Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TALAJSZENNYEZÉS TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FAKTORAI Várallyai László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TALAJSZENNYEZÉS TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FAKTORAI Várallyai László."— Előadás másolata:

1 A TALAJSZENNYEZÉS TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FAKTORAI Várallyai László

2 Bevezetés  Napjainkra Földünk olyan globális problémákkal néz szembe, amelyek megoldása az emberi faj fennmaradásának egyetlen lehetősége.  Az emberi beavatkozás igen nagy sebessége, hatalmas mértéke és számos területen való jelentkezéséből adódó összetettsége olyan mértékű környezetkárosítással jár, amely mára már aláaknázza a gazdasági fejlődést és fenyegeti az emberi faj létét.  A világ sok táján a népesség olyan ütemben növekszik, amely nem tartható fenn a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat tekintve. 2

3 Problémák  A világon több helyen a gyors népszaporulattal tovább nő a népesség, ennek következménye az élelem problémája.  A fokozódó táplálékszükséglet egyre nagyobb hozamú mezőgazdaságot igényel. Mind több területet vonnak művelés alá, ami erdőirtásokkal és az ősgyepek feltörésével jár.  Mindezek következménye a talajerózió fokozódása, illetve az adott területek biodiverzitásának csökkenése, a monokultúrák terjedése.  A fokozott termésigény fokozott gépesítést igényel, mindez az energiaigény növekedését eredményezi.  A nagyobb terméshozam nemesített fajták termesztésével érhető csak el, ezek azonban kényesek, kizárólag műtrágyázással, növényvédőszerek és talajfertőtlenítők alkalmazásával tudják a várt hozamot produkálni.  Mindez tovább növeli az energiaszükségletet, hosszabb távon a talaj minőségének romlását eredményezi.  A népesség gyarapodásával a városiasodás egyre nagyobb méreteket ölt. Mind több nagyváros lélekszáma haladja meg a 10 millió főt. Bennük a zöldterület minimális, az itt élők számára az energiát, a vizet és a táplálékot már csak nagy távolságokról odaszállítva lehet biztosítani.  A kommunális szemét, a szennyvíz kezelése, a közlekedés egyre nagyobb problémát jelent 3

4 Megoldási lehetőségek  Az ember az egyetlen faj, amely társadalmi lénnyé vált, és tevékenységével nemcsak károsan, hanem - ha a körülmények rákényszerítik -, kedvezően is képes befolyásolni környezetét. A természettel való harmonikus együttélés szükségszerűség!  A környezetvédelem egyik legjelentősebb eszköze az elfogyasztott, elhasznált, elszennyezett természeti kincsek reális újraelőállítási költségeinek megfizettetése volna. Ennek az elvnek az alkalmazását megnehezíti, hogy általában nem rendelkezünk kellő ismeretekkel a költségek meghatározásához. Magyarországon az értékkategóriában mérhető környezeti károk nagysága a nemzeti jövedelem %-át teszi ki, hasonló nagyságrendű ráfordításokat igényel e károk elhárítása (sajnos mindkét esetben az emelkedő tendencia jellemző).  Az Európai Unió számos jogcímen és célkitűzés révén költ pénzt olyan dolgokra, amelynek hatása egyértelműen pozitív a környezet állapotára. A jelenlegi többéves pénzügyi keretben (Multiannual Financial Framework – MFF) a kohéziós politika, a LIFE program és a közös agrárpolitika (KAP) becsült környezetvédelmi kiadásait összeadva a teljes EU kiadások 9%-át költik környezetvédelemre.  A környezetvédelemre költött Európai Uniós források összegét Magyarország esetében is rendkívül nehéz területekre bontani, de az jól látható, hogy a kohéziós pénzek egy jelentős része - uniós elvárás szerint - mintegy fele a környezetvédelmi infrastruktúrák kiépítésére (szennyvíz és hulladékprojektek), fejlesztésére kellett költeni a 2004-es csatlakozásunk óta. Ez azért is lényeges szempont, mert az új tagállamok 2015-ig kaptak időt az felzárkózásra. 4

