott likvidátorok között duplájára nőtt a leukémia gyakorisága. •Egyéb daganatos betegségeknél statisztikailag nem kimutatható a gyakoriság növekedése! •Genetikai hatást az érintett emberek utódjaiban nem tudtak kimutatni!

32 Dr. Aszódi Attila, BME NTI32ETE Senior Klub, •Összesen embert telepítettek ki a legszennyezettebb területekről. •Összesen ember él ma olyan területen, ahol az effektív dózistöbblet a csernobili kihullásból (37 kBq/m 2 fölötti 137 C szennyeződés) kevesebb, mint 1 mSv/év (normál természetes háttér +40%-a). •Ma olyan lakos van még, akik 1 mSv/év fölötti csernobili eredetű többletdózist kapnak szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete

33 Dr. Aszódi Attila, BME NTI33ETE Senior Klub, •A nemzetközi felmérések szerint a legterheltebb likvidátor, a legterheltebb kitelepített lakos és a legerősebben szennyezett területen élő lakosság (mindösszesen ember) 70 éves élettartama alatt kb többlet rákos haláleset várható a többlet dózis következtében. •Ez statisztikailag aligha lesz kimutatható, hiszen a nem érintett népességben is 25% a rákos megbetegedések részaránya. •Ebben a magas alapban a 4000 többlet eset nem lesz látható, az csak statisztikai alapon becsülhető. A tényleges szám bizonytalan, kb. 4000± szeptemberi NAÜ Csernobil konferencia fő üzenete

34 Dr. Aszódi Attila, BME NTI34ETE Senior Klub, A baleset egészségügyi következményei •A balesetet követően a radioaktív felhő először északnyugati irányba indult, (Skandinávia, Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia). Ezután megfordult a szél iránya, és a felhőt Dél- és Közép-Európa fölé fújta. •Ahol a felhő átvonulása csapadékkal párosult, nagyobb aktivitás-koncentrációk (Ausztria, Svájc, Magyarország). –A baleset utáni első hetekben leginkább a jód-131 miatt (tej). A gyermekek átlagos pajzsmirigy-dózisa Európában 1-20 mSv, Ázsiában 0,1-5 mSv, Észak-Amerikában 0,1 mSv körül volt. A felnőtteké ennek az ötödrésze. –A későbbiekben a Cs-134 és Cs-137 izotópok voltak a felelősök, külső és belső terhelésként egyaránt. A baleset utáni egy év során kapott egésztest-dózis Európában 0,05-0,5 mSv, Ázsiában 0,005-0,1 mSv, Észak-Amerikában 0,001 mSv volt. •A déli féltekén nem lehetett kimutatni a baleset hatását.

35 Dr. Aszódi Attila, BME NTI35ETE Senior Klub, A csernobili baleset magyarországi következményei •Magyarország: –Az átlag magyar lakos várhatóan egész élete során összesen 0,23 mSv külső és 0,09 mSv belső terhelésből származó effektív egyenértékdózist kap. –Ez összesen 0,3-0,4 mSv-et jelent. (A természetes sugárzás évente átlagosan 2-3 mSv.) –Európai viszonylatban ez a "középmezőnybe esik”.

36 Dr. Aszódi Attila, BME NTI36ETE Senior Klub, A csernobili baleset egészségügyi magyarországi következményei •Az elmúlt négy-öt évtizedben folyamatosan növekszik a rákbetegségek hazai gyakorisága. •Hazánkban nem észlelték a daganatos megbetegedések számának a csernobili eredetű sugárterheléssel összefüggő növekedését. •Nem mutatható ki sem a gyermekkori pajzsmirigy-rák, sem a gyermekkori leukémiás megbetegedések számának Csernobil miatti növekedése. •A veleszületett rendellenességek gyakorisága sem emelkedett a csernobili baleset következtében. •Jelenlegi tudásunk szerint tehát Magyarországon nem mutatható ki a csernobili atomerőmű baleset káros egészségügyi hatása.

37 ETE Senior Klub, Dr. Aszódi Attila, BME NTI37 Magyar tudományos expedíció Csernobilba Magyar Nukleáris Társaság (MNT) +MNT FINE szakcsoport május 28. – június 4.

38 Dr. Aszódi Attila, BME NTI38ETE Senior Klub, Feladatmegosztás, csoportok Célok: saját tapasztalatok, hiteles mérések, fiatalok oktatása, film- és fotókészítés

39 Dr. Aszódi Attila, BME NTI39ETE Senior Klub, Sugárvédelmi ellenőrzés •Felkészülés a szennyezett területen való munkára. •Belső sugárterhelés meghatározása –egésztest számlálás az út előtt és azután, az esetleges inkorporáció és dózisterhelés ellenőrzésére (AEKI, PARt) •Senkinél sem volt csernobili belső terhelés kimutatható.

40 Dr. Aszódi Attila, BME NTI40ETE Senior Klub, Sugárvédelmi ellenőrzés •Külső sugárterhelés meghatározása –TLD minden résztvevő számára (űrdozimetria, AEKI) –hatósági film- és TL dózismérők –elektronikus személyi doziméterek

41 Dr. Aszódi Attila, BME NTI41ETE Senior Klub, Sugárvédelmi ellenőrzés –nagy pontosságú OMH hitelesített kéziműszerek –az út fontosabb szakaszain folyamatos, GPS-szel szinkronizált dózisteljesítmény regisztrálás

42 Dr. Aszódi Attila, BME NTI42ETE Senior Klub, •Szlavutics, az üzemeltetők városa •Csernobili atomerőmű •Szarkofág látogatóközpont •Pripjaty, a kitelepített város •Vörös-erdő •Csernobil, az élő város •Elhárításban használt járművek roncstelepe •Akkreditált terepi referencia mérőhely •Nemzetközi Csernobil Központ szlavuticsi laboratóriuma

43 Dr. Aszódi Attila, BME NTI43ETE Senior Klub, Felkeresett helyszínek szennyezettsége

44 Dr. Aszódi Attila, BME NTI44ETE Senior Klub, Folyamatos dózisteljesítmény-mérés

45 Dr. Aszódi Attila, BME NTI45ETE Senior Klub, Sugárvédelmi ellenőrzés •Mért külső sugárterhelés –TLD és elektronikus személyi doziméterek alapján •a zónában töltött 2 nap alatt a budapesti háttérből származó dózis 2-4-szeresének megfelelő dózist szenvedtünk el (10-20 μSv), •az átlagos dózisteljesítmény nSv/h (budapesti referencia érték: 100 nSv/h) •Ez messze az egészségügyi határértékek alatti. –Egy 10 órás repülőút dózisjáruléka μSv.

46 Dr. Aszódi Attila, BME NTI46ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű

47 Dr. Aszódi Attila, BME NTI47ETE Senior Klub, A csernobili atomerőmű

48 Dr. Aszódi Attila, BME NTI48ETE Senior Klub, A csernobili 4. blokk szarkofágja

49 Dr. Aszódi Attila, BME NTI49ETE Senior Klub, A szarkofág makettje

50 Dr. Aszódi Attila, BME NTI50ETE Senior Klub, Mérések Pripjatyban

51 Dr. Aszódi Attila, BME NTI51ETE Senior Klub, Csernobil városa A Csernobil táblánál a dózisviszonyok teljesen normálisak (a dózisintenzitás akkora, mint Budapesten) és a növényzet is ép. Maszk alkalmazása itt teljesen indokolatlan! Vesd össze!