5 Célkitűzések  A talajinformációs monitoring pontmintáinak kiterjeszthetősége a domborzati viszonyokat is figyelembe véve (krígelés).  Kialakítani egy tudástranszfert a döntéshozók, szaktanácsadók számára a különböző talajok elemtartalmának meghatározására egy adott pontban. Ez a rendszer az Interneten keresztül érhető el, megfelelő jogosultsági rendszeren keresztül. A jogosult felhasználóknak lehetőségük van az ismeretlen pont koordinátáinak megadásával meghatározni a statisztikai és krígeléses módszerrel - összesen 21 elemre - azok koncentrációját és az adatok megbízhatóságát.  Létrehozni egy olyan komplex rendszert, amely segítségével nyomonkövethetőek elsősorban az emberi szervezetre ártalmas mikroelemek. Ezzel a rendszerrel kívánom modellezni, hogyan reagál a talaj-nyövény rendszer egy drasztikus talajszennyezésre. Ez a rendszer az Interneten keresztül érhető el, megfelelő jogosultsági rendszeren keresztül. Ennek segítségével a felhasználónak lehetősége van kiválasztani egy adott talaj-növény párost illetve növényi részt valamint, hogy milyen elemek felszívódását kívánja vizsgálni és melyik évben.  Tudásmenedzsment Rendszer használatával a környezet- és talajvédelmet közelebb hozni a fiatalok illetve a laikus emberek számára, elsősorban oly módon, hogy ezeket látványos multimédia támogatással tálaljuk a ”közösség” számára. 5

6 Természet-társadalom- gazdaság viszonya  Világszerte célkitűzés a hosszú távon fenntartható gazdálkodás megvalósítása. A fenntartható fejlődésnek, amely magában foglalja a természeti környezet megóvását három alappillére (ökológiai, gazdasági, társadalmi) van. Mivel az emberi társadalom is a földi bioszféra része, így az ember rá van utalva a természeti környezet szolgáltatásaira. Az emberi társadalom működésének illeszkedni kell a rendszer méreteihez és folyamataihoz, ha hosszabb távon a saját fennmaradását biztosítani akarja. 6

7 Fenntarthatóság  Itt kell megemlítenünk, hogy a fenntarthatóságnak is vannak fokozatai és ezek közül számunkra az erős fenntarthatóságnak van a leglényegesebb szerepe, amelynek az alapfeltevése szerint az ember által képviselt és alkotott tőke soha nem lehet képes az ökológiai rendszerek által nyújtott létfontosságú szolgáltatások helyettesítésére. Az erős fenntarthatóságot leggyakrabban az ökológiai lábnyom nagyságával szokták jellemezni, ami a gazdaság fenntartásához szükséges ökológiai kapacitást mutatja meg, vagyis a területegységre eső anyagi javak fogyasztásának, terület-, élőhely-, befogadóközeg-, nyersanyag- és energiaigényét. Az ökológiai lábnyom mérete több tényezőtől függ: ◦ népesség nagysága, ◦ anyagi életszínvonal/életmód, ◦ technológiai hatékonyság, ◦ biológiai produktivitás. 7

8 Ökológiai lábnyom  Az ökológiai lábnyom használatának nagy előnye, hogy nem kell a fenntarthatóság méréséhez szükséges tényezőket pénzben kifejezni, hanem használhatjuk azok természetes mértékegységeit (tonna, m3, darab, kJ).  Az ökológiai lábnyom értékét összehasonlítják az adott ország rendelkezésre álló biológiai kapacitásával. Amennyiben a különbség negatív, akkor ökológiai deficitje van, ha pozitív, akkor erős értelemben fenntartható az ország.  Az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás aránya azt mutatja meg, hogy az adott ország életmódjának fenntartásához hány Föld bolygóra lenne szükségünk. Ez 2005-ben még csak 121% volt, jelenleg kb. 150% és ha nem lesz változás 2030-ra elérjük a 200%-ot, azaz két Földre lenne szükségünk az életmód fenntartáshoz változatlan feltételek mellett.  Magyarország a fenntarthatóság tekintetében az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az Európai Unióban Portugália és Bulgária után, de még ennek ellenére is messze vagyunk a hosszú távon fenntartható szinttől. Érdemes megtekinteni kik állnak az élen: a legnagyobb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkező országok Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Dánia, az Egyesült Államok, Belgium, Kanada, Ausztrália, Hollandia és Írország. 8