52 Dr. Aszódi Attila, BME NTI52ETE Senior Klub, Csernobil városa

53 Dr. Aszódi Attila, BME NTI53ETE Senior Klub, A roncstemető

54 Dr. Aszódi Attila, BME NTI54ETE Senior Klub, Terepi mérések és mintavétel

55 Dr. Aszódi Attila, BME NTI55ETE Senior Klub, Terepi mérések és mintavétel

56 Dr. Aszódi Attila, BME NTI56ETE Senior Klub, Terepi mérések és mintavétel

57 Dr. Aszódi Attila, BME NTI57ETE Senior Klub, Terepi mérések és mintavétel

58 Dr. Aszódi Attila, BME NTI58ETE Senior Klub, Terepi mérések és mintavétel

59 Dr. Aszódi Attila, BME NTI59ETE Senior Klub, Vörös-erdő pereme

60 Dr. Aszódi Attila, BME NTI60ETE Senior Klub, Vörös-erdő pereme

61 Dr. Aszódi Attila, BME NTI61ETE Senior Klub, Vörös-erdő pereme

62 Dr. Aszódi Attila, BME NTI62ETE Senior Klub, Vörös-erdő pereme

63 Dr. Aszódi Attila, BME NTI63ETE Senior Klub, Vörös-erdő pereme

64 Dr. Aszódi Attila, BME NTI64ETE Senior Klub, Vörös-erdő pereme – a nagy zsákmány

65 Dr. Aszódi Attila, BME NTI65ETE Senior Klub, Labormérések Szlavuticsban

66 Dr. Aszódi Attila, BME NTI66ETE Senior Klub, Összefoglalás, tanulságok •Az RBMK atomerőmű típus felépítésénél és fizikai tulajdonságainál fogva sokkal alacsonyabb biztonságú, mint ami akár Magyarországon, akár Nyugat-Európában elfogadott. •A 19 évvel ezelőtti csernobili reaktorbaleset hatása az erőmű 30 km-es környezetében jól mérhető, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhető. •A csernobili erőmű körül lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt. •A lezárt zónában nagyon szép, zavartalan környezet alakult ki, amiben a biodiverzitás nagyobb, mint az ember által intenzíven használt területeken.

67 Dr. Aszódi Attila, BME NTI67ETE Senior Klub, In-situ gamma spektroszkópia •A Cs-137 izotóptól származik a külső gamma-sugárzás dózisterhelésének praktikusan 100%-a. •A kalibrációs mezőn végzett két mérés 387 kBq/m2 jelenlegi felületi szennyezettséget jelent (jó egyezésben a bizonylatolt 10,5 Ci/km2 ukrán adattal). Ennek dózisteljesítmény járuléka 390 nSv/h. A természetes háttérsugárzással ( nSv/h) együtt nSv/h számítható. Ez jól egyezik a mért dózisteljesítménnyel. •A Cs-137 mellett – nyomokban és nem értékelhető dózisteljesítmény járulékokkal – a következő radionuklidok jelenléte állapítható meg a spektrumokból: Co-60, Cs-134, Eu-154, Am-241.

68 Dr. Aszódi Attila, BME NTI68ETE Senior Klub, Összefoglalás, tanulságok •A visszaköltözött népesség (~400 fő) egy átlagos egyedének várható éves többletdózisa kb. 6 mSv, aminek mintegy 60%-a a szennyezett talajfelszín külső sugárzásából, 40%-a a szennyezett élelmiszer fogyasztásából származik! (A magyar lakosság normális éves természetes háttérterhelése 2,4 – 3 mSv.) •A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztását. •Kijevben ellenőrzés céljából vásárolt tejben és kenyérben nem találtunk a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérő izotóp-összetételt.

69 Dr. Aszódi Attila, BME NTI69ETE Senior Klub, Összefoglalás, tanulságok •A szarkofágot emberpróbáló körülmények között, nagyon gyorsan kellett felépíteni. Az építés során nem volt cél a hermetikusság. •Jelenleg mind a szarkofág, mind az azon belüli roncsolódott szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást. •A szarkofág vagy azon belüli elemek sérülése során csak nehéz porok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 km-es lezárt zónán túlra terjedni. Egy ilyen – feltételezett – esemény nem érinthetné Magyarországot. •Az ukrán állam intenzíven dolgozik egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Az új szarkofág felépítését követően a most instabilitást mutató épületelemeket el kívánják bontani.

70 Dr. Aszódi Attila, BME NTI70ETE Senior Klub, További részletek Csernobil Tények, okok, hiedelmek SZATMÁRY Zoltán, ASZÓDI Attila ISBN: oldal, A/5, fűzve Megjelent: 2005 november

71 Dr. Aszódi Attila, BME NTI71ETE Senior Klub, A csernobili baleset egészségügyi következményei •Néhány adat a sugárzásról (egy főre vonatkozóan) Természetes háttérsugárzás: 2,5 mSv/év Orvosi eredetű sugárterhelés: 0,4 mSv/év Halálos sugárdózis (determinisztikus hatás): 8000 mSv Rákkockázat-növekedés (sztochasztikus hatás): 5*10 -5 rákeset/1mSv Kamionsofőrök valószínűsíthető többletdózisa: 0,15 mSv Ebből eredő többlet rákkockázat: 7,5*10 -6


Letölteni ppt "ETE Senior Klub, 2006.02.16.Dr. Aszódi Attila, BME NTI1 A csernobili atomerőmű balesetének lefolyása és következményei, helyszíni tapasztalatok ETE Senior."

Hasonló előadás


Google Hirdetések