9 Talajvizsgálat  Felvetődhet a kérdés, hogy miért is ennyire lényeges a talaj vizsgálata. Erre a válasz egyszerűen megadható, mivel Magyarország legfontosabb - feltételesen megújuló - természeti erőforrása a talaj, amely a mező- és erdőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, az elsődleges biomassza-termelés alapvető közege.  A talaj - a bioszféra nagy tompítóképességgel rendelkező eleme, természetes szűrőrendszer, amely megóvja a felszíni és felszín alatti vízkészleteinket a különböző szennyeződésektől megfelelő körülmények között (TIM, 1995).  Ezek alapján érthető, hogy ezt a kedvező funkcióját nagy mértékben ronthatjuk a talajszennyezéssel. Ezekből a tényezőkből is látszik, hogy érdemes kiemelten foglalkozni a talajjal, hiszen a környezetszennyezés egyik primer eleme és gazdasági szempontból itt a legrentábilisabb beavatkozni a rendszerbe, szennyezés esetén. 9

10 TIM adatok használata 10

11 Nagyhörcsöki minták feldolgozása 11

12 Tudástranszfer környezetvédelmi célokra  A környezeti oktatásnak és nevelésnek egy nagyon fontos átfogó célja van, elősegíteni minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását illetve kialakítását. Ezzel elérhető lenne, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen tevékenységében, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet és ismeretanyagot. A környezetvédelem kérdésének előtérbe kerülése szükségszerűvé teszi, hogy az elkövetkező években az oktatásban és a nevelésben nagyobb teret kapjanak a környezeti jelenségek, folyamatok és összefüggések megismerését szolgáló tantárgyak és tevékenységek, és ez a nevelés- oktatás-, szakképzés rendszerében tudatosan felépítve végig megjelenjen.  A környezeti oktatás és nevelés feladatai csak úgy teljesíthetők eredményesen, ha azok szerves részét képezik a fenntartható fejlődéssel, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nőnek fel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság ügyeiben, és vállalják a felelősséget egyéni és közös tetteikért. 12

13 A fenntarthatóság és az ökológiai lábnyom a pedagógiai munkában  A fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos gyakorlati munka, kutatás során hosszú és rövid távú célok közül kizárólag a rövid távúak jelennek meg, mivel elképzelhetetlen, hogy egy oktatás teljesítményét úgy mérjük, hogy tanulóik húsz év múlva mennyi környezettudatos cselekedetet hajtanak végre.  Többen azt a nézetet vallják, hogy a jelenlegi nevelési formák nem teszik környezeti kérdésekben ”cselekvőképessé” a felnövekvő nemzedéket, vagyis nem szolgálják megfelelően a fenntarthatóság pedagógiája érdekeit. Elsősorban azért nem, mert a tantervek is és a pedagógusok is legtöbbször individuális viselkedés- vagy szokásváltozásokat és ismeretbővülést tűznek ki célként, és nem veszik figyelembe a környezeti problémák szociális társadalmi meghatározottságát. A jelenlegi nevelési módszerek között alig akad olyan, mely valódi cselekvésekhez kötődne. A cselekvésre nevelés pedig csak akkor vezet eredményre, ha a tanulók maguk is minél több valódi cselekvési lehetőséghez juthatnak és ezekhez kapcsolódva folyik a nevelés, oktatás. Ebből következően a környezeti nevelés csak akkor éri el kitűzött célját, ha a diákok valódi problémák valódi megoldásában vesznek részt aktívan, saját elhatározásból, tehát csak a cselekvés általi környezeti nevelésnek van értelme, csak ezt érdemes gyakoroltatni velük. 13

14 A fenntarthatóság és az ökológiai lábnyom a pedagógiai munkában  Minden olyan kezdeményezés, mely az iskolákban elterjedt merev és passzív diákszerep változtatását szolgálja, nagyon jól illeszkedik a cselekvési képesség révén a környezeti nevelés célkitűzéseihez, így elősegíti a fenntarthatóság pedagógiája célkitűzéseinek megvalósulását.  A fenti célkitűzések eléréséhez alapvető feladat a környezeti és a fenntarthatóságra való nevelés, oktatás, szakképzés és a pedagógusok továbbképzésének erőteljesebb támogatása és fejlesztése. Ez egyaránt vonatkozik a hagyományos iskolarendszeren belüli és kívüli oktatásra és képzésre is, valamint a médián keresztül történő és egyéb eszközökkel megvalósuló nevelésre is.  Az iskolarendszerű felnőttoktatásban tanulók általában az önálló élet, saját háztartás kialakításának kezdetén vagy közvetlenül előtte ülnek az iskolapadban. Vagyis egy olyan életszakaszban, mely különösen kedvez a fenntarthatóság pedagógiai elvei gyakorlati megvalósításának. A felnőttkor küszöbén álló fiatalok környezeti attitűdjei még viszonylag rugalmasak, nem merevítik be évtizedek alatt rögzült életvezetési szokások. A környezeti nevelés számára mindez kiemelkedő fontosságúvá teszi az iskolarendszerű felnőttoktatást.  Az ökológiai lábnyom sok tekintetben eltér a tanításban hagyományosan használt fogalmaktól. Meghatározása teljes mértékben egzakt, mérése azonban meglehetősen bonyolult és állandó vita forrása a szakirodalomban. 14

15 A fenntarthatóság és az ökológiai lábnyom a pedagógiai munkában  A közelítő mérések alkalmazásának azonban rendkívüli pedagógiai haszna lehet. Az egyik haszon az önreflexióból adódó haszon. Még a pontatlan, csak közelítő értéket adó mérések is meggyőzően bizonyítják, hogy a magyarországi átlagos ökológiai lábnyom egy emberre vetítve körülbelül 4- 5 hektár, ami - tekintetbe véve, hogy a világon 2,18 hektár jut egy emberre - azt jelenti, hogy már jelenlegi életszínvonalunkon is jelentősen túlhasználjuk erőforrásainkat. Ez egyrészt úgy lehetséges, hogy máshol élő emberek erőforrásait mi hasznosítjuk (például déligyümölcsök), másrészt az idők során felhalmozódott energiakészleteinket éljük fel (kőszén, kőolaj, földgáz). Az előbbi eset csak igazságtalannak mondható, a második eset viszont hosszú távon fenntarthatatlan.  Az ökológiai lábnyomunk nagyságának megismerése motiváló erő lehet arra, hogy az oktatás keretében megvitassák a résztvevő diákok az ökológiai lábnyom nagyságának okait. Az ökológiai lábnyom kiszámításának további pedagógiai haszna abban rejlik, hogy a lábnyom időnkénti újrakiszámítása visszajelzést ad arról, hogy sikerült-e hatékony lépéseket tenni a fenntarthatóság előmozdítása érdekében, sikerült-e az adott módszerrel számolva csökkenteni a lábnyom nagyságát. A számítás részletes elemzése pedig támpontokat nyújthat ahhoz, hogy mely területeken lehet további lépéseket tenni. Vagyis az ökológiai lábnyom időnkénti kiszámítása és elemzése a fenntarthatóság pedagógiája szempontjából formatív, fejlesztő értékelő funkcióval bír. 15

16 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "A TALAJSZENNYEZÉS TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FAKTORAI Várallyai László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